Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

Vasárnap, ' "' Jaiiu?r. I. NEGYVENNYOLC ÓRÁVAL az ötéves terv mecf&ezd^se élőt* — A SZEGEDI GYÁRAKBAIS — VAGYON várjuk az ötéves terv megkezdését. Január el­sején büszkén és boldogan indítjuk meg gépcinket, a sztálini műszak lelkesedésével, termelési eredménycinek 'növelésével. Szeretjük a tervet, mert a mienk, értünk jött létre. Ismerjük, hogy mit jelent számunkra. A Párt irányitásával, a Szovjet­unió segítségével, a já munkánkkal Kezdünk a megvalósításá­hoz. Én január elsején és asu'án mindig •hat szövőgépet ke­zelek majd, — miként a sztálini műszakban, — a tervért. A szegedi gyárak dolgozóinak nevében ezeket mondotta Zsombolya János né, ott a Magyar Kender zsivulygó szövőgépe mellett. Negyvennyolc órával az ötéves terv megkezdése elölt. De. nézzük meg, hogyan készülnek a gyárak töltői dolgozói. Csóti elvtárs megnyergeli a techn kát 'Csóti József. A MÁV szegedi Javítóműhelyének vasesztergá­lyosa, a sztálini munka egyik hőse. Uj, magakészítette esz­tergagépével 1500 százalékot ért el. A napokban pénzt kapott ál­lamától', hogy másik gén össze­áliiását, tervezését megKezdhes­se. Az asztalon papírlapok. Raj­t& egy új gép szerkezetének né­hány darabja, grafitceruzával kirajzolva. — Idejön a fogaskerék — mondja Csóti — a késeket ide állítom be. Nemsokára elkészül a gép, még könnyebb, gyorsabb lesz a munkánk. Ezzel is az öt­éves tervet akarom meghálál­ni... persze gyorsítani is a győ­zelmét. A sztálini műszakban 1500 százalékot értem el, az öt­éves terv első három hónapjá­ban a vagóntengelyágy eszter­gályozásánál 3000 százalékot akarok elérni. Csóti József megnyergelte a technikát és kemény kézzel irá­nyítja az új termelési győzel­mekért. És dolgozik, fáradhatat­lanul, kommunista módra. Kukli Unna lét g^pet keze! január egytől Szegedi Kenderfonó. Király József kézigerebenező, aki a sztálini műszakban 1102 száza­lékra termelt, napok óta azon gondolkozott, miképpen kezdje el a munkáját január elsején. S két nappal a terv indulása előtt nagyon vidám volt, mert meg­találta a többtermelés módját. Kevesebb mozdulattal és gyor­sabban végzi majd a nyersken­der feldolgozását. — Csak úgy tudunk további eredményeket elérni, ha új mó­don dolgozunk, emeljük a ter melést, — mondja határozottan és dolgozik tovább, hogy a napi munkája után jelenthesse: ki­rály 20 százalék plusz!" Kukli Aranka, vidám ifjú­munkás. Most szabadságát tölti. Ha január elsején visszatér a Szegedi Kenderbe, a fonógépe Ószentivánon is megvédik a békét (Tudósítónktól.) öszentiván dol­gozói jól végzett munkájukkal ismét bebizonyították Sztálin elvtárs iránti szeretetüket. Békezászlót építettek fel a községben s ez a zászló most már ott leng minden ünnepi alka­lomkor a magas árbócon és hirdeti az egész világnak, hogy minden esz­közzel segítünk megvédeni a békét. Többi sztálini munkafelajánlását is teljesítette a község. A Magyar­Szovjet Társaság tagjainak számát megháromszoroztuk, a földmüvesszö­vetkezeti tagok számát pedig 30 százalékkal felemeltük. így műkö­dünk tovább is, hogy a múlt sok hibáját eltüntessük és községünk­ben is kiépíthessük a minden dol­gozó jólétét elhozó szocializmust. Kiss András. Uiilós a szegedi Vágóhídon Kertész János, a szegedi vágó­híd főgépésze újrenclszeríi sertés­koppasztó teknőt készített. Az újítás alkalmazása lehetővé teszi, mellé, ő is több és jobb mun­káját adja. Egy fonógép helyett keltőt kezel majd. Felajánlotta, — amint mondotta — a minden dolgozó tervéért. Tervünkért 3000 százalékot Az Egyenruhaipari NV zúgó gépeinél dolgozók is az ötéves terv lázában égnek. Miként minden szegedi gyárban, itt is az a legfontosabb: „Több és jobb munkát kell elérnünk ja­nuár elsején, méltón kell meg­kezdeni az ötéves tervet." Például Baráth Mihály így in­dul harcba a tervért, a terme­lés