Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-17 / 292. szám

Lelkesen készülnek a sztálini műszakra a nagy szegedi üzemek gazdái — az üzemi dolgozók VI. ÉVF. 192. SZAM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1949 DECEMBER 17. A jövő utja: az iparosítás 1 A felszabadulás előtt a környéken iparról beszélni úgyszólván nem is lehetett. Említésre méltó üzemek csupán a vásárhelyi Cocron-gyár, a iiezőhegy*. si cukorgyár és Szeged néhány üzeme — a Magyar Kender, Pick, DÉMA, Szeged' Kender stb •— voltak. Ezek sem korszerű fel. szereléssel dolgoztak. A tőkés gazdálkodás csak azzal törődött, hogy gyáraiból minél több profitot sajtoljon ki. Amennyit avult, romlott a gép: technika — annyival a munkás nak kellett többet dolgoznia. És nilyen körülmények közö't! A' Angol-Magyar Juta szövő':érmében pl. még most is ízelítőt kaphat ebből bárki. A gyár régi munkásai készségesen elmesélik hogy mennyit szenvedtek a portalanítókészülék hiányától, a szövő ;erembe beépített fonalszárító kazánok bűzös, párás forróságától, a szem rontó világítóitól. A tőkésnek ez mitsem számított. Neki csak a haszon volt e fontos. Ha nem tetszik: le is út, fél is út. Akad még a falvakban sokezernyi cseléd, akik alig várják, hogv beálltanák a rvár gépei mellé. — Igy gondolkozott a tőkés. És a falu kapitalistái. a kulákok? Gondolkozásukra jellemző a szentesi példa. A harmincas évek folyamán Szentesen akart letelepedni n Cikta-gyár. Már megvolt a terület, megkezdődhetett volna az építkezés, a letelepedésből mécsem lett semmi sem. Megakadályozta a város kulákokból összetevődött képviselőtestülete mondván: az lenne a vécé, hogy nem kapnánk cselédet. Meg. ha kapnánk is. többet kérnének ... Rásütötték erre a környékre, hogy mezőgazdasági adottságú vidék, az iparnak nincs életlehetősége, meg aztán, miért ;s szükséges az! Még a felszabadulás után is hallatszottak ilyen hangok, nem is kell nagyon utá na nézni, hogy kiknek a szájából. Nagy Ferencék. és szekértolóik hadakoztak kézzel-lábbal az iparosítás ellen. Nagyképűség lenne aaonbsn azt hinni, hogy először fordult ez elő a világtörténelemben. Ha visszalapozzuk a Bolsevik Párt tőrténe' é\ 1925-ben Zinovjev és Kámenyev hasonló szólamokkal próbálkozott a Bolsevik Párt XV. pártkongresszusán, amikor a Szovjetunió iparosításáról volt szó. Sztálin elvtárs lerántotta a lep let erről a jövő ellen indított gálád támadásról, bebizonyítva, hogy mögötte az imperialisták szándékai rejtőznek. Világos, hogy a szabadság útján Járó magyar nép is azt az utat választotta, amelyet nagy példaképünk választott. Iparositani az országot, ipart adni azoknak a vidékeknek, amolyekot a mult rendszer bűnös politikája megfosztott ettól a lehetőségtől, Pártunk világosan kifejtette — követve a sztálini útmutatást —, hogy a mezőgazdaság sem fejlődhet ipar nélkül s amikor a választások előtt először ismerkedett meg népünk az ötévé© tervvel, láthatta mindenki, hogv Pártunk milyen következetesen halad azon az úton, amit nagy tanítónk, Sztálin megjelölt: „Ahhoz. hogy országunk gazdasági önállóságát biztosítsuk és védelmi képességét megerősítsük, ahhoz. hoay megteremtsük a szocializmus győzelméhez szükséges gazdasági alapot — országunkat agráro szagból ipari országgá kell változtanunk." Sztálin elvtárs ezt a történelmi jelentőségű útmutatást nemcsak a szocializmust épitö szovjet népnek adta, hanem minden népnek, mely erre az útra tér rá. tehát nekünk magyaroknak is. Ezért üdvözölte ez ország népe ujjongó örömmel az ötével terv egyik legfőbb célkitűzését, mely kimondja, hogy