Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

VaBártrap, 1990. Jaou&r 8. 3 Ezekben a gépekben kifejezésre jut a szocializmust építő ország minden segítő készsége dolgozó népünk iránt A szegedi dolgozók hatalmas lelkesedése közepette indította meg Marosán György elvtárs a Textilkombinát fonóüzemét Felejthetetlen szépségű győzelmi ünnepet rendeztek Szombaton délben a szegedi dolgozók g velük együtt az egész magyar dolgozó nép. Nyolchónapos kemény, kitartó munka után felavathatták Középeurópa legkorszerűbb fonóüzemét. Mintha csak megismétlődött volna a Kálvár'r.-uton a múlt év április 30-i ünnepség. Ezen a napon rakták le az üzem alapkövét. Éppúgy mint akkor, most is zsúfolt villamosok, gépkocsik tömege és as emberek megszámlálhatatlan sokasága haladt a Textilkombtnáthoz vezető utón. De most még vidámabbak voltak as arcok mint akkor, mert azon a napon még csak a nagyszerű vállalkoaást tették meg a dolgozók, de most már ünnepelni jöttek a villámgyorsan felépült Textilkombinát falai közé. A hatalmas fonoda falait vörös és nemzeti színű zászlók díszítették. Az emelvény fölött Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképe. Az udvaron a betonkeverő és egyéb építőipari gépek hirdetik, hogy a fonóüzem felépítése után újabb lendülettel Wnak hozzá a Szegedi dolgozók a gyár teljes felépítéséhez. Az ünnepségen résztvett Marosán György élvtár*, könny űipari miniszter, a TextilszakSzervezet, a Tervhivatal, a könnyűipari minisztérium képviselői, ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Nagy szegedi Pártbizottsága titkára, a szegedi üzemek dolgozói. Az ünneplő közönség csaknem teljesen megtöltötte a hatalmas fonóüzemet. Ünnepi hangulatban, ragyogó fényárban, a köztársasági induló eléneklésével kezdődött meg az ünnepség. munka ismereteinek átadását. A Budapesten többhónapos tanfolyamot végzett fonónögárda a szerelés alatt, alaposan megismerte a gépeket, amelyekkel dolgoz. Szeressék dolgozóink özeket o gépeket nj fog. megszerette azokat, megtanítja Szeged dologzó asszonyait és lányait és velük Ls megszeretteti ezeket a hallatlan korszerű gépeket. A köztársasági induló elhangzása után Tóth Béla elvtárs, a Textilipari beruházási NV igazgatója mondott beszédet. — Nem minden meghatottság hélkül jelentem, elérkeztünk oda, hogy a TextJlkomb'mát BÖ részét a termelésnek átadhattuk. Amikor ezt ae eredményt az itt dolgozók munkájának, a munka eredményének javára írjuk, nem feledkezhetünk meg azokról, akiié ezt a nagy eredményt lehetővé tették. Nem feledkezhetünk meg a Szovjetunió baráti támogatásáról, amely ezeket a nagyszerű gépeket adta a szegedi Textilkombinátnak, sőt kiváló szakembereket bocsátott rendelkezésünkre. Nem feledkezhetünk meg dolgozóink sztálini munkafelajánlásairól. A sztálini felajánlási lapok még ott láthatók a gépeken s bizonyítják, milyen szeretettel tették magu kévá a Textilkombinát dolgozói teljesítették a sztálini munkafelajánlásaikat, 1000 Százalékon felüli eredményt is elértek, megszívlelve Rákosi elvtárs tanítását. Tóth Béla elvtárs a továbbiakban ismertette, milyen nagy csatákat vívtak az üzem dolgozói, hogy határidő előtt elvégezzék munkájukat. Ezután ismertette a fonóüzem nagyszerű berendezéseit, a Szovjetuniótól kapott csodálatos gépeket, azoknak a munkásnőknek szorgalmas munkáját, akik a budapesti fonótanfolyam elvégzése után a legnagyobb igyekezettel láttak munkájukhoz. Tóth Béla elvtárs beszédét szűnni nem akaró tapssal fogadta a lelkes ünneplő közönség. Ezután Nyerges Julianna, a Textilkombinát dolgozója, Kucka Péter: „Háromszázötven százaléké' című versét szavalta el. Ezután a résztvevők lelkes UnPártunk jelszavát: munkával neplése közepette Marosán György elvtárs' könnyűipari miniszter mondotta el ünnepi beszédét. ünnepeljük Sztálin elvtárs születésnapját. A Textilkombinát dolgozói túlMarosán elvtárs: A szegedi Textilkombinát, a Szovjetuniót kivéve — Európa legkorszerűbb textilgyára Nagy ünnepe van ma a magyar iparnak. Boldog örömmel és büszkeséggel indítjuk útjára iparunk egyik úi alkotását, az első Textilkombinátot és ezzel megnyitjuk az utat eev olvan fejlődés számára, amilyenről álmodni sem mertek nemesektől, grófoktól. főparoktól és királyoktól fezer évig rabságban tartott hazánkban — mondotta Marosán elvtárs. Amióta haisánikat felszabadította a dicsőséges Szovjetunió, új fejezet kezdődött n magvar nemzet életében. Ezt a fejezetet a magyar munkásosztály nyitja meg, amely hatalomra jutva megteremtette az előfeltételeit dolgozó népünk tartós és fejlődő szabadságának az élet minden területén. Marosán György elvtárs ezután főbb vonalakban ismertette a hároméves terv eredményed)/1 és az ötéves terv beruházási célkitűzéseit, majd rátért az új Textükombinát és feladatainak ismertetésére. Erre a Textilkombinátra. amelyet most nyitunk meg, mérhetetlen nagy feladat hárul. A textilipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 9267 millió forintot ami az 1949. év termeléséhez képest 52 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi termelési eredményeket véve alapul 15.900 tonnával itőbb pamutfonalat, 4200 tonnával több gyapjúfonalat, 2200 tonnával több len. és kenderfonalat, 10.9 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 91 millió négyzetméter pamutszövetet, 4.4 millió négyzetméterrel több selyemszövetet. 4478 tonnával több kötöttárut, 865 ezer tucattal több pamutharisnyát, 196 ezer tucattal több selvemharinyát kell előállítani a dolgozók ruházkodásénak jó és olcsó biztosítására. Nagy konfekciós ipari üzemeket hozunk létre, mert 1954ben a konfekciós ruházati ipar termelése el kell, hogy érje a 2609 millió forintot, ami az 1949. évi termeléshez képest 250 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi termelési eredményekhez viszonyítva férfi felsőruhából 1,582.000 darabbal többet, női felsőruhából 607 ezer darabbal többet, munkaruhából 740 ezer darabbal többet. férfi és női alsóruhából 2 millió 800 ezer darabbal, gyermek-ruhából 1,210.000 darabbal többet kell termelni. Ennek biztosítására aa ötéves terv folyamán a textiliparban egymilliárd 51 millió forint érték kerül beruházásra és ebből 119 millió forint a konfekciós ipar számára. Ennek keretében 12 új ruházatiipari üzemet létesítünk. 35 százalékkal emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Nagy számok ezek, maga a terv k nagy és hatalmas. És a szegedi új Textilkombínátnak e nagy célok és feladatok biztosítása lesz a kötelessége. Mindenki tudja, hogy textiliparunk legszűkebb kerosztmrfszete a pamutfonódák termelésében van. 1949 közepén ezen a téren komoly lemaradások voltak. Az iper. a szakszervezetek, a textilipari dolgozókkal együtt a Párt és Rákosi elvtárs vezetése alatt összefogtak és december 30-án tervüket 104.5 szá. zalékra túlteljesítéssel fejezték be. Az ötléves terv folyamán ez az üzem az egyik legmagasabb, legnagyobb kapacitású textilüzemünk lesz. A szegedi Textilkombinát a magyar és külföldi szakemberek véleménye szerint is a Szovjetuniót kivéve. Euró na legkorszerűbb textilgvára. Gépi berendezése, termelékenysége, szociális létesítményei tekintetében a Szovjetuniót kivéve nem igen lehet Európában hozzá hasonlót találni. Már említettem, hogy a magyar textilipar legszűkebb keresztmetszete n pasmutíonóda. A szegedi textilkombinát ezt a szűk keresztmetszetet oldja meg ós döntő mértékben járul hozzá a fejlődéshez. Áz üzem számára és a magyar textilipar számára általában a szükséges nyersanyagot a Szovjc'.únió bocsátja rendelkezésünkre. Amióta ezoros kereskedelmi ée gazdasági kapcsolatba kerültünk a Szovjetúnióval, azóta vált tehetővé a magyar ipar nyersqnyagszükségleteinek biztosítása. Ennek a textilkombinátnak a felépítése. nyersanyaggal való ellátása ékesen bizonyítja a Szovjetunió vezette népi demokráciák kölcsönös gazdasági megsegítését. Nem Marehall-segéJy, hanom az ország függetlenségének, önállóságának megtartása, biztosítása és védelme mellett gazdasági erőinek gyarapodása az eredmény. 1 • i Ez az üzem olyan fonási rendszerrel dolgozik, amellyel Magyarországon még soha nem dolgoztak. Az orsófordulatok magas száma miatt a gépek termelése, olyan magas, hogy az már induláskor felülmúlja a legjobb fonóAz üzem gépei e hatalmas szovjet ipar legkorszerűbb legtökéletesebb gépei 1 A hároméves tervben vetettük elterjedt gyár típusok építését, meg az üzem alapját Hosszú Munkásaink, mérnökeink mérhetárgyalások után, amikor Pártunik elhatározta, hogy iparosítja a magyar vidéiket és megváltoztatja ezen keresztül a vidék szociális összetételét, esett a választás Szegedre. Amikor a gyár végleges helyét eldöntöttük, nagy lendülettel indult el a munka. Az építkezéseknél általában 800 fő dolgozott állandóan. A legpontosabban összehangolt szervezés következménye az, hogy olyan gyártelep nőtt ki rövid idő alatt a földből, amelyre azelőtt évek komoly építkezése kellett Tervezőink figyelembe vették az összes kipróbált és kialakult adottságokat, amit modern gyárépítésnél alkalmaztak, a legújabb, főképpen a Szovjetunióban tetlen nagy lelkesedéssel és szorgalommal feküdtek neki a munkának. Engedjék meg, hogy ezért a ragyogó munkáért külön köszönetet mondjak a Nagyszegedi Pártbizottságnak, jó elvtársainknak. a helyi szakszervezeteknek, az Építésügyi Minisztériumnak és az építőmunkásoknak, akik megértették és megérezték, hogv milyen fontos építkezésből van szó. De külön meg kell köszönjem Tóth Béla elvtársnak, a Tex. tüberuházási NV. vezetőjének, a szegedi fonóda beindításában, megalkotásában kifejtett nagy munkáját Az üzem első negved része indul most meg. Az üzem gépei, mind egytől-egyig a hatalmas szovjet ipar. a szovlet gépipar legkorszerűbb. legtökéletesebb alkotásai. A gének felszerelését magyar szerelőgárda végezte, akik különösen kitűntek a Sztálini felajánlás során: olyan tempót vittek, hogy sok héttel előbbre hozták » gyár indulását. Az üzem dolgozói közül 380 tanult a budapesti tanulóotthonokban. Külön hadd köszönjem meg a Magyar Fonó ée a Magyar Pamutipar üzem dolgozóinak és vezetőinek, akik vállalták, hogy a szegedi kombinát szakmunkásait előre kiképezik hat hónapon keresztül, de azoknak a vállalatoknak is, melyek Budapestről sok kiváló fonónőt küldtek le Szegedre, hogy az új üzemben folytassák tevább a textilipari szakdálnk fajlagos termelési nívóját. De a mennyiség mellett ezek a Sépek minőségi munkát végeznek. A legmodernebb biztonsági berendezések teszik lehetővé, hogy a selejt és n hibás árutermelés a lehető legalacsonyabb legyen. A dolgozók szempontjából is hatalmas újításokat találunk a gépeken. A balesetek az elektromos leállitóberendczések következtében teljesen kiküszöbölődnek és ezáltal a dolgozó nyugodtabban, biztosabban kezeli a rábízott gépeket. Ezek a szovjet gépek textilipari dolgozóinak meg fogják tanítani az új, modern gépekkel való bánásra, úrrá lenni a gépek felct.t, parancsolni a gépeknek, kihozni a gépekből a maximumot. Szeressék dolgozóink ezeket a gépekot. mert ezekben a gépekben kifejezésre jut a szocializmust építő országnak minden segítőkészsége dolgozó népünk iráni. Ez a szegedi textil gyár másban is különbözik a többi textilgyártól. A textilüzemek általában nagyon porosak, az üzemek levegőjébe kerülő ezennyesedések miatt. Az üzem ebből a szempontból is tökéletes. Rákosi elvtárs nevével