Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

Vasárnap- 1950. január 29. egyenlő részletekben kell visszafizetni. Hivatali étkezés 1. Azoknak a hivataloknak (intézeteknek stb.) alkalmazottad. amelyek hivatali konyhát tartanak fenn. napi egyszeri ét kezésben részesíthetők. 2. Azok a hivatalok, amelyek hivatali konyhával rendelkeznek, de a hivatali konyhá. teljes mértékben kihasználni nem tudlák. kötelesek a környékbeli elsősorban kisebb hivatalok alkalmazót, tait is étkezésben részesíteni. amennyiben az illetekes minisz ter engedélyezi. 3 Az étkezésért a®, alkalmazót tak térítést tartoznak fizetni. A térítés mértékét a pénzügyminiszter határozza meg. Jóléti, kulturális- és sport célok támogatósa Az alkalmazottak jő lé ti. kultu rális és sportir.tézményemek fenntartásához, valamint az alkalma rotak ilyen tevékenyégé nek támogatáséhoz szükséges fe dezetről a költségvetésben törté nik gondoskodás. Az alkalmazottaknak a rendelet hatálybalépésével kapcsolatos besorolása 1. A jelen rendelet hatálybalé j pésekor tényleges szolgála*ban álló minden alkalmazottat be kell sorolni a rendelet szerint megállapított valamely munkakörnek megfelelő állásba és azon be. lül meg kell határozni havi alapfizetésének összegére irányadó fizetési fokozatot. 2. A felsorolások iránt híva talonként, vagy szükség esetén közigazgatási területi egységenként az illetékes tárcák belvi besorolási bizottságai tesznek javaslatot. A bizottság elnökét és egy tagját az illa ékes miniszter egv tagját pedig a szakszervezet jelöli ki. A besorolás korlátai A besorolási javaslatok és határozatok meghozcAtéánál átmenetileg az alábbi korlátok kö zött kell eljárni. Ha a jelen rendelet hatálvba'épésekor az alkalmazott össxjárandósáva a családi pőtléko' r.em számítva 500 forintot nem éri el. a besorolás alapján mt® határozott törzsfizetésének é? korpótlékának összege nem haladhatja tnoe 87 555 forintod. Ha a jelen rendelet hatálybalépésekor az alkalmazott összjárandósága a családi pótlékot nem s-ámí'va 500 és 700 forint között van. a losorolár folvtán előálló emelke dia 13 százalék. 700 és 000 forint között van, a besorolás folvtán előálló emelkedés 9 százalék. 901 ós 1100 forint között van a besorolás felvtán előálló emel. kedás 7 százalék. 1100 ás 1800 forint között van a besorolá? folytán előálló emel. kedés 5 százalék lehet azzal azonban hogv a leg utóbb emlile't esetben ar úi törzsfizetés és korpóu>5k együttes összege 1300 foríntoit nem hntadhat meg. Ha a jelen rendelet hatálvba tépésekor az alkalmazott össz*árandósá<m a családi nótléko' -cm számítva 1300 forintot meg halad, pr úi besorolás ille'ménvrím -árhat. Jogarvoslat. helyesbítés1 eliárás Az illetékes miniszternek * bo -orolési és korpótlékot megállapító határcza+a ellen felszólalás rak van helve: Az alkVmazott felszólalását közveti »n htvatalfönökénél, az illetékes miniszterhez cimezve a jelen rendelet alapján történő második havi illetmény folyósítását követő 20 napon belül nyújthatja be két példányban. A hivatalvezető a felszólalást saját és a szakszervezet véleményével ellátva az illetékes minisz terhez terjeszti fel. , Besoro'ás és fizetés megállapítása ui alkalmazás es előléptetés esetén 1. Uj alkalmazás, vagy új munkakörre alkalmazás esetén a besorolás és az alapfizetés megállapítása, úgyszintén az eddigi munkakörben a magasabb fize tési fokozatnak megfelelő alanfizetés megállapítása felől a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter határoz. 2. Az illetékes miniszternek a pénzügyminiszter hozzájárulását kell kérni azokban az esetekben. amelyekben a hivatal át szervezése vagv újabb feladatkör átvétele következtében kerül sor ú.1 alkalmazásokra, valamint út munkakörbe való beosztásra, továbbá. ha a munkakörön belül kíván alkalmazottakat magasabb fok"7®th-> besorolni. Illetményekre va'ó igény ui a'ka mazás esetén Uj alkalmazás esetében az illetmények a szolgálatbalépés napjától iítmofc Nyugellátás 1. A rendt-et hatálybalépésekor ellátásban (nyugdíj, üzvegvi nyugdíj) részesülők ellátásra jo goe.ultságát és ellátásának mér léikét nem érinti. 