Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

2 Szombat 1950. január 11 Muszka Imre, Berki Mihályné és Csillag Miklós beszámolnak az üzemek és falvak dolgozóinak a Szovjetunióban szerzett tapasztalataikról Berki Mihálynó, Muszka Im­re és Csillag Miklós, akik a do gozó magyar népet képvi" seJvo résztvettek a Sztálin ge­neralisszimusz 70. születésnap­ja alkalmával rendezett mosz­kvai ünnepségeken, a Magyar­Szovjet Tí'ursaság felkérésére sorra látogatják majd az o kö­vetkező hetekben az üzeme­ket, falvakat és kulturális in­tézményeket, Látogatásaik so­rán részletesen beszámol­nak majd a Szovjetunióban szerzett tapasztalataidról és él­ményeikről. A Magyar-Szovjet Társaság kérésére az előadássorozat meg­indítása elŐM mindhárman fel­elevenítették a sajtó képviselői előtt az úton szerzett élményei­ket. Muszka Imre sztahánovista esztergályos szólt elsőnek: — A magyar népi demokrá­cia munkásainak és parasztjai­nak ajándékait — mondotta — a megérkezés után a Puskinról elnevezett múzeumba szállítot­ták. Az idegen országokból ér­kőző ajándékok nagy örömmel töltötték el a szovjet emberek szívét. Muszka elvtárs ezután arról beszélt milyen érdeklődéssel te­kintette meg a kiállítást. A meg­nyitó ünnepségek u(án úgyszól­ván minden egyes tárgyat Sver­nik, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Sztálin generalisszimusz ne­vében rttondott köszönetet a ma­gyar dolgozók képviselőinek a gyönyörű ajándékokért. A magyar küldöttek résztvet­tek a nagy évforduló alkalmá­ból rendezett hivatalos ünnep­ségeken. Bennünket, a magyar küldöttség tagjait — mondja Muszka Imre — az ® megtisz­teltetés ért, hogy a díszemelvé­nyen helyet foglaló Sztálin elv­társtól 20 méternyire kaptunk helyet egy páholyban. Az ün­nepség alatt állandóan Sztálin elvtársat néztük, aki fiatalosan fogadta a színház nézőterét megtöltő 3000 ember szűnni nem akaró tapsát, éljenzését, a felé­je áradó szeretetet, ünneplést. Valamennyiünknek a könnye is kicsordult, amikor láttuk, hogy a mi szeretett vezérünk és ta­nítónk, felszabadítónk, az egy­szerű emberek reménysége, százmilliók lángeszű vezére mi­lyen szeretettel öleli magához a kis szovjet pionírokat, akik virággal köszöntötték őt. Vendéglátóink jóvoltából kö­zel egy napot tölthettem a leg­nagyobb szovjet autógyárban, a moszkvai Sztálin autógyár­ban. Ebben a gyárban olyan gépeket láttam, amelyek — hogy csak egy példát mondjak — négy kalapác3ütéssel készí­tik el a négy és féltonnás te­herautók főtengelyét. Ebből a teherautó-típusból 3 és fél per­cenként készül el egy darab a ZlSz-gyár futószalagján. Befe­jezésül Muszka Imre elmondot­ta, hogy a Moszkva melletti Lenin-hegyen 32 emeletes egye­temi palotát építenek. Jelenleg 20C0 ház építkezése folyik a szovjet fővárosban. Az új épü­letek utcatömbnyi nagyságúak, azaz egyik saroktól a másigig húzódnak. Minden házat egy egy parkgyűrű vesz körül. Berki Mihályné a Szovjetunióban látottakról ezt mondotta: — Kintlétünk alatt a gyakor­latban láttuk, hogy a szovjet technika fejlődése nyomán vá­lik könnyebbé és eredményeseb­bé a munka a mezőgazdaság­ban, indul virágzásnak a kultúra és tökéletesedik az e; érzségvédelem. Az egyik moszkvai klirikán csodálatos dclog-al találkoztunk. Elektro­mos' műszerrel 10—12 perc alatt meggyógyítják az influenzát. Magam is influenzás voltam, I nél. A magyar nők azokon a amikor Moszkvába érkeztünk 'munkaterületeken is foglalják Mikor a klinikán elmondották el az őket megillető helyeket, nekünk, hogy ilyen módon per- • ahol még eddig kevés a szá­cek alatt gyógyítják ezt a be- (muk. Sajátítsanak el szakma­tegséget, hitetlenkedve néz'ünk. | kat, hogy minél több női szak­A kórház orvosai látva, hogy munkás legyen a vasgyárakban, ón is influenzás vagyok, azon- az építőiparban, egyszóval az^' nal felajánlották, hogy mind- ; " járt kipróbálhatom a gyógymó­dot. És valóban körülbelül 10 perc