Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

Vwáraap. 1950. január 22. 3 Embertelen módon gyilkolták meg a lengyelkápolnai kulákok Kiss Imre elvtársat Egy városianyai huták házában szombaton dóu'án a rendőrség nyomozói eiiogtáh Bodó Istvánt ,,Ezév január 3-án a SzegedAlsótanyához tartozó Lengyelkápolnán állatias kegyetlenséggel megélték Kiss Imre újgazdát, a lengyelkápolnai MDP szervezet volt titkárát... A nyomozás megállapította, hogy a gyilkosságot egy kuJákszervezet hajtotta végre." Ezt adta hírül a belügyminisztérium sajtóosztálya. Mély felháborodással, a. falu kizsákmányolói elleni gyűlölettel fogadták a hírt szerte az országban. A magyar dolgozó népnek, a szegedi dolgozó parasztoknak is számtalan alkalmuk volt már meggyőződni arról, hogy a kuJákság semmiféle eszköztől nem riad vissza, hogy ártson népi demokráciánknak, hogy meghiúsítsa a dolgozó nép új életet teremtő munkáját. És most itt Nagyszegeden is bebizonyosodott, hogy a kulákság a dolgozó nép iránti gyűlölettől vezérelve még gyilkosságra is képes. K k voltak ennek a kulákszervezetnek a tagjai? •Minden gaztettre elszánt, szabotáló gyilkosok, akik minden ténykedésükkel azon igyekeztek, hogy Lengyeikápolnán is gátat emeljenek a dolgozó nép, a dolgozó parasztság alkotó munkájának, azok, akik visszakívánják a régi, úri Magyarországot, amely számukra a korlátlan kizsákmányolást, a dolgozó' parasztság számára pedig a legkegyetlenebb elnyomást jelentette. Szervezkedésük élén Bodó István, a Jugoszláviából múlt év nyarán átszökött kulik állt, akit — mint azt a gyilkosságra szövetkezett kulákbanda tagjai elmondották — Titóék hivatalos szervei küldtek át Magyarországra, hogy szervezze, fegyveres csoportba tömörítse a kulákoltat. Elmondotta Bodó István, hogy Jugoszláviában paradicsomi élete van a kulákoknak. S a lengyelkápolnai kulákok dédelgették Tito ügynökét, mohón itták mindén szavát. Bodó István árról beszélt, hogy nemsokára megváltozik a lengyelkápolnai kulákok élete is,5 mert elérkezik az angolszász segítséggel a jugoszláv megszállás ideje. Fegyvert kaptok kezetekbe már jóelőre s ti lesztek a megszálló csapatok támogatói" — mondogatta Bodó István. Arra biztatta a lengyelkápolnai kulákokat, hogy addig, arafg a jugoszláv—angolszász csapatok megérkeznek, gyilkolják le a vezető kommunistákat, a megszálláskor pedig leoyilkolhatják a község lakosságának 60 százalékát is. Nemcsak a kommunistákat, hanem mindazokat, akik résztvettek a földosztásban, akiknek bármi közük is volt ehhez a rendszerhez. Tito iránti bizalomra biztatta a len"jgyelkápolnai kulákokat. S a lenJyef kápolnai kulákok, akik már ^%ddig is bebizonyították, hogy esküdt ellenségei a szocializmust építő népi demokráciának, megfogadták Bodó István tanácsát és elkövették az állati kegyetlenséggel véghezvitt gyilkosságot. Ez a mindenre elszánt kulákbanÜa már az elmúlt évben is a de. mokráclaellenes, a nép érdekeit veszélyeztető Cselekedetek egész sorát hajtotta végre. Minden lengyelkápolnai paraszt jól emlékszik Csóti Mihályra, aki szabotálta az őszi szán ás-vetést, nem teljesítette terménybe, gyűjtési kötelezet, ségét és a legvadabbul zsákmányolta ki mezőgazdasági alkalmazottjait. Vas Leopoldra, aki véresre verte béresét, s az istállóba űzte, ahol rongyda. rabokon kellett hálnia. Jól tudják a lengyelkápolnai dolgozó parasztok azk is, hogy Papp József kulák azért nem takarta he szőlőjé', hogy ezzel is ártson népi demokráciánknak. Papp Vincéné kulák is azért vetette térdig érő gazba a gabonát, hogy kevesebb kenyér jusson a dolgozó nép asztalára. De ezzel' még nem elégedtek meg a lengyelkápolnai kulákok. Meggyilkolták Kiss Imre elvtársat a lengyelkápolnai MDP.szervezet volt titkárát, a helyi népi bizottság elnökét, a DÉFOSz munkaügyi bizottságának vezetőjét, akit szeret.ek és becsültek a lengyelkápo'. nai dolgozó paraszok. Kiss