2. A rendelet hatálybalépése után vége'bánás alá vont alkalmazott. illetőleg az alkalmazott hozzátartozója ellátásban csak akkor részesülhet, ha az alkalmazott a jelen rendelet hatály balépésekor nyugdíjjogosultság val egybekötött állást töltött be. A nyugdii (végkielégítés) szempontjából beszámitható iavadal mazás összegének megállaDf'ásá ra a jelen rendelet hatálybalépéséi^ érvén Vb m volt jogszabályok -t *rá"vadólc. Hatálybalépés, végrehajtás A rendelet 1950. év márc'us hó 1. rapíán lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a ielen rendelette1 ellentétes jogszabályok érvényű ket vesztik. Orvosegészségügyi közszolgálati alkalmazottak Az orvosegészségügyi közszolgálat alkalmazottak szolgálati viszonyát és illetményeit megállapító minisztertanácsi rendelet bevezetőben hangsúlyozza, hogy a hároméves terv sikere, az egészségügyi dolgozók, orvosok politikai öntudatának és szakmai tudásának emelése lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság nvnisztertanácsa rendezze az egészségügyi dolgozók, orvosok fizetéseit és a szociális egészségügy építésében végzett munkájuk alapján jelentős étet színvonal emelkedést biztosító illetményeket állapítson meg számukra. A Magyar Népköztársaság alkotmánya 47. §- j (1) bekezdésében kimondja. | hogy „A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét" j ötéves tervünk kezdetén, amikor hozzáfogtunk szocialista Wözegésfséwün-vünk alapjainak lera-^ kásához, új egészségügyi Intézmények építése és felszerelései mellett az egészségügyi munka jobb megszervezésével, az egészségügyi dolgozók szakmai, tudományos színvonalának emelésével kell fokozni a minőségi munkát. A gyógyító és megelőző munkát úgy kell végezni az egészségügyi dolgozóknak és orvosoknak, hogy az tudatosan és eredményesen szolgálja a marvar dolgozók munkaerejének vé delmét, helyreállítását, szocializmust építő népünk egészségét. Az á'kos Horthy-rendszer az orvosok és egészségügyi dolgozók fizetéseit tudatosan olyan alacsonyan tartotta, hogy ezzel is rászorítsa az egészségügyi dolgozókat és orvosokat a borravaló és a magánpraxis hajszolására. a gazdag betegek különös gonddal való ápolására. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának jelen rordetete az egészségügyi dolgozók számára olyan illetményeket és megélhetést biztosít, amelynek nyomán eltűnnek ezek a kapitalista maradványok. Az egészségügy dolgozóinak emelkedő színvonala, fokozódó öntudata, egyre emelkedő szakmai tudása, az egyre több egészségügyi dolgozót magával ragadó ..Gyógyíts jobban" mozgalom komoly biztosítéka annak, hogy a Szovjetunió élenjáró orvostudományának és közegészségügyének tapasztalatai segítségével a magyar egészségügyi dolgozók munkája nyomán lovább javul népünk közegészségvédelme. A rendelet hatálya A jelen rendelet hatálya kiterjed az állam, a megye, a város, a járás és a község egészségügyi és szociális munkakört betöltő alkalmazottaira. valamint az állam és az önkormányzatok által fenntartott kórházak. egészségügyi, egészségvédelmi. szociális és gyermekvédelmi intézmények, hadirokkant-otthonok, egészségügyi célt szolgáló tan- és nevelésügyi intézetek (egyetemek, iskolák, napköziot thonok, kollégiumok, stb.) és tudományos, vagy kutatóintézetek, a mentőszolgálatnál tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottakra. (A továbbiakban: alkalmazottak.) Nem terjed ki a rendelőt hatálya: A néphadsereg, a rendőrség, az Államvédelmi Hatóság, a Magyar Államvasutak, a Magyar Posta, valamint a tűzoltóság szolgálatában álló orvosegészségügyi alkalmazottakra. az állandóan külföldön szolgálatot tel.