Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-25 / 21. szám

cA dtizki qíjfiálL&ífiáj nyjerte a izwiaJ alkezfiöiit tmndarzáAzLafái VII ÉVF. 21 SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1950. JANUÁR 25. Termelőszövetkezeti mozgalmunk legnagyobb segítője A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Megkezdődött a termelőcsoportok és gépállomások kiküldötteinek országos tanácskozása A termelőszövetkezeti cso­portok és a gépállomások kül­dötteinek országos tanácskozása kedden reggel megkezdődött, A tanácskozást a Magyar Dol­gozók Pártjának Központi Ve­zetősége és a Népköztársaság minisztertanácsa hívta össze. A tanácskozáson a küldőt, tekén kívül megjelent Szaka­sits Árpád, a Magyar Népköz­társaság elnöki tanácsának el­nöke, a kormány csaknem va­lamennyi tagja, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tőségének tagjai. A küldöttek hatalmas, per­cekig tartó ünneplése közbeu dísaelnöknek Rákosi Mátyást választották meg. Az elnökség tagjaiul Szakasits Árpádot, Gerő Ernőt, Erdei Ferencet, Donáth Ferencet, Keresztes Mihályt, Nagy Imrét, Argyelán Mihályt, a medgyesegyházai gépállomás traktorbrigádjának vezetőjét, Bódi Pált, a számos, tatárfalvi Ady-termelőcsoport elnökét és a termelőszövetke­zeti csoportok gépállomásainak több, kiváló küldöttét. Erdei Ferenc földművelés­ügyi miniszter mondott meg.l ekuatós igazságosan, a munka­nyitó beszédet, majd Keresztes | egység alapján történik, Mihály földművelésügyi állam­titkár mondotta el beszámolóját. Bevezetőben ismertette' a termelőszövetkezeti csoportok eredményeit. — Termelőszövetkezeti moz. galmunk legnagyobb segítője s támogatója a mozgalom meg­indulása óta nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és szeretett vezérünk, Rákosi Má­tyás elvtárs — mondotta. — A termelőszövetkezeti mozgalom mögött áll demokra­tikus kormányunk teljes ere­jével. — Nagy segítséget jelentet­tek a gépállomások a termelő­csoportok számára. A szerződé­ses termelés keretében a cso­portok jóminőségű vetőmaghoz, műtrágyához és termelési elő­leghez jutottak. A szerződéses termelés egymagában több mint 2 millió forint értékű többlet­bevételt jelentett a termelőcso­portok számára. Az adózás területén is komoly kedvezmé­nyeket élveztek a csoportok. Jelentős eredményeket értünk el — Termelőszövetkezeti moz. galmunk sokoldalú támogatá­sának legdöntőbb bizonyítéka az állami gépállomások hálóza­lának kiépítése. A gépállomások és termelőcsoportok kapcsola­tának fontos eszközei a gép állomási tanácsok. A gépállo. mási tanácsokat működő, élő azerwé kell tennünk, hogy ezeken keresztül a gépállomások és a termelőcsoportok kapcso­lata minél jobban kiszélesedjék és megszilárduljon. — Termelarzövetkezeti moz­galmunkat szélesitette a Szovjet­unióban járt parasztdelegáció munkája is. A parasztdelegáció tagjai az elmúlt hat hónap alatt számos gyűlést és értekezletet tartottak, ahol leleplezitek az ellenségnek a kolhozokról ter­jesztett rágalmait. — Termelőszövetkezeti moz­galmunk. Pártunk irányítása alatt, a Szovjetunió támogatásá­val, felhasználva a kormányunk által adott támogatást, jelentős eredményeket ért el. de csak a kezdeti lépéseket tette meg. A mi feladatunk az. hogv harcos, építő munkával egész mezőgaz daságunkat rávigvük a kapitalis­ta útról az önkéntességen ala­puló szövetkezeti. nagyüzemi termelés útjára. •— Jelenleg termelőszövetkeze­ti mozgalmunk előtt a legfonto­sabb feladat a termelés színvo nalának állandó ei élése, növény­termelő-ben. állattenyésztésben egyaránt. El kell érnünk, hogy átlagosan leralább hús-z száza­lékkal nagyobb termésünk le­gyen. mint a termelőosooort kö­rül egyénileg gazdálkodó dolgo zó parasztnak. — A dolgozó parasztság szé­les rétege akkor fordul a tV­melőszövetkezetek fetó ha a fel világosító munka mellett, első­sorban az eredménveken keresz tül gvőződ;k meg arról, hogv a ezövefkezés jó és a do'gozó pa­rasztok S7pmára a szebb. jobb étetet jelenti. — Termelőszövetkezeti cso­portjainkban akkor tudunk nagv terméseredményt elérni, ha hi­báinkat és hiányosságainkat ki­javítjuk. — Fontos feladatunk, hogv a jövőben ax elosztást a munka­egység alapján, igazságos alapon szervezzük meg. Ha a jövedelem. Meg kell valósítani a szocialista munka* versenyt a termelőszövetkezetekben min­den tag arra törekszik, hogv mi­nél jobban, minél többet dolgoz­zék, aminek az eredménye a szö­vetkezeti csoport fejlődése ós vi­rágzása mellett a tagok saját jó­létének emelkedése. Ezzel a szö­vetkezeteken kívül álló dolgozó parasztok felé is növekszik a termelőszövetkezeti mozgalom vanxása. — Fontos feladat a munka jő megszervezése. A nagyobb termelőszövetkezeti csoportok­ban meg kell szervezni a brigá­dokat és a brigádokon belül a munkacsapatokat. A kisebb ter­melőszövetkezeti csoportokban pedig a munkacsapatokat. A bri­gádokban és csoportokban hosz­szabb, állandó időre kell beosz­tani a tagokat, a növényterme­lő brigádoknál ás munkacsaoa toknál minden brigád és munka­csapat számára állandó területet kell kijelölni. Helytelen munka­megszervezés mellett nem vál­nak jó szakemberekké a tagok. — A brigádok és munkacsapa­tok megszervezése, a munkaeev ségben való számolás, a jövede­lem igazságos rendszerének be­vezetése elősegíti. ho<*v csoport­jaink tagjai megszeressék a mun­kát. örömmel dolgozzanak, ki­alakuljon a munkához való szo­cialista viszony is. — Ez a változás meg kell, hogy mutatkozzék a szocialista munkaversenyben is. A termelő­csoportok nagy része még nem érti a munkaversenv jelentősé­gét A szocialista munkaverseny megvalósulhat és meg is kell valósulnia minden termelőszö­vetkezeti gazdasági üzemben, minden termelőszövetkezetben, ha helyesen szervezik meg a munkáit, ha igazságosan, a mun­kaegység alapján történik az el­osztás. — Követnünk kel az ipar pél­dáját a termelőszövetkezeti cso­portokban, az állami gazdasá­gokban és a gépállomásokon is. — Termelőszövetkezeti tagja­ink feleségei közül csak minden tizedig tagja a szövetkezeteknek ós sokan közülük nem vesznek részt a munkában sem. Ez nem helyes. Ezt a hibát azonban helytelen volna kizárólag a nők számlájára írni. Azt hiszem, itt a legtöbb hibát mi, férfiak kö vettük eL Hol lehet a hiba for­rása? Azt hiszem ott., hogy még mi sem tudjuk kellőképpen érté­kelni a nők egyenjogúságát. En­nek mindaddig, amig a termelő­szövetkezeti csoportokban a nők nem töltik be ez őket megillető helyet, addig a szövetkezet na gyon hasonlít a félkarú ember­hez. Be kell venni a csoportokba tagként a nőket, elő kell segíteni azt is, hogy minél nagyobb szám­ban helyet kapjanak a termelő­csoportok vezetésében is. — Az ifjúság erőteljes bekap, csolása a szövetkezet életébe és termelő munkájába, egyet jelent a termelőcsoport felfrissítésével. — Minden olyan tag. aki a háztáji gazdálkodásban hagyható mennyiségen felül hagy ki föl­det, kétéltű. Az ilyen tag a kö­zös gazdálkodásból eredő jöve­delemnek rá eső részét a kiha­gyott föld hasznosításába fek­teti be. — Az ingóságok, állatállo­mány. takarmány és egyéb ter­melőeszközöknek a termelőszö­vetkezeti csoportba bevitele nö­veli a szövetkezeti vagyont és hozzájárul a szövetkezet meg­szilárdulásához. — A szövetkezeti gazdálko­dásnál megélhetésünk alapját nem a tag háza, háromnegyed hold földje biztosítja, hanem a jövedelem, amit munkája után a termelőszövetkezeti csoportból kap. Azt akarjuk, hogy már 1950-ben a termelőszövetkezeti csoportokban minden családnak legyen saját tehene, legvenek malacai és a jövő télen minden család vághasson magának hí­zót. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha egyre erősítjük a termelőcso­port gazdaságát. Termelőszövetkezeti mozgalmunk tovább szélesedik — A termelőszövetkezeti cso­portok tagságának nagy türelem­mel és szívóssággal keli foglal­kozni az egyéni parasztok felvilá­gosításával. — Szövetkezetépítő munkánk egyre inkább a birtokkal rendel­kező új és régi birtokos dolgozó parasztok felé irányul. Különö­sen a régi birtokos dolgozó pa­rasztoknak évszázados hagyomá­nyait. szokásait kell levetkőzniük, hogy a termelőszövetkezetekbe be­lépjenek. Erről mondotta nagy tanítómes­terünk, Sztálin elvtárs: „.. .Száz és száz éven keresztül éltek az emberek régi módra, mentek a ré­gi úton, hajtották meg derekukat a kulák és földosúr előtt, az uzso­rások és spekulánsok előtt. Nem mondhatjuk n.gyan, hogy ezt a régi kapitalista utat a parasztok helyeselték, de ez QZ út a régi út volt, a megszokott, a járt út.. majd folytatja: „Nem jobb-e meg­maradni a régi út mellett, nem jobb-e egyelőre várni... Érde­mes-e kockáztatni? Ily kételyek gyötrik ma a dolgozó parasztság egy részét." — Előttünk már nem egészen új, soha nem tapasztalt útról van szó. Mégis a mi parasztjaink­ra is vonatkoznak. Sztálin elv­társ megállapításai. — Jó munkánk eredményeként jelentkező, becsületes dolgozó pa­rasztot örömmel vegyük be a ter­melőszövetkezetbe. de. ugyanakkor féltő gonddal kell őrködnünk azon, nehogy kulákok. kupecek, dologkerülők kerüljenek a cso­portba. galmunk tovább szélesedik. Széle­sedik a dolgozó parasztság fel­emelkedésének, szebb életének az útja. Dolgozó parasztságunk szá­mára továbbra is minden segítsé­get és támogatást megad Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja és Népköztársaságunk kormánya. Keresztes Mihály elvtárs refe­rátuma után a termelőcsoportok tagjai szólaltak fel. A dombegyház! termelőszövetkezet fejlődése Kotróczi Józsefnő, a dombegy­házai Petőfi termelőszövetkezeti csoport képviselője elmondotta, hogv a csoportban 740 kat. hol­don 112 család dolgozik. A tag­létszám állandóan növekszik. A brigádok, csoportok között mun­kaversenyt szerveztek. A tavaszi munkáknál még jobban kiszélesí­tik a brigádokon, munkacsoporto­kon belül az egyént versenyt is. A mult évben aiakult elsőtipusú csoportoknál az volt a hiba, hogy nem az elvégzett munka arányá­ban jegyezték munkaegységüket, hanem a munka végzésénél a na­pokat jegyezték. Ezáltal a jövede­lemelosztás nem a végzett mun­ka szerint történt. Most már rr.unkaeevségben számolnak el a ivy n csoporttagok között viszály­kodás nincs, mindenki a végzeit munka arányában részesül. En­nek következménye az Í3, hogy sokan lépnek be a csoportba. Á csoport tagjai örömmel végezték az őszt munkát. A nők a műtrá­gyát és a pétisót szórták, a fér­fiak pedig külön kitüntetésnek mehetnek, mert egy traktor bá­rom vetőeépet is húzott, amelyét ők. kezeltek. Ez eredményezte, hogy a vetést 10 nappal a kitű­zött határidő előtt befejezték. A csoport kapott 4 lovat, 20 anyako­cát. 151 birkát az államtól. A jó­szágok ellátásához hozzájárulnak a csoport tagjai 90 kg. tengeri beadásával és az almozáseal; Sztálin elvtárs 70-ik születés­nap j ára a csoport munkafelaján lásként 3 hold cukorrépa és sár­garépa-dugvárjvt felszedett és azt alvermelte télire. A kitűzött idő 3 nap volt. de a munkákt egy nap alatt elvégezték. Az őszi mély­szántást pedig a határidő előtt 10 nappal fejezték