Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-21 / 295. szám

Rákosi Mátyás, Szakosíts Árpád elvtársak ós Dobi István távirata Sztália elvtárshoz 70. születésnapja alkalmából VI. ÉVF. 295. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1949 DECEMBER 21. Iríax ifj. KOMÓCSIN MIHÁLY • § III Épl II! • - ' , * ti Ci -ti * [tiZ/ti- /re,;,; ül mmmm ­\ , ' • jfim 'F* n WCff^-?,' II mai napon a világ min­™ den részén a nagy Szov­jetuniótól a népi demokráciá­kon keresztül az elnyomott gyarmati népekig mindenhol ünnepelnek a dolgozók. A világ legeldugottabb zugában is meg­ünneplik a néptömegek a ha­ladó emberiség vezérének, a nagy Sztálinnak 70. születés­napját. Sztálin elvtárs 70 évvel ez­előtt, 1879 december 21-én szü­letett Grúzia egyik városában. Dolgozó szülők gyermeke. Kora ifjúságában — már 15 éves ko­Tában — kapcsolatba került az elnyomott orosz proletariátus forradalmi mozgalmával. Meg ismerkedik még egészen fiataí korában a marxizmussal éa ta­nulmányozza Lenin írásait. Ak­tívan résztvesz sztrájkok, gyű­lések tervezésében, végigjárja „a gyakorlati forradalmi mun­ka első iskoláját." Lenin írá­sainak és gyakorlati munkájá­nak megismerése után szemé­lyesen is megismerkedik Lenin­nel. Első találkozásuktól kezdve szoros barátság fűzi őket egy­máshoz. Lenin közvetlen mun­katársa lett az orosz proletáriá­tus forradalmi mozgalmának megszervezésében, a dicsőséges Bolsevik Párt megteremtésében, a forradalmak előkészítésében, az orosz proletáriátus győzeiem­tevezetésében, a győztes BZQ­cialisfca forradalom vívmányai­nak megvédésében és megszi­lárdításában. Lenin művének továbbfolytatója lett a szocializ­mus felépítésében és most a kommunizmus építésében. S ztálin elvtárs, a szovjet nép nagy vezére, nemcsak laz orosz proletariátus, a szov­jet nép számára alkotott hatal­masat. A szocializmus országá­nak, a Szovjetuniónak megte­remtésével, a világ minden dol­gozója — így a magyar dolgo­zók számára is hatalmasat al­kotott. Ma a világ minden ré-. szén a kommunisták, de mellet ED tük a dolgozók százmilliói, a béke és haladás minden híve, benne látja vezetőjét. Felé és az áhala vezetett Szovjetunió, mint példakép, felé tekintenek a népi demokratikus országok, a fel­szabadult Kina népei. Felé se a Szovjetunió, mint mentőcsü­lag felé tekintenek a kapitalis­ta országok elnyomott dolgozói és a gyarmatok agyonsanyar­gatott népmilliói. Sztálin nevé­nek említésére egyaránt felcsil­lan a SzOciaMzmust építő ma­gyar dolgozó, a sztrájkoló fran­cia munkás, a földfoglaló olasz paraszt, a szabadságáért vérző indonéz harcos szeme. Nem vé­letlen ez és nem valamiféle erő­szak, vagy propaganda műve. A SztcUin iránti szeretet nem felszínes jelenség, hanem az em­berek szivéből sugárzik Moszkva felé, a Kreml felé. írnek a szeretetnek mélyen gyökerező alapjai vannak. A világ dolgozói nagyon jói tudják, hogy mit kb-zönh, tutik Sztálinnak. Az a tény, hogy életük nem kilátástalan többé, hogy látják szép jövőjük meg­testesülését a Szovjetunióban, magasra lobbantja szívükben a szeretet lángját az iránt, aki ez' megteremtette, —- a nagy Sztá­lin iránt. Tudják a magyar dolgozók — az üzemek munkásai, a földek dolgozó parasztjai, a tervező in­tézetek. a kutató tabor tórutinok és a hivatalok néppel tartó ér­telmiségiéi, a dolgozó kisembe­rek is, hogy irtk vöszörb etünk Sztalinnak. Sztálinban felszaba­dítónkat, népünk nagy barátját ismerte meg a magyar nép. Hi­ába hazudoztak évtizedeken ke­resztül Horthyék, hiába igye­keztek őt ellenségnek feltüntet­ni a dolgozók előtt — a magyar nép, a felszabadítás, az ezernyi segítés tényén keresztül néhány­év alatt megismerte és megsze­rette Sztálin igazi lényét. Ds egyben megtanulta, hogy Sztá­lin nem a magyar nép, hanem A a régi uralkodó osztályok, a ki­zsