Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

Szombat 1650 január 21. 7 Ígérjük9 hogy még nagy ohh odaadással végezzük munkánkat Büszke örömmel vették át a kitüntetéseket és a jutalmakat a szegedi üzemek élenjáró dolgozói A szegedi üzemek dolgozói ma is nagy lelkesedéssel be. Szélnek arról a csütörtök délutáni ünnepségről, amelyet üse mcikben rendeztek. Az ezüstösen csillogó Élmunkás és Kiváló Munkás jelvény ma már ott ékeskedik a kitüntetettek mellén es boldogan, az eddiginél még öniudatosabban végzik munkájukat, mert érzik azt a megbecsülést és szeretetet, amelyben a magyar dolgozó nép részesíti őket. Lapunk tegnapi számában közöli üzemek kitüntető és jutalmazási ünnepségei mellett még számos szegedi üzemben osztották ki az élmunkásjelvényeltet és a nye. reségrészesedési jutalmakat. A dolgozók valamennyien megígér, fék, hogy lcövetpi fogják a kitüntettek és mcgju'cdmazottak példáját, hogy minél többen felsorakozzanak azok mögé, akik munkájukat eddig is követendő példaként végezték. A szegedi Kefe és Ecset NVnél bensőséges ünnepséget rendeztek a dolgozók, amelyen á'adták a termelésben élenjáró legjobb dolgozótársaiknak, a Pártunk és népi demokráciánk által adott jutalmakat. Kása Erzsébet, Faragó Ilona, Barna Istvánné és Horvá'h Fe rencné összesen 800 forintot kaptak. ígéretet tettek, hogy a jövőben még nagyobb odaadással végzik munkájukat, továbbra is megtartják és fokozzák a sztálini műszakban elért eredményeiket. Kása Erzsébet vállal, ta, hogy rövid időn belül még 20 százalékkal növeli a mostani 155 százalékos átlagteljesítményét. Hasonló munka felajánlást tett Berta Istvánné élmunkás is, aki a közeli hetek folyamán ISO százalékról 150.re fokozza termelékenységét. Boldogan hallgatták a dolgozók a két munkásnő fölszólalását s érezték, hogy nekik sem szabad elmaradni mögöttük. Éppen ezért az ecsetműhely dolgozói is kivétel nélkül vállalták, hogy jóval a határidő előtt fejezik be első negyedévi tervüket. A DÉMA cipőgyárban lelkes ünnepség keretében adták át Faragó Sz. Mihálynénak munkája legszebb elismerését a ragyogó élmunkásjelvényt, amelyet a sztálini műszakban érde. melt ki legjobban és azóta is bebizonyította jó munkájával, hogy valóban érdemes erre a megtisztelte' ősre. Dudás Mihály elvtársat, az üzem egyik legjobb j művezetőjét kiváló munkásnak jelölték. Sut Péter elvtárs a Bőripari Szakszervezet központi kiküldöttje, Jenei József üzemi párttitkár és Bozóki Ferctic üb. titkár tartottak beszédet. Kiér. teltették az üzem dolgozóinak eddigi jó munkáját, megjelölték azokat a feladatokat, amelyek megoldása az üzem dolgozóira vár a közeljövőben és ünnepe lyesen emlékeztek meg Lenin elvtárs halálának 26. évfordulo. járói. A Szegsdv'déki Tégloqyár cserepessori telepén (volt Kertész téglagyár) is lelkes szakszervezeti nap keretében adták át a jutalmat az üzem két kiváló dolgozójának: Kószó Fereenc kemencemunkásnak és Bozóki Mihály bányásznak. A megjutalmazottak felszólalásukban megfogadták, hogy növelik eredményeiket a Párt irányításával. A többi dolgozók felszólalásaikban kijelentették, hogy követik a jutalmazó ttak példáját. A szegedi vasutas dolgozók szépen feldíszített kultúrtermükben ünnepi szakszervezeti napot tartottak. Kzm a napon tüntették ki és ju almazták meg azokat a fizikai és szellemi dolgozókat, akik munkájukat példásan végezték. Kembl József területi titkár elvtárs beszámolója közben a dolgo. zófc lelkes tapssal éltették Sz álin és Rákosi elvtársai és a Pártot. A beszéd után ünnepélyes keretek között nyuj otta át az élmunkáskítür.tetést Garamvölgyi Antal vo natfékezőnek és Dékány József műszerésznek. Kiváló munkás kitüntetésben részesült Mihály Gyula fő iszt. Pénzjutalomban részesültek Szabó Pál fökalnuz. Kassal József kapus, Szabó Pál távírász, Schuch Géza föraktárttok, Berger Jakab Jenő vonatfékező. Mihály Gyula főtiszt. Pesti János tolatásvezető és Dékány József műszerész. Az Orion Bőrgyár do gozói feldíszített kultúrteremben tartották meg a szakszervezeti