be. Munkacsoportok létesítése Szabó János, a hőgyészi gépál­lomás vezetője elmondotta, hogy a dolgozó parasztság kezdetben ellenszenvvel fogadta munkáju­kat, mert nem ismerte a gépi munka előnyeit. A kollektív gaz­dálkodásban végzett gépi munka parasztságunkat meggyőzte ar­ról, hogy géppel jobbat, többet, kevesebb költséggel és fárad­sággal tudnak termelni. Szántó János a baracskai Vö­rös Csillag: küldötte beszámolt arról, hogy a kezdeti nehézségek után ők is rátértek a haladot­tabb formára és ma már a har­madik típus szerint gazdálkod­nak. Az ország egyik legjobb ter­melőszövetkezeti csoportjának, a Termelőszövetkezeti moz- vették, hogy ők a traktor után bajai termelőszövetkezetnek kül­dötte, Ugemblcz Ede elmondotta, hogy mig a termelőszövetkezeti csoport földjén a rozs holdan­ként 9, az árpa 12, a tengeri 22, a búza 11.5 mázsa átlagtermést hozott, a hasonló talajon és egyező körülmények között ter­melő egyéni gazdálkodók rozsból 6, árpából 6, tengeriből 6, búzá­ból pedig mindössze 4.5 mázsa átlagtermést hoztak ki földjük­ből. Rámutatott a visszásságok­ra is, amelyek a csoport mun­kaszervezésében mutatkoztak. A' csoport 80 tagja közül 30 a Ma­gyar Dolgozók Pártjának tagja. A párttagok nem foglalkoztak kellőképpen a pártonkívüli ek ne­velésével. Most a csoportokat át­szervezték, 10—15 munkaerőből álló csoportokat létesítettek. Megindították ezenkívül a mun­kaversenyt a csoportokon belül és a csoportok között A következő felszólaló Berecz­kl Mihályné, az érsekvadkerti Di­mitrov termelőszövetkezeti cso­port tagja elmondja, hogy az asszonyok is mindjárt beléptek férjükkel együtt a csoportba és minden munkából épp úgy kivet­ték részüket mint a férfiak. Küzdeni kell a kulákagitóció ellen Szabi Lajos, a katymári „Szia­hánov" termelőszövetkezeti csoport vezetője elmondja, hogy főleg az állattenyésztés fejleszését és ezzel kapcsolatban takarmánynövények fokozott termelését tűzték ki fel­adatul. Ott is meg kell küzdenie a csoport tagjainak a kulákok áskáló­dásaival, agitációjával. Imrt Júlia, a jászkiséri gépállo­más traktorosa bejelentette, hogy a termelő előirányzat kétharmad ré­szét szerződéssel kívánják elvégez­ni, a termelőcsoportoknak és magá­nosoknak és csak egyharmad ré­szét szerződésen kfvül. A munkatervet a gépállomás ve­zetősége a traktorosokkal együtt­működve készttette el. Ezt lelkese­déssel fogadták a gépállomás trak­torosai és egyhangúlag vállalkoztak arra, hogy ők is megcsinálják az évi 12.000 pontot. Szakmai tudásunk megszerzésén kívül azért is tanulunk, hogy poli­tikai tudással felvértezve, tervün­ket pontosan végrehajthassuk — mondotta Suszter Zsigmond —, mert csak igy állapithatjuk meg nyugodt lelkiismerettel, hogy szerény mun­kánkkal ismét előbbre vittük a szocializmus ügyét. Polgár Sándor, az Elek községi ,,József Attila" termelőcsoport kép­viselője, ismertette csoportjának alakulását. Az alakuláskor a tagok nincstelen proletárok voltak. — AZ MDP megvilágosította előt­tünk az igazi valóságot és a ma­gyar dolgozó nép kormánya egyik segítséget a másik után nyújtotta — mondotta. 1948 októberében 13 taggal 60 kat. hold területen kezd­tek gazdálkodni s 1950 január 20-án a csoportnak már 166 tagja volt és 1342 holdon gazdálkodik. A múlt évben elértük a 20 70 forint mun­kaegységet Ebben az évben 40 fo­rint munkaegységet kívánunk e'érni — folytatta. — Eredményeinket mindenkinek szívesen megmutatjuk és megmagyarázzuk minden tanulni vágyó dolgozó társunknak, hogy milyen módszerrel értük el. Végül bejelentette, hogy a termelöcsoport Békés megye összes csoportjait mi­nőségi és mennyiségi versenyre hív­ja ki. »

Next

/
Thumbnails
Contents