Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

4 Vs&nup. 1SQ0 Janók- L "" Románia nagy lelkesedéssel ünnepli a Népköztársaság kikiáltásának évfordu óját Egész Románia nagy lelkesedés­sel ünnepelte pénteken a Román Népköztársaság kikiáltásának má­sodik évfordulóját. A nagy nem­zetgyűlés délelőtti ülésén Parhon, a nagy nemzetgyűlés elnökségé­nek elnöke kiemelte, hogy az or­szágban a gazdasági és politikai helyzet állandóan erősödik 03 Ro­mánia tevékeny tényezője a béke és a szocializmus táborának, arncüy a Szovjetunió vezetése alatt áll. Az 1950. évi állami terv vitája mutatja a román dolgozó népnek azt az elhatározását, hogy minden erejével megfeszítésével igyekszik teljesíteni a második állami tervet és igyekszik előbbre vinni az országot a szocializmus felépítéséhez vezető úton. A nagy nemzetgyűlés ezután egyhangú határozattal megerősí­tette a nagy nemzetgyűlés elnök­ségének időközben hozott rendele­teit. Nagy lelkesedéssel fogadta an­nak a rendeletnek a bejelentését, hogy Bukarestben Sztálin-szobrot állítnak fel. Ünnepi ülést tartott a Román Népköz'ansaság tudományos aka­démiája is. A nap jelentőségét Conatantinescu Ishi egyetemi ta­nár méltalta. Országszerte minden városban és faluban ünnepi gyűléseket ren­deztek. Száz- éfí százezer munkás, paraszt diák és egyéb dolgozó vett részt az ünnepségeken, ame­lyek szónokai egyöntetűen han­goztatták az ország eltökéltségét a szocializmus' felépítésére és a béke megvédésére. Az 1949-es év a termelés további c<öWentísé és a mun «n ikülis^g nevekedését hozta az USA számára Az 1949-es év az USA számá­ra a termelés további csökkenté­sét, a mezőgazdasági válság kez­detét és a munkanélküliség nö­vekedését hozta. A termelés összeredménye az 1948-as évhez viszonyítva több mint 9 száza­lékkal csökkent. Az új üzemek építésére fordított mocgánkiadá­sok és egyéb tőkebefektetések 191/9-ben majdnem másfél mil­liárd dollárral csökkentek. Szembeszökővé vált az acél­öntívpar válsága. Az elmúlt esz­tendőben az acélöntés 13 száza­lékkal esett vissza. Fokozódik a válság a szénbá nyászatban is. A bitumeoszén termelése 1949-ben az 1948. évihez viszonyítva 29 százalék­kal, az 1947 évihez viszonyítva majdnem 37 százalékkal csök­kent. Az antracit-bányászat kö­rülbelül 45 millió tonnára esett vissza. Ez 1902 óta a legalacso. tiyabb szinvOnal. A válság nyilvánvaló jelei mutatkoznak az amerikai mező­gazdaságban is. Bár az ameri­kai családok milliói szenvednek szükséget élelmiszerben és ruhá­zatban. az amerikai mezőgazda­ság mégis „túltermelésben" van. Az USA földművelésügyi mi­nisztere kijelentette, hagy a far­merek tissta jövedelme 19If9­ben 20 százalékkal csökkent az 191f7-<es évivel szemben. Válságjelenségek mutatkoznak az amerikai küí- és belkereske­delemben is. Jellemző, hogy az árúházakban csökken az eladott árúk összértéke. A „Federal Reserve Board" adatszolgáltatása szerint ebben az esztendőben hat százalékkal kevesebb volt az árúházakban az eíadott árúk értéke, mint az elmúlt év megfelelő szakaszában. Az export is csökken, bár a Marshall-terv segítségével min­dent megtettek támogatására. A földművelésügyi miniszté­rium mellett működő mezőgaz­dasági tanács a jövő esztendő­re az USA gazdasági tevékeny­ségének további csökkenését várja. Vidáman él a kolhozok népe Részlet Fehér Lajos: „Öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában" cimű ríportkönyvéből­— Régi szokás szerint mi a ba­rátainkat és vendégeinket kenyér­rel és sóval fogadjuk. Engedjék meg, hogy átadjuk barátságunk je­lét, a kenyeret és sót. Hadd erő. södjék a szovjet és a magyar nép barátsága. — E meleg szavakat Kaznkova aszony mondja a „Ko­mintern«' kolhoz egyik munkacso­portvezetője. Mosolyog amint kiil. dőttségüvfk vezetőjének Keresztes Mihály földmüvelésügyi állam­titkárnak átnyújtja a vendégba­rátság ősi, örökszép jeleit. Mö­götte