Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

Tífo bortönéből szökött jugoszláv tiszt cikke a belgrádi banda rémuralmáról VII ÉVF. 25. SZAM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1950. JANUÁR 29 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendelete a közszolgálati, orvosegészségügyi közszolgálati és a köznevelésügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és illetményeiről A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli a Magyar Népköztársaal minisztertanácsának rendektét a közszolgálati alkalmazottak, az orvos egészségügy: közszolgálati alkalmazottak és a köznevedésügvi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseire és szolgálati illetményeire vonathoz 5an. Közszolgálati alkalmazottak A közszolgálati alkalmazottakról kiadott rendelet hangoztatja hogy népgazdaságunk erő teljes fejlődósét eredményező hároméves terv sikeres befejezése — amit tevékenyen elősegítettek munkáiukkal a közszolgálati alkalmazottak is — lehetővé tesz; a közszolgálati alkalmazottak életszínvonalának emelését is, amely hozzátartozik az ötéve3 terv célkitűzéseihez. Ezért a minisztertanács méltányolva a közszolgálati alkalmazottak munkáját, olyan új ala^-kra épített illetményrend szert kíván bevezetni, amely ledönti a régi rendszer idejében a közalkalmazottak és a többi dolgozók közé emelt mesterséges választófalahat. Az új illetményrendszer a ténylegesen betöltött munkakör szerint, s a teljesítmény, a végzett munka minősége figyelembevételével állapítja meg az illetményeket. Az illetmények emelése és egyes kedvezmények kiterjeszté se, amelyek a közszolgálati alkalmazottak anyagi és kulturális jólétónek színvonalát emelik, elsősorban az alacsonyabb javadalmazási!, valamint általában az önkormányzatoknál és alsóbbfokú államigazgatási szerveknél dolgozó közszolgálati alkalma zottak széles rétegénél, tehát az alkalmazottak döntő többségénél érvényesül és jelentős lépés eddigi hátrányos helyzetük felszá. molására. A rendelet hatálya Kiterjed az állam, a megye, a város, a járás és a község hivatalainál, intézményeinél, intézeteinél tényleges szolgálatot tel jesítő, a megállapított teljes munkaidőben foglalkoztatott állandó alkalmazottakra. Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a Néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság, az államrendőrség, a tűzoltóság és pénzügy őrség, a letartóztató intézetek, a fiatalkorúak intézeteinek alkalmazottaira, a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta alkalmazottaira nézve a napokban megjelenő intézkedések általában a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendeleten alapulnak. b) az állandóan külföldön szoL gálatot teljesítő alkalmazottakra; c) A bírói, államügvészi és közjegyzői állásra kinevezett, vagv megválasztott alkalmazottakra; d) AzokTa az egészségügyi és szociális munkakört betöltő alkalmazottakra, valamint az egészségügyi intézmények, a tanés nevelőintézetek (egyetemek, főiskolák, gimnáziumok, szakés általános iskolák, ovodák, napköz;otthonok. kell értumok stb.) alkalmazottaira. akik az. egyidejűleg hozott orvosegészségüsrvi és köznevelésügyi rendeletek hatálya ató esnek. Az állami tervezőintézetek, az ipairi (kereskede'mi) központok, valamint akár önálló, akár hári kezelésű üzemként működő vállalatok a'kalmazo'taira. akik re a kollektív szerződés irányadó. Az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó egyes rendelkezések: Rendes munkaidő 1. Az alkalmazottak rendes munkaideje heti 48 óra. 2. A heti 48 óra munkaidőt úgy kell elosztani, hogv a napi rendes munkaidő a hét első öt napján, általában legalább 8 ós fél óra, szombaton legalább 4 óra legyen. 3. Az alkalmazottat — szombat kivételével — naponta 30 perc étkezési szünet illeti meg, amely további intézkedésig a munkaidőbe beszámít. 4. A munkabeosztást a napi munkaidő kezdetének és befejezésének időpontját, az étkezési szünet beosztását, a napi munkaidő esetleges hosszabb megsza kítását (osztott munka) az illetékes miniszter által meghatáro. zott irányelvek szerint a hivatal, főnök a Magyar Közalakalmazottak Országos Szakszervezetének meghallgatásával állapítja meg. Az így megállapított munkabe osztásról az illetékes miniszterhez szolgálati úton .jelentést kell tenni. 5. Ha az anya gyermekével szoptatását a hivatal helyiségében végzi, a szoptatási idő miatt kiesett munka címén munkaidejét meghosszabbítani nem sza bad. Munkaszüneti napok 1. Munkaszüneti napok: a vasárnapok, továbbá a kollektív keretszerződésben felsorolt ünnepnapok. 