után szinte varázsütésre elmúlt a náthám. Berki Mihályné ezután igy folytatta: — A szovjet nőket megtalál­juk az élet és a munka minden területén. A Szovjetunióban lá­tottak alapján még jobban meg­erősödött bennem a meggyőző­dés, hogy a magyar nőknek a szovjet nők példáján kell elin­dulniok a szocializmus építésé­élet minden területén. így a Szovjetunió példájára minél na­gyobb lendülettel vegyék ki ré­szüket az ötéves tervünk telje­sítéséből, a szocialista Magyar­ország építéséből. A nagy tapssal fogadott be­számoló után Csillag Miklós hangsúlyozta, hogy már a Szov­jetunióba érkezésükkor a hatá­ron érezték, hogy új világba ér­keztek, hogy a technika, a me­zőgazdaság, a kultúra fejlődésé­vel együtt új ember fejlődik ki, a szovjet ember. A hazaárulókra és kémekre visszaáliiloiták a halálbüntetést a Szovjetunióban A Szovjetúnió Legfelső Taná­csának Elnöksége rendeletet adott ki a halálbüntetésnek a hazaárulókra, kémekre és felfor­gató csedekraények elkövetőire való visszaállításáról. A rendelet így hangzik: „A nemzeti köztársaságokból", szakszervezetektől, parasztszer­vezetektől ás a ku'túra munká­saitól érkezett megnyilatkozások alapján, amelyek annak szüksé­gességét hangsúlyozzák, hegy a halálbüntetés megszüntetésére vonatkozó rendedet hatálya alól vegyék kl a hazaárulókat, kémas­ket és felforgató cselekmények elkövetőit, a Legfelső Tanáca El­nöksége elrendeli: A halálbüntetés megszünteté­séről szóló 1947, évi május 26-án kelt rendelet hatálya alól kiva­endök a hazaárulók, kémek, fel­forgató cselekmények elkövetői és ezekre nézve megengedhető a halálbüntetés, mint a büntetéa legmagasabb mértéke. A jelen rendelet közzététel© napján lép életbe." A szovjet dolgozók készülnek Lenin haláfának 26. évfordulójára A Szovjetunió dolgozói készöl­nek Vladimír Iljics Lenin halála 26. évfordulójának megünneplésére. Leningrádban ezekben a napok­ban eokan látogatják a központi EK a QázQjyácóart A szegedi színház tagjainak ismerkedése a Martin-kemence munkásaival „A hétköznapok hőseiu bemutatója előtt Alig dereng. A januári kora reg­gelen csak néha tűnik fel egy-egy munkába siető ember a szegedi Kossuth Lajos-sugdrúton. Fázósan húszátk magukra a kabátot, meg­jött a hideg. A tűzoltó laktanya táján jókedvű társaságra leszünk figyelmesek. Színészek, a szegedi Nemzeti Színház tagjai. De nem az átmulatott éjszaka kétes má­mora teszi őket vidámmá, hanem a reggel frisse. Ujtipusú színészek ők már, nem a kávéházakban igye­keznek ellesni a színpadon meg­mintázandó alakjaikat, hanem a munka különböző őrhelyein. Dol­gozók életéf, problémáit muta'ja be már a színház Magyarországon is.-. Korán keltek tegnap a szegedi színészék: látogatásra, tanulmány­útra mentek a Gázgyárba. A szín­ház soronkövefkező darabja. Mán­di Éva új színműve: A hétköz­napok hőse] ugyanis a csepeli Martin-kemence munkásainak az életét viszi színpadra, s ha a cse­peli Martin munkáját nem is tud­ják tanulmányozni színészeink, a színház igazgatósága megkérte a Gázgyár üzemi bizottságát, hogy meglátogathassák a Gázgyár fű­tőházát, amely kicsinyített mére­tekben hasonlít a csepeli Martin­hoz. — OH dolgoztok ti, Ernő bácsi — fordul Lendvai Ferenc, a színhíz fiatal főrendezője Dar. v a ss Ernőhöz — a kemencék hatalmas átvezető nt/ílásai fölött futó erkélyre mutatva. Lá'tjá­dalf. Félmeztelen dolgozik, ez iz­zadság kövér verejtékcseppjei gu­rulnak végig hatalmas izmain. Közben magyarázza a munkafo­lyama/ot az ámuló színészeknek és jókedvűen tréfál. Egyike 6 ko­runk új Toldi Miklósainak, sze­münk előtt a nagyszerű téma. jobb és igazabb, mint az Arony Jánosé. Érzik ezt színészeink is, s erre gondolhatott Mándi Éva is. amikor a csepeli Martinban dolgozva, megszületett benne „A hétközna­pok hősei''-nek gondolata. A szí­nészek kedvet kapnak a munkára. Szabados elvtárs nevetve adja At a helyét majdnem névrokonának. Szabadi Istvánnak, de