napot. Az üzem dolgozói lelkesen tapsolták meg Sándor Ferenc elvtársat, aki a termelésben élenjár és munkájával példái mutat többi dolgozó társainak. Sándor elvtárs 300 forint jutalomban részesült. Hajós János elvtárs lelkiismeretes munkája és pontossága elismeréséül 250 forint pénzjutalmat kapottTóth Ferenc elvtárs, aki a termelésben magas százalékot teljesített s ugyanakkor, .3 mennyiség fokozása mellett minőségi javulást ls ért el. 229 forintot kapott. A kitüntetések után valamennyi dolgozó lelkesen fogadta meg. hogy köve ni fogja a jutalmazoitrk példáját és munkáját az eddiginél becsületesebben és öntudatosabbak végzi az egész magyar dolgozó nép érdekében. A Szegedi Villamosvasút dolgozói közül is néhány dolgozót nagy meglepetés ért ezen a napon. Hadnagy Bélát 800 forint Kovács József főpályamestert 500 forint. Gál József kalauzt 239 forint és Szűcs Imrét 250 forint pénzjutalomban részesítették. Ez a négy dolgozó — amint ezt a Villamosvasút többi dolgozói is elmondották, azok közé tartozik, akik nemcsaik a munkával, har.cm Pártunk és a nagy Szovjetunió iránti szeretettel is példát mutattak. A dolgozók a kitüntetett munkásokat könyvekkel ajándékozták meg. Megígérték, hogy a jövőbein még többet akarnak tanulni tőlük, mint eddig. UJABB TERÜLETEKET KÉRT Röszke község dolgozó parasztsága szerződéses termelés céljaira Egyre szélesebb rétegben kap csolódnak be a Párt, a tömegszervezetek és a földművesszö. vetkezetek népnevelői a szerződéses termelés ismertetésébe Házi gaitáció kapcsán világosítják fel a dolgozó parasztokat és tudatosítják a szerződéses termelés fontosságát. Ott, ahol a népnevelők jó felvilágosító munkát végeznek, a dolgozó parasztok egyre többen keresik fel a földművesszövetkezetek irodáit, hogy tavaszi növényféleségek termesztéséle szerződést kössenek. Belátják a falvak dolgozó parasztjai és maguk is tapasztalták már, hogy az ip3ri növények termesztése jó jövedelmet jelent. Különösen meggyorsult a szerződéskötések üteme az elmúlt napokban- Tovább fokozódott az a lendület, amely az egyes földműveiszövetkezetek versenykihívása kapcsán született. A nagyszegedi községek közül Gyála fejezte be százszázalékig a szerződéskötést. Szép eredményt mutatott fel Röszke község. ahol az előirányzott 850 holdon felül is Szerződtek, igy a mai eredmény 949 hold. Ez* a többterületet a Mezőgazdasági Igazgatóság juttatta Rösz. ke község dolgozó parasztjainak, figyelembevéve a falu dolgozóinak kívánságát. Szeged város területéhez tar. tozó tanyaközpontok és a most Ismerd meg a szovjet emberek életét, kulturá'á4, Lépj a Magyar—Szovjet Társaságba. önállósított községek közül Csengele vezet Röszke után, majd Alsóközpont következik. A dorozsmai járásból Sándorfalva a Tiszamelléki járásból Ujszent. ivón vezet a szerződéskötésben. Leggyengébb az eredmény Forráskuton, ahol az előirányzott j 305 holdból csupán 17-re kötőttek szerződést. Ez az eredmény öt és fél százaléknak felel meg Gyenge ezenkívül öttömös, Tápé, Kübekháza és Szőreg eredménye. Ezekben a községekben a párt. szervezet és valamennyi tömegszervezet népnevelőinek fokozottabb ' irányt kell venni a kulák mesterkedések leleplezésére. Egyes helyeken a szerződéses termelés ellen agitálnak a ku. kulákok, ugyanakkor pedig arra törekednek, hogy szerződést kössenek. Ilyen eset fordult elő Várostanyán és Röszkén is. A röszkei dolgozó parasztok azonban felismerték a kulákok aljas terveit és megakadályozták, hogv szerződést köthessenek. Vá_ rostanyán még pálinkával, borral is meg akarták vesztegetni a község veze'őit és tisztviselő.:, hogy előnyben részesülhesse nek. Agitálnak a kulákok ijesztgetik a dolgozó parasztc kat, de csak azért, mert tudjál: hogy a szerződéses termelés őrá. juk mér csapást mert elesne" mindazoktól az előnyök' ől, me lyeket a szerződés biztosít dolgozó parasztoknak. Néhány községben nem figyel, tek fel a kulákagitációra és úg> gondolták, hogy nincs szükség a szerződéskötés alkalmával harcolni a kulákok ellen. Most