|esftiő alkalmazottakra, az Országos Társadalombiztosító Intézet, az Országos Bánya társpénztárak, magánkórházak. nemzeti és közösségi vállalatok és üzemek alkalmazottaira. A munkaidőre vonatkozó megállapítások azonosak a közszolgálati alkalmazottakat érintő általános rendelkezéssel, kivéve néhány alábbi különleges rendelkezést: Az alkalmazottakra irányadó heti 48 órás rendes munkaidő alól kivételt képeznek: Azok, akiknek munkaideje heti 60 óra, a Röntgen-szakmában foglalkoztatottak, valamint a gyógymasszőrök, akiknek munkaideje nem haladja meg a heti 36 órát A munkabeosztást a népjóléti miniszter, illetve a közoktatásügyi miniszter által meghatározott íá-yelvek szerint az intézet igazgatója (illetve hivatalfőnők), az Orvosegészségügyi Szakszervezet (a továbbiakban: szakszervezet) meghallgatásával állapítja még. A munkaszüneti napokra, a fizetett szabadságra, az alkalmazottak szakmai, vagy politikai képzésére, az illetményekre és járandóságokra, a pótlékokra nézve ugyancsak érvényesek a közszolgálati alkalmazottakra szóló áltaános rendelkezések. A korpótlék megállapításánál az orvosi és egészségügyi szakképzettségű alkalmazottakra nézve az orvosi végzetességet. Illetőleg szakképzetséget igazoló oklevél keltet kel! alapul venni a beszámítható szolgálati idő meghatározása szempontjából. Külön-póUékok A hatósági orvosok tanyai pótdíjára vonatkozó korábbi rendelkezések továbbra is hatályban maradnak. A megállapított alapfizetéseken felül további havi 200 forint jár azoknak az orvosoknak, akik Röntgen, TBC. elmekórbonctan és laboratóriumi szakmában vannak foglalkoztatva. Azokat az orvosokat, akik csecsemő- és gyermekgyógyászat terén működnek, alapfizetésükön kívül további havi 100 forint illeti meg. Az így kifizetésre kerülő havi 200, illetve 100 forintot az alapfizetés kiegészítő részének kell tekinteni, azaz valamennyi százalékos a'atjon számított pótlékot a jelen bekezdésben megjelölt havi 200, illetve 100 forinttal megemelt alapfizetések után kell számítani. A tisztiorvosok, valamint veszélyes, főként fertőzés veszélyének kitett egészségügyi munkakörben való dolgozó alkalmazottak veszélyességi pótlékban részesíthetők. A veszélyességi pótlék az alapfizetés 30 százaléka. A természetbeni juttatásokat illető rendelkezések mellett az egészségügyi közszolgálati alkalmazottakra nézve a következők érvényesek: Természetbeni juttatások A hivatal épületében lévő kapuslakás, továbbá annak fűtése és világítása a kapust térítés nélkül illeti meg. A jelen rendelet hatálybalépése után szolgálati lakást, szolgálati szobát, illetőleg szolgálati férőhelyet csakis azok az egészségügyi alkalmazottak kapnak, akiknek munkája érdekében kívánatos, hogy az intézetben lakjanak. A szolgálati lakás. stb. engedélyezésének feltételeit, valamint azokat a munkaköröket, amelyekben dolgozó alkalmazottaknak az Intézetben lakása kívánatos, a népjóléti miniszter, illetve a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg az orvos«zwkszervezet meghallgatása után. A túlmunka díjazása tekintetében hasonlóképpen külön rendelkezések egészítik ki a közszolgálati alkalmazottakra is vonatkozó általános rendelkezéseket. Az alkalmazottakat 24 órát kitevő ügyeleti szolgálatuk ellátásáért a következő díjak illetik meg: alorvos'-, klinikai tanársegédet 15 forint, segédorvost, klinikai gyakornokát 10 forint, minden más alkalmazottat 5 forintt Ha az ügyelet 24 óránál kevesebb, a díjat a teljesítet: óráknak megfelelően arányosan csökkenteni kell. Azok az alkalmazottak, akiknek a fennálló munkaerőhiány miatt a munkaidejük általábanheti 60 óra, a heti 48 órán felül végzett munkájuk után a telj® fllto't túlórák arányában túlóradíj átalányban réazesítendők. Étkezés Napj egyszeri étkezésben részesíthetők azok az intézeti alkalmazottak, akik az intéze'ben legalább hatórai munkát végeznek, munkaidejük egybeesik valamely főétkezés idejével és az intézet épületében közös konyha van. Az étkezésért az alkalmazott a pénzügyminiszter által megállapított térítést fizeti. Azok az alkalmazottak, akik napi 8 óránál hosszabb, állandó Szolgálatot teljes,! tenek, többszöri étkezésben részesíthetők, ha az intézetben többszöri étkezés van és az alkalmazottak az étkezés idején az intézetben szolgálatukat látják el. Ha az alkalmazott munkakörénél fogva szolgálati érdekből a munkahelyen köteles lakni és főzési lehetősége nincsen, s ezért mind maga, mind pedig családtagjai az intézeti (hivatali) étkezésre szorulnak, az ét. kezte'ésüket az üzemi bizottság véleménye alapján az intézet igazgatója (hivatali főnöke) engedélyezheti. Az alkalmazott éa önálló keresettel nem bíró családtagjai az önköltségnek megfelelő térítést fizetnek, önálló keresettel bíró családtag részére az intézeti étkezés nem engedélyezhető. Az alkalmazott által saját személye, valamint önálló keresettel nem bíró hozzátartozói részére igénybevett természet beni juttatás térítése nem haladhatja meg összjárandóságáoak 60 Százalékát. A besorolás korlátait részleter sen ismerte :ő általános rendelkezések mellett az orvosegé-zségügyi közszolgálati alkalmazottak összj ársnd ósága kiszámítására vonatkozó korlátozó rendelkezéseket a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó alkalmazottak közül csak azokra kell alkalmazni, akik nem kórházi, klinikai, egészségügyi tudományos intézeti, poiiklinikai és rendelőintézeti alkalmazóiak és nem tiszt ifőorvosi vagy tisztiorvosi munkakörben működnek. Köznevelésügyi olkalmozottok A köznevelésügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseire és illetményeire vonatkozó minisztertanácsi rende let bevezetőben leszögezi: Népköz társaságunk gazdasági erejének a munkásosztály és e dolgozó parasztság hősies erőfeszítése nyomán bekövetkezett, jelentős megnövekedése lehetővé tette, hogy a minisztertanács új ból megvize<?á!ja a köznevelésürv dolgozói életszínvonalának kérdését. Fi°®'elembe véve és érté kelve a magyar nén kulturális fe1 emelkedése érdekében kifej tett munkáúikat. valamint ? köznevelésügynek a szocializmus építése korszakában betöltött fontos szereoét. anyagi és kulturális jólétük jelentős növslété határozta el. Az illetmények szá mottevő emelése mellett az illet ményrendszer tökéletesítésével és korszerű átalakításával a minisztertanács biztosítani kívánj?, a végre*t munka mennyiségének ér minőrégének merfetelő értékelését, a dolgozók képzettségének az eddiginé1 f-konot abb fi gyelembevételét. valamint a felelősségteljes vezető munka nagyobb megbecsülését, megszünteti a falu és a város dolgozói nak Illetményénél az IndokoLat lan kütönbtégeket. kiterjeszti és i egységesíti a meglévő kedvezmé nyek. szociális és kulturális juttatások rendszerét. A rendelet ha'álya A rendelet hatálya kiterjed az államigazgatás szervei által fenntartott ovodák, napköziott honok, népiskolák, általános is kólák, gyógypedagógiai iskolák és középiskolák, szakiskolák, főiskoláik és egyetemek (kivéve az orvosi karokat és ez:k intézményeit) az Eötvös kollégium, a gazdasági és műszaki akadémiák a kollégiumok, menzák és egyéb diákjólé'i intézmények, nevelőotthonok, a vallás- és közoktatásügyi. valamint a nénművetésl minórzter felügyelete alá tartozó tudományos és kö-mű velődé®' intézeteit ,intézmények és tanfolyamqk. valamin1- ezek hivatalainak, a küVŐ tanü<ryi igazgatásnak és a szabadművelődési szer vezetének végül a fiatalkorú intézeteta-k a'kaiwnzbttaira. A nevelők munka'deiének beosztása 1. Óvodákban, napközáotthonokban. általános és középiskolákban, szakiskolákban, főiskolákon és egyetemeiken nevelői és oktató mnukát végző alkalmazót tak munkaideje a tanítási ffotrlalkod a'.ási, előadási) órákból, valamint a nevelési, tanítási és tudományps munkákkal kapcsolatos egyéb teendők ellátására szolgáló munkaidőből áll. 2. Az ovodákban és napköziotthonban dolgozó alkalmazott foglalkozási ideje vezető ovonőnél és az egytantermes ovodák vezetőjénél hej 36 óra. A beosztott óvónőknél heti 39 óra. A munkaidő fennmaradó részé* ad. minisztrációra, a munkatervek készítésére, előkészületekre értekezletek tartására, családlátogatásokra és ünnepé1 vekre kiállításokra való előkészületekre kell fordítani 3. Az általános, közép, és szakiskolákban dolgozó alkalma, zcttak heti kötelező óraszáma: népiskolai osztályok és általános isko'ai összevont orftályok vezetőteé! 28 óra, általános iskolai osztályvezetőknél 25 óra. szaktanitás' vé^ző nevelőknél középiskolákban 22 óra, sgaktaní'*á*t vérző ®">v''3,mé1 általános iskolákban 23 óra, műbelyoktatőjrnái 28 óra. A ezakoktatátt végző nevelő kötelező heti 22. fltető'eg 23 órája átlagszámot jelent. Az egyetemi és főiskolai tarárok. vatemint * segédszemélyzet kötelező munkaideiének be osztásá* a szakszervezet meghal Iga'árával az illetékes minisz. ter S7gbóivozza. Nurkserl'ne'i narok, fizelett szabadság A zrunkaszüneti napokra és a fizetett Ftab-dságra vonatkozó {Föúnfit&t az A oklalooH