népsze­rű bari'onislánk kudarcot vall. Alig tudja felemelni a hatalmas szénkotró rudat. — Igen, ez az igazi élet. a leg­nehezebb — mondogatják a színé­szek egymásnak. — De a legszebb is, — vágja rá Szabados István elvtárs, az élmun­kások büszke öntudatával. Igen, ez az igazi élei, tesz­szük hozzá ml, s ha a színészet valóban a nép ügyét, a dolgozók államát akarja szolgálni, akkor meg kell ismerniök a munkások életét, otthon és a gyárban egya­ránt. Ez járhatott Fodor Teri eszében is, meri azzal a javaslat­tal fordult rendezőjéhez, Lendvai Ferenc elvtárshoz, hogy májkor is és gyakrabban menjenek el a sze­gedi gyárakba, hogy megismerhes­sék azokat az embereket, akiket a színpadon ábrázolnak. (a. b.) I.enin-mözeum Intézetet. A vároa üzemeiben Lenin életéről éa tevé­kenységéről tartanak előadásokat Nagyon sok látogató tekinti meg a rigai forradalmi múzeum Lenin-ki* állítását. Az üzemekben és gyárak* ban megszervezték a munkások ta­lálkozását azokkal az őreg bolsevi* kokkal, akik személyesen látták La* nint. A Baskír Szovjet Köztársa­ságban különösen sokan nézik meg azt a múzeumot, amelyet Ufimszk. ban, abban a házban rendeztek be, ahol 50 évvel ezelőtt lakott Lenin. Ebben a múzeumban most új kiállí­tási tárgyakat is beszereztek. A szovjet köztársaságok külön* bőzö nemzetiségeinek nyelvén évről­évre nagyobb példányszámban je­lennek meg Lenin müvei. így pél­dául az örmény-nyelvű kiadások egymillió példányszámban jelentek meg. Kazah nyelven Lenin 161 mü­vét adták ki eddig 1,659.000 pél­dányban. Mahszarov a Szovjetunió uj közlekedési-gépipari minisztere A Szovjetúnió Legfelső Taná­csának Elnöksége MakszaTov Jurij Evgenyevioset közlekedési­gépipari miniszterré nevezte ki. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége ugyanakkor fel­mentette Noszenko Ivan Izidoro­vics eddigi közlekedési-gépipari minisztert más beosztása miatt. A Szovjetúnió minisztertanácsa Százezren tömeg a meggyilkolt saigoni diákok temetésén Százezer ember kisérte utolsó |Útjára Sa'gonban a hétvégi béke­tok iliien erkélyen játszódik le az tüntetések során megölt vietna­első kép. Nagy. fehér gőzfelhő borítja az egész fűtőházat, a kemencékből kihúzott, elhasznált salakot vízzel öntözik. Nyöszörögve, csikorogva indul a szénszállító daru. — Darusok figyelem. Itf dolgoz­tok ti — mondja ismét Lendvai elvtárs Kőszegi Gyula és Kátai íhidre felé fordulva. A színészek mintha csak nyelnék a sok látni­való'., úgy figyelnek. Nézik a mun­kások mozdulatart, lesik hogyan kezelik a gépeket, a kemence szer­kezetét. hogv híven tudják majd mozgásban, játékban, de még be­szédben ú visszaadni a munkások jellemét. — Nézd. ott a Jani bácsi — mu­tat az egyik salaktisztító elvtársra Miklósi Gyurka, s Darvass Er­nő, aki a darabban Jani bácsit alakítja, már meg is kéri a salak­tisztító elvtársat, hogy beszéljen valamit magáról és a munkájáról­Hamar összebarátkoznak. hamar megértik egymást, mind a ketten egy célért dolgoznak.- a szocialista Magyarország felvirágozásáért. Most következik a legérdeke­sebb része a Mártim-kemence mun­kafeladatának, a folyatás, —mond­ja Szánk a Béla elvtárs, a Gáz­gyár 73 éves, fiatalmozgású gáz­mestere. Az 1600—1800 Celzíus hő­fokra felhevített kemencéből a magas hőfok miatt cseppfolyóssá vált szén lecsapolása. Pillanatok alatt megy minden. Szabados István, a Gázgyár élmunkás főfütője villámgyorsan dolgozik. „Fogpiszkálóját", ahogy ö nevezi 24 és fél kilós vejrúd­ját, amivel az izzó szenet kotorja, könnyedén félkézzel emelgetve, gyorsan végez egy-egy kazánnal. Toldi Miklós jut eszünkbe, ő emel­gette ilyen könnyen a vendégol­mi diákokat. Idegen megfigyelők szerint ehhez hasonló tömegtün­tetés még nem volt Saigonban. A közszolgálati dolgozók úgy­szólván száz százallékban be­szüntették a munkát. Hozzájuk csatlakoztak a város munkásai és értelmiségei. A tömeg felhá­borodása olyan nagy volt, hogy