meggyőződhettek a kulákok elleni harc fontosságáról. Fokozott népnevelő munkát kell végezni ök a lemaradt községeknek hogy behozzák a lemaradást t& az élenjárók példáját követve még az előirányzott határidc előtt teljesen befejezzék a szer ződéskötéseket. Ma, Lenin elvhárs halála évfordulóján a .LENIN OKTÓBERE" cimü filmet muhahja be a Korzó Mozi A Korzó Mozi Lenin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésül ma este 8 órakor „Lenin októbere" című filmet mutatja be a szegedi dolgozóknak, A film pompás jelenetekben eleveníti fel azt a következetes harcot, amelyet Lenin elvtárs folytatott Oroszország népe, de vele a világ minden dolgozója életének s'ebbé és jobbá tétele érdekében. Leperegnek a nézők előtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjai, amikor Lenin elvtárs vezetésével az orosz proletariátus széttörte évszázados bilincseit, s ezzel hatalmas segítséget nyújtott a világ összes dolgozóinak a zsarnokság elleni küzdelemben s az építés munkájában. Világotformáló történelmi eseményeket látunk ezen a filmen, amely tanít, nevel és segítséget nyújt a szocialista építés mai nagv feladatainak megoldásához is. —• Ruzsajéráson fsr! beszámolót Tisóczki Sándor elvtárs a Szovjeiun óöan szerzett tapasztalatairól Ma délelőtt Ruzsajáráson tart beszámolót TÍ3óczki Sándor elvtárs csengelei mintagazda, a Szovjetunióban járt parasztku. döttség egyik tagja. A ruzsajá rási termelőszövetkezeti csoport ós a környék dolgozó parasztsága több napja készül a beszámoló gyűlés megrendezésére, .(agy érdeklődéssel várják Tisóczki elvtárs előadását, hogy ezen keresztül közelebbről ismerhessék meg a Szovjetunió nezőgazdaságát, a kolhozokat, a kolhozok munkáját és a kolhoza I artsztok életét. Kötelező a gyümö csfák téli tisztogatása Az ország dolgozó népének egészséges, jóminőaégű gyümölcscsel való ellátása, valamint gyümóicskivitelünk blztosjtása érdesében a földművelésügyi kormányzat ebben az évben is kötelezővé tette a gyümölcsfák téli uszt ogatósat. A kötelező gviimóicfivédelem a száraz, beteg agak levágásából, kéreg kaparásából es kefélésből, a lehullott £alévelek megsemmisítéséből és a nyuiragások megakadályozásából áll. A Lombhullás ós rügyfakadás között a fa koronájából valamennyi elszáradt, beteg, odvas, szuhos, erősen vértetves, vagy ráksebeket viselő ágakat, galyakat tőből le kell vágni. Ügyeljünk, hogy a beteg ágak eltávolítását osonk hátrahagyásával végezzük, mert a csonk idővel bekorhad és a fa életét veszélyezteti. A túlságosan sűrű fakorona kedvez a rovarkártevőknek és a gombabetegségnek, ezért hasznos a korona ritkítása. Itt is legyünk óvatosak, vastag ágakat csak fokozatosan, több évre elosztva ós kellő megfontolás után vágjunk ki, különben zavar támadhat a fa termőegyensúlyában. Szedjük le a fákról és égessük el a rajta levő ezáraz levélkórókat. mert ezekben apró hernyók telelpek. Szedjük le és égessük el az összeaszott gyümölcsöket is, mert bennük tenyészik a monilia nevű gviimölcspenész. A tél folyamán kell eltávolüanunk a fatörzs és a vasta,gabb >gak megrendezett, elhalt kérgét s. Meg kell tisztogatnunk fáinkat a mohától, zuzmótól, pajzsevektől. Hogy védekező munkánk minél jobb legyen, a gyümölcsfa talaját ló ásónyom mélyre ássuk, vagy szántsuk fel, hogy a lehullott lomblevelek a föld felszínén heverő apró. össze nem gyűjthető fertőző növényrészek gombacsirák es káros rovarok mélyen a loldbe kerüljenek és ott elpusztuljanak, Nyulrágás ellen, még a havazas beállta előtt, főleg a fiatal lakat kössük körül tuskés galylyal, náddal, esetleg napraforgószarral, de semmiesetre sem kukoneakóróval, vagy szalmával, mert a kér utóbbi burkolatba a mezei pocok meg az egér befészkelődik és mögötte rágja le a fa kérgét. Csupán a felsorolt tisztogató munkák után lehet csak a permetezéshoz látni, mivel az egész gyümölcsfa védelemnek a tisztogatás az alapja. A téli permetezés végrehajtását a gyümölcsfákon és gyümölcsbokrokon 1950. évre a földművelésügyi kormányzat fokozott mértékben