Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

Szombat. 1950. január 14. BEBIZONYOSODOTT A KONZERVGYÁRBAN: BEFÉSZKEL ÁZ ELLENSÉG ODA, ahol hiányzik az éberség A szegedi üzemekben kevés kivétellel mindenütt sikerrel fejeződtek be az ötéves tervnek a részlettervekre való szétbontása Csaknem mindenütt hónapokra hetikre, sőt napokra és gépekre is felbontották a tervet. A munka eredményeképpen minden üzemi dolgozó tisztán látja nvost már. mi a feladata, mit kell elvégeznie. Ennek megfelelően tették meg mindenütt az első negyedévi tervre az öt, tíz, tizenöt vagy húsz százalékos munkafelajánlást. Ez a munka harci feladat volt üzemi pártszervezeteink, üzemi bizottságaink részére és ezen fúlmerően a dolgozóknak is. En. nek tudatában kezdték el a munkát, de voltak helyek, ahol nem egészen ígv történt. Erre példa a Konzervgyár esete. 70_80 százalékos normateljesités ' A Konzergyárban is megtörtént időben a terv felbontása, de nem vették eléggé figyelembe a Párt iránymutatását. A pártszervezet és az üb. kis megbeszélés után a normafelelősre és a bérelszámolóra bízták a tei% felbontását. Szem elől tévesztve a munka elméleti részét, csak a technikai részét hajtották végre s ebből komoly hiba származott amely már a következő napokban megmutatkozott a termelésben. Az üzem ugyanis most téli jellegű munkába kezdett. Nagyobb mennyiségű dió törését vállalta el. Éz a munka körülbelül három hónapig tart. Az új munkához természetesen újfajta munkamódszerek is szükségesek s ezekkel egyelőre nem rendelkeznek a dolgozók. A napi normát mindössze 70—80 százalékban teljesítik. De a napi teljesítmények egyre jobban emelkednek. Szántó Lajosné az utóbbi napokban már 110 százalékra teL jesítette normáját. Az üzem vezetősége azonban a gyár negyedévi részlettervét ennek az egyáltalán nem megfelelő 70—80 százalékos normán alu. li teljesítményeknek aránvában bontotta fel és ezzel lefékezte a magasabb termelési eredményekre törekvő dolgozók munkalendii. letét. Ebből az következett, hogv a dolgozók ezt a rosszul összeállított tervet ugvan idő előtt tudnák teljesíteni, de termelésükbői ki lenre zárva a munkához való jobb viszony megteremtésének le. helesége. A vezetőség felületes munkájával meggátolta volna a műnké sok nagyobb kereseti lehetőségét. Az ellenség aknamunkája Az üzemben egves dolgozók részéről hetek óta meglehetősen gyenge a munkához való viszony Egyesek igyekeznek rossz hangulatot vinni a többi öntudatos dolgozó közé és ezeket a jelenségeket az üzem népnevelői csak egészen gyenge kézzel kezelik Mindenki a rossz munkamódszer, ben keresi a hib'.t Kétségtelenül a munkamódszerben is vannak hibák. De nemcsak a munkamódszerben. Ez kitűnik akkor amikor ennek * evjavífáe- érdekében a kecskeméti Konzervgyár, ból Göbölyös Erzsébet, és Nagv Hona. két magas teOjeslTnényt végző munkásnő bemutatták a szegedi Konzervgyárban a sajátmaguk által Wsérletezett iA munkamódszerüket. Az üzem termelékenysége ellenére is csak csekélv százalékban emelkedett. Ezzel beigazolódott, hogy nemcsak a diótörő munkásnők az okai a normán aluli termelésnek. hanem valamennyien megalkudtak az üzemben lappon gó ellenséggel. Az üzem vezetősége beleegyezett abba, hogv éhhez a rossz termelési eredményhez visnonvítva állítsák be az elfő negyedévi tervet, azzal a mondással, „ha nem lehet, hát nem lehet". Senki sem sejtette, mi lapul az egyszerű mondás mögött. A népnevelők nem magyarázták meg kellőképpen mun_ kástársaiknak ennek a téves felfogásnak a jelentőségét, többen abba a hibába estek, hogv a „tervünket úgyis teljesítjük" s ez éppen elég arra, hogy kifelé megmutassuk: „alapos és jó munkát végzünk". De nem sokáig mehetett így a munka. Több dolgozó felfedez te. hogy a rossz terv teljesítésével még nem tesznek eleget ötéves tervünk teljesítésének és nem tesznek eleget Pártunknak, sőt megkárosítják az egész népet. Különösen a diótörőde mun. kámői lát'dk be közös hibájukat Ezt azzal bizonyították be, hogv többen elsajátítva