Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

2 Vasárnap. 1980. Január 21 ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETRE történt, kész, & magyar munkásosztállyal, a magyar dolgozó néppel együttműködni hazánk felvirágoztatására. — 1949-ben megalkottuk népköztársaságunk új alkotmányát. Kijelöltük fejlődésünk további útvonalát. — 1949 ben megteremtettük ötéves tervünket, mely országunk elmaradását végleg megszünteti, le fogja rakni hazánkban a szocializmus alapiait. Az új Magyarország fundamentuma az erős ioar lesz Míg a második világháború előtti negyed évszázad alatt ipari munkásságunk száma évi átlagban csak háromezerrel növekedett. addig a néni demokráciában. hároméves és ötVves tervünk időszakában évi átlagban 85.000-rel növekszik. — 1949 ben levágtuk a Me-ikális reakció kígyófejéf feL srámoltuk a pártunkba befurakodott titoósta ügynökséget, megszilárdítva ezzel pártunk egységét és ereiét — 1949-ben államosítottuk a külföldi tőkeérdekeltségeket. — A tíz alkalmazottnál töb. bot foglalkoztató üzemek állámosí'ásával újabb tízezreket szabadíáottunk fel a kizsákmányolás alól. megs-dlá'^ítva er^éi szocialista tervgazdálkodásunkat. — fi* elértük mindezt azzal, hogv hűek maradtunk Lenin és Sztálin tanításaihoz, hogy bíztunk dolgozó rénünk a1koi/éreöében. szakzdat'anul erősíte'+ük pártunk kapcsolatait a de'vnző tömeo-eltkel. — demolrrá.c'éniV sikereinek feltétele és titka az volt hogy diadalra vittük a munkásegvség ra^v ügvét. — De T-enin és Sztálin arra tqnp bennünket hogv ne nyűgöd iunk meg habárainkon. ne szédül i^n"' T—^ry o <a-V *-"l — Legfőbb fogyatékosságunk, hogy a munkásosztályvezette államunk népi bázisát nem szilárdítottuk meg eléggé. Nem harcoltunk elég határozottan a bürokratizmusnak a tömegektől való elszakadásának itt-ott jelentkező hangulatai és jelenséged ellen pártunkban és államunkban. — Megnőtt annak a veszélye, hogy a proletárdiktatúrát a parancsolgatással tévesztik össze, azt hiszik, hogy most már „mindent szabad" és elfelejtik — ha egyáltalán valaha is megtanulták — Lenin tanítását arról, hogy a proletárdiktatúra a demokrácia legmagasabb, legfejlettebb formája. A tömegek aktivitására, ellenőrzésére, kritikájára százszor inkább szükség van, mint azelőtt Aki fél az alulról jövő kritikától, aki csalhatatlannak hiszi magút és nem akar tanulni a néptől, nem kommunista, hanem megcsontosodott bürokrata. Eltávolítani az útból minden akadályt a kritika és önkritika eszközének bátor és széleskörű alkalmazása elől, ez ma egyik főfeladatunk, hogy leküzdjük a bürokratizmus tüneteit és szabaddá tegyük áz utat néptömegeink alkotó erejének még nagyobb kibontakozása, népünk és államunk, dolgozóink és pártunk kapcsolatainak még szorosabbá fűzése számára. Nem küzdöttünk eléggé a türelmetlenség, az előreszaladás veszélye és hangulatai ellen. Sokan közülünk azt hiszik, hogy immár nyakló nélküli iramot diktálhatnak népünknek. A helyes kommunista politika, amire Lenin tanít: Vezetni, de nem előreszaladni, az elért eredményeket megszilárdtíani az új előretörés előtt Itt-ott felüt! fejét sorainkban a babérokon való megpihenés hangulata, a megfeledkezés arról, hogy ébernek kell lennünk, hogy az ellenséget megvertük, de még nem vertük le, hogy sorainkban van még ellenség és vannak még ingadozók. A nemzetközi helyzet élesedik és ezzel nő az ellenséges ügynökök behatolásának veszélye pártunkba, államgépezetünkbe. Ne gondoljuk, hogy az árulókat már mind ártalmatlanná tettük, hogy a kispolgári ingadozások lehetőségét már kiküszöböltük. Ne gondoljuk, hogy az opportunizmus, a szociáldemolcratizmus minden maradványát már leküzdöttük. Ne gondoljuk, hogy pártunk egységén, lenini-sztálini meg acélozottságán nincs már tolni és javítani való. — Fogyatékosságunk, hogy még mindig nem folytatunk eléggé erélyes és következetes, de egyben meggyőző és felvilágosító harcot a nacionaliz mus ellen, amely nem azonos, hanem egyenesen ellentétes a hazafisággaL — Lenin halálának mai év fordulóján az legyen a jelszó: még szilárdabb egységet és harci fegyelmet, még nagyobb kérlelhetetlenséget a kispolgári ingadozás és opportunizmus ellen, még több erélyt az imperialisták ötödik hadoszlopénak felszámolásául, még több figyelmet a dolgozókkal való kapcsolataink megszilárdításánál, még mélyebb hű séget a Szovjetunió, a munkásnemzetköziség, a nagy Sztá lín iránt. — Véssük szívünkbe és agyunkba Sztálin tanítását: Legyünk „ugyanolyan félelmet nem ismerő a harcban és könyörtelenek a nép ellenségeivel szemben, amilyen Lenin volt", „mentesek minden pániktól ..., amikor a helyzet bonyolulttá kezd válni és a láthatáron valamiféle veszély rajzolódik ki..mint ahogy mentes volt Lenin", legyünk „bonyolult kérdések eldöntésénél, amikor minden irányú tájékozódásra van szükség és minden kedvező és kedvezőtlen körülményt minden oldalról számba kell venni, ugyanolyan bölcsek és megfontoltak, amilyen Lenin volt", legyünk „ugyanolyan igazságosak' és becsületesek, mint volt Lenin", szeressük népünket ugyanúgy, mint szerette népét Lenin. — Fogadjuk meg Sztálin szavait, kövessük még inkább Lenin és Sztálin példáját a harcban és munkában, tömő rüljünk még inkább a mi nagy pártunk zászlaja alá. hallgassunk még inkább arra, aki Lenin és Sztálin iskolájában nőtt népünk vezérévé Rákosi Mátyásra. Az ünnepi beszéd után mfisor következett. A Kína és a Szovjetunió közötti barátság óriási jelentőségű a béke és a haladás ügye szempontjából — jelentette ki Csu-En-Laj kinai külügyminiszter Moszkvába érkezésekor Január 20-án Moszkvába érkezett Csu-En-Laj, a kinai népköz'ár. saság külíigyminisz ere. — Vele együtt érkezett Li-Fu-Csung az észak.keleti kormány helyet es elnöke, EiCsi-Csuan kereskedelmi •niniszer és a kinai népköztársaság többi magasrangu tisztviselője. A pályaudvaron Csu-En.Lajt és t kisére ében lévő személyeket A. L Mikojan a Szovjetunió minisztertanácsának helyettes elnöke, A. J. Vismszkij a Szovjetunió külügyminisz ere, M. A. Menysikov a Szovjetunió külkereskedelmi mi. nisztere, N. V. Roscsin a Szovjetunió nagykövete és a külügyminisztérium veze.ő tisztviselői foI Ml i • I •»• II—II III——• ; gadták. Megjelent a fogadtatáson Csen-Bo.Da tanár, Maszkovszki a lengyel köztársaság nagykövete, Las ovicka a csehszlovák köztársaság nagykövete, Diu-En-Ha a kóreai népi köztársaság nagyköve, te, Blagojeva asszony a bolgár népköztársaság nagykövete, Bugics a román népköztársaság nagyköve e, Szobek András a Magyar Népköztársaság nagykövete, Idamjab a mongol népköztársaság nagykövete, Natanaili az albán népköztársaság köve e, Appelt a német demokratikus köztársaság diplomáciai missziójának vezetője fogadta. Csu-En-Laj a moszkvai pályaudvaron a következő nyí'atkozato tette: Kedves elvtársak és barátok! — Mao.Ce-Tung a kinai népköz társaság közpon i népi kormány? elnökének utasítására érkeztem Moszkvába, hogy résztvegyek a Kina és a Szovjetunió, e két nagy állam közötti jószomszédi kapcso latok megszilárdítására irányuló megbeszéléseken. Ezt a klilde'ést a magam részéről nagy megtiszteltetésnek tarlom. A Szovjetunió kormányának évek sora óta a kinai nép Irányában tanúsított minden baráti meg. nyilvánulása abból a lenini-sztálini következetes politikából indul k hogy a Szovje'unió a felszabadulásukért foly atott harcukban segít' a vi'ág minden népét Most, amikor a kinai nép ,nagy forradalmi har. cában győzelmet vívott ki, Kina és a Szovje unió. e két nagy á'Iar között a barátság és az összefogás további megszilárdítása kétség ele nül óriási Jelentőségű a béke és ? haladás ügye szempontjából a tá volkele en és világszerte. Sztál'r generalisszimusz helyes külpolitikája mellett és a mellett hogy Mao.Ce-Tung szilárdan megvalósítja az együ tmüködés politikáját Kina és a Szovjetunió között, semmiféle erö nem akadályozhatja meg, hogy a mi két nagy államunk kéz a kézben haladjon előre. Engedjék meg, hogy megismételjem Mao-Ce.Timg elnök szavalt: „Éljen a barátság és az együttműködés Kina és a Szovjetunió között". * " gyűlnek össze Budapesten január 24-én és 25 én mezőgazdaságunk szocialista szektorainak, , termelőszövetkezeti csoportok .,s gépállomások dolgozóinak leg. .jobbjai, hogy kicseréljék tapaszalataikat, amelyeket a szövetkezeti mozgalom építése terén j-ddig szerveztek. A tapasztalatcserén túlmenően megvitatják a zövetkezeti mozgalom előtt álló 'eladatokat is Termelőszövetkezeti csoport .,aimk eddigi működésükkel is uegadták mindazokat a válaszokat a dolgozó parasztok érdeklődésére, amelyek meggyőzik a kétkedőket. Ma már világosan áthatja minden dolgozó paraszt, íogy a termelőszöve Lkeza csoport tagjai gazdái a szövetkezet, nek. Láthatják azt is. hogv a termelőszövetkezetekben kevesebb munkával többet és jobbat termelhetnek s így a termelőcsa. portban a dolgozók éle színvona. a napról-napra emelkedik. Az elmúlt év augusztusában még csak 560 termélőszövetjkeze. csoportunk volt, de ezek ternéseredményei és sikerei ezreket és tízezreket győztek meg a parasztság soraibój és ennek a : eggy ő z ődásnek következtében épfcek be kis. és középparasztok termelőcsoportokba, vagy alakították újabb csoportokat. Termelő-csoportjaink száma ma már meghaladja az 1500-at. Ezt a nagyarányú fejlődést Pártunk helyes parasztpolitikája, a népi demokrácia hatalmas gazdasárt támogatása és nem utolsó sorban a jól működő termelőcsooortok példája hozta létre. A példamutató és jól működő termelőcsoportok tagjainak legjobbjai gyűlnek össze tanácskozásra íanuár 24 é- és 25 én. Elsőizben találkoznak országos értekezlet keretében, első alkalom lesz ez a találkozás a szövetkezeti mozgalom építésében szerzett tapasztalatok kölcsönös kicserélésére. Ismertetik ezen az értekezleten a csoportok küldőt ed a különböző termelési eljárásokat, az állattenyésztésben, a gabonatermelésben ós minden egyéb mezőgazdasági munkálatokban jól bevált munkamódsze. reket,. Ezzel a gyárak és üzemek dolgozóinak példája nyomán a mezőgazdaság dolgozói is bekapcsolódnak az országos tapasztalatcsere mozgalomba. Résztvesznek ezen az értekez' öten a termelőcsoportok nagv támaszai, segítőtársai, a gépállomások küldöttei is. A három éves terv során hatalmas segít éget nyujto'.tak a gépállomások a falu dolgozóinak, de mégin kább a termelőcsoportoknak, ikih jobban ki tudták használni ezt a segítséget, mini az egyént ermelők. A gépállomások és ter melőszövetkezeti csoportok együttműködése a szocializmus építésében, igen fontos kérdés, mert osak e két szocialista szak +or jó összmunkája biztosíthatja a termelőcsoportok jó termését ós ezen keresztül a csoportok "ilődéséL Ezen az értekezleten megvitat, ák s ennek nyomán kiküszöbölik xt eddigi összmunkálcban felmerült hibákat és hiányosságokat, "apasztala^aik átadásával sert temek egymásnak abban, hogy taés az e1 következendő időkben jó együttműködéssel ég eredményesebb munkát végezhessenek. Virágzó szövetkezeti gazdaságokat. virágzó mezőrra7d-'-árt agyüzemeket teremteni — ez a M tebeg a nagyszegedi, cson'ád és csaoádmevvp' +->•>—><• ig. -öve'kezeti csoportok előtt. A ársas gazdálkodás föl ón vét a "so-Tvnrbok e^dirt eredménvein biztosíthatjuk mindenkit meggyőző erővel, ha termelöcsoportjaink a jövőben újabb, az eddiginél nagyobb és szebb eredményeket érnek el az egyéni gazdaságokkal szemben. Ez az értekezlet azáltal, hogy lehel őségét ad a tapasztalatok kicserélésére, elősegíti majd a nagyobb, a jobb eredmények elérését. A gépállomások dolgozói a falun a szocialista építés vezetőerejét. a munkásosztályt képviselik. Ezen az értekezleten tehát termeljcsoportjaink küldöttei a munkásosztály képviselőivel találkoznak és a munkás paraszt szövetség jegyében tanácskoznak, beszélik meg és hangolják össze munkájukat. Ez is biztositéka annak, hogy minden eddigit. felülmúló eredmények születnek mezőgazdaságunk termelésében. Szükség van a nagyobb éa jobb eredményekre a mezőgazdaság szocialista szektorában nemcsak azért, hogy bebizonyítsa végérvényesen, .mindent elsöprő módon a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás, sal szemben, hanem azért ia, hogy ötéves tervünk során hatalmasat fejlődő iparunkat el tudjuk látni elegendő ipari nyersanyaggal. A terv végreha jtása során a mezőgazdaságban nagy feladatok várnak az állami gazdaságokon kívül a termelőcsopor* okra is. E feladatok megvalósításában nagy segítséget nyíljanak a gépállomások, amelyek a gépet, a technikát, a szakmai, gazdasági felvilágosítást adják termelőcsoportjainknak. A magyar mezőgazdaság szocialista szektorainak, a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozóinak első országos értekezlete a termelési kérdések és a két szektor közötti összmunka megszilárdításán kívül elősegíti majd a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását, a munkásság és a parasztság közötti kapocs szorosabbá tételét Mezőgazdaságunk ötéves tervének egyik központi kérdése a termelőszövetkezetek fejlesztése. Ez annyit jelent, hogy a terv jelentős beruházásai elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztését gazdasági megszilárdítását, termelési eredményeink fokozását és ezen keresztül a termelőcsoportok tagjai életszínvonalának emelését szolgálják. Népgazdasági tervünk biztosítja — a munkások és dolgozó parasztok szövetségének jegyében — a munkásosztály segítségét a termelőszövetkezetek parasztságának. A termelőcsoportok és gépállomások legjobbjainak első országos értekezlete is a munkásosztály és a Párt segítsége a termelőcsoportoknak, mert aa értekezleten a tapasztalatokat kicserélve a munkamódszereket átadva, eredményesebb munkát lehet majd végezni. Nagy jelentősége van a mezőgazdaság szocialista szektorai első értekezletének, mert a tapasztalatcserén túl megvitatják a küldöttek a szövetkezeti moz"a'om előtt álló feladatokat is. Ezek tudatában termelőcsoportjaink vezetői és tagjai, valamint a gépállomások dolgozói tisztán látják majd az előttük álló fe'adatokat s így könynvebben végezhetik majd munkájukat az evész ország dolgozó parasztsága fejlődéséért, megerősödéséért, életszínvonalának feleme'értért. ötéves tervünk A terme ősiövefkezeti csoportok és gépé lomások országos tanácskozása A MDP központi vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa január 24. és 25re kétnapos tanácskozásra hívta össze a legjobb termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások küldötteit. A tanácskozás a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja meg.