arcvonalán: Tökéletesíti újí'ását, még job­ban megszervezi a munkáját, zökkenőmentesen, percnyi szü­net nélkül ki tudja használni az időt. Baráth Mihály a sztálini műszakban 557 százalékot tej. jesitett, azóta már többszáz százalékkal növelte teljesítmé­nyét. Néhány nappal ezelőtt elért 2015 százalékot, a legma­gasabb eddigi termelési ered­ményt Szegeden. — Kevés még es a 8015 Szá­zalék. Minden megerőltetés nél­kül több eredményt tudok el­érni. Az ötéves terv megkezdé­sének első hónapjában a Pád segítségével el akarom érni a 3000 százalékot. Miért? — kérdezzük Baráth Mihály tói. Csak egy szót válaszólt rá: Tervünkért! Nagy az őrön a Jntafonéban Leírhatatlanul nagy az örö­mük a Jutafonó dolgozóinak. Azért, mert államosították a a gyárat és most már igazán az övéké leit, mert két nap múlva neki kezdhetnek az ötéves terv reájuk eső feladatainak meg­valósításához. Mikor kint jár­tunk a szegedi Jutafonóban, ilyenformán beszéltek a mun­kások: — A mi gyárunkban jobban megy a munka, mert most már a haszon a dolgozóké. Január elsején a sztálini műszak ered­ményeit fokozzuk, úgy kezdjük meg tervünket. És Zombori András a gyár ifjúmunkás sztahanovista esz tergályosa a terv indulásának első hónapjában „ráhúz" és a sztálini műszakban elért 920 százalékos termelési eredményét legalább 1100 százalékra akar­ja növelni. Lesz erre lehetősége, mert a Párt segítségével a na­pokban elmegy taposztalatcseré­rea győri gyorsvágó esztergá­lyosokhoz: Horváth Edéhez és a többihez. — Amit Győrben tanulok, mondja Zombori elvtárs — « munkámban hasznosítom majd s több'ermelésemmel, jobb mun­kámmal segítem az ötéves terv sikerét, alakítva ezzel az én nagyon szép jövőmet. telmiség és a sztálini tanítás követve azon igyekeznek, hogy „munkájukat átépítsék és sztahánov- mozgalom élvre állja­fiak". A ' ermelékeaiyz4g további 'növelésére, a fizikai dolgozók kel való hatékonyabb együtt­működés megvalósításáért elsősorban a tervért — a mű­Szaki értelmiség több feladatoi tűzött maga elé. A legfontosabb­nak a torvfeToonlás, a terv kivi­tele egészen a gépekigt hogy minden dolgozó tudja, órán­ként, naponként mennyi ve­tést kell teljesítenie. A műszaki brigádok már fel­bontót'ák üzemrészenként a' ötéves terv első évi részletter­vét. Most a terv első negyed évének gépenkénti felbontása' végzik. Január első napjaiban már a szövődé minden dolgozója megkapja a tervkönyvet, mely bői megtudják, hogy óránként, naponként mennyi vetést kell teljesiteniök. A tervkönyvbe az után a szövők mindennap ma­guk beírják a teljesítményüket A műszaki brigádok jobbár bekapcsolódnak az újítómozga­lomba és a tapasztalatcserét is fokozottabban elősegítik. Kímé­letlen harcot folytatnak a tech­nikus brigádok a meglévő szűk keresztmetszetek eltüntetéséért A kopszolő szűk keresztmetsze­tét felfedezve, az ötéves terv megindulásakor a lehető leg gyorsabban átcsoportosítják a gépeket, a termelékenység eme­léséért. A műszaki brigádok nemcsak a termelési, de az anyagnormái is megállapítják, közlik a dol­gozókkal. Ezzel elérik, hogyha gyártanak egy árúminőséget, megtudják mondani, mennyi anyagot használnak fel hozzá többet-e, vagy kevesebbet a megállapítottnál'. Ezzel is az önköltségcsökkentés; segítik elő A műszaki értelmiségi brigá­dok természetesen minden mun kájukat a fizikai dolgozók segít­ségével végzik, az ő támoga'á sával érik el az eredményekei — természetesen a Párt irányí­tásával, a sztálini műszak ta­pasztalataival. És Aradi Józsefné, hatgépes szövőnő, — mint sokszázan a szegedi gyárakban — 48 órával az ötéves terv megkezdése előtl bejelenti: — Január elsején 15 százalék­kal emelem termelésemet! Morvay Sándor A hároméves tervünk mérlege Alig fejezük be hároméves tervünket, máris újabb fel­adatok előtt állunk. Az ötéves terv, csodálatos jövőnk ha­talmas feladatai előtt. Ami­kor most