Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-14 / 12. szám
A axovjet nép sztahanovista műszakkal készül a választásokra Ma délelőtt tartja nagy. beszámoló gyűlését a DÉFOSz nagyszegedi titkársága a szakszervezeti székházban VH. ÉVF. 12. SZAM. ARA 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1950. JANUÁR 14. A SELEJT-AZ OSZTHLYHARC KERDEJE (Sz. J.) Sztálin elvtárs 193-1 ben, a Bolsevik Párt XVII. kongresszusán, amikor az ipar feladatairól beszélt, mint döntő irányelvet tűzte a kongresszus elé: „Megjavítani a forgalomba kerülő áruk minőségét, beszűntetni a fogyatékos termékek forgalombahozatalát és büntetéssel súj. tani mindazokat az elvtársakat, személyre való tekintet nélkül, akik a Szovjethatalomnak a termelés minő. tégéről és hiánytalanságáról szóló törvényeit megszegik vagy megkerü. lik." Most, amikor megkezdtük ötéves tervünket, amikor hozzákezdtünk hazánkban a szocializmus felépítéséhez, igen fontos, hogy jól az agyunkba véssük Sztálin elvtársnak ezt a tanítását. Hiszen mindjárt elöl. járóban leszögezhetjük, hogy a szocializmus építése, a kapitalista rendszer feletti győzelmünk nemcsak a termelt javak mennyiségétől, hanem minőségétől is függ. A szocialista ipar magasabbrendűségét a kapitalista iparral szemben, jobb árucikkek termelésével is biztosítani kell. És a jobb árucikkek termelése, a minőség fokozása szorosan összetartozik a selejt visszaszorításának kérdésével. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy „nem szabad megengednünk, hogy a szocialista ipar termeivényeinek minősége rosszabb tegyen, mint a kapitalistáké volt. Ellenkezőleg, a szocialista ipar fölényének a minőségben is meg kell mutatkozni." Vegyük csak sorra a minőség és a selejt kérdéseit. A legelső szempont: ötéves tervünk végrehajtása. A rosszminőségü munka, a sok selejt hátrálta".;* trtát, akadályozza a terv teljesítését nemcsak egyes üzemekben, hanem az egész iparban, hiszen üzemeink, mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz Ezen túlmenően, nyilvánvalóan nem közömbös egyetlen munkás számára sem, hogy az állam mire költi a dolgozók pénzét: jóminöségü áruk gyártására, vagypedig selejt előállítására. Harmadszor: a gyenge, vagy éppen rossz minőségű áruval a dolgozó saját magának, személy sze. rint is kárt okoz, hiszen az áru hozzá is visszakerül. A dolgozók pedig egyre jobb árut követelnek. Az élet. színvonal emelkedésének egyik igen figyelemreméltó jele, hogy megnőtt a dolgozóknak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi igénye is. Mindenki emlékezhet még Gerő elvtárs bejelentésére, hogy a könnyűipar termelését, elsősorban a textil és cipőipar termelését a kormányzat szükségesnek tartotta a hároméves terv teljesítése közben magasabb minőségi áruk gyártására átállítani, mert „a széles dolgozó tömegek igénye megnőtt, s az alacsony minőségi árukat nem hajlandó többé megvásárolni." — Végül, de nem utolsó Sorban: minden gyengébb minőségű áru, minden gramm selejt országunk tekintélyét, a Szovjetunió vezette béketábor tekintélyét csorbítja, mig a minőségi termelés bizonyítja a béketáfcor erejét, dicsőséget hoz országunkra, a Szovjetunióra, valamennyi népi demokratikus országra. Mindezek után nem érdektelen egnézni, hogy mi okozza selejtet? Nem más, mint a felületes, hanyag munka, az ellenőrzés lazasága, az egyéni felelősség és a felvilágosító munka hiánya. Nézzük csak meg ez" a kérdést két szegedi üzem példáján keresztül. A DÉMA cipőgyár szabászati üzemrészében nem is olyan régen még 26 százalék volt a selejt. A csákozó üzemrészben még ennél is nagyobb selejtszázalék mutatkozott, Hogy fogalmat alkossunk a selejt nagyságáról: a csíkozó üzemrészben 100 kilógrarr.m anyagnál annyi selejt mutatkozott, ami 20 pár cipő anyagit kiadta volna. A dolgozók belátták, hogy ez így nem mehet tovább. Harcot indítottak a selejt vllen, A néprevelök naponta megmagyarázták a dolgozóknak, milyen súlyos károkat okoz népgazdaságunk nak a selejt. A jó felvilágosító munka hatására a dolgozók mozgalmat indítottak a selejt csökkentésére, aminek az lett az eredménye, hogy a szabászatban a selejt 20 százalékra, a csákozó üzemben pedig 22 százalékra csökkent le. Hogy a dolgozók mennyire tisztában vannak a minőség javításának fontosságával, mi sem bizonyítja jobban, mint a Börcsök-brigád fogadalma. ök megfogadták, hogy további 50 százalék minőségjavulást írnek el az ötéves terv első negyedében. A Szegedi Kenderfonógyárban súlyos károkat okozott, hogy a finomítóban nem minden markot húztak át a tűágyon. Igy fésületlen maradt a kender, egyenetlen a fonal, ami természetesen kihatott a megszőtt anyagok minőségére is. A gombolyltőban összecserélték a minőségeket, ami igen sok munkaerő, kiesést okozott, nem is szólva arról, hogy fokozottabb gondossággal kellett ügyelni arra, nehogy ilyen összecserélt anyag a forgalomba kerüljön, Az üzemben fokozták a felvilágosító munkát, kiépítették a fokozott ellenőrzést. A minőség ellen őrzését feladatukká tették az üzemellenőröknek és az osztálymestereknek. A minőség javítása terén leg döntőbb intézkedés az volt, amikor bevezették, hogy naponta könyvelik a selejtet s ez a könyvelés az árut végigkíséri az összes termelési folyamatokon. Ezek az intézkedések eredményezték, hogy a finomítóban 20 százalékkal, a gombolyitóban pedig még ennél is magasabb aranyban | javult a minőség. A dolgozók a taI vábbi minőségjavulás elérése érdé kében minőségi versenyt indítottak Éppen a finomító egyik munkása, Tóth III. Sándor hívta ki a többi üzemrészeket versenyre. A szegedi üzemekben is belátták, hogy a hanyag, rossz munka, a laza ellenőrzés az osztályellenséget szolgálja, vagy — mint a Standard gyárban nemrégen bebizonyosodott — éppen az osztályellenség aknamunkája. A minőség kérdése tehát nemcsak gazdasági kérdés, hanem az éberség kérdése: osztályharc kérdése. A selejt elleni küzdelem fokozott éberséget követel s mindanynyiszor meg kell vizsgálni, nem-e az osztályellenség keze van a dologban A selejt kiküszöbölése tehát — mint látjuk — igen súlyos politikai kérdés. Éppen olyan súlyos, mint a termelés többi kérdései. Éppen ezért a minőség javításáért, a selejt csökkentéséért folytatott harcban az üze. mi pártszervezetnek kell élen járni A selejt elleni harc igen jó módszere a selejtkiállítás, ahol szemléltetően bizonyítják be, milyen károkat tud okozni a selejt. Igen jó példát lehet erre tanálni a vásárhelyi Cocron üzemben. Végül igen fontos kérdés a minőség megjavításában a szakképzés fokozása. A minisztertanács rendeletet hozott az ipari murikaerögazdálkodásról. Ennek a rendeletnek egyik sarkalatos pontja az, hogy a munkások technikai színvonalúnak emelése érdekében ki kell szélesíteni a továbbképző tanfolyamok hálózatát. Be kell vezetni a Szovjetunióban széles körben elterjedt sztahanovista iskoláknak nevezett rövid tanfolyamokat, melyekben élraunkások és újítók tanítják meg a dolgozókat a helyes munkamódszerekre Sokat tanulhatnak üzemi vezetőink, dolgozóink a minőség javításában a szovjet dolgozók példájából, a sztahánovista Csutkin által elindított s ma már hatalmas tömegekre kiterjedő, a termékek kiváló minőságéért foiyó mozgalom tapasz, talataiból. Annál is inkább, mert hiszen ötéves tervünk megvalósiiasa során egyre jobban előtérbe kerü' a minél selejtmentesebb, hibátlanabb munka, a job'o min-.