Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

A axovjet nép sztahanovista műszakkal készül a választásokra Ma délelőtt tartja nagy. beszámoló gyűlését a DÉFOSz nagyszegedi titkársága a szakszervezeti székházban VH. ÉVF. 12. SZAM. ARA 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1950. JANUÁR 14. A SELEJT-AZ OSZTHLYHARC KERDEJE (Sz. J.) Sztálin elvtárs 193-1 ben, a Bolsevik Párt XVII. kongresszu­sán, amikor az ipar feladatairól be­szélt, mint döntő irányelvet tűzte a kongresszus elé: „Megjavítani a for­galomba kerülő áruk minőségét, be­szűntetni a fogyatékos termékek for­galombahozatalát és büntetéssel súj. tani mindazokat az elvtársakat, sze­mélyre való tekintet nélkül, akik a Szovjethatalomnak a termelés minő. tégéről és hiánytalanságáról szóló törvényeit megszegik vagy megkerü. lik." Most, amikor megkezdtük ötéves tervünket, amikor hozzákezdtünk hazánkban a szocializmus felépíté­séhez, igen fontos, hogy jól az agyunkba véssük Sztálin elvtársnak ezt a tanítását. Hiszen mindjárt elöl. járóban leszögezhetjük, hogy a szo­cializmus építése, a kapitalista rend­szer feletti győzelmünk nemcsak a termelt javak mennyiségétől, hanem minőségétől is függ. A szocialista ipar magasabbrendűségét a kapita­lista iparral szemben, jobb árucik­kek termelésével is biztosítani kell. És a jobb árucikkek termelése, a mi­nőség fokozása szorosan összetarto­zik a selejt visszaszorításának kér­désével. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy „nem szabad meg­engednünk, hogy a szocialista ipar termeivényeinek minősége rosszabb tegyen, mint a kapitalistáké volt. Ellenkezőleg, a szocialista ipar fö­lényének a minőségben is meg kell mutatkozni." Vegyük csak sorra a minőség és a selejt kérdéseit. A legelső szem­pont: ötéves tervünk végrehajtása. A rosszminőségü munka, a sok selejt hátrálta".;* trtát, akadályozza a terv teljesítését nem­csak egyes üzemekben, hanem az egész iparban, hiszen üzemeink, mint a fogaskerekek kapcsolódnak egy­máshoz Ezen túlmenően, nyilvánva­lóan nem közömbös egyetlen munkás számára sem, hogy az állam mire költi a dolgozók pénzét: jóminöségü áruk gyártására, vagypedig selejt előállítására. Harmadszor: a gyenge, vagy éppen rossz minőségű áruval a dolgozó saját magának, személy sze. rint is kárt okoz, hiszen az áru hoz­zá is visszakerül. A dolgozók pedig egyre jobb árut követelnek. Az élet. színvonal emelkedésének egyik igen figyelemreméltó jele, hogy megnőtt a dolgozóknak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi igénye is. Mindenki emlékezhet még Gerő elvtárs beje­lentésére, hogy a könnyűipar ter­melését, elsősorban a textil és cipő­ipar termelését a kormányzat szük­ségesnek tartotta a hároméves terv teljesítése közben magasabb minő­ségi áruk gyártására átállítani, mert „a széles dolgozó tömegek igénye megnőtt, s az alacsony minőségi áru­kat nem hajlandó többé megvásá­rolni." — Végül, de nem utolsó Sorban: minden gyengébb minőségű áru, minden gramm selejt országunk tekintélyét, a Szovjetunió vezette béketábor tekintélyét csorbítja, mig a minőségi termelés bizonyítja a bé­ketáfcor erejét, dicsőséget hoz or­szágunkra, a Szovjetunióra, vala­mennyi népi demokratikus országra. Mindezek után nem érdektelen egnézni, hogy mi okozza selejtet? Nem más, mint a felületes, hanyag munka, az ellenőrzés lazasága, az egyéni felelősség és a felvilágosító munka hiánya. Nézzük csak meg ez" a kérdést két szegedi üzem példá­ján keresztül. A DÉMA cipőgyár szabászati üzemrészében nem is olyan régen még 26 százalék volt a selejt. A csá­kozó üzemrészben még ennél is na­gyobb selejtszázalék mutatkozott, Hogy fogalmat alkossunk a selejt nagyságáról: a csíkozó üzemrészben 100 