Imre elvtárs a Párt és a dolgozó nép iránti szeretettől á hatva végezte felelősségteljes munkáját. Mintaszerűen müvei e juttatott földjét. Kiss Imre alacsony, fehérremeszelt háza, tisztán, csinosan, gondosan karban artva áll, mint valamennyi ujgazda háza a lengyelkápolnai tanyavilágban. A ház elő t példásan gondozott szőlő, körülötte mintaszerűen müveit szántóföld. De nem ezt a képet mutatják a szomszédos kuláktanyák, amelye, ket éppen ugy megismerni már messziről, mint gőgös gazdáikat. Ugy terpeszkednek Itt a mellettük szé szórt épü'etekkeí, mint egyegy óriás pók. A lakóépületekből többfelé nyúló istállók, ólak, kocsiszínek, kukoricagórék, mint a polip csápjai meredeznek minden irányba. Mintha a hozzájuk tartozó földre, rületeken iul vékony csíkban húzódó kisparaszti földek után nyúlnának. Á tizenhat .gőgös kuláktanya szinte gyürüszerüen veszi körül Kiss Imre elvtárs házát. A legközelebb eső kuláktanya Császár Antalé, az egyik gyilkosé. Ez a tanya volt a gyilkosok szervezkedésének központja. A kocsiszínben most is ott áll a sárgára fes. tett, fonottoldalu ku'ákkocsi. — Ugyanolyan, mint a többi 59 lengyelkápolnai kulák kocsija, csak annyiban különbözik a többitől, hogy ott láthatók rajta a vérnyomok, a meggyilkolt Kiss Imre elvtárs vérei. Császár Antal padlása világosan bizonyttja, milyen dúsgazdagon éltek a kulákok. Egv deszkafallal elrekesztett részben avasodó sonkák, oldalszalonnák, füstölt disznófej ek. A folyosón elhelyezett ládában, amelyben az állatok etetésére szolgáló takarmány áll, — nagy, rozsszalmából készült szakajtóban búzával kevert rozs van. Ezzel etették Császárék a disznókat, nem törődve azzal, hogy megkárosítják a dolgozók államát. Pedig lett volna mit adni a hízóknak, mert a padláson temérdek csőveskukorica van. Az istállóban a széna alá rejtették el a bort, csak azért, hogy ne kelljen beadni borbegyüjtési kötelezettségűk teljesítésére. De ilyen a főbb! kulák haza is, bizonyítva, hogy gazdáik esküdt ellenségei a népt demokráciának. Ezekben a házakban szőtték aljas terveiket a lengyelkápolnai kulákok. Gyűlölték is Kiss Imre elvtársat, aki nem egyszer leleplezte aljas mesterkedéseiket, észrevette a kulákok gyanús összejöveteleit. De Lengyelkápolnán nem volt minden dolgozó paraszt ilyen éber. Ezért férkőzhettek be Ördöghék az EPOSz-ba. Börcsök Géza kulák pedig a DÉFOSz-ba. Maga a pártszervezet sem volt eléggé éber s így történhetett meg. Hogy a kulákoknak alkalmuk nyílott folytatni népellenes, szabotáló tevékenységüket. Tudták-e, hogy Kiss Imre elvtárs kővetkezetsen védi a dolgozó parasztok érdekeit és szembeszáll minden kulák támadásával Tudták, hogy a lengyelkápolnai dolgozó parasztok szeretik Kiss Imre elvtársat, mert mindenkor az ő érdekeikért harcolt. S mert a dolgozó parasztok szerették, a kulákok mindennél jobban gyűlölték. Vártak az alkalomra, hogy megölhessék Kiss Imre elvtársat. A gyilkosság napján Kiss Imre elvtárs észrevette, hogy Bigors kutákéknál újabb összejövetelt tartanak, amelyen résztvett Bodó István, Császár Antal, Ördögh Imre. Nem kerülte el ez az összejövetel sem Kiss Imre elvtárs figyelmét és elindult a kuláktanya felé. Araikor Kisj elvtárs megjelent Bigors kulákéknál, Bigorsné Bodó István felszólítására kötelet hozott. A három kulák összekötözte Kiss Imrét, azután rádobták a kocsira és elindultak az országúton. Útközben állatias kegyetlenséggel gyilkolták meg Kiss elvtársat. A három kulák több súlyos késszúrással megölte Kiss Imre elvtársat. Amikor a termelőszövetkezet földjéhez értek, leállították a kocsit és testét kidobták a kocsiból, majd mindhárman nekirontottak és kiszúrták mind a két szemét. Amikor a gyilkosságról értesül, tek a lengyelkápolnai dolgozó parasztok, ökölbe szorult a kezük. A kulákok tanyaházaiknak zsaluit nem nyitották ki, nem mozdultak ki a tanyából,, úgy tettek, mintha