a rendőrség messziről elkerülte a halottasmenetet. A város töb­bi részét nagyszámú rendőrség és katonaság szállta meg. Noszenkot a hajóépítőipari mi* niszter első. helyettesévé nevez­te ki. Február 28-ig hi lehel venni a mull évi szabadságot Az eddig érvényes rendelkezé­sek szerint a munkavállalónak a szabadságra Való joga elvész, ha a fizetett szabadságot az év végéig nem veszi igénybe. Ezek szerint az a munkavállaló, aki a mult évben szabadságát, vagy szabadsága egy részét december 31-ig nem vette ki. ezt az Idén már nem pótolhatja. Ez- a ren­de'kezés a gyakorlatban sokszor nehézségeket okozott_ Most az Országos Munkabér Bizottság új rendelkezést adott ki, amellyel február 28-ig meg­hosszabbította a december 31-i határidőt,. Ennek értelmében a mult év végéig igénybe nem vett szabadságot a munkavállaló 1950 február 28-ig kiveheti Műszaki értelmiségünk fokozottabban támaszkodjék A SZOVJET TECHNIKÁRA Zsolinyecz Mihály elvtárs, nehézipari miniszter beszéde az üzemszervezési pályázat dijttioazlásan Csütörtökön délután ünnepélyes külsőségek között hirdették kl a nehéz- és könnyűipari minisztéri­um, s a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége által kiirt üzemszervezési pályázat eredményeit. Az elnökség megvá­lasztása után Zsofinyecz Mihály nirtnézlpari miniszter emeükedélt szólásra. Zsofinyecz Mihály nehézipari m1_ niszter méltatta a sK'állni hónap és a sztálini műszak eredményeit. A magyar Sztahánov-mozgalora forradalmasította egész iparunk 'ermelését, amely a sztálini fel­ajánlások után 400 millió forint értéket termelt terven felül — mondotta. — Az a lendület, amely a sz állni műszak alkalmával csú­csosodott kt, azóta sem lankadt, hanem újabb nagyszerű eredmé­nyeket hozott. Élmunkásaink és kiváló munká­saink kitüntetésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy a kitüntetésekkel egy időben a jövő héten gépiparunkban több mint há­rom millió forinlt, a bányászat­ban több mint egymillió forint, a vaskohászatban majdnem egymil_ ljó forint jutalmat osztanak kl. Természetes, a többi iparágak dol­gozói ls részesülnek jutalomban. A pályáza okról szólva a minisz­ter hangsúlyozta, hogy a beérke­zett több mint 100 pályamű közül például a „Vörös csillag" jeligéjű pályamű, a Péti Nitrogénműveknél újfajta szllárdságvlzsgálatol java­sol. A pályzat használa bavé'ele havi 120.000 forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. Egyes pályázatok kollektív munkával ké­szültek el. Ezután a mlnlsz er fel­hívta a műszaki értelmiség figyel­mét, hogy még fokozottabb mér­tékben támaszkodjanak a világ leg­fejlettebb műszaki technikájára, a szovjet technikára. Ajtói Miklós könnyűipari állam­titkár felszólaláséban hangsúlyoz­ta, hogy eddigi ipari fejlődésünk­höz hasonló példákkal, a Szovjet­unió kivételével, sehol a világon nem találkozha' unlk. Ezu'án Gárdos Emil a MTESz főtitkára ismertette a pályaművek kiértékelését és a pályázatok nyer­teseinek a nevét. A belső anyag­mozga, ás kérdésére kitűzött pályá­zatot, 3000 forintot, Csiga Lajo'sés Szodfridt József, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár mérnökei nyerték. A minőségi ellenőrzésre kitűzött pályázató., 4000 forintot. Mándoki Andor kohómérnök, a Salgótarjáni Acélárúgyár osztály­vezető mérnöke nyerte. Dr. Gur­mai Mihály üvegtechnikus 2000 forin.ot, a Steyer.iroda munkakö­zössége 2500 for'ntot, Sőregi Lajos mérnök 1000 fcrln ot. Simor Jó­zsef mérnök 3000 forintot kapott beküldött pályáza áért. Az említet­teken kívül még számosan része­sültek ezer forintos jutalomban. A főtitkári beszámoló után újabb pályázat kiírását jelentették be a szabványosítás kérdésével kapcsolatban. Az ünnepélyes díj-klhírdetésen résztvevő értelmiségiek az eredmé­nyek kihirdetése u'án szűnni r.em akaró tapssal ünnepelték a Ma­gyar Dolgozók Pár'ját és annak bölcs vezérét, Rákos- Mátyást.

Next

/
Thumbnails
Contents