kilógrarr.m anyagnál annyi se­lejt mutatkozott, ami 20 pár cipő anyagit kiadta volna. A dolgozók belátták, hogy ez így nem mehet to­vább. Harcot indítottak a selejt vllen, A néprevelök naponta meg­magyarázták a dolgozóknak, milyen súlyos károkat okoz népgazdaságunk nak a selejt. A jó felvilágosító munka hatására a dolgozók moz­galmat indítottak a selejt csökken­tésére, aminek az lett az eredmé­nye, hogy a szabászatban a selejt 20 százalékra, a csákozó üzemben pedig 22 százalékra csökkent le. Hogy a dolgozók mennyire tisztában vannak a minőség javításának fon­tosságával, mi sem bizonyítja job­ban, mint a Börcsök-brigád foga­dalma. ök megfogadták, hogy továb­bi 50 százalék minőségjavulást ír­nek el az ötéves terv első negyedé­ben. A Szegedi Kenderfonógyárban súlyos károkat okozott, hogy a fi­nomítóban nem minden markot húz­tak át a tűágyon. Igy fésületlen maradt a kender, egyenetlen a fo­nal, ami természetesen kihatott a megszőtt anyagok minőségére is. A gombolyltőban összecserélték a mi­nőségeket, ami igen sok munkaerő, kiesést okozott, nem is szólva ar­ról, hogy fokozottabb gondossággal kellett ügyelni arra, nehogy ilyen összecserélt anyag a forgalomba ke­rüljön, Az üzemben fokozták a fel­világosító munkát, kiépítették a fo­kozott ellenőrzést. A minőség ellen őrzését feladatukká tették az üzem­ellenőröknek és az osztálymesterek­nek. A minőség javítása terén leg döntőbb intézkedés az volt, amikor bevezették, hogy naponta könyvelik a selejtet s ez a könyvelés az árut végigkíséri az összes termelési fo­lyamatokon. Ezek az intézkedések eredményezték, hogy a finomítóban 20 százalékkal, a gombolyitóban pe­dig még ennél is magasabb aranyban | javult a minőség. A dolgozók a ta­I vábbi minőségjavulás elérése érdé kében minőségi versenyt indítottak Éppen a finomító egyik munkása, Tóth III. Sándor hívta ki a többi üzemrészeket versenyre. A szegedi üzemekben is belátták, hogy a hanyag, rossz munka, a laza ellenőrzés az osztályellenséget szol­gálja, vagy — mint a Standard gyár­ban nemrégen bebizonyosodott — éppen az osztályellenség aknamun­kája. A minőség kérdése tehát nem­csak gazdasági kérdés, hanem az éberség kérdése: osztályharc kér­dése. A selejt elleni küzdelem fo­kozott éberséget követel s mindany­nyiszor meg kell vizsgálni, nem-e az osztályellenség keze van a dologban A selejt kiküszöbölése tehát — mint látjuk — igen súlyos politikai kérdés. Éppen olyan súlyos, mint a termelés többi kérdései. Éppen ezért a minőség javításáért, a selejt csök­kentéséért folytatott harcban az üze. mi pártszervezetnek kell élen járni A selejt elleni harc igen jó mód­szere a selejtkiállítás, ahol szemlél­tetően bizonyítják be, milyen káro­kat tud okozni a selejt. Igen jó pél­dát lehet erre tanálni a vásárhelyi Cocron üzemben. Végül igen fontos kérdés a mi­nőség megjavításában a szakképzés fokozása. A minisztertanács rende­letet hozott az ipari murikaerögaz­dálkodásról. Ennek a rendeletnek egyik sarkalatos pontja az, hogy a munkások technikai színvonalúnak emelése érdekében ki kell szélesí­teni a továbbképző tanfolyamok há­lózatát. Be kell vezetni a Szovjet­unióban széles körben elterjedt szta­hanovista iskoláknak nevezett rövid tanfolyamokat, melyekben élraunká­sok és újítók tanítják meg a dolgo­zókat a helyes munkamódszerekre Sokat tanulhatnak üzemi veze­tőink, dolgozóink a minőség javítá­sában a szovjet dolgozók példájá­ból, a sztahánovista Csutkin által el­indított s ma már hatalmas töme­gekre kiterjedő, a termékek kiváló minőságéért foiyó mozgalom tapasz, talataiból. Annál is inkább, mert hiszen ötéves tervünk megvalósiiasa során egyre jobban előtérbe kerü' a minél selejtmentesebb, hibátla­nabb munka, a job'o min-.