Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

Szombat. 1950. január 14. PÁRTÉLEI Hogyan szervezzük meg az aj faliújságot a bolsevik példa nyomán ? Örömmel vettük kezünkbe a népnevelő füzetsorozat legújabb számát, amelynek címe: „A fali­újság a bolsevik agitáció fegy­vere". A füzet tanulmányozásá­nál már az első pillanatban is lálihatjuk, hogy hasznos tapasz­talataival nagy segítséget nyújt minden kommunista agitátornak, a faliújság szerkesztőinek. Ahhoz, hogy a füzetben foglal­takat felhasználhassuk gyakor­lati munkánkban, mindenekelőtt alaposan át kell tanulmányoz­nunk. Helyesen állapítja meg a füzet bevezető része, hogy a fa­liújság nálunk még nem vált a tömegek harci eszközévé. Üzemi és kerületi pártszervezeteink többsége még nem ismerte fel a faliújságok jelentőségét. Most ez a füzet a szovjet tapasztala­tok és példák bemutatásával új fejezetet kell, hogy nyisson a fa­liújságok elkészítésében. Mi volt eddig a helyzet faliújságjaink cgyrészénél s igy a mi üzemünk­ben is. A faliújságot régi, többhóna­yos újságcikkek, fényképek, raj­.-ok, vagy karrikatúrák „díszí­tik." Persze, ez nem általános jelenség, de amennyiben a fali­újság elkészítésénél Ilyen hibák mutatkoznak, azokat azonnal ki kell küszöbölnünk. A faliújság 'ízn és nemtörődöm kezelése sut­badobása egy jó agitációs fegy­vernek. Hiba az is, hogy a faliuj­e Yg szerkesztésénél a szerkesz­tőség két-három tagja megírja c'kkét és nem akarja, vagy nem tudja irásra késztetni azokat, akiknek tulajdonképpen írni kel­lene a faliújságba. Nagyon he­lyesen mutat rá a füzet arra, hogy „a szerkesztőségnek foglal­koznia kell a tömegekkel, mert csak így érkezik az újsághoz az írások, cikkek, javaslatok sza­kadatlan áradata a munkások­tól." A faliújságnak az a legfonto­sabb feladata, hogy a dolgozók rajta keresztül elmondják véle­ményüket, kritikájukat, feltárják a termelésbem tapasztalt hibá­kat és megírják javaslataikat. El­ső feladatunk tehát az, hogy a szerkesztőbizottság foglalkozzék a tömegekkel s ezáltal biztosít­juk, hogy a dolgozók önként ír­nak cikkeket, tárnak elő javasla­tokat. A faliuságot az egész üzem új­ságjára kell lennünk, amelyben ben a népnevelő üzescsoport­vezetők, párttagok és pártonkí­vü'iek is hozzászólnak az orszá­gos kérdésekhez, foglalkoznak a nemzetközi kérdésekkel is és m'ndenekelőtt az üzem problé­máival. A faliújságot az ötéves terv és a békéért folyó harc fontos fegyvereként kell kezelnünk. Üzemünk faliújság-szerkesztősé­ge most — a bolsevik agitátorok példáján okulva — minden igye­kezetével azon lesz. hogy hama­rosan a bolsevik agitátorokéhoz hasonló faliújságok szülessenek a dolgozók munkája nyomán. A Jó FALIUJSÁG-szerkesz­tés érdekében figyelembe kell vennünk néhány lényeg©3 szem­pontot. A legsürgősebben meg­jelenő faliújság-cikkek a bíráló­cikkek. Ezek egyes dolgozókhoz, egyes csoportokhoz, brigádokhoz, az üzem vagy a oártveze tőség­hez szólnak. A bírálócikkeknél nagyon fontos, hogv nevel őhatá­súak legyenek, építőkritikát gya­koroljanak, tárgyilagosan mu­tassanak rá a hibákra és hiányos­ságokra. Nem az a célja a kriti­kai cikknek, hogy nyilvánosság elé tárja valakinek a hibáit, ha­nem az, hogy segítse, támogassa és megjelölje számára a kivezető utat. A kritikai cikkeknek rá kell mutatniok a hibák okaira és a bírálatban tanácsot is kell adni a hibák kijavítására. A faliújság-cikkek második csoportjába tartoznak a beszá­molócikkek. Ezekben számolnak be a faliújság írói egves dolgo­zók. brigádok működéséről. Ezek a cikkek nagv segítséget nyúj­tanak a dolgozóknak a verseny­mozealom fejlesztésében, a mun­kamódszerátadásban és az agitá­ciós munkában. Az agitátorok­nak legfőbb feladatuk, hogv fel­használják a faliújságot az élen­járó sr.tahánovista