2. A munkaszüneti napok a folyamatos munkahelyen dolgozó alkalmazottakat is megilletik. A munka folyamatossága érdekében az ilyen alkalmazottak ró srére vasárnap helyett más mun. kaszüneti napot is lehet megállapítani, de a munkabeosztásnak úgy kell történnie, hogy havonként egy munkaszüneti nap, de lehetőleg kettő vasárnapra essék. A többi, munkaszüneti napon végzett munka túlmunkának minősül. Fizetett szabadság 1. Az alkalmazottnak fizetett szabadság jár. 2. A közszolgálatba lépés első napjától eltöltőit hat havi szolgálat után az alkalmazottat hat munkanap fizetett szabadság, minden további hónap után egyegv munkanap. 12 havi alkalmaz, tatás után összesen 12 munkanap szabadság illeti meg. Fél hónapnál hosszabb alkalmaztatás egész hónapnak számit. Hathavi alkalmaztatási idő betöltése előtt fizetett szabadság csak az alkalmazás megszűnése esetén adható ki. Az alkalmazás minden további évében a fizetett szabadság tar-ama egv-eev munkanappal növekszik, leghosszabb tartama 25 munkanap. 3. A 18. életévet be nem töltött alkalmazott részére, amennyiben már hathavi szolgálatot eltöltött, a 2. bekezdésben meeha torozott számi1 ásra tekintet nélkül, minden naptári évben 24 munkanap fizetett szabadságot krtl kiadni. Ez a szabadság még abban a nap korú alkalmazottat, amelyben 18. életévét betölti. 4. A szabadságidő megállapításánál, a korpótlék kiszámításánál figyelembe jövő szolglati időt kell alapul venni. Szakmai és politika! képzésre vonatkozó rendelkezések A munka eredményesebbé tétele, valamint a szocialista terv gazdálkodás érdekében a hivatal, vezető a szakszervezet meghallgatásával gondoskodni köteles az alkalmazottak szakmai és politikai ismereteinek fejlesztésérőlUJ illetményrendszer 1. A rendelet hatálybalépésével az alkalmazottak eddigi (fizetési osztályokhoz, rangokhoz és címekhez kötött) illetményrendszere megszűnik éa annak helyébe a rendelettel megállapított iL letményrendszer lép. 2. Az alkalmazottak részére a rendeletben meghatározott illétményeken kívül más illetményt (juttatást) a Magyar Tudományos Akadémia által folyósított tudóspótlék kivételével, folyósítani nem szabad. 3. A rendelet a közszolgálati és egvéb közületi alkalmazottak második állásának. mellékfogloL kozáaának szabályozásáról szóló 3070—1949. (IV. 7.) Korm. számú rendelet hatálját nem érinti. Alapfizetés 1. Az alkalmazottak alapfizetését hivataluk jellege ós tény legesen betöltött munkakörük szabja meg. 2. A hivatalokait jeli egükhöz képest az I—V. jelenzésű hivatalcsoportok szerint kell csoportosítani. Az egyes munkaköröket, vala. mint a hivatali csoportok szerint azokra megállapított havi alap fizetések összegét a rendelet 'nek léklete tartalmazza, amelyet a Magyar Közlöny vasárnapi száma közöl. Korpótlék Az alkalmazottak tényleges szolgálati idejük alapján a munkakörük szerint járó alapfizeté sen felül — a meghatározott korlátozás figyelembevételével — korpótlékot kapnak. A korpótlék mértéke a beszámítható szolgálati időnek minden betöltött öt év után a havi alapfizetés két százaléka. Azok az alkalmazottak, akik a felszabadulást követően léptek közszolgálatba, kérhetik a közr«z»lgálat körén kívül eltöltött idő beszámítását. A korpótlék megállapításánál az eddigi jogszabályok alapján a fizetés — illetőleg a nyugellátás megállapítása szempontjából már beszámított szolgálati időt figyelembe kell venni Családi pótlék, szü'ési segély A családi pótlékra igényjogo sultság. továbbá tanulmányi, csa ládi pótlék és a méltányossá" cí. mén folyósítandó családi pótlék, valamint az alkalmazottak részére gyermeke születése ese'én a családi pótlék ötszörös összegében folyósítható szülési segélv tekintetében az eddigi jogszabályok továbbra is hatályban ma tadn^k azzal, hogy a határozattári évben is megilleti a fiatal hozatal minden esetben az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik. Személyi pótlék í. Amennyiben a .jelen rendelet hatálybalépésekor az alkalmazottaknak szolgálati viszonyából származó összjárandósága családi pótlék figyelmen kívül hagyásával magasabb az összjárandóságnál, amely a jelen rendelet alapján részére a családi pótlék kivételévél rendszeres illetményként jár, az alkalmazottat az illetékes miniszter személyi pót lékban részesíti. A személyi pótlék általában olyan összeg, mely a .jelen rendelet alapján járó rendszeres összjárandóságokat a korábbi összjárandóságok összegére egészíti ld. ennél magasabb összegű személyi pótlék megállapításának helye nincs. 