áll az egész kolhozfalu né­pe. Kijöttek elibénk, ide a falu szélére fogadtatásunkra. Az egyszerűségben, kedvesség­ben felejthetetlen fogadtatást ün­nepi zeneszó szakítja meg. A kol­hozbeli fiatalok balalajkazcnekara jálsza a szovjet himnuszt: „Sza­baddá tett népek örök szövetsége., A balalajka zenekar nem hagyja abba a muzsikát a szovjet him­nusz után. Uj dallamokra csap át. Szebbnél-szebb orosz és ukrán nép. dalok következnek. Innen aztán már nincs megállás a friss, pattogós táncdallamokig. Hamarjában olyan tánc kerekedik, mintha már évek óta régi ismerősök lennénk. Rendkívül barátságos az itteni nép. Arról győződtünk meg ezen a találkozáson, hogy a kolhozok né­pe szeret örvendeni, táncolni és dalolni. Szereti a vidámságot, sze­reti az életet! — Amink van a házban, azzal vagyunk gazdagok köszöntöttek bennüket régi szóldsmód szerint a kolhozparasztasszonyak, — Nem vettünk semmit kölcsön. Amit tud­tunk, azt csináltuk. Amink van, azt készítettük ebédre. Mit ettünk ebédre, miben tálal­tak nekünk a 'kolhozista asszo­nyok? Akik idehaza még ma is „csajkávalmeg „vályúval4' me­rik rágalmazni a szovjet kolhozok népét, hazugságaikban megsemmi­sülve, szégyenkezve sompolyogtak volna ki a klubteremből. Négyfo­gásos ebédet ettünk. Minden fo­gásnál külön, szép kivite'ü porcéi Idntányérokat kaptunk. Az elma­radhatatlan vodka-köszöntő utám husievest kapturtk, utána főtt to­jást cinfányérban, majd sültcsir­kével rakták teli asztalunkat. S végül mindegyikünk elé púpozott tányérban furóspalacsinfát hoztak. Bizony meg kell vallanunk: végül majdnem csúfot vallott nálunk az a régi szólás-mondás, hogy „minden rakott szénásszekérre csak elfér még egy villával'4. Mert a sok fi. norn turóspálacsinta — majdnem kifogott rajtunk... Ebéd után meglátogattuk a kol­hozparasztokat családi házukban. Milyen a kolhozparaszok házatája, családi tűzhelye, az asszonyok ház­tartása? ez a kérdés izgatott bennünket. Az öreg táncos Zin. cserkó elmondotta, hogy a cári időkben gazdag kulákoknái szol. gáH. Bizony nagyon rosszul ment a sorsa. Neki magának félhold földje volt csak. Ujjával mutatja, milyen vékony volt a földecskéje. Ebből bizony nem tudott megélni. — Ocsiny ploho, — mondja —• nagyon, de nagyon rosszul éltem. Nem volt háza, csak földkuny. hója. Ma pedig szép, rendes saját háza van. Nem volt jószágja sem, ma van tehene, másfél éves üsző­je s egy borjúja, öt birkája, nyolc tyiíkja. huszonkét kiskacsája. Hus. vétra vágott le egy kisebb hízócs­kát. Hattagú családot nevelt fel tisz­tességes, emberséges körülmények között, öntudatos, jómódú kolhoz, gazdák lettek a gyerekeiből. A másik utcában találomra ko­pogtatunk be egy családhoz. Joszif Molcsinov lakik itt. „,Jónapot, drága vendégeink" — idehaza főz családjának, önálló, ezzel köszönt bennünket, amikor saját háztartást vezet. Molcsinov, belépünk hozzájutk. Porcelláncsé- kora miatt — hatvanöt éves — már szében cukrozott tejfellel és egy csökkent munkaerejű kolhozista, kazal jó meleg palacsintával kinál- tavaly 225 munkaegysége volt. De nak. Molcsinovné az ebédet is munkaegységei után kapott jőve­hozná már. ha mi élőbb nem ebé- 1 Aelméből, házkörüli kiegészítő gaz. deltünk volna. aságából mégis meg él. Es segt­Molcsinov valamikor matrózként tik anyagilag fial, leányai is. járta a viharos tengereket ma pe- j — Most jól élünk, de ha nem dig békés kolhozista a „Komin, lett volna háború, még jobban és tern4' kolhozban. Tengeri élmé- ' még szebben élnénk — mondja nyeiről azonban csakhamar áttér igazi, nagy-nagy büszkeségére: öt gyermeke közül négy végzett fő­iskolát. Molcsinovék egyik fia a középiskolai intézet igazgatója, másik fiuk tanárképzőintézeti igaz­mosolyogva és nagyon határozottan Molcsinov. — Aki a maga munká­jából él. annak nem használ, hanem árt a háború, Molcsinov kolhozista e néhány tömör, nagyon súlyos szóval nem­gató. a harmadik 'katonatiszt volt csak az ő véleményét fejezi ki. ha. fPjUl! ámdít áűPatetféá?