utjóra indítom a Textilkombinátot A világítás a legkorszerűbb követelményeknek felel meg, faJbasülíyesztve, a világítás-technika minden vívmányának felhasználásával készült el. Öltözők, mosdók. szociális és kultúrális igényeket kielégítő berendezések a legnagyobb kényelmet. és hygéniát biztosítják. A vidék dolgozói kezdenek el először olyan gyárban dolgozni, amilyenre nincs példa Magyarországon. és amelyet csalc a szocialista népgazdaság tud építeni dolgozói számára. Több mint százezer textilipari dolgozó büszke örömteli figyelme szegődik Szeged felé és érzik, tudják valamennyien, hogy az ötéves terv folyamán a nagy beruházások folyamán a szocializmust építő Magyarországon, ilyen üzemeket és gyárakat fogunk építeni, amelyekben nemcsak becsület és dicsőség dolga lesz dolgozni, hanem öröm is és amelyből az új szocialista ember fejlődik majd ki. Amikor tolmácsolom pártunk központi vezetőségének éa a kormány köszönetét, jókívánatait mindazoknak, akik ennek a gyárnak felépítésén munkálkodtak, engedjék meg, hogy a könnyűipari minisztérium hevében ls köszönetet mondjak ér, mint 'ennek az iparnak feleiő3 vezetője mérhetetlen büszkeséggel és boldogsággal, eddigi eredményeink és a jövőbe vetett nagy hitted és bizakodással indítsam el útjára az első magyar textilkombinátot. Hirdesse dolgozó népünk harcos munkakészségét a felszabadítónk. a dicsőséges Szovjetunióba vetett mérhetetlen bizalmát Sztálin és Pártunk iránt való nagy hűségét. Hirdesse ez a gyár valamennyi dolgozóiával együtt nagy szcrcteKomócsin elvtárs: tünket és ragaszkodásunkat aziránt a férfi iránt, akiben népünk nagy vezérét, tanítóját és harcának ve. zetőjét látja, hirdesse Magyarországon Rákosi elvtárs iránt azf a nagy szeretetet, amelyet a magyar munkásosztály és a magyar nép érez, mert Rákosi elvtárs veczelése, munkája ulmutatása visz ben_ nünket a szocialista Magyarország felé. Rákosi elvtárs nevével, útjára indítom a Textilkombinátot. Marosán György elvtárs beszéde után még sokáig zúgott a taps, a résztvevők lcirhatat'a lelkesedéssel ünnepelték a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, Pártunkat és vezérünket, Rákosi elvtársat. Ezután Füsti Pál elvtárs, a Terv. hivatal nevében mondott beszédet és tolmácsolta a szegedi dolgozóknak Vaj Zol'án elvtárs üdvözletét. Füsti Pál elvtárs beszéde után \irágos Petronella Majakovszkij: „Élmunkás brigád indulója" cimü versét szavalta el nagy sikerrel. Ezután ifj. Komocsin Mihály elv. társ, a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottságának titkára mondott beszédet. — A Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottsága nevében szeretettel üdvözlöm a Tex'.i'kom. binát dolgozóit —mondotta —. Ezt a napot a naptárban nem jelöltük vörös betüvei, de mégis mindany nyionk számára jelentős ünnepnap. Az utóbbi három év folyamán a magyar dolgozóknak s köztük a szegedi dolgozóknak is számos alkalmuk volt Hycn természetű ünnepre. Ünnepeljük a győzelmet, amelyet Pártunk vezetésével értünk el. Ez a mai ünnepség is egy Ilyen győzelmi állomást jelent. Az ötéves terv végrehaftósóbon a szeged! dolgozók még jobban kiérdemlik az üzemet A hároméves terv hatalmas ered. ményeket hozott a magyar dolgozó nép számára. A szegedi dolgozók még külön eredményekről is beszámolhatnak. A hároméves terv kapcsán eltüntettük a háborús pusztítás nyomait, mindannyiunkat büszkeség tölt el, amikor a Tiszán áttvelő hidat és hároméves tervünk alkotásait látjuk. Az építés mellett sok egyéb is történt Szegeden. A legutóbbi államosításokkal Szeged összes gyárai „ tőkések kezéből a nép tulajdonába kerültek. Ma már minden szegedi üzem élén do'gozók állanak. Vájjon megérd amli-e Szeged a Textilkombinátot? Erre a kérdésre a választ megadtak a (Folytatás az 5. oldalon.),