--5!. A Szovjetunió követeli a Kuomintang­küldött eltávolítását a Biztonsági Tanácsból A Biztonsági Tanács január 10-én tartotta idei első ülését Az ülés kezdetén Malik, a Szov­jetunió képviselője soronkívüli bejelentést tett — M'nt ismeretes — mondotta — a Kínai Népköztársaság kor­mánya még a közgyűlés üléssza­kának idején nyilatkozatot adott ki arról, hogy semmisnek tekinti a Kuomintang-küldöttség jogát, a kínai nép képviseletére. A Szovjetunió küldöttsége az ENSz tudomáséra hozta, hogy támogatja a Kínai Népköz­társaság kormányának ezt a nyilatkozatát. Január 8-án a Mao-Ce-Tung kormány táviratban követelte a Kuomintang-maradvány képvise­letének kirekesztését a Biztonsá­i Tanácsból. A Szovjetunió kül­döttsége ezt a követelést is tá­mogatja. Malik ezután k;jelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége addig nem vesz részt a Biz­tonsági Tanács munkájában, míg a Kuomintang delegá­tust el nem távolítják a Ta­nácsból. A] szovjet küldött felszólalása után a Biztonsági Tanácsban el­nöklő Kuomimtang-figura azt in­dítványozta, hogy Malik javasla­tát „külön ülésein" vizsgálják meg. A szovjet küldött azt vála­szolta, hogy ellenez minden tlyan határozatot, amely senkit sem képviselő sze­mélytől származik. A Kuomintang-küldött fellhasz­használva azt a körülményt, hogy elnöki tisztséget tölt be, szavazásra bocsátotta sáját ja­vaslatát. A Kuomintang-figurát támogatta az USA, Anglia/Fran­ciaország, Norvégia, Kuba, Ec­quador és Egyiptom képviselője. A szavazás után Malik kije­lentette, hogy a szovjet küldöttség nem azonosíthatja magát a hatá­rozattal. A határozat alapján a Biztonsági Tanács olyan személy elnöklete alatt ülésezne, aki senkit sem cépvisel. Ez nem ülés, hanem az ilés paródiája lenne. — A mai ülésen kifejtett in­dokaim alapján — hangoztatta Malik —, mint a Szovjetunió képvise­lője, nem vehetek részt a Biztonsági Tanács munkájá­ban mindaddig, amíg a Kuo­mintang küldöttet el nem távolítják. Ezért elhagyom a Biztonsági Tanács ülését Az USA és Anglia képviselőjí azzal a határozott' követeléssel épett fel, hogy a Biztonsági Ta­íács ne szakítsa félbe ülését, há­rem lásson hozzá a napirend negtárgyaláához. Rau indiai kül­lőtt az ülés félbeszakítása mel­ett szólalt feL A tanács többsége úgy határo­zott, hogy félbeszakítja az ülést és a Szovjetunió javaslatát a legközelebbi ülésen tárgyalja meg. Hogyan és miért akadályozzák a brit hatóságok a nyugatnémetországi magyarok hazaszállítását? A külügyminisztérium Jegyzéke leleplezi az angol eljárás hátterét és, hogy Németország nyugati megszállási zónáiba csak az utazhatik, aki ellen az USA ha­tóságok nem emelnek kifogást. Különben a brit kormány na­gyon jól tudja azt is, hogy az amerikai katonai hatóságok a magyar visszaszolgáltatási bi zottságot nem valamilyen ellene emelt vád alapján, hanem kizá­rólag az amerikai katonák által felidézett emlékezetes hegyes­halmi incidens „megtorlásakép­pen" utasították ki Németország amerikai zónájából. A magyar külügyminisztérium A brit külügyminisztérium 1949. március 12-iki jegyzéké­ben felszólította a magyar kor­mányt, hogy jelölje ki a német­országi brit övezetben élő ma­gyarok repatriálását lebonyolító magyar személyeket. A magyar kormány ugyanis Márkus Dezső külügyminisztériumi titkárt ne­vezte meg, mint a visszahonosí­tással megbízott magyar küldöt­tet. A brit külügyminisztérium 1949 augusztusában közölte a londoni magyar követséggel, hogy Márkus Dezső részére a beutazási vízumot megadta. En­nek ellenére Márkus Dezső a vízumot nem kapta meg. A magyar külügyminisztérium novemberben jegyzékben felhív­ta a figyelmét a brit kormány­nak erre a különös viselkedésé­re. Erre a budapesti