Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-25 / 21. szám

2 Szerda, 1950. Január 25. Röszke után Mórahalortn és Csenge!© is ujabb területet kért szerződéses termelésre... Örömmel fogadták a fa vak dolgozó oarasztiai a földművelésügyi­minisztérium uiabb rendeletét Nagy örömmel fogadta Nagy­szeged dolgozó parasztsága a földmüvelésügyi minisztérium újabb nagy segítséget jelentő kedvezményét a szerződéses ter­meléssel kapcsolatban. Szájról­szájra adták a hírt — akik el­sőnek olvasták az újságot —, hogy azok a termelők, akik nap­raforgó termelésre kötnek szer­ződést, szükség esetén beadási kötelezettségüket napraforgóval s teljestíhetik, abban az esetben, ha a gabonával nem tudják be­gyűjtési kötelezettségüket teljes egészében teljesíteni Ezenfelül a szerződésben kö­tött konzervipari és egyéb zöld­ségek és gyümölcsfélék átvételi ára a mindenkori felvásárlási ár­nál öt százalékkal magasabb lesz. Az örömteljes hírre egymás után jelennek meg a falvak és tanya­központok dolgozó parasztjai a földművesszövetkezetekben, hogy szerződést kössenek tavaszi nö­vényféleségeikre. Sokan vannak közöttük olyanok ls, akik a múlt­ban nem termeltek szerződéses alapon, s csak most kapcsolód­nak be ebbe az akc'óba. Egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szerződéses termelés iránt azokban a községekben is. ahol már több napja kimerítet ek a keretet, mint Röszke és Gyála községek. Röszken a multheti 919 holdon felül már újabb 20 hol­dat kötöttek le, ezzel első elő­irányzott tervüket 137 százalék­ra teljesítették Különösen nagy z érdeklődés most újabban :: napraforgó iránt. Csengeledolgo­zó parasztjai lekötötték már az elmúlt napokban 45 holdas kere­tüket. Most újabb földterületet kértek, hogy több napraforgót termeszthessenek szerződéses alapon. Az újabb keretből máris további 10 holdra kötöttek szer­ződést napraforgóra és 11 hol­dat ricinusra. így az eredetileg előirányzott keretet már túl is teljesítették. Hasonló a helyzet Alsóközpon­ton, ahol ugyancsak lekötötték az előirányzott napraforgóterü­tet, 53 holdat. Ugyanez a hely­zet Szatymazon is, de nagymér tékben lekötötték már a több: növényféleségeket is. az előirány zott föld erületből csupán 30 hol­dat nem kötöttek még le. A jé eredmények mellett azonban .több községben még mindig lemaradá­sok mutatkoznak. Különöser nagy lemaradás van Kübekházán Várostanyán, Lengyelkápolnán Tápén és Pusztamérges község­ben. Ezekben a községekben va lamennyiben megállapítható a népnevelő munka hiánya, am 1 sürgősen pótolni kell a helyi pártszervezeteknek, földműves­szövetkezeteknek és tömegszer vezeteknek. Tudatosítani kell a földművelésügyi minisztérium újabb kedvezményét a szerződé­ses termelésben, hogy a szerző­déskötési kampány utolsó heté­ben behozhassák eddigi lemara­dásukat és így január 31-ig Nagyszeged területén minden községben és tanyaközpontban befejezhessék százszázalékig a termelési szerződések megköté­sét. Uj vezetőséggel DÉFOSz-szervezetek megerősítéséért A DESZKI GÉPÁLLOMÁS NYERTE a szentesi alUazft&nt i/ánd&izásztaíát Ujabb brigádok szervezésével, tervfelbontással, fokozott munkateljesítménnyel segítik továbbra is a dolgozó parasztságot Soha