módszerek népszerűsitésében. A TÁJÉKOZTATÓ cikkek a kisebb jelentőségű eseményeket ismertetik, amelyek hozzátartoz. nak az üzem vagy a pártszerve, zet mindennapi életéhez. Például írhatunk az ilven cikkekben a kollektív színházlátogatásról, vagy arról, hogv megvették a könyvtár részére Lenin váloga­tott műveit stb. Sok-sok ilyen eseménnyel találkozunk, amelyek érdekessé, vonzóvá teszik a fali­újságot összegezve tehát! Üzemi és keriTeti pártszervezeteinknek az a feladatuk, hogy kiépítsék és megszervezzék a munkáslevele­zők gárdáját, létrehozzák fl fali­újság szerkesztőségét a politi­kailag legfejlettebb elvtársakból. Beszéljék meg a tennivalókat, a pártszervezet titkára rendsze­resen tanácskozzék a szerkesztő, séggel. A munka jó megszerve­zése érdekében készítsük el a munkatervet.­A faliújsággal úgv kell foglal­kozni, mint a bolsevik sajtó egyik szervével, hiszen a sajtó és íev a faliújság is nemcsak kollektív propagandista és kol­lektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Barát János A Finn nép nem akarja Paasikiví újraválasztását A helsinki rajtó bő kommen­tárokat fűz az elektorválasztások eredményeihez. A választásokon tudvalevőleg a finn népi demo­kratikus szövetsé" p többi párt­hoz viszonyítva a legtöbb helyet kapta a választói kollégiumban. A Työkansas Sanomat han­goztatja, hogy a mostani válasz­tások as úgyn /ezett „PaasikivL vonal" vereségét eredményezték. A lap rámutat, hogv a szociálde­mokrata párt, a „Paasi'kivi-vo­nal" végrehajtója, súlyos válasz­KORZÓ MOZI Mi, sz mbaton este 8 órakor ünnep: disielöad s keretében tenutat.uk megemlékezésül LENIN OKTÓBERE című filmünket Lenin elvtárs halá'ának évfordulójára. tási vereséget szenvedett. A vá­lasztások eredménve bizonyítja — írja a lap —, hogy a városok dolgozói és a kisbirtokosok nem helyeslik a Fagerholm-kormány reakciós belpolitikáját és kalan­dor külpolitikáját. A reakciós tömbnek csak 107 helyet sikerült biztosítania a választód kollégi­umban. .Ugyanakkor azek a pár­tok, amelyek határozottan szem. behelyezkedtek a mostani elnök jelöltségével, együttvéve 130 he. lyet kaptak a választói kollégi­umban. A finn nép többsége vi­lágosan kifejtette, hogv nem kívánja Paasikivi újraválasztá­sát AZ ANGOL gépkocsikivitel 1948 óta állandóan hanyatlik és ma már m'ajnem teljesen megszűnt. Az 1918. ban az Egyesüli Áramokba küldött angol sportkocsik 50 százaléké még most is eladatlan. AKIKRE büszkék vagyunk... Czécsi Erzsébet a szegedi Tex­tilkombinát fiatal fonónője. A kombinát fonodái részlegének megindulásakor ő is, mint a töb­biek 93 orsót szolgált ki. Amikor két nap múlva megismerkedett a kitűnő új szovjet gépekkel, már 180 orsón dolgozott. — Rövid Idő alatt nagyon megszerettem ezt a gépet — mondotta — és úgy érzem, még többet is tudnék dolgozni. És Szécsi Erzsébet, amikor egy hét múlva odaállt Magyar Má­tyás vállalatvezető elvtárs elé, már azt mondotta: „Magyar elv­társ, két oldalon akarok dolgoz­ni." Másnap már 380 orsót bíztak a gondjaira. Szécsi Erzsébet itt is tökéletes és jó munkát végez. — Tagjelölt akarok lenni, munkámon keresztül szeretném kiérdemelni ezt a kitüntetést — mondja Szécsi Erzsébet moso­lyogva a hatalmas gépek között — És ezért nemsokára mégtöbb gép kiszolgálását is vállalom. Szécsi Erzsébet azok közé az öntudatos dolgozók közé tartozik, akik mernek, nem félnek a mun­kától és a munkát becsület, di­csőség és megtiszteltetés dolgá­nak tartják. Tudja, hogy a tőbbtermeV nemcsak az ő, de minden magyar dolgozótársának felemelkedését jelenti. . p intér Ferenc elvtárs-Láécr gyár dolgozója. 1932 óta dol­gozik „ Ládagyárban és ezalatt az idö alatt „ gyár valamennyi gépén tökéletesen megtanult dol­gozni, Ezt a tudását Szívesen adja át a többi társának. Ezért szeretik és jó munkájáért megbe­csülik. Munkáját mindenkor be• rsületesen és öntudatosan végzi el, ezért 1949 őszén a magyar nép kormánya élmunkásjelvény­nycl tüntette ki. Ugyanakkor fisszel Icét hétig üdült n Kékesen jó munkája jutalmáért. Pintér elvtárs nemcsak a ter melés frontján állja meg becsüle­tesen „ helyét, hanem n Magyar Dolgozók Pártja tagjaként a> pártmunkából is becsületesen ki­veszi részét. Szabadidejében mint népnevelő falujáró a környék fal­lóinak dolgozó parasztjait oktat­ja és világosítja fel. Pintér elv­társat, az üzem legjobb dolgozó­ját. követendő példáként állítják maguk elé az üzem többi dolgo zói és sok"t tanulnak tőle szak­mai és politikai téren egyaránt. MINSt-*zlT HÍREK IFI-NAPOK Szombat: Dohánygyár, délután 1 órakor: Ulyhelyi Katalin. Szegcdi Kender, délután 2 óra­kor: Sarlai Imréné. Posta, délután 6 órakor: Ábra­hám Sándor. Villamos vasút, délután 4 óra­kor: Sarlai Imréné. Magyar Kender, délután fél 3 órakor: Reszta Miklós. A szombati reszortérlckezlet he­lyett titkáraink, oktatásvezetőink és propagandistáink részére hétfőn este 6 órakor tartunk értekezletet­Kilencvenöt helyen tartanak Szabad Föld Téli Estét NÁGYSZEG^D TERŰ ETÉN A legtöbb községben nagy érdeklődéssel hallgatják az előadásokat és utana hosszú orakon at vitai jak meg a hallottakat Miért nincs Kübekhazán Szabad töld léd Este? November 15-e körül volt. mi­kor a falvak dolgozó parasztjai­nak mezei munkája már nagy­részben befejeződött és megkez­dődtek Nagyszeged községeiben, tanyaközpontjaiban a Szabad Föíd Téli Esték. Azóta ünnepnek számítanak azok a napok még n legtávolabbi tanyákban is, amikor Szabad Föld Téli Estékre gyűl­nek össze. Azokon az estéken, amikor összegyűlnek n falvak és tanyák dolgozó parasztjai, nogy végighallgassák a Szabad Föld Téli Esté előadását és műsorait, valósággal megmozdul a falu, vagy tanyavilág. Kis- és közép­parasztok, párttagok és tömeg­szervezetek tagjai, ifjak és úttö­rők igyekeznek az iskolákba, vagy 'kultúrházakban, hogy a Szabad Föld Téli Este keretében két-három órán keresztül tanulja­nak, művelődjenek. _ Nincs olyan község és tanya­központ, vagy zárt települési hely Nagyszeged területén, ahol a hallgatóság száma ne közelíte­né meg n százat, de van ahol el­éri „ négyszázat is. Algyö köz­tégben az első előadáson már száz dolgozó paraszt jelent meg. Ez a szám a későbbi előadások folyamán állandóan nőtt és „ ki­lencedik előadáson már elérte a 100-at. Ószentiván községben is hasonló volt a helyzet. Az első előadáson. csak 21-en, a másodikon már több mint 200-an vettek részt. Nagy az érdeklődés az elöaMsok iránt „ tanyák közt is, ahol eset­leg kilométereket is gyalogolni kell „ dolgozóknak, mig eljutnak az iskolákig, a Szabad Föld TéH Esték színhelyéig, A Városianya körzetéhez tartozó Köröséri Isko­lánál 36 résztvevővel indult az előadássorozat és n mostani át­lagszám 55 fő. Pókabögyösön kezdetben 20, most 40—40 a részt­vevő. Az irodasori iskolánál 35­ről 56-ra. Gát sarkon 41-ről 57-rc nőtt az érdeklődők száma. Szép eredmény mutatkozik a Kistem.p­lomtanyához tartozó Szécsi isko­lánál. ahol 26 főről 118-ra, Felső­bordányban pedig 15-ről 138-ra emelkedett a hallgatóság száma. Az elmúlt hetek esőzései sem^hátráltattdk és nem csök­kentették a Szabad Föld Téli Es­ték sikerét és „ hallgatóság lét­számát. A dolgozó parasztok nem törődve az esővel, valamennyi al­kalommal résztvettek az előadá­son, ahol a legkülönbözőbb kér­désekről értesültek. Várostanyán különös érdeklődéssel hallgatták „Amerika igqci arca" cimií elő­adást és a hallgatóság számos taqja Szólt hozzá az előadáshoz. Lengyelkápolnán az „Állatte­nyésztés új útjai" cimü előadást fogadták nagy lelkesedéssel. Több faluban az előadásokat követő vi­tákon sokat beszéltek az ötéves tervről, amely mindannyiunk boldogabb jövőjét, jobb életlehe­tőségeit biztosítja. i Változatos és szines műsorok tarkítják több községben, tanya­központban a Szabad Föld Téli Esték előadásait. A tömegszerve­zetek, különösen az MNDSz veszi ki részét kultúrműsorral, de nem maradnak el mögöttük az EPOSz fiataljai, de az úttörők sem. Kiskvndorozsmán gyárimun­kások, kubikosok és dolgozó pa­rrm--tok vegyesen vesznek részt a Szabad Föld Téli Esték előadá­sain. Lentöbb helyen n termelő­szövetkezeti csoportok tagiai pél­damutatóan. az elsők, akik min­den alkalommal résztvesznek az előadáson. Egyetl»n este sem akarnak elmaradni, mert m'nt mondják, csak igy tanulhatnak eredményesen. 4 jók melleit azonb n megvannak a hibák is. Például Sándorlalván az első előadáson 121 dolgozó paraszt vett részt. Ez a szám állandóan csökkent s az ötödik előadáson csak 48-an jelenték meg. Kevés a hallgató még Szatymaz községben is, ahol az egyik előadássorozaton 30, a másikon csupán tizenketten vet­tek részt a község dolgozói közül, Eirnek az érdektelenségnek meg­vannak az okai: nem készítették elő, nem szervezték megfelelően a Szabad Föld Téli Estéket. Nem kapcsolódlak be n DÉFOSz, a földművesszövetkezet, az EPOSz és az MNDSz, Nem segítik tevékeny agitdcióval a szervezést. Addig, mig másutt a tömegszer­vezetek kultúrműsorra emelték az előadások színvonalát és ug­rásszerűen növekedett a hallga­tók száma, addig Sándorfalván és Szatymazon a kezdeti érdek­lődés a színtelen és nivótlan elő­adások következtében a hallgatók lemorzsolódtak, elkedvetlenedtek, mert nem találták meg az előadá­sokban, nem kapták meg azt, amit vártak. Nagyszeged területén 95 helyen, községekben, tanyaközpontokban és n tanyavi/ág legtávolabbi isko­láiban is tartanak előadást, csu­pán egyetlen községben, amely­nek lélekszáma meghaladja a kétezret, vem fordítottak kellő figyelmet a Szabad Föld Téli Esték fontos­ságára. Ez a község Kübekháza. Elhanyagolta n szervezést, a fel­világosító munkát maga a párt­szervezet is. Hiába küldte ki a népművelést központ a Szabad Föld Téli Esték ügyvezetőinek. Fejes Ferencnek az előadássoro­zat anyagát, brossürdját, hiába htvta föl a figyelmét „ népműve­lési központ az előadások meg­tartására még novemberben, még a mai navig sem szervezte meg a Szabad Föld Téli Estékei, Döntő feladat tehát itt, hogy a kübekházai pártszervezet népne­velői, akik már eddig is, sokszor eredményesen vették ki részüket a felvilágosító munkából. most is munkába álljanak. Szervezzék meg az előadásokat, melyeket a község dolgozó pa­rasztjai oly lelkesedéssel várnak. Kapcsolódjanak be a tömegszer­vezetek, vegyenek részt az esté­ben kultúrműsorral, hogy Kübek­házán is — ugyanígy azokban a községekben is, ahol hibák mu­tatkoznak még — a Szabad Föld Téli Esték a falu kulturális éle­tének központjává váljanak, ahol a dolgozó parasztság széles töme­gei vesznek részt. Azok, akik ta­nulni akarnak, hogy elméleti tu­dásukban gazdagodva még job­ban tudják végezni munkájukat az ötéves tervben. BElVAHOsl Tc'e'nn : 40 75 térté JinuSr 21-25-ig. szombatiol s.erdaig A-. évad kimansló til.Tyemén •• NÉHA BARRIKÁD Kende te: OTTOKÁR VAVKA Főszerepben: BARBlRA DRAP1NSZKA Fe»nki»IU • | eonl-vh H I R A D O! KOR Z O Telefon Aut 33—44 TTÉRTÉ' Ma éa a kővetkező napokon Az első hindu film Az élet vándorai India népének küzdelme a létért és a lobb jövöért. HIRADO bZÉCHEN Yt TOLRTNN AU\ 3' —7 ÁFTÉ' szombat, vaáain.p Köznap 5 és 8 órakor, vaiárnap 3, fél 6 és 8 órakor HAM' ET F*>7 "Pben : LAWRENCK OLIViER tl > i ok Ve7dete mindhárom moziban, hétköznap 6 és 8 érakor, vasárnap 4, 6 és 8 órakor. Fent rnyn r d e 11-12- r .1. u. eev érá VA JI7 PT'LUD'* KE7'VTR E!Ö T

Next

/
Thumbnails
Contents