Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

Szombat. 1050 Január 21. AZ AURORA SORTÜZE A bolsevik sojtó VJ lORIEDiELMl KORSZAK KEZDETE X Nagy Októberi Szocialista Forrada lomban az orosz proletariátus Lenin elvtárs szem' lyes vezetés vei és irányit ' sával vívta k a győzelmet ét döntötte meg e világ egyhatod részén a kapitalisták uraimát. Lenin elvtárs kidolgozta a proletárforradalom elméletét és taktikáját. Lenin elvtárs mutatott rá. arra, hogy az orosz proletariátusnak az a feladata, hogy a polgári forradalmat proletárforradalommá változtassa át amely megdönti a cárizmus népelnyomó uralmát és biztosítja a proletariátus számára az új társadalmi rend felépítéséinek előfeltételeit. Lenin elvtárs október 24-én éjjel megérkezett a Szmolnij épületébe és közvetlenül kezébe Tette a felkelés irányítását. „A Szmolnij épülethez, — amint a Pártitörténet írja — egész éjtszakán át egymásután Vonultak fel a forradalmi katonai csapatok és a Vörös Gárda osztagai. A bolsevikok a főváros központjába irányították őket — • Téli Palota körülfogására, amelyben az Ideiglenes Kormány elsáncolta magát Október 25-én (november 7-én) a Vörös Gárda és a forradalmi csapatok elfoglalták a pályaudvarokat, posta és távíróépületeket, a minisztériumokat, az állami bankot. Az Előparlamentet feloszlatták. A Szmolnij-épület, amelyben a Petrográdi Szovjet és a bolsevikok Központi Bizottsága tartózkodott a forradalom főhadiszállása lett, ahonnan az összes katonai parancsok jöttek. A petrográdi munkások ezekben a napokban megmutatták, hogy a Bolsevik Párt vezetése alatt jó iskolát jártak ki. A hadsereg forradalmi csapatai, amelyek a bolsevikok munkája következtében elő voltak készítve i a fölkelésre, pontosan teljesítették a harci parancsokat és szoros együttműködésben harcoltak a Vörös Gárdával. A hadsereg mögött nem maradt el a hadiflotta sem. Kronstadt egyik erőssége volt a Bolsevik Párnak, ahol az Ideiglenes Kormány hatalmát aiár régen nem ismerték el. Az Auróra nevű cirkáló hajó a Téli Palotára irányított ágyúk dörgéével jelezte október 25-én az új orszaknak: a Nagy Szocialista Torradalom korszakának kezdetét. Október 25-én (november 7-én) a bolsevikok „Oroszország poli gáraihoz intézett kiáltványt tetj tek közzé. Ebben a kiáltványban | az áll, hogy a burzsoá Ideiglenes Kormányt megdöntötték, hogy az államhatalom átment a szovjetek kezébe. Az Ideiglenes Kormány a Téli Palotába rejtőzött el, junker osztagok és rohamzászlóaljak védelme alatt. Október 25-ről 26-ra virradó éjjel a forradalmi munkások, katonák és matrózok rohammal bevették a Téli Palotát és letartóztatták az Ideiglenes Kormányt. A fegyveres felkelés győzött Petrográdon." Képünk azt a nagyszerű pillanatot ábrázolja, amikor Lenin és Sréáiia elvtársak a Vörös Gárda néhány tagjával a Szmolnijból az Auróra cirkálónak a felkelés kezdetét jelző sortűrét figyelik. A Nagy Október! Szocialista For. r a dalom vezetői, élükön Lenin és Sztálin elvtárssal egyik legfontosabb faladatuknak tartották a Pártsajtó kérdését. Személyesen Irányították a Pravdát, a vik Párt központi lapját. A Pravda szerkesztőségében — amint azt képünkön Is láthatjuk — Lenin, Sztálin és Molotov elvtársak rendszeresen együtt dolgoztak. A munkássajtó a cári Oroszországiban a súlyos, rendőri üldözésnek volt kitéve. A legnagyobb üldöztetésben természetesen a bolse-I vik sajtót részesítették. A bolsevik napilapot, a Pravdát IS12 ben alapították meg Lenin elvtárs útmutatásai alapján Sztálin elvtárs kezdeményezésére. Május 5-ét. a Pravda megindításának napját a Szovjetúnióban a sajtó napjaként ünneplik. Lenin elvtárs tömegekbe vetett hite Lenin elvtárs munkájának legbiztosabb alapját az a mély kapcsolat adta meg, amely őt a proletariátus széles tömegeivel öszszekötötte. Mélyen hitt ezekben a tömegeken és egy pillanatra sem akart elszakadni tőlük, legapróbb kérdéseiktől sem. így beszélt erről Sztálin elvtárs a Kreml katonai tanfolyam hallgatóinak egyik estjén: „Én nem Ismerek még egy olyan forradalmárt, ald olyan mélyen hitt volna a proletariátus teremtő erejében, osztályösztönének forradalmi célszerűségében mint Lenin. Nem ismerek még egy forradalmárt, aki olyan kíméletlenül tudta volna ostorozni a „forradalom kaoszának" és „az önhatalmú tömegakciók bakkanáliájának" önelégült kritikusait, mint Lenin. Emlékszem, hogy egy beszélgetés alkalmával egyik elvtársnak arra a kijelentésére, hogy a „forradalom után helyre Sztálin elvtárs Lenin elvtárs harcostársa és tanítványa fáradhatatlan munkájával ott állt mindig Lenin elvtárs oldalán abban a következetes harcban, amelyet a munkásosztály vívott összes ellenségei, a dolgozók összes ellenségei, a földbirtokosok, kapitalisták, kulákok, kártevők, kémek, a kapitalista környezet valamennyi béren ce ellen. Sorsdöntő napok, világtörté, nelmi események alatt dolgoztak együtt, sőt ezeket a világtörténelmi eseményeket ők irányították s vezették győzelemre Oroszország proletariátusának küzdelmeit, A forradalom alatt nem egy alkalommal várták élénk érdeklődéssel a jelentéseket — amint képünkön is Lenin és Sztálin ev társat a távírókészülék mellett látjuk, — de mindig nyugalom, biztonság töltötte őket. Tudták, ®Ty aforradaomnak győzie kell, mert a legnagyobb :gazság vezeti: i dolgozó nép igazsága. kell állnia a normális rendnek", — Lenin gúnyosan megjegyezte; Baj, ha olyan emberek, akik forradalmárok akarnak lenni, elfelejtik, hogy a legnormálisabb rend a történelemben a forradalom rendje.' Innen ered Lenin megvető magatartása azokkal szemben, akik lóhátról próbáltak nézni a tömegekre és könyvekből akarták tanítani őket. Innen Leni* szüntelen intelme: tanulni kell a tömegektől, fel kell ismerni akcióiknak értelmét, gondosan tanulmányozni kell a tömegek harcának gyakorlati tápár ztalatait. A tömegek teremtő, erejébe vetett hit — ez Lenin működésének az a sajátossága, amely lehetővé tette számára, hogy az elemi erők értelmét felismerje s mozgásukat a proletárforradalom medrébe irányítsa." A Pravda szerepe az ország politikai életében az első perc tői kezdve rendkívül nagy volt- A Pravda a bolsevikok oldalára állílOtta a munkásosztály széles töme_ Bolse-geit, de az álkr.dó rendőri üldözések, büntetések, elkobzások légkörében csak sokezer barát_ járnak, az élenjáró mun k áronnak aktív, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásával jelenhetett meg. A Pravda rendszeresen közölt beszámolókat azokról a pénz_ összegekről amelyeket a munkások az újság számára beküldtek. A cári rendőrség által elkobzott számok jeleri ékeny része gyakran mégis eljutott az olvasókhoz, mivel forradalmi munkások már éjtszaka elmentek a nyomdába ós magukkal vitték az újságokat. A Pravda minden egyes száma számos muckásleveleket köizölt. amelyek leírták a munkáséletet, az embertelen kizsákmányolást, a zaklatásokat éa megaláztatásokét a kapitalisták és a munkafelügyelők részéről. Ezek a levelek a kapitalista rendszer elleni éles találó vádíratok voltak. A Pravda rendszeresen megvilágította az akkori neház parasztéletet ls, az éhínségeket, a parasztság kizsákmányolását a földesúr részéről. Lenin elvtárs jelölte kl a sajtó új félté: elek között végzendő mun. kájának progr'mmját és a többi között a következőket lrta: „A sajtót a túlnyomóan napi-poll'lkal hírek közlésére szolgáló szervből a ;ömegek gazdasági nevelésének komoly szervévé kell tenni... A dolgozók fegyelmének emelésére és a munka régi, helytelen módszerének megváltoztatására szolgáló legelső és legfőbb eszközünknek a sajtónak kell lennie, amely felfedi minden egyes község gazdasági életének hiányosságalt. Kíméletlenül megbélyegzi a hibákat, nyíltan felfedi gazdasági éle ün>k összes fekélyeil. s e fekélyek orvoslása kiirtása végett a dolgozók közvéleményéhez forduL" A szovjet sajtó sikeresen követi ezt a lenini tanítást és egvre inkább ezen az ú'on halad a felszabadult magyar sajtó ls, élen a kommunista sajtóval. f UBIMOVi Lenin „Az ifjúsági szövetségek feladatai" cimü beszédéről Vlagyimir Iljics Lenin 1920, október 2-án a Komszomol III. összoroszországi kongresszusán történelmi jelentőségű beszédet mondott az ifjúsági szövetség feladatairól. Ez a beszéd a leninizmus egyik legfontosabb okmánya a szovjet ifjúság kommunista nevelése kérdésében, ez a beszéd a lenini-sztálini Komszomol cselekvési programmja. Az ifjúság kommunista nevelésének feladatai, amelyeket a Szovjethatalom első éveiben tűzött ki Lenin, különösen életbevágóak és időszerűek ma, amikor országunk a szocializmusból fokozatosan megy át a kommunizmusba. Lenin, a dolgozók lángeszű vezére és tanítója, már akkor tisztán látta a kommunista társadalom körvonalait, már akkor világos volt előtte a kommunizmus felépítésének útja. Lenin, a Komszomol III. kongresszusának küldötteihez fordulva, azt mondta: „Az a nemzedék, amelynek képviselői most 50 év körül vannak, nem remélheti, hogy meglátja a kommunista társadalmát... Az a nemzedék azonban, amely jelenleg 15 éves, megéri majd a kommunista társadalmat és maga fogja építeni ezt a társadalmat. S ennek a nemzedéknek tudnia kell, hogy egész élet feladata: ennek a társadalomnak építése." Lenin mélyrehatóan megalapozta a kommunista társadalmat épitö fiatal nemzedék nevelésének konkrét útjait és módszereit az új társadalmi rend, a szocializmus építésének viszonuni között, 4> Képünk Le nin elvtársai az ifjúság közt ábrázolja.