nem látott felvonulást rendeztek Nagyszeged és Cson grád megye gépállomásainak traktorosai a múlt év február 28-án Szentesen. Közel 60 trak­tor dübörgött végig a szentesi vármegyeháza előtt, amelyen hatalmas felirat hivta fel a traktorosok figyelmét: „Trockto. rosok Előre a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás vezc. tésével a szocializmus építé« sééri". Ezen a napon a felvonuló trak­torosok megfogadták, hogy a felirathoz hiven harcolnak, dol. goz-nak a szocializmus építésé­ért. Nagy ünnep volt ezen a na­pon, mert akkor osztották ki az 1948 év őszi szántás, vetési versenyeknek dijait. Az alköz. ponti versnyben a deszki gép­állomás a második helyezés' érte el ebben a versenyben. De már akkor megfogadták, hogy a következő évben az elsőséget szerzik meg maguknak. ,Jövőre eggyel előbbre kerülünk" írták a traktorok közt felvonuló vontatójukra. Fogadalmuk megvalósítása érdekében végezték a deszki gépállomás trktorosai vala­mennyien munkájukat. Vala­hányszor üzemi értekezletre gyűltek össze, mindig az voit központi kérdés beszélgetésük­ben, miként tudnák megvalósí­tani fogadalmukat, megszerezni az elsőséget Ezért viíat'ák meg a munkájukban fel i'cruu hibá­kat, hiányosságokat és küszö­bölték ki azokat. Ha jói "-apasz­tottak a munkaszervezésben, át adták egymáTnsk, hogy megvá­ló ruljon közös álmuk: elsőnek lenni a szentesi alközpont ver­senyében. A havi kiértékelési k idején csak kétszer nem tudtak elhódítani tőlük egé-Jz évjen az elsőséget. E léiért harcolva akartak hozzájárulni a három­éves terv sikeres befejezéséhez,, az ö'-évcs terv megindításához." Ezért harcoltak éjjel.nappal az őszi szántás-ve" és idején. Egy gondolatuk volt B délelőtti és délutáni tűző nap­sütésben traktoron ülve, ugyan­erre a célra gondoltak az éj­szakai reflektorfényben is, amint újabb és újabb barázdákat ha sítottak a szántóföldeken. Az elmúlt hét utolsó két napján a gépállomások megyei alközpontjában ké'napos érte. kezletet tartottak a gépállomá­sok vezetői, helyettesei és a megye tíz legjobb traktoristája. Kiértékelték az őszi munkákat. Ennek a kiértékelésnek alapján kihirdették az alközpont verse, nyének eredményét. E szerint a deszki gépállomás nyerte az 1949-es év versenyét, s ezzel az alközpont vándorzászlóját. Győ­zött a traktorosok akarata. A mult évi 2510 holdas teljesít­mény mellett ez évben 5551 holdat müveitek meg. A megengedett üresjáratot, a 250 métert 183-ra csökkentették átlagosan a gépállomás dolgozói. Uzemfogyasztásban 10 százalék megtakarítást értek el. A gép­állomás dolgozóinak pontteljesít­ménye tavaly 16.610 volt. Lelkes munkájuk eredményeként ezév­ben 51.316 pontot teljesítettek. Az alaközpont gépállomásai­nak egyéni versenyében Kószó Ferenc elvtárs, a deszki gépállo­más traktorvezetője érte el a leg­jobb eredményt. Normáját 106 százalékra teljesítette, 70 száza­lékos üzemanyagfogyasztást ért el és üresjárata mindössze 55 méter volt katasztrális holdan­ként. Eredménye nemcsak a szentesi alközpont, hanem or­szágos viszonylatban is szép tel­jesí'ménv. Az alközpont kétna­pos értekezletén Kószó elvtárs beszámolt a megjelent gépállo­mási vezetők és traktorosok előtt, hogyan érte el