angol kö­vetség 1949 december 27-én jegyzékben a vízum megtagadá­sára azt az okot adta meg, hogy Márkus Dezső vízumát a Német­ország nyugatj övezetében mű­ködő vegyes utazási bizottság (Combined Travel Board) meg­semmisítette, mert Márkus De­zsőt az amerikai katonai kor­mányzat 1948-ban kiutasította Németország amerikai zónájából. Erre a szokatlan magyarázat­ra a magyar külügyminisztérium január 13-iki jegyzékében vála­szolt. A külügyminisztérium megállapitja, hogy az angol jegyzékből világosan látszik, hogy a. brit külügyminisz'é-iurn intézkedését a brit hatóságok nem saját elhatározásukból, ha­nem kívülről jövő beavatkozás folytán változtatták meg és, hogy az intézkedés megvál'-ozta­ásának az alapja nem a brit hatóságoknak Márlcu3 Dezső személyéről, vagv tevékenységé­öl alkotott felfogása, hanem degen állam hatóságainak — íz Egyesült Államok katonai tőzegeinek véleménye. A Magyar Népköztársaság kormánya fentiekkel kapcsolat­ban leszögezi, hogy a brit jegy­ékben közöltek azt a látszatot keltik, hogy ez a „vegyes utazá­si bizottság" a brit külügymi­nisztérium fölé rendelt szerv, amelynek utasí'ásait a brit- ha ragaszkodik ahhoz, hogy Márkus Dezső Németország brit zónájá­ba beutazhassák, • a még ott lévő magyarok repatriálásának lebo­nyolítása véget a ma­gyar kormánynak nincsen tudo­mása semmi olyan tényről, mely Márkus Dezsőt bármilyen szem­pontból is diszkreditálná. A magyar külülgyminisztérium megállapítja, hogy az angol zó­nában élő magyarok hazaszállí­tásának ilyen eszközökkel való megakadályozása miatt a felelős­ség kizárólag a brit külügymi­nisztériumot terheli. Finnország elismerte a Kinai Népköztársaságot Finnország — a Reuter jelentése szerint, amelyet a londoni rádió is megerősít —, pénteken elismerte a Kinai Népköztársa, ságot. A református és evangélikus ecyhéz püspökei letelték az esküt a Magyar H pköztérsaségra és az Alkotmányra A református és az evangéli­kus egyház püspökei pénteken délelőtt megjelentek a Népköz­társaság Elnöki Tanácsánál, hogy letegyék az eskü; a Népköztár­saságra és anntk Alkotmányára Az ünnepélyes esküt a rtformá tus egyház részéről: Bareczky Albertt, Gvőry Elemér, Pétef János és Enyetli Andor püspö­kök. az evangélikus egyház ré­széről Reök Iván egyetemes fel­ügyelő, Vető Lajos, Thuróezy Zoltán, Szabó József oii: pökök és Keménv Lajos püspökhelyettes tették le. Az irnsrikai monopoltőkések megszelték az gngol ,*Munltáspért" hűséges s?olg*lafait Amerikai sajtókommentárok ar- igazgatójához intézett levelében ki­ra engednek következtetni, hogy az amerikai monopolérdekeltségek meg­elégelték az angol „Munkáspárt" hűséges szolgálatait és úgy vélik, el­jött az ideje annak, hogy az angol nagytőke nyílt képviselői vegyék át a hatalmat. A „Newyork World Telegram" reméli, hogy az angol választásoka a konzervatív párt nyeri meg. A londoni „Daily Mail" newyorki tu­dósítója szerint Amerika térdig gá­zolt bele az angol korteshadjáratba. Az angol rádió a választási had­járatra a Kommunista Pártot hát. rányba hozta. Polt'tt, az Angol lósá<'r.-lt tartozna]; vésreh.-gtcini Aumaunisij Mört » BBC i fejti, hogy a kommunisták hátrá­nyos elbánásban való részesítése a kisebbségi vélemény ellojtását je­lenti. A munkáspárt, a konzervatí­vok, a liberálisok — hangoztatja Pollitt levele — mint ismeretes, számos döntő alapkérdésben egyet­értenek egymással: a Kommunista Párt az egyetlen olyan párt, amely­nek saját politikája van az Anglia létérdekeit érintő kérdéseitben. En­nek ellenére sem adják meg a Kom­munista Pártnak a lehetőséget ar-a. hogy politikáját kellő módon ismer­tesse, míg a töhhí párt kommunista­ellenes rropagaudája bőséges aikal­M-' KAN

Next

/
Thumbnails
Contents