ehhez a mérföldkő­höz érkeztünk, természeteién nem pihenhetünk habárain­kon, dc úgy érezzük, egy pil­lanatra mégis meg kell áll­nunk ennél a mérföldkőnél'. Meg kell állnunk és vissza kell tekintenünk arjja a hatal­mas útra, melyet a hároméves terv teljesítése közben meg­tettünk, vissza kell tekinte nünk azokra a hatalmas ered­ményekre, melyeket két és fél esztendő alatt elcrtiink. A leghatalmasabb eredmény maga az a tény, hegy tervün­ket idő előtt, két és fél' év alatt befejeztük, sőt túltelje­sítettük, élénk cáfolatául az imperialista jósolgatásoknak. Megerősödött ez alatt az idő alatt dolgozó népünk hatalma, valóban gazdáivá váltunk en­nek az országnak. Ellensége­inkkel folytatott szakadatlan harc közepette születtek meg eredményeink s éppen az bi­zonyítja a dolgozó nép hatal­mának megszilárdulását, hogy államunk erején sorra kicsor­bult az orvgyilkos árulók gá­lád fegyvere. Leleplez'ük a Nagy Ferenc-féle összeeskü­vést, az őket megillető helyre juttattuk az egyház palástja mögé bújt imperialista ügy­nököket és ártalmatlanná tet­tük azt a gonosztevő bandát, melynek élén Rajk, minden eredményünk biztositéka, a Párt ellen tört. Amikor dolgozó népünk ke­zébe adtuk a gyárakat, bá­nyákat, bankokat, fokozottan irányt vettünk falun is a ku­lákság visszaszorítására. Gép­állomásokat léteskettünk, hogy a dolgozó parasztságot kivonjuk a kulákság igauzso­rája alól s lehetővé tettük a termelőszövetkezeti csoportok él'etrehívásával, hogy dolgozó parasztságunk felszámolhassa az elmaradott mezőgazdasági termelést, el'ndiühasson a fejle'tebb mezőgazdasági ter­melés útján. Mindmegannyi hatalmas eredmény. Felsorolásuk csak nagy körvonalakban lehetsé­ges. Nem árt azonban, ha pár saját házunk tájáról vett adat­tal körvonalazzuk, mik azok, melyekből összetevődtek ezek az eredmények. Annakidején az első napokban feltűntek ne­künk, de idővel megszokottá váltak, igen sokan már nem is tudnánk megmondani, mikor találkoztunk veiük először. Elsősorban kell megemlít©' nünk gyönyörű közúti hidun­kat, mely nap, mint nap ké­nyelmünket szolgálja. Keve­sen tudják már, hogy a Tisza két partját összekötő büszke ívben 33 millió forintja nyug­szik a dolgozók államának* Szemünk előtt nőtt ki a föld­ből a Textilkombinát hatal­mas arányú építkezése, Büsz­kén hirdetik a munka diada­lát a Faragó-utcai munkás­bérházak, melyeknek darabja többe kerül egy m'lliónál. Na­ponta utazunk a Szegedi Gaz­dasági Vasúton. Ezt is a há­roméves terv ad'a. Készen áli már az új klinika, helyreál­lító4 tuk a megrongált gyer­mekklinikát, iskolákat, kol­légiumokat létesítettünk. A hároméves terv tette lehetővé, hogy a villamos átjárhasson Újszegedre, hogy új utakat építhettünk, hogy elvégezhet­tük Móraváros csatornázási munkálatait. Nézzük csak végig a vá­ros üzleteinek kirakatait. Azt' a hatalmas árubőséget, vá­lasztékot mind a hároméves tervnek köszönhetjük. Ami­kor megszegjük a hófehér ci­pót, jusson eszünkbe, hogy a hároméves terv csak Szeged területén 900.000 forintot for­dított arra, hogy ellássa a dolgozó parasztokat a bő ter­mést biztosító nemesített ve­tőmaggal s amikor ezzel a szóval találkozunk: „Szegedi paprika", kérdezzük meg ma­gunktól, gondoltak-e a tőké­sek arra, hogy a sok család megélhetését biztosító papri­katermesztés számára paprika­feldolgozó üzemet építsen. Mert a hároméves terv 450 ezer forintos beruházással gondol; erre... ... De napokon, köteteken keresztül lehetne sorolni eze­ket a kisebb-nagyobb rész­eredményeket, melyekből az elmúlt két és fél esztendő hatalmas eredményei létrejöt­tek. Épperúgy, mint ahogy napokon keresztül lehetne so­rolni mindazokat, melyek az ö'éves tervben valósággá vál­nak. Dolgozóink municalendü­lete, a hároméves terv ered­ményei biztosítják azt, hogy amikor az ötéves terv befejez­tével ismét megállunk egy percre az újabb