eredményét, milyen munkamódszerrel dolgo­zott, milyen tapasztalatok alap­ján. — A Lenin-renddel kitüntetett azóvi gépállomás Denyiszenko Komszomol traktorbrigád mun­kamódszereit ismertem meg a „Gép- és Traktorállomások" lap­jában és ezt a munkamódszert vezettem be munkámba s brigá­dom munkájába is. A szocializ­mus országa traktorbr'gádjának tapasztalataival, munkamódsze­reivel igyekeztem építeni a Párt vezetésével a szocializmust — mondotta Kószó Ferenc elvtárs, amint hosszabb előadásában is­mertette brigádja és saját maga munkamódszereit az alközpont legjobb traktoristái előtt. Kószó elvtárs nem elégedett meg ezzel az eredménnyel, pe­dig ennek alapján ma a deszki gépállomás, de egyben Nagysze­ged és Csongrád megye gépállo másainak is élmunkásjelöltje. Huszonnyolcadikán ünnepélyes keretek között megkapja az élmunkásjelvényt is, amelyet becsületes, öntudatos jó munkájáért a magyar nép álla ma ad neki. — Ez a kitüntetés és elismerés amit kaptam, az élmunkásjelölt­séggel és 28 án magával az Él­munkás jelvénnyel, újabb kötele, rettségeket ró rám, szólt. Kószí elvtárs tapasztalatait ismertető előadása végén. Ujabb eredmé nyék eléréséért versenyre hívom ki a szentesi alközpont 15 gép állomásának öarizes traktorosa' és versenyre hívom ki gépállc másom nevében Hódmezővásár hely. Földeák. Derekegyháza é: Szatymaz gépállomásait. Kószó elvtárs szavai mos újabb versenyt indítottak el. Eb be örömmel kapcsolódnak be o kihívott gépállomások. A deez­kiek elindították a versenyt éppen úgy. mint egv évvel előbb a verseny kiértékelésének kihir­detése napján, ismét fogadalnr tettek, hogy nem engedik ki kezükből a most elnyert vándorzászlót amely büszkén hirdeti irodájuk falán becsületes, öntudatos mur kájukat. Aranybetükkel rajzoló dik ki a szöveg a vörös selvam zászlón: „Termelésben élenjáró legjobb gépállomásnak, a szenté si alközpont ajándéka". A zász ló alatt már a most következő munkájukra készülnek, az 1950 éves munkaterve: bontják Te" brigádonként. Az elmúlt évber két brigádja volt a deszki gép állomásnak E két brigád mun kája, eredménye mutatja, hogy így tudják legjobban, legköny­nyebben és eredményesebben vé gezni munkájukat a traktorosok és ennek láttán most újabb két brigád átokult a deszki génállo­máson. Mind a két brigádnak EPOSz-tagjai vannak. Egyik a „Ságvári", másik a . Komszomol" revet választotta. E két név alatt kezdik majd el munkájukat ta vasszal, versenyezve az. ..öreg traktorosok" brigádjával új ered­ményekért, újabb fogadalom megvalósításáért, a vándorzász­ló megőrzéséért s mindezzel a dolgozó parasztság megsegítésé­ért. A magyar dolgozó nép. Pár­áink s vezére, Rákosi Mátyás lvtárs vezetésével négy év aiatt jjáépíteite országúnlcat Ujjá­pítésünlc során fokozatosan ki oriiottük a reakciói erőket a gi úri világ maradványait a a t alomból. Államosítottuk a yárakat. bányákat, a paraszt­yúzó bankokat. Négy év ke­nény harcának eredményekén — amint Rákosi elvtárs, a ma var dolgozó nép vezére mon­dotta — Magyarország az urak i-szágából a dolgozók hazája tett. Az elmúlt négy év alatt dolgo. c parasztságunk, de különösen .7 újgazdák anyagilag meverő­'dtek és uuvanakkor megválto­zott mezőgazdaságunk jellege