--5!. A Szovjetunió követeli a Kuomintangküldött eltávolítását a Biztonsági Tanácsból A Biztonsági Tanács január 10-én tartotta idei első ülését Az ülés kezdetén Malik, a Szovjetunió képviselője soronkívüli bejelentést tett — M'nt ismeretes — mondotta — a Kínai Népköztársaság kormánya még a közgyűlés ülésszakának idején nyilatkozatot adott ki arról, hogy semmisnek tekinti a Kuomintang-küldöttség jogát, a kínai nép képviseletére. A Szovjetunió küldöttsége az ENSz tudomáséra hozta, hogy támogatja a Kínai Népköztársaság kormányának ezt a nyilatkozatát. Január 8-án a Mao-Ce-Tung kormány táviratban követelte a Kuomintang-maradvány képviseletének kirekesztését a Biztonsái Tanácsból. A Szovjetunió küldöttsége ezt a követelést is támogatja. Malik ezután k;jelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége addig nem vesz részt a Biztonsági Tanács munkájában, míg a Kuomintang delegátust el nem távolítják a Tanácsból. A] szovjet küldött felszólalása után a Biztonsági Tanácsban elnöklő Kuomimtang-figura azt indítványozta, hogy Malik javaslatát „külön ülésein" vizsgálják meg. A szovjet küldött azt válaszolta, hogy ellenez minden tlyan határozatot, amely senkit sem képviselő személytől származik. A Kuomintang-küldött fellhaszhasználva azt a körülményt, hogy elnöki tisztséget tölt be, szavazásra bocsátotta sáját javaslatát. A Kuomintang-figurát támogatta az USA, Anglia/Franciaország, Norvégia, Kuba, Ecquador és Egyiptom képviselője. A szavazás után Malik kijelentette, hogy a szovjet küldöttség nem azonosíthatja magát a határozattal. A határozat alapján a Biztonsági Tanács olyan személy elnöklete alatt ülésezne, aki senkit sem cépvisel. Ez nem ülés, hanem az ilés paródiája lenne. — A mai ülésen kifejtett indokaim alapján — hangoztatta Malik —, mint a Szovjetunió képviselője, nem vehetek részt a Biztonsági Tanács munkájában mindaddig, amíg a Kuomintang küldöttet el nem távolítják. Ezért elhagyom a Biztonsági Tanács ülését Az USA és Anglia képviselőjí azzal a határozott' követeléssel épett fel, hogy a Biztonsági Taíács ne szakítsa félbe ülését, hárem lásson hozzá a napirend negtárgyaláához. Rau indiai küllőtt az ülés félbeszakítása melett szólalt feL A tanács többsége úgy határozott, hogy félbeszakítja az ülést és a Szovjetunió javaslatát a legközelebbi ülésen tárgyalja meg. Hogyan és miért akadályozzák a brit hatóságok a nyugatnémetországi magyarok hazaszállítását? A külügyminisztérium Jegyzéke leleplezi az angol eljárás hátterét és, hogy Németország nyugati megszállási zónáiba csak az utazhatik, aki ellen az USA hatóságok nem emelnek kifogást. Különben a brit kormány nagyon jól tudja azt is, hogy az amerikai katonai hatóságok a magyar visszaszolgáltatási bi zottságot nem valamilyen ellene emelt vád alapján, hanem kizárólag az amerikai katonák által felidézett emlékezetes hegyeshalmi incidens „megtorlásaképpen" utasították ki Németország amerikai zónájából. A magyar külügyminisztérium A brit külügyminisztérium 1949. március 12-iki jegyzékében felszólította a magyar kormányt, hogy jelölje ki a németországi brit övezetben élő magyarok repatriálását lebonyolító magyar személyeket. A magyar kormány ugyanis Márkus Dezső külügyminisztériumi titkárt nevezte meg, mint a visszahonosítással megbízott magyar küldöttet. A brit külügyminisztérium 1949 augusztusában közölte a londoni magyar követséggel, hogy Márkus Dezső részére a beutazási vízumot megadta. Ennek ellenére Márkus Dezső a vízumot nem kapta meg. A magyar külügyminisztérium novemberben jegyzékben felhívta a figyelmét a brit kormánynak erre a különös viselkedésére. Erre