\ fi „Jcuuár hó 2-án a NÉPBOLT árudák leltározás miatt 7-től dólelőU.19„árál0 tarUAPkuVystMLl -i-T' (meghalt a háborúban), nagyobbik lánya pedig állatorvos. Ötödik gyermeke, aki szintén leány, egy­szerű kolhoztag a „Komintern" kolhozban. Molcsinovéknak is vast saját csa­ládi házuk. Van tehenük, a ház mellett jól megművelt veteményes kertjük. Lakásuk szép, tiszta. A fé­nyesre csiszolt két vaságy, két réz­ágy. a tornyosra bevetett ágyak, a hímzett kendővel letakart varrógép a falra akasztott festmények, n sorjában elrakott konyhaedények a háziasszony ízlését és rendsze­retetét hirdetik. Meghitt, családi tűzhelyre vallanak. Malcsinovné is, mint minden kolhozparasztasszony, l ben. nem az összes szovjet dolgozókét, tiz és tízmillió kolhozparasztét, akiket tiz évre visszavetett a há­ború. De a SZOÜjetemberek mégis talpraugrottak. Amerre csak jár­tunk, itt a .,Komintern" kolhoz­ban és másutt is, a kolhozok lá­zas ép i t ömun kájában mindenütt azt láttuk, erről világosítottak fél bennünket a szovjet földmüvelét­ügyi minisztérium felelős vezetői is: az elmúlt három eztendő alatt a Szovjet mezőgazdaság behozta a háborús visszaesést s a kolhozok és állami gazdaságok ma már any. nyi gabonát termelnek, mint a há­ború előtt a legjobb gazdasági év­dőúqqan teiszeít FEHÍR LAJOS RIPORTKÖNYVE Ma nályázat indul az „Ot hét a világ legfejlettebb mező gazdaságában" cimil riportkönyv tanulmányainak feldolgozására Nagyszegeden is nagy érdeklő­dést váltott ki, különösen a dolgozó parasztság körében az a rendkívül érdekes riportkönyv, amelyet Fehér Lajos Irt „öt hit a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságában" címmel. Fehér Lajos elvtárs a magyar pa­rasztküldöttséggel járt kint a Szov­jetunióban és öt hét alatt szerzett gazdag élményeiről számol be eb­ben a munkájában. Színes formá­ban írja le parasztküldöttségünk ta­pasztalatait és a szovjet kolhozok­ban, szovhozokban élő parasztság mindennapi munkáját, számtalan szórakozási és kulturális lehetősé­gét. A Szovjetunió életének megisme­rése ma már egész dolgozó népünk érdeklődésének középpontjában áll. Ezzel magyarázható az a nagv nép­szerűség is, amelyre ez az igen sok képpel gazdagított, érdekes riport­könyv szert tett. Fehér Lajos könyvivel kapcsolat­ban most széleskörű pályázat Indul a mai nappal. A pályázat határideje január 31. Ez a pályázat módot nyújt arra, hogy a könyv olvasói beszámolhassanak róla, milyen ta­pasztalatokat vontak le az olvasot­takból és hogyan tetszett nekik mindaz, amit olvastak. A pályázat cime a kővetkező: ,Jiogyan tetszett a könyv és mit lehetne belőle ná­lunk megvalósítani." A pályázatokat szerkesztőségünk­be kell beküldeni. A nyeretesek egy­egy értékes könyvjutalomban része­sülnek, ezenkívül a legjobb íráso­kat lapunkban is leközöljük. Várjuk tehát szerkesztőségünkbe egész január hónap folyamán a környék dolgozó parasztságának Írá­sait, leveleit erről a könyvről, Oij tpUöanjjaqq íjára k épiibieh az ötéves terv első evében Az ötéves terv hatalmas arányú építési feladatainak végrehajtása szükségessé teszi az építőipar fej­lesztését. Az épttőanyaggyárak ka­pacitását a termelés korszerűsítésén kívül új gyárak létesítésével is nö­velik. 1950-ben új, nagykapacitású téglagyárat és kovaföld téglagyárat építenek és többek között megkez­dik lyukacsos, újfajta, könnyű és nagy szigetelőképességű tégla gyár­tását. Az új tégla alkalmazása csökkenti majd az építkezési költ­ségeket. Könnyű-beton- és tufa­téglagyár is épül. Fokozott mértékben gépesitik az építőiparban a nehéz és fizikai meg­erőltetéssel járó munkafolyamatokat is. Az ötéves terv első esztendejé­ben 20 kotrógépet és mintegy 170 motoros vontatót állítanak üzembe. 12 - fa a v í riszlctre is kapkató: lildMMMMW

Next

/
Thumbnails
Contents