a kecskeméti munkásnők munkamódszereit kezdték emelni a termelést. A megoldás ulián Az üzem pártszervezete is fel. fedezte a káros tévedést és nagy lendülettel kezdte meg a megmu. tatkozó hibáknak a kiküszöbölését. Nemcsak a termelésbe visznek új ós hasznos jó munkamódszereket, hanem az irányításba is. Először is meg kellett erősíteni és fokozni kell a gyár kapuján belül a népnevelőmunkát. Az üzem vezetősége is ~—kezdte az első negyedévi terv újabb kidolgozását. Az új részletterv valóban előbbre segíti majd azoknak a feladatoknak a végrehajtását melyeket a Konzervgyár dolgozói is célul tűztek ki. Az előző laza tervvel tulajdonképpen sajátmagúkat károsították volna meg önmagukat ámították volna. Erdélyi Józsefné elvtársnő, a gyár új üb. titkára elmondja, hogy ebből a hibából alapos tapaszta. latot merítettek. A jövőben már nem fordulhat elő ilyen. Ez a hiba is abból származott, he" a gyár eddigi vezetőségi tagjai nem kísérték kellő figyelemmel Pártunk célkitűzéseit, sok saoiben tűrték, hogy az ellensé nyugodtan dolgozzék az üzemen belül. Ez az ellenség nem volt más, mint a lazaság, rossz mun. kafegyelem és ennek képviselői. Az ellenség egy részét most mát a Konzervgyárban is kicsukták a kapun, de azért még sok tennivaló van. Ha a dolgozók igye keznek minél előbb helyrehozni az ellenség által okozott hibákat •t tud juk. hogy rövid időn belül már azokról az eredményekről számolhatunk be, melyeket jól megszervezett munkával értek el a konzervgyári dolmzók. Csépi J Termelőcsoportiaink üzemterve további megerősödésüket jelenti Levelekben számolnak be a falvak dolgozói Fehér Lajos: „Öt- héf a világ legfejlettebb mezőgazdaságában" cimü könyvéről A falusi reakció minden alkalmat megragad, hogy rágalmazza a világ legfejlettebb mezőgazdaságát és eltérítse a magyar parasztságot a szocialista gazdálkodástól. Nagyszeged dolgozó parasztsága azonban egyre inkább ismeri meg különböző előadásokból, könyvekből, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjának, Tisóczki elvtársnak előadásaiból, de a saját tapasztalatai alapján is a valóságot és egyre inkább megszeretik a közös gazdálkodást. Nem is mulaszt el a falvak dolgozó parasztsága egyetlen alkalmat sem, hogy a Szovjetunióról halljon, olvasson valamit. Ezért váltott ki olyan nagy érleklődést, különösen a dolgozó rarasztság körében, Nagyszegelen is az a rendkívül érdekes riportkönyv, amelyet Fehér Lajor írt „öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában" címen Még alig jelent meg az első kötet Nagyszeged községeiben, tömegesen rendelték meg és vásárolták meg a gyönyörű képekkel díszített könyvet, amelyben Fehér Lajos elvtárs színes formában írja le a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tapasztalatait, a szovjet kolhozokban, szovhozokban élő parasztság mindennapi munkáját, számtalan szórakozási és kulturális lehetőségeit. Példával jártak elő a könyvvásárlásban a deszki gépállomás Emelkedik a termelékenység a Gázgyárban és a Villanyfelepen (Tudósítónktól ) A tervfelb'intás segítségével a szegedi gáz- és villanytelepen lelkesen indult meg és öltött hatalmas méreteket az egyéni verseny. A tervfelbontásban jelentősen kiveszik részüket a műszaki értelmiségi dolgozók is. Az egyéni verseny kiszélesedésével igen szép eredményeket értek el a dolgozók. A hálózaton dolgozó villanyszerelők közül Varga II. Lajos élmunkás elvtárs 280 százalékot ért el. Varga Lajos elvtárs nemcsak jó szakmunkás, de jó párttag és népnevelő is. Tudását készséggel adja át a többi dolgozónak. Gyetvai József, a transzformátor szerelésénél 188 százalékot ért el. De megígérte, hogy teljesítményét még fokozni fogja. Hasonlóan szép erdményt értek el Takács István és Dobra Kálmán vilanysezrelő elvtársak is. Takács elvtárs 168, Dobra elvtárs pedig 160 százalékra teljesítette normáját. Misán György. tagjai, akik valamennyien megrendelkték a könyvet és az elmúlt napokban már meg is érkezett számukra a könyvszállítmány. Most valamennyi