a budapesti angol követség 1949 december 27-én jegyzékben a vízum megtagadására azt az okot adta meg, hogy Márkus Dezső vízumát a Németország nyugatj övezetében működő vegyes utazási bizottság (Combined Travel Board) megsemmisítette, mert Márkus Dezsőt az amerikai katonai kormányzat 1948-ban kiutasította Németország amerikai zónájából. Erre a szokatlan magyarázatra a magyar külügyminisztérium január 13-iki jegyzékében válaszolt. A külügyminisztérium megállapitja, hogy az angol jegyzékből világosan látszik, hogy a. brit külügyminisz'é-iurn intézkedését a brit hatóságok nem saját elhatározásukból, hanem kívülről jövő beavatkozás folytán változtatták meg és, hogy az intézkedés megvál'-oztaásának az alapja nem a brit hatóságoknak Márlcu3 Dezső személyéről, vagv tevékenységéöl alkotott felfogása, hanem degen állam hatóságainak — íz Egyesült Államok katonai tőzegeinek véleménye. A Magyar Népköztársaság kormánya fentiekkel kapcsolatban leszögezi, hogy a brit jegyékben közöltek azt a látszatot keltik, hogy ez a „vegyes utazási bizottság" a brit külügyminisztérium fölé rendelt szerv, amelynek utasí'ásait a brit- ha ragaszkodik ahhoz, hogy Márkus Dezső Németország brit zónájába beutazhassák, • a még ott lévő magyarok repatriálásának lebonyolítása véget a magyar kormánynak nincsen tudomása semmi olyan tényről, mely Márkus Dezsőt bármilyen szempontból is diszkreditálná. A magyar külülgyminisztérium megállapítja, hogy az angol zónában élő magyarok hazaszállításának ilyen eszközökkel való megakadályozása miatt a felelősség kizárólag a brit külügyminisztériumot terheli. Finnország elismerte a Kinai Népköztársaságot Finnország — a Reuter jelentése szerint, amelyet a londoni rádió is megerősít —, pénteken elismerte a Kinai Népköztársa, ságot. A református és evangélikus ecyhéz püspökei letelték az esküt a Magyar H pköztérsaségra és az Alkotmányra A református és az evangélikus egyház püspökei pénteken délelőtt megjelentek a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál, hogy letegyék az eskü; a Népköztársaságra és anntk Alkotmányára Az ünnepélyes esküt a rtformá tus egyház részéről: Bareczky Albertt, Gvőry Elemér, Pétef János és Enyetli Andor püspökök. az evangélikus egyház részéről Reök Iván egyetemes felügyelő, Vető Lajos, Thuróezy Zoltán, Szabó József oii: pökök és Keménv Lajos püspökhelyettes tették le. Az irnsrikai monopoltőkések megszelték az gngol ,*Munltáspért" hűséges s?olg*lafait Amerikai sajtókommentárok ar- igazgatójához intézett levelében kira engednek következtetni, hogy az amerikai monopolérdekeltségek megelégelték az angol „Munkáspárt" hűséges szolgálatait és úgy vélik, eljött az ideje annak, hogy az angol nagytőke nyílt képviselői vegyék át a hatalmat. A „Newyork World Telegram" reméli, hogy az angol választásoka a konzervatív párt nyeri meg. A londoni „Daily Mail" newyorki tudósítója szerint Amerika térdig gázolt bele az angol korteshadjáratba. Az angol rádió a választási hadjáratra a Kommunista Pártot hát. rányba hozta. Polt'tt, az Angol lósá<'r.-lt tartozna]; vésreh.-gtcini Aumaunisij Mört » BBC i fejti, hogy a kommunisták hátrányos elbánásban való részesítése a kisebbségi vélemény ellojtását jelenti. A munkáspárt, a konzervatívok, a liberálisok — hangoztatja Pollitt levele — mint ismeretes, számos döntő alapkérdésben egyetértenek egymással: a Kommunista Párt az egyetlen olyan párt, amelynek saját politikája van az Anglia létérdekeit érintő kérdéseitben. Ennek ellenére sem adják meg a Kommunista Pártnak a lehetőséget ar-a. hogy politikáját kellő módon ismertesse, míg a töhhí párt kommunistaellenes rropagaudája bőséges aikalM-' KAN