tette kötelezővé az ország több vidékén, ígv Nagyszögeden is. Ezeken a helyeken a ayümölcsvédelem végrehajtását a földművelésügyi minisztérium novényegészségügvi szervezete irányítja és ellenőrzi. Kötelező a téli szakszerű pere metezés az állami gazdaságok és a tennelőcsoportok üzemszerűen kezelt gyümölcsöseiben. A Növénytermeltető NV-vei szerződéses viszonyban álló gazdák gyümölcsöseiben, valamint az útfenntartó NV kezeléséhez tartozó "•viimöllKfákon. AZ ILET VANDOEAI Az indiai filmgyártás első nagy aVkotása India dolgozó parasztjainak nyomorúságos életéről számol be. A parasztok kis földjeiken éjjel-nappal dolgoznak, de munkájuk haszna nem as övéké: a termést fillérekért veszik meg 'tőlük a •kereskedők, úgy csapják be a tudattan parasztokat, ahogy akarják. 8 ha gyöngébb a termés, a parasztok ki vannak szolgáltatva az izsorásoknak s azok nem is szalasztónak el semilyen alkalmat, hogy <kiszipolyozzák őket. Árvíz pusztítja a földeket, elpusztul a termés, a parasztok fizetni nem tudnak. De a földesúr mindezzel nem törődik: elviszi adóba a paraszt egyetlen tehenét. Egy marék rizsért a szomszédba mennek a dolgozók koldulni. De ki tudna adni, hiszen az egész falu nyomo-úságosan szegény. Megdöbbentő a tudatlanság• az angol gyarmatosítók a falu egyetlen iskoláját bezárták, nehogy a varasztok tanulni tudjanak és ön•udatra ébredjenek, A falu egyetlen Írástudója, a tanító beleőrül a nyomorba. Tudatlanság, nyomor, éhínség mindenütt. Az éhhalál elől a parasztok ezrei tódulnak a városokba. A hosszú országúdon egy. másután hullanak el az emberek, nem bírják a nélkülözést. Csontváz emberek, támolyognak a poros utakon, bizva abban, hogy a városban munkát találnak és megmenekülnek az éhínségtől, A városban azonban újabb nyomor várja őket. Az emeletes há. zak tövében, 0 robogó autók közölt a koldusok ezrei várják a kidobott hulladékot. Gyermekek halnak éhen, csecsemők sorvadnak el s a sokemeletes házakban a gazdagok kényelmes bőrszékekben terpeszkedve számolják tekintélyes összegű pénzüket... A nagy nyomorban csak a Szak. szervezet segít az éhezőkön. A gyermekeknek tejet adnak a szákszervezet konyháján, amivel csak tudnak, segítenek a szegényeken. De fudják, ezzel még nincs semmi megoldva. A film egyszerűen, megdöbbentő realizmussal mutatja be a hindu dolgozók embertelen életét. A magyar dolgozók bizonyságot szerezhetnek a filmből az angolszász politika „eredményeiről'«. India gazdag de — nem a munkások és a parasztok élvezik a gazdagságot, hanem az angolok és In. dia ,Jelső fizezerje''. S máig sem változott a helyzet. A Jüggetlen Indiában" az imperialisták érdekeit kiszolgáló Nehruék folyta'ják a nép kizsákmányolását. Ismét csak nyomor, tudatlanság és éhínség mindenütt... India imperialista zsoldban álló urai tömegmészárlást végeznek a jogaikat köve. telő dolgozó parasz'tok között. Nehrudk demokratikus egyesületeket tiltanak be, munkásokat és parasztokat vetnek börtönbe cs minden alkalmat megragadnak arra, hogy a dolgozók jogait korlátozzák — mindezt a Jüggetlenség" jegyében. A film végén azonban a nyomor, éhínség ellenére is optimista hang csendül ki. Hol van a kiút? Meddig tart ez a nyomorúságos élet? Egyik szakszervezeti vezető adja meg rá a választ: .,Térjelek vissza a földetekre, dolgozzatok és harcoljatok az elnyomók ellen minden eszközzel. S egyszer eljön a mi időnk is, összefogunk, munkásak és parasztok és akkor halál a zsarnokokra!" „Az élet vándorai"-ban India elnyomott. kizsákmányolt dolgozó népének nyomorúságáról szerezhetünk tudomást. De nemcsak In. diában, hanem mindenü't az imperialista uralom alatt álló gyarmatokon is ilyen embertelen életre kényszerítik a dolgozókat. Az im perialis'.dkra azonban napról-napra újabb és újabb csapásoka/ mérnek a Ezovjetunió-vezette béketábor sikerei. Kina már kivívta a szabadságot. Vietnám, Burma, Indonézia népei fokozott harcot vívnak az imperialista gyarmaosíiók ellen. Az imperializmus órái szerte a világon meg vannak számlálva, Indiában is.