traktoros és traktoroslány nagy szorgalommal olvassa, tanulmányozza a könyvet, igyekszik magának tapasztalatokat gyűjteni a könyvből, amivel még könnyebben végezheti majd munkáját már a tavaszi nagy munkálatok idején is. Fehér Lajos elvtárs könyvével kapcsolatban szerkesztőségünk is széleskörű pályázatot hirdetett. A pályásat határideje január 31. Ez a pályázat módot nyújtott arra, hogy a könyv olvasói beszámolhassanak róla, milyen tapasztalatokat vontak le az olvasottakból és hogyan tetszett ne3:ik mindaz, amit olvastak. A pályázat címe a következő: „Hogyan tetszett a könyv és mit le íetne belőle nálunk megvalósíta li." Ezzel kapcsolatban levelekben számolnak be olvasóink, amelyből már holnapi számunkban is közlünk. Legnagyobb számban ezideig a pusztamérgest gépállomás dolgozói küldtek be/ leveleket. Szerkesztőségünk egész január hónap folyamán x árja Nagyszeged dolgozó parasztságának írásait és leveleit írről a könyvről. A pályázat legjobbjai értékes könyvjutalomban •észesülnek. Qtéves tervünk, mely a szocia. v lizmus alapjait rakja le, nagy feladatokat ró mezőgazdaságunkra is. Biztosi'ani kell izmosodó iparunk nyersanyag szükségletét. Ezenkívül biztosítani kell az ország lakosságának álta'ános éle színvonal emel. kedése a városi lakosság és ipari munkásság létszámának növekedése következtében egyre nagyobbodó élelmiszerszükségletét is. Ez a követelmény mégha ározza termelőcsoportjaink termelési irányát. Termelőcsoportjaink első évi működésűk alatt jelentősen megerősödtek. A tagosítással a sok apró parcellákból áHó területeiket felváltotta a gépi megművelésre alkal. mas nagyobb földtábla. Ez azonban még nem elegendő a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megvalósi. tásához. Ehhez többek között elengedhetetlenül szükséges az, hogy a termelőcsoportok rálépjenek a terszerü gazdálkodás útjára. Ezt biztosítja termelőcsopartiaink üzem terve. Megyénk minden egyes termelőcsoportja már nagy körvonalakban megismerte az üzemtervet. A gon. dosan elkészitett üzemterv lépés, ről-lépésre megmutatja az utat, mikor és mit kell csinálni. A terv ér. tehnet ad a munkának s világosan mutatja a célt, amelyet el kell ér. nünk. A z eknult ősz !s bizonyít. Ja, hogy milyen nagy hiba a szervezetlenség, a terv. szerütlenség. Volt néhány jő ter. melöcsoport, amely sokfajta növényféleséget állított be. Nem számolt munkaereiével és időnként annyira feltorlódott a munka — rendszerint akkor, amikor amúgy is a munka dandárja volt —hogy szántóföldi munkákat nem tudták Időben elvégezni. Előfordult az is a tervszerütlenség következtében, hogy kis területen sok növényfélét termeltek, melyek érési ideje nem volt összhangban. A szántást ismét csak kis parcellákon lehetett elvégezni. Ez még a gépállomás tervszerű munkáját is hátráltatta. A tervszerűtlen munka káros hatását még legjobban működő csoportjaink is éreztek. A helyes munkaszervezéssel a termelési ágak összhangba hozásával, fejlesztésével, a munkaerő he. lyes beosz ásával és a jövedelem okszerű felhasználásával — egyszóval körültekintő tervkészítéssel — lehet és kell is a hibákat kiküszöbölni. Mindezt megvalósíthatjuk a jól elkészitett üzemterven keresztül Az üzemterv készítése megkőve. teli azt, hogy minden egyes terme, lőcsoport tag alaposan készüljön fel erre a munkára. Igaz — mint hagy Török János elvtárs, tápéi termelőcsoport tag mondotta _ „Nekünk nem könnyű a ceruza forgatása, számolgatás, tervezgetés, a mult nem adta meg a tanulás lehe. tőségét". Termelőcsoportjaink tag. sága, a dolgozó parasztság még nem foglalkozott tervkészítéssel. Ezen a téren nem sok tapasztalata van, Ez azonban nem csökkeni az intézőbizottság felelősségét. Ennél fogva, még alaposabban "fel kell készülni az üzemterv készítésére. Ebben a nagy munkában termelőcsoportok most nincsenek magukra hagyva. Segítségükre vannak a gépállomások agronomusai, akik segi. tik a termelőcsoportokat az üzem. terv elkészítésében, ez azonban nem jelend azt, hogy az agronőmu. sok készítik el a tervet. A terv elkészítése a termelőcsoportok fel. adata. üzemterv elkészítésekor min. den termelőcsoport saját gaz. dasági helyzetéből induljon ki. Vegye számításba felszerelésé', jó. szágállományáf, gazdasági adottságait, de legfőképpen munkaerejét. Helytelen lenne azonban ha csak ridegen erre számítanánk. A fen i adatok csak kiindulópontként szol. gálhatnak. Az üzemtervnek olyannak kell lennie, nogy az a fejlődést ne akadályozza. Gondolni kell ar. ra, hogy az év folyamán a tagság gyarapodik, a terület növekszik és ha tervüket mereven kezelik, nem tudják az év folyamán hasznosítani a tagság növekvő gyarapodását. Ez esetben pedig tervük nem segítője, hanem egyenesen akadályozója lesz »_ii» —y. Az üzemágak között a párhuzam megteremtése is nagyjelentőségű. Ha növe'eni kivániuk állatállományunkat, növelni kell takarmánykcszle. tünket. Főszempont az legyen, hogy minél kevesebb termelési költséggel, minőségileg és mennyiségileg is jobb eredményt érjünk el. Az a erv jó, amely megmondja azt, hogy a kitűzött célt hogyan akarják elérni. Nem elegendő meghatározni a vetési tervet, hanem meg kell ha. fcározni a módot, ahogy a földet művelni kívánják, mily mértékben alkalmaznak agrotechnikát. De legfőképpen azt, hogy a szükséges munkákat, mennyi munkaerővel, mikor végzik. Tartsák szem elöt* azt, hogy a mezőgazdaságban a leZ jobban végzett munka és a legol. csóbb munka — az idejében végzett munka —. Ezért ügyeljenek a munkacsúcsokra. Arra az Időre csak olyan munkát áfitsanak be, ami elkerülhetetlenül, szükséges. .• Ijíyelnünk kell arra, hogy a tervkészítés folyamán ne ál. litsunk magunk elé olyan célt, ami megvalósitha'atlan. így ügyeljünk a termésátlagok megállapitásánál. Az alacsony termésátlag megá'lapüása rombolólag hat. Magas termésátlag viszont vakmerő válalko. zásnak tűnik fel. Olyan előirányza. tott kell tehát alapul venni, amely megfelelő és amely igénybeveszl a csoport minden tagjának munkáját. A terv olyan legyen, hogy becsüle. tes és lelkiismeretes munkával megvalósítható legyen. Mivel a tervet a csoport tagjainak kell végrehajtani, azt minden egyes tagnak ismerni kell. Az üzem tervet csoportértekezleten keU megvitatni. Minden egyes tagnak bri. gádnak, munkacsoportnak tudni kell milyen feladat vár rá. Az üzemtervet ismernie kell a gépál'amásnak is, hogy a beállított Időre a gépe. ket rendelkezésre bocsáthassa. Ott, ahol a munkát megszervezték, ahol már megvannak a munkacsapatok és brigádok, az üzemtervet beindítani éa megvalósítani nem lesz nehéz. Ha a gépállomás és a termelő, csoport között a viszony jó. a gépállomás tanácsok jól működnek — a gépi munka időben valő elvégzésé, ben sem lesz kiesés. Jj^ jól elkészített, a fejlődést nem gá.Ió üzemtervet mara. déktalanul hajtsuk végre. Valósítsuk meg a jövedelem elosztásánál a szocialista elvet. Számoljunk mun kaegységgel. akkor termelőcsoportjaink gyors léptekkel haladnak a megerősödés felé. Példát mutatnak és egyre több és több dolgozó parasztot győznek meg a társas, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. BELVÁROSI Telefon: 40 - 25 | i#rl«». január 14-18-ig: szombattól szerdáig Film a hós szovlet partizánokról 1 QRSI1I CSOMÓPONT (KONSTANTIN ZASZLONOV) Rendezte: Fajncimmer és Száblin Főszerepben: Vladimír Druzsnylkov, Máljutin és Qlebov Ezenkívül • Legalább HÍRADÓ! KONZO Telefon Auf. 33—44 bárie' lanuár 14—18 ig: szombattol szerdáig A Szovjet filmgyártás remekbe sikerűit alkmása: Egy gyűtű története Egy gólya család élettörténete Ezenkivfll: MÁJUS 1. 1949 Végig színes film A filmek magvarul beszé'nekl HÍRADÓ SZÉCHENYI Telefon Aii'. 3'—7 AFLN Januárié, i á-éil: szomoj!. Vas írnap Verne dyula Ifjúsági regényének filmváltozatai Tízenötéves kapitány Főszerepben: Dlck Saud — V. Larlonov Hull kapitány — A. HvűIJa H I R A D O Előadj'ok kezdete mindhárom moziban, hétköznap 6 éa 8 órakor, vasárnap 4, 6 és 8 órakor. PéiutárnyiUs d. e ll-12-ip, d. u. egy órával az előadás kezdete e!ó;t.