mérföldkő­nél és elkészítjük munkánk mérlegét, ugyanazt mondhat­juk el, amit most: becsületes, jó munkát végeztünk. Qlaqij lelidoséqek a kisipari szakmák szántára RZ ÖTÉVES TERVBEN A sziiöknek hamarosan kiadják a teivkönywket a Magyar Kenderben Az ország legjelentősebb mű­szaki textiliákat gyártó üzemé­hogy a serésekről teljesen sértet- az újszegedi Magyar Kén­len állapotban kerüljön le a bór. - - ^ — - - ' — ­Ez igen figyelemreméltó és jelen­tős megtakarítást jelent nemzet­gazdaságunknak. Az újítást a szegedi vágóhídon már bevezették. Szó van arról is. hogy az ú j rendszerű sertéskop­pasztó teknőt az ország többi vá­jwihúfeiitt is afka'aiazzuk,, i <' i derben is lelkesen készülnek az ötéves terv indulására. Az üzemrészek dolgozói sorra te­szik meg felajánlásaikat, az öt­éves terv sikeréért. Váltják, hogy a sztálini műszakban el­ért eredményüket megnövelik. Jó utox; halad a műszaki 4c­A MAGYAR munkásosz­tály és az egész dolgozó nép lelkesen fogadta a tíznél több munkást foglalkoztató üze mek államosítását. Az államo­sítás híven Pártunk és kormá­nyunk politikájához, természe­tesen nem érinti a kisipari szakmákat. Gerő elvtárs vilá­gosan megmondotta: „...A kormány a jövőben sem szán­dékozik államosítani a kis­ipart és a kiskereskedelmet, mert ezek fontos közgazdasá­gi feladatokat töltenek be. Mi fenn akarjuk tartani a kéz műipart, mert erre szükség von. Részben számosfajta mi­nőségi munka és részben n ja­vító munkák miatt. Ez Pár­tunk vezetőségének határozott álláspontja © kisiparral kap­csolatban. Mi kommunisták, nem mondunk olyasmit, vagy nem ígérünk olya1, amit nem szándékozunk betartani. Mi helyeseljük n kisipar szövet­kezeti összefogását, de egy­általán nem szándékozunk csip-csup üzemeket államosí­tani." A PART tehát biztosítja a jövőben is a kisipar számára a munkalehetőségeket. A kis­ipari szakmák jövőjét ötéves — > tervünk is biztosabbá teszi. A tervtörvény többek között eze­ket mondja: Az ötéves terv tehát lehető­vé teszi a dolgozó kisiparosok zavartalan munkáját, a kéz­műipar bekapcsol ás át. A kisipari szakmák, a három­éves tervtől is igen figyelem­reméltó segítséget kaptak. DE NÉZZÜK MEG többek között, milyen segítséget kap tak a kisipari szakmák. Pél­dául a cipészkisiparosok nyersanyaggal való ellátását nemrégen ölven százalékkal emelte ipari kormányzatunk. A bádogosoknak is biztosítot­ták a munkához szükséges anyagokat. Ötéves tervünk során is ezen az úton megyünk. Szinte minden nappal bővül az építkezések száma. És az építőipar több, mint 30 kis­ipari szakmát foglalkoztat: ácsokat, betonosokat, lakatoso­kat, villanyszerelőket, bádogo­sokat, festőket, ablakosokat,— és így tovább. A falvak villa­mosításánál is mind több és több villanyszerelőre van szükség. Az életszínvonal einejkdésével több ruhát, ci­Skk twAUiékai yásárylnjak maguknak a dolgozók és ez a kisiparosoknak: szabóknak ci­pészeknek jelent több munkát, mert egyrészét ezeknek ők csinálják meg. A dogozók az életszínvonal emelkedésével szebbé teszik lakásukat, foko­zottabb mértékben igénybevo­szik tehát a bútorkészítő asz­talosok és egyéb kisipari szak­mák munkáját. EZEK IS bizonyítják, hogy a kisipari szakmáknak nagy munkalehetősége van az öt­éves tervben. Gerő elvtárs parlamenti beszédében az öt­éves tervvel kapcsolatban rá­mutal ott azokra a feladatokra is, melyeket elsősorban a kéz­műiparnak kod megoldani: „Gyáriparunk fontos kiepészi tője a kézműipar, melynek termelése a gyáripar hatal­mas termelése ellenére sem fog csökkenni. A kézműipart elsősorban o7yan termények­nek. előállítására irányítjuk. melyedre1 e'őnyösebben, vagy jobb minőségben képes ter' melni, részben p»dig széles körben felhasználjuk javítá­sokra. A magyar kisiparosok szaktudása komoly értéket je­len1 népgazdaságunk számú­tfkr i. V v ~ ~ • - - •

Next

/
Thumbnails
Contents