is. Demokratikus kormányzatunk egymásután építette fel a gép­llomásokat, amelyek hatalmas sgitséget nyújtanak a falu né­- ének, a föld megművelése és -|mos mezőgazdasági munká­st elvégzésénél. A gépállomások •'aktorosainak lelkes, odaadó nunkája, szoros barátságot te­emtett a dolgozó parasztokkal 3 nagymértékben hozzájárult a munkás-paraszt szövetség meg szilárdításához. Szüksége van dolgozó parasztságunknak erre a szilárd szövetségre. Különösen most. amikor mezőgazdaságunk á szervezését, a nagyüzemi gaz dálkodás szilárd alapokra való ' elyezését tűztük magunk elé öt. éves tervünkben, amelv sodr aem látott jólétet biztosít a dol gozó nép számára. ötév©3 tervünk me°valósítácá­ra, a Párt vezetésével egy aka­-pttal fogott össze a munkáló*? tály, példát mutatva dolgozó parasztságunknak és a néphez hű értelmiségnek. Ebben a nagv munkába óriási feladatok álla •:ak a dolgozó parasztság előtt s ezzel együtt a parasztság tö­~ ".^szervezetei, elsősorban a DÉ FOSz-szervezetek előtt- DÉ FOSz-szervezeteink egyéves fennállásuk óta nem váDtottákbe teljes mértékben * hozzájuk fű -ött reményeket. Ez a megállapf 'ás vonatkozik Nagyszeged köz­ségei DÉFOSz-szervezeteinek -gy jó részére is. Ecyré'TÜk mé­ta is földügyekkel, ló- és pa aszügyekkel foglalkozik. Külö -ösen tapasztalható ez azoknál a reerveze4 ®vnél ahol nem vették át a FÉKOSz tapasztalatai4 Nem a mozgalmi taoasztalatok­'-s.l rendelkező FÉriOSz tagokb" választották a DÉFOSz-vezető­taek tagjait. Ez nagymértókb®® rányomta bélvegét a DÉFOSz ^-véves munkájára. A szervezetek vezetőinek jó­esze elhanyagolta a leggzükré -esebb tennivalókat, nem törő •öbt a tagság oktatásával, gyű ésc-k megtartásával és a munká­sok bérének biztosításával, ako1 tektiv szerződések betartásáva1 így aztán a kulákság sok e-et ben kénye-kedve szerint zsák­mányolhatta ki a gazdasági al­kalmazottakat. a falusi munki vállalókat. Azoknál a szerveze­teknél fordult elő ez a súlyos hi­ba, ahol a vezetőség e'szakadt a ^árttól és nem ismerték fel ide "ében a Magyar Dolgozók Párt­'n célkitűzéseit. Megállapítható volt ez sok esetben. így a vá­'asztás. a terménybegvüjtés a ' ervkölcsönjegyzés az őszi rántás-vetés id?ién és most r*r> '" inkban a termelési szerződé­>k megköté~ére irányuló agi­iciós mu lkában is. Több sz­azat vezetőcége úgy gondolja, ^orv minden nén-nyo'1-® megy magától és hogy ha nem, akkor majd elvégzik a városi népnevelők. Ha megvizsgáljuk ezeket a kér. déseket nagyszegedi viszonylat­ban, sok esetben találkozunk ku­iákságot védő és támogató hang­gal. A szervezetek tagságának egy része öntudatlanul is a ku­lák malmára hajtja a vizet és ezzel hátráltatja népi demokrá­ciánk fejlődését, saját jólétének, életszínvonalának emelését. — Most, amikor felülvizsgáljuk egy­éves munkánkat, felfrissítjük és ahol szükséges, újra választjuk a DÉFOSz vezetőségét — meg kell látnunk az utat. amelyen jö­vő munkánkban haladnunk kell. DÉFOSz szervezeteinknek ki kell javítaniok eddigi hibáikat A ve­zetőségekbe a legmegbízhatóbb, legöntudatoeabb, népi demokrá­ciánkhoz hű, a tagság bizalmával rendelkező, a tagság érdekeit védő. harci tapasztalatokkal ren­delkező. nincstelen, vagv kevés földdel