Magyarországot az ötéves terv ideje alatt fejlett Iparral rendelkező ipar: agrároszéggá változtatjuk. Az jelenti ez. hogy az ötéves terv ideje alatt olyan fejlett ipart te remtünk, mely képes kimozdító ní „ mezőgazdaságot elmaradott ságából. Abból az állapotból amikor a munka zömét a gér helyett az ember végzi. A kapita 1 izmus elve: az ember a legolcsóbb árucikk, tehát, amire csal lehet, ezt használjuk. Ez az eh uralkodott a mezőgazdaságban Másrészt a szétaprózott kicsim paraszti birtokon nem lehetett s gépek széleskörű alkalmazáséi bevezetni. A szocializmus elve: * legfőbb érték az ember és ahol csak lehet, kíméljük ezt az értéket. Ennek megfelelően vett irányt pár tunk a mezőgazdaság kollektív! zálására, a föld társas, közömegmüvelésére. A közös gazdálkodás minél szélesebb alapokon való kiépítése azonban csak aipar fejlesztésével lehetséges. Elsősorban gépiparunknak kell minél több gépet, traktort, arató rséplőt, talajművelő gépeket gyártani, azonkívül pedig a falul fel kell emelni a város színvonalára. Az első célt szolgálják ötéves tervünk hatalmas méretű nehézipari beruházásai. Kimondja a terv törvényjavaslata, hogy nehézipar termelésének az 19ül évben el kell érnie a. 7.725 mülié forint értéket, ami 1919-hex ké vest 138 százalékos emelkedést jelent:' Csak a traktorgyártás* évi 2600-ról, 4600 darabra emeljük. Diesel taktorok, kukorica arató gépek s egyéb soha nem látott és eddig nem használt gépek Állanak majd a dolgozó parasztság rendelkezésére. A második cél szolgálatába ál lították könnyfliparunk hatalmas arányú fejlesztését. Világosan kimondja a terv: az életszínvonal az ötéves terv végére 35 száza lékkai fog emelkedni. De aki fi gyelmesen elolvasta a terv tör vényjavaslatát, az kiolvashatta azt a beruházások hatalmas számadataiból is. Több cipő, ru ha. élelmiszer, bútor, lakás, is kola... mind. mind azt szolgál ják. hogy a falu kiemelkedjék el maradottságából, megszűnjék a falu és „ város közötti különbség. Mindegyikünknek megdobban a szíve, amikor arról olvastunk hogy 3;z ötéves terv során Szegedet, Hódmezővásárhelyt. Makó pari városokká építik ki. Eg* mondat csupán a tervben, de va rá-sserejű mondat. Ebből a mon 'latból épült ki a szegedi textil kombinát csodálatos fonóterm: ebből épül majd ki a ©r övödé, a; egész hatalmasméretű üzem mely Szegedet az ország textf oarának központjává teszi a* ötóvas terv során. VásárhehMakó. Szentes iparosf'ása, az ú -/várak, üzemek, melvek az ö4 éves terv során felépülnek, mire azt jelentik, hos-v a kommunie táknak volt erejük meg'örni art a „varázst", melyet a mult urp mintegy szentenciát mondtak k erre a vidékre: mezőgazdasá /dotféágú! Az a sokszáz kivándorló, ak a fujtogató nyomor elől kivár dorojt annakidején erről a táj ról, az a sok-sok terv, melyne a kulákistállókban leélt életek ben kellett megfenckleni — b* szél arról, hogy a dolgozó nép nek milyen régi vágya volt a ami most, az ötéves tervben r ipar terén megvalósul. Hogy r* piink mennyire akarja ezeknek megvalósulását, mi sem biz nyitja jobban, mint az a leik-; sédé©, mellyel az egyszerű emb rek milliói igyekeztek a terv kölcsönjegyzés során alapot biz to:í'tani az ötéves tervnek. S kell-e beszédesebb bizonyíték mint az e-rvre izmosodó magyar Sztahánov mczga'om. a' egyre szélesebben k'botie k-ozó egyéni verseny, az a több, jobb. A minisztertanács pénteki ülésén Dobi István kifejezte a magyar kormány mélységes háláját, szeretetét és tiszteletét Sztálin iránt, küszöbön álló 70. születésnapja alkalmából A minisztertanács pénteken dél3 ő t Dobi Ig ván elnöklétével ülést tartott. Napirend előtt Dobi ts ván, a miniszter'ar.