semmiről sem tudnának, A dolgozó parasztokban leírhatatlan gyűlölet támadt a kulákok ellen és egy emberként segítettek , a gyilkosságban résztvevők leleplezésben. Császár Antal és Ördögh Imre csakhamar kézrekerült és a rendőrségre jutott a kulák-banda többi tagja' is. Lengyelkápolpán a legmélyebb gyűlölettel és utálattal viseltetik mindenki a gyilkos kulákok iránt. Minden dolgozó paraszt a legdühödtebb ellenségét látja bennük. Mély felháborodásuknak adnak kifejezést s azzal felelnek -a gyilkos kulákoknak, hogy jobb munkával erősítik népi demokráciánkat, a dolgozó nép hatalmát. Makra György lengyelkápolnai középparaszt ezeket mondotta: — A kulákok a gyilkossággal megmutatták igazi arcukat. Tudom, hogy a kulák ellensége a középparasztnak. Mi a munkasosz'.ál'yal és a szegény parasztokkal tartunk. Németh Mátyásné dolgozó parasztasszony ezeket mondotta: — A merénylet nemcsak Kiss Imre ellen irányult, hanem népi demokráciánk ellen is. — A kulák a dolgozók ellensége. Ez a gyilkosság is megmutatta, hogy a kulákok nem riadnak vissza semmitől — mondotta Kovács József tanftó. Jójárt Antal, a Kossuth-terrielöcsoport tagja ezeket mondotta: — Én a felszabadulásig kulákoksál voltam cseléd. Embertelen volt a sorsom. A felszabadulás óta a Párt segítségével én is emberhez méltó életet élhetek. Kiss Imre elvtárs mindannyionk jobb életéért harcolt. Harcolt népünk ellenségei, a kulákok ellen. Kiss Imre elvtárs a népért halt meg. A kulákgy'lkos6ágra azzal felelünk, hogy még jobb ' munkát végzünk, erősítjük népi demokráciánkat és lankadatlanul harcolunk a kulákok ellen. A lengyelkápolnai példa is arra tanít, hogy méginkább fokozni kell az éberséget, mert az ellenség n/er alszik, minden rést kihasznál, nogy | befurakodjék és merlnyletet kövessen el a dolgozó nép ellen. A kegyetlen kulákgyilkosság vádlója az egész magyar dolgozó nép. A gyilkosok és bujtatóik elnyerik méltó büntetésükét. A Kossuth-termelőcsoport földjén mér nem lát* szanak a szörnyű gyilkosság nyomai. Dolgozó népünk és a magvar falu győzelmét hirdetve a termelőpspport földjén nő, erősödik a rozsvetés. Lapzártakor jelentik Szombaton a késő délutáni órákban a rendőrség nyomozói elfogták Bodó Istvánt, a lengyelkápolnai gyilkos kulákszervezet titó. ista vezetőiét, aki a többiekkel e gyfltt rész vett Kiss Imre elvtársnak, a lengyelkápolnai Népi Bizottság elnökének meggyilkolásában. Bodót egy várostanyai kulák rejtegette, akinek házában találtak rá a rendőrség nyomozói. Á munka és a munkafegyelem A imgvszegedi Pártoktatás Házában „Lenin és Sztálin a szocialista munkáról ás munkaversenyröl" címmel előadássorozat indult. A második Előadást szerdán este 6 órakor tartják meg. Az első előadás rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott le és a jelenlevők növeiték elméleti képzettségüket. Az eijső előadást Varga János elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság oktatási osztályának munkatársa tartotta: „A munka és a munkafegyelem" címmel. Varga elvtárs előadása első részében a társadalmi fórmák fejlődését ismertette és hangozta'ta, hogy a kapitalista társadalomban a munkásnak nem érdeke, hanem kényszerű robot a munka — mert kizsákmányolják, annyi bért biztosítanak számara, amennyi munkaereje fenntartásahoz éppen csak elégséges.. A fölszabadult, szocializmust építő munkás viszonya a munkához megváltozik, mert a birtokába kerülnek a termelőeszközök, a hatalom gyakorlója a munkásosztály, A mi országunkban is ezért változott meg a munkás munkához való viszonya. .Azután a munkafegyelemről beszélt Varga elvtárs. — Téved az — mondotta —, aki azt gondalja, hogy a szocializmus építésében már nincs munkafegyelemre szükség. A munka csajt úgy eredményes, ha párosul hozzá, a munkafegyelem.. A kapitahsta társadalomban — amint Lenin elvtárs mondotta — „az éhség fegyelme," ,,a bot fegyelme" van meg, de a szocializmust építő hazánkban öntudatos. szocialista munkafegyelemnek kell lenni, itt is követni kelt példaképeinket. a kommunizmust építő szovjet embereket, akik maradéktailamul megtartják és ragaszkodnak a munkafegyelemhez. Lenin elvtárs mondotta: ,,... A társadalmi munka kommunista szervezete, amely felé az első levés a szocializmus, maguknak n dolgozóknak szabad és tudatos legyeimére támaszkodik és mindinkább erre fog támaszkodni." Lenin elvtárs tanította azt is, hogy a kapitalizmust a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenysége győzheti csak le. Ezt a tanítást egy pillanatra sem lehet figyelmen kívül hagyni, A munka magasabb termelékenysége csak n munkafegyelem megszilárdításával érhető ei. A szegedi üzemekben a Nagyszegedi Pártválasztmány határozata és Rákosi elvtárs augusztus 31-j útmutató beszéde előtt igen laz.». vol -a ipunkafegyelem. Sorozatosan fordultak elő késések, hanyagságok és egvéb fegyelme, zeífenségek. A Na,gybuda pesti Pártváiaszmány határozata éa és Rákosi elvtárs útmutató beszéde után javult a munkafegyelem ?« ennek következtében emelkedett a munka termelékenysége. A kétségtelen eredmények mellett —- melyek a munkafegyelem terén Szegeden is megmutatkoznak — még hibákat is találhatunk. A láza munkafegyelem következtében még mindig vannak elkésők az üzemekben, többen nem dolgozzák ki a mukaidőt, nem ügyelnek a gépekre. A magyar dolgozó nép érdekében elengedhetetlenül szükséges a munkafegyelem további szilárdítása. Fokozni kell a felvilágosító munkát és elméletileg' is meg kell magyarázni a dolgozóknak, miért fontos a munkafegyelem. A munkafegye. lem. megszilárdítását a szocializmus építése egyik legdöntőbb kérdéseként kell kezelni a szegedi üzemekben is — és azokat, akik rontják a munkafegyelmet, kíméletlenül és a legszigorúbban meg kell büntetni A Szovjetunió képviselője kivonult az atomerő bizottság üléséről a Kuomlntang-küidött jelenléte miatt Az ENSz atomerő bizottság hat állandó tagállamának képviselőt pénteken tanácskozásra ültek öszsze. Malik, a Szovjetunió képviselője, javaslatot terjesztett elő a kuomintang-csoport képviselőjének kizárására a bizottság állandó tagjai közül. Mivel ezt a javaslatot elutasítottak, a Szovjetunió képviselője elhagyta az ülést. Egyre nagyobb méreteket öltenek a Szovjetunióban a választási előkészületek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának választására való előkészületek az egész országban egyre nagyobb méreteket öltenek. Mindenütt gyűléseket tartanak, ahol a dolgozók kijelölik jelöltjeiket ' a választási bizottságok, ba. A választási hadjáratban élénken résztvesz a politikai es tudományos ismereteket terjesztő társaság. Száz szovjet tudós és husz előadó-brigád uiá. zott Moszkvából a legkülönbözőbb városokba, hogy előadásé, kat tartsanak a válasz'ásj hadjárattal kapcsolatos problémákról. Előadók ezrei mentek as ország távolkeleti vidékeire. & Sarkvidékre, Szahslinra, a tengermelléki kerületekbe és Dagesztán hegyi falvaiba, Törne, gesen adják ki a brosúrákat;: „A Szovjetunió legfelsőbb ál lami szerve" és „A szovjet' választási rendszer, — a világ legdemokratikusabb választási rendszere" címmel. A karagandai szénmedence bá. nyászai elhatározták, hogy március 12-re, a választás napjára teljesítik negyedéves programjukat és többezer tonna szénnel túlteljesítik előirányzatukat. Több bánya bányászai már néhány szerelvény szenet terven felül indítottak úfnak. Lelkesen készülnek a választásokra Sztálingrád dolgozói. Sztahánovis-a munkaversenybe kezd ek a város legnagyobb üzemei, a trak. torgyár és a „Vörös Október" fémfeldolgozó gyár. A. traktorgyár azért versenyez, hogy március 12-re tucatjával készítsen el terven felül traktorokat. A szovjet nép a háború utáni ötéves terv határidő előtti tejesítésének jegyében fogadja a Legfelsőbb Tanács választásait.