2. A személyi pótlék mértékét az illetékes miniszter a szakszer, vezet meghallgatásával állapítja meg. A megállapított személyi pótlék a munkakör megváltoztatása nélkül nem csökkenthető. Túlmunka díjazása Egyes meghatározott munkakörökét betöltő alkalmazottaknak a heti rendes munkaidejükön felül elvégzett munkájuk (túlmunka) után díjazás jár, feltéve, hogy a túlmunkát az illetékes miniszter, vagy annak p---riály.' vei a hivatalvezető rendelte el. Azokat a munkaköröket, amelyekben túlmunka végezhető, va. lamint a túlmunka díjazásának feltételeit a pénzügyminiszter a szakszervezet meghallgatása után az Országos Munkabérbizottsággal (OMB) egyetértésben állapítja meg. Jutalmazás Az illetékes miniszter a szak szervezet meghallgatásával egyé. ni elbírálás alapján az egyes kimagasló teljesítményt nyújtó alkalmazottakat jutalomban részesíti. Kiküldetést és ótköllőzködési illetmények A rendelet hatálybalépésekora közszolgálati alkalmazottak által bel- és külföldi hivatalos kül detése és átköltözködése esetében felszámítható illetmények megállapítására és folyósítására vonatkozó jogszabályok hatályban maradnak. Természetbeni juttatások Természetbeni juttatások a kivételes esetektől eltekintve térítés nélkül nem adhatók. Az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával a pénzügyminiszterrel egyeiértve rendeletileg engedélyezhet természetbeni juttatásokat iérítés ellenébeu. A hivatal épületében lévő kapuslakás, továbbá annak fűtése és világítása a kapust térítés nélkül ille[i meg. Az illetékes miniszter a szak szervezet meghallgatásával határozza meg hivatalonként azokat a személyeket, kik térítés mellett termesz: tbeni lakásban részelhetnek. A félárú vasúti iegy vásárlására jogosító arcképes igazolványra vonatkozó szabályok a kedvezményt jelenleg élvező alkalmazottakon felül valamennv1 a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottra kiterjednek. Munkaruhát, munkacipőt, valamint védőruhát azokban a munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottaknak lehet juttatni, amelyekben a munka nagymérvű szennyeződéssel jár, vagy ha azt egészségügyi, illetőleg veszélyességi szempontok indokol ják. Ezek kiszolgáltatását a szakszervezet meghallgatáséval az illetékes miniszter rendeli el. A munkaruha, munkacipő, illetőleg védőruha a hivatal tulajdonát lrépezi. Azok a munkaruhák, valamint munkacipők. amelyekét az alkalmazott kizárólagosan csak a maga személyében használ, az elhasználó, dási idő letelte után térítés nél* kül az alkalmazott tulajdonába mennek át A munkaruhát és munkacipőt, valamint a védőruhát természetben kell kiadni, azt pénzben meg. váltam nem lehet. Társadalombiztosítási járulék fizetése A jelen rendeletben mgállapított illetményeken felül a hivatal fizeti az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékát is. Nőalka'mazott illetménye tethesség ideién Ha nőalkalmazottat terhességre való tekintettel könnyebb munkakörbe osztanak be s az új munkakörben járó illetménye alacsonyabb az előző munkakör szerinti illetménynél, a terhesség tartamára az előző munkakörére megállapított illetményeket: kell részére folyósítani. Segélyek Az illetékes miniszter a szakszervezet meghallgatásával segélyben részesítheti az alkalmazottat az alábbi körülmények valamelyikének bekövetkezése esetében: a) az alkalmazott valamely család tagiának (házastárs, gyér. mek, szülő) halála; b) az alkalmazott házasságkötése; c) az alkalamzott gyermekének születése: d) az alkalmazott vagv családtagiát ért súlyosabb természetű baleset; e) az alakalmazottnak vagy családtagjának igazolt és műtéti beavatkozással iáró vagv hoszszanfartó súlyos lefolyású beteg, sége, vagy ezekkel kapcsolatos é« igazolt utókezelése, kivéve ha erről a társadalombiztosító intézet gondoskodik. f) árvíz, tűzkár, vagv egyéb elemi csapás, ha az alakalmazottnak súlyos anyagi kárt okozott; g) egyéb rendkívül indokolt esetben. Illetményelőleg Az alkalamzott részére illetményelőleg folyósítható az alábbi esetekben: a) az előbbi bekezdésekben feL sorolt valamely körülmény esetén; b) hosszabb gyógykezeltetetés esetén; c) lakáshelyreállítás, költözködés esetén; d) egyéb rendkívüli esetekben. Az e?etenként adható előleg összege nem haladhatja meg az alkalmazott egvhavi rendszeres . ületménvének összegét és legfeljebb 800 (nyolcszáz) forint, lehet. Az előleget, annak folyósítását követő második hó első napjától számított hat hónap alatt j.