ács elnöke megemlékezett Sztáldn generaliszszlmusz küszöbön álló 70. születésnapjáról és kifejezte a magyar kormány mélységes háláját, szerété ét és tiszteletét a nagy Sztálin iránt. A minisztertanács Révai József népművelési miniszternek háromhetes betegszabadságot engedélyezett. Szabadsága tartamára helyettesítésével Kádár János belügyminisztert bízla meg. Sztálin születésnapiéra készül az ország Sztálin szüle'ésnapjának előestétón, december 20-án, 7 órai kezdet, tel díszelőadás keretében mutatják be Budapesten a Városi Színházban a Nagy Hovédő Háború egyik legnagyszerűbb hadite téről, a sztálingrádi csatáról készített művészi dokumentumfilmet. „Sztálin a győzelem hadvezére" címmel Sztálin 70. születésnapjára a honvédelmi minisztérium politikai főcsoport főnöksége összegyüjötte és díszes kiállítású könyvben kiad a Sztálin generalisszimusz katonai tárgyú Írásainak, beszédeinek és hadparancsainak egy részét. A könyv számos, magyar nyelven eddig meg nem jelent írást is tartalmaz. A Magyar-Szovjet Társaság Sztálin 70. születésnapjára Sztálinemlékérme bocsát ki. A Sztá'inemlékérem altiminiumércből sokszázezer példányban készül az állami pénzverde műhelyeiben. December 21-re 14 áhami áruház ünnepi kirakatot készít. A magyar kirakatrendezők ezzel kapcsolatban versenyre hívták ki a csehszlovák kirakatrendezőket. Még Jobban ©I kell mélyítenünk gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal A könnyűipari, nehézipari, pp;<«íügyi és külkereskedelmi tárca költségvetése az Orszcggylités előtt Csütörtökön a könnyűipari tárca költségvetését tárgyalta az országgyűlés. Petovics Jánosné előadó az parügyi minisztérium kettéválasEtásának jelentőségével^ foglalkozott. Lakatos Dezső íz életszínvonal emelkedés ilnszfrálására számadatokat iorolt fel könnyűiparunk fej'ődéséről. Király Gergely felszólalása ulán Marosán György könnyűipari miniszter elvtárs beszélt a könnyüpar fejlődésével együtt járó óletszínvonalemelkedósről. — Iparunk fejesztésében a Szovjetunió könnyűiparát tekintjük példaképünknek, de tanulunk a népi demokráciák könnyűiparának oredmónyeiből is — mondotta —. Egyik legfontosabb feladatunk a dolgozók életszínvonalának emelése ós kielégítése. A magyar sztahánovisták bámulatra méltó eredményeket értek el, közöttük sok nő is van és a sztahánovisták száma egyre növekszik. A műszaki értelmiség feladata, hogy ne csak csodálója legyen ezeknek az eredményeknek, hanem kiértékelője és továbbfejlesztője. Mindent elkövetünk, hogy a kitűnő magyar kis- és kézműipar beiUeszba, arról, hogy termelése » gyáripar hatalmas fejlődése ellenére se csökkenjen és önkéntes szövetkezeti társulás keretében megfelelő munkához jusson. Beszéde befejezéséül hangoztatta, hogy az ipar dolgozói a hároméves terv során bebizonyították, megértik feladataikat, elvégezték és túlteljesítették a hároméves terv rájukeső részét és most vállalkoztak a nagyobb feladat, az ötéves terv maradéktalan végrehajtására. A Ház elfogadta a könnyűkedhessék a tervgazdálkodás- ipari tárca költségvetését. A nehézipar népgazdaságunk döntő szektora Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1950. évi Áöltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek a nehézipari tárca költségvetésének tárgyalása került sorra. Harustyák József elvára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, mint előadó ismertette a tárrá költségvetését. Elöljáróban idézte Sztálin generalisszimusz egyik kijelentését: „Nem lehet szabad és független