rendelkező dolgozó pa­rasztokat kell beválasztani. Olya­nokat, akik egy pillanatra sem szüntetik meg a kulákság elleni harcot és mindig a tagság érde­keiért harcolnak a kizsákmányo­lók. a kulákok ellen. Olyan ve­zetőségeket kell választani, ame. lyek tanítják és öntudatra neve­lik a tagságot. Olyanokat, ame­'yek tovább erősitik a munkás­paraszt szövetséget, élenjárnak a termelésben és hívei a szövet­kezeti, nagyüzemi gazdálkodás­nak és ezt a gazdálkodási módot megismertetik minden Ma- és középparaszttal. í A legnagyobb körültekintés­sel kell megerősíteni szervezete­inken belül a munlcástagozato­kt't Olyan erővé kell szervez­nünk munkás tagozatainkat, hogv azok a szervezeten belül a mo­tor szerepét, a szervezet alapját, -nrincét képezzék. Az előttünk álló hatalmas feladatok végre­hajtásában Pártunknak, a ma­gyar dolgozó népnek meghízha­tó, erős. ütőképes, a dolgozók ér­dekeit védő, a kulákszabotázso­kat leleplező és a kulákságof hát­térbeszorító, a munkásosztály harcát támogató harci szerveze­tekre van szüksége. Az építő munkában, a kulákok elleni harcban a szegényparasz­toknak kell az élenjárni. Nekik kell élenjárniok a kuláksáe nép­ellenes. demokráciaellenes sza­boráz-ainak leleplezésében, a me. zőgazdasátot átformáló ötéves ervünk falusi munkáiéban. A munkástagozat önálló erővé való szervezését szükségessé teszi az is. hogv a munkástago­zat tagsága a földmunkások, a falusi agrárproletárok és a sze­"ényparasztsáeból tevődik össze. Abból a rétegből, amely legkö­zelebb áll a munkásosztátehoz. Ennélfogva a munkástagozat a DÉFOSz-on belül a mezőgazda­sági munkavállalók szervezete, amelv az ipari munkásság nagy családjához, a Szakszerve-reti Tanácshoz tartozik. A munkás­tagozatok mo;t folyó megerősí­tésének munkájába minden DÉ­FOSz-fagnak be kell kapcsolód­nia, hogy ö'évos tervünkben a dolgozó parasztságra váró ha­talmas feladatokat sikeresen meg tudjuk oldani s a mezőgaz­dóságunk Atformálárával. a szö­vetkezeti gazdálkodás kisrá'esí­tó"ével egvre fokozódó jólétet tartósítsunk a falu dolgozói srá mára. Sarnvaí Ferenc TYF*~R\A>- —. »« V*­A kormány tátija A s-egedi Korzó Mozi csütör­töktől játssza „A kormány tagja" cimü rendkívül érdekes szovjet fVmet, amely a szórakoztatás mellett jelentősen gyarapítja is­mereteinket, elősegíti gyakorlati munkánkat, fejleszti politikai tisztánlátásunkat. „A kormány tag­ja" cimü film története 1930-ban játszódik le, amikor már évek óta folyik a harc „ kollektív, szocia­lista mezőgazdaság megteremtésé­ért falun. Az osztályharc egyre élesedik. Sztálin elvtárs útmuta­tásával a Párt, a lenini paraszt­politika jelszavainak megvalósítá­sára törekszik: „Támaszkodj a szegényvrasztrn. nyerd meg szö­vetsége ül a középparasztot és egy pillanat a se szüntesd meg n liarrot a Itvlá'r el'ev:' Az egy­szerű parasztok milliós tömegei, 1 ül önösen a nők és az ifjúság felismerték a bolsevikok politiká­f nak helyességét, támogatták harcában a Pártot. Ezt a harcot mutatja be ez a sok éndekes eseményben, művészi jelei netben gazdag film, amely elénk­tárja egy kolhozparaszl asszony és vele együtt a szovjet dolgozó parasztság boldogulásának útját, a kolhozok útját. I

Next

/
Thumbnails
Contents