az az ország, amelynek nincs nehézipara." Rámutatott arra, hogy fejlődésünk lehetőségét nagymértékben megkönynyíti az a tény, hogy a nehéz^ ipar, mint népgazdaságunk döntő szektora, majdnem teljes egészében a nép tulajdonába került. A magyar nehézipar dolgozói munkaterületük minden ágában kiváló teljesítményeket érnek el és így a termelés és a termelékenység napról-napra emelkedik. • — Nehéziparunk fejlődését — mondotta Harustyák József — nagy mértékben elősegíti az is, hogy megváltozott dolgozó népünk viszonya a termeléshez. \ Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás rámuta;ott azokra a hibákra és akadályokra, amelyek gátolják a termelékenyrég fejlődését. Dolgozóink a Párt | felnövelésére és a szakszervezetek útmutatása Kormányzatunk gondoskodni lapján gyors ütemben megvá' •' '-btó" is. bora. n M"-~v tóztatják munkamódszereiket éa az eredmények az egyéni munkaverzeny fellendülésében máris mutatkoznak. A sstálini felajánlásokról szólva, Harustyák József elmondotta, hogy a felajánlások hatalmas tömegeket mozgattak meg és kiemelkedő sztahánovista színvonalon mozgó nagy eredményeket érünk el. A nehézipar dolgozói a Párt és a szakszervezetek felhívásá'követve, örömmel vállalják a több, jobb és olcsóbb termelés nagy munkáját. örömmel vállalják, mert az eddigi tapasztalatok meggyőztél: oké;, hogy erőfeszítésük nyomán a termelés emelkedésével élet. színvonaluk is emelkedik. Nehéziparunk fejlődése nagy, mértékben függ a műszaki fejlesztéstől is. Ezért a nehézipar technikai és technológiai színvonalának emelésére is irányt keJ venni. A nehézipar kilátásai Nagy jelentősége van az iparági kutatásnak is, a nyersanyag fel járásának, a szerkesztésnek és a gyártás új alapokon való megszervezésének. Uj feladat az Állami Tervező Iroda felállítása is. Nagy gondot kívánunk fordítani a műszaki értelmiség temre és a Műszaki főiskolára a munkás és parasztifjak a lehető legnagyobb tömegben kerüljenek be. Ami pedig a fejlődés távla.át illeti, a nehézipar kilátásai a lehető legjobbak. A bányászat 1954-re eléri a 2153 millió forint termelési értéket, ami 1949-hez viszonyítva 55.2 százalékos emelkedést jelent. Nehéziparunk másik igen fon* tos ága a kohászat. Ez az iparág még a bányászatnál is nagyobb arányokban fog fejlődni. A kohászat 1949-hez mérten az egész tervidőszak folyamán 90 százalékos emelkedést ér el. A kohászatban a termelés emelesére 3998 millió forint ér ékü beruházást irányoztunk elő. A nehézipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 7725 milLÓ forint értéket, ami 1949-hez viszonyítva 138 százalékos emelkedést jelent. — Minthogy a mi államunk a dolgozók állama —, amelynek minden igyekezete az, hogy a dolgozókaj minél gyorsabban, minél kedvezőbb munkafeltételekhez juttassa, ezért mindezeket a feladatoka: úgy kell megoldani, hogy ezek gépysí és útján minél kevesebb fizikai erű igénybevételével legyenek megvalósítha ók. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar nehézipar gyors fejlődése egé3Z nemzetgazdasáielkesebb munka, amely tervünk eg ik pillére? Évszázadokon keresztül keserve elnycm.áíb:n élt a magyar dolgozó nép. Mint Ady írta: veréshez szokott fajta. Ez a „veréshez szokott fajta" a felszabadulás ó a bebizonyította, hogy ura is tud lenni a 93já; 'sorsárak. Ku önb ura, mint akik a felszabadulás elő;t tartották az ország kormányrúdját. A hamu alatt parázsló erők most a í- 1I sínre törtek, beálltak a srocializmus építésének szolgála'ába s meg cremtik nz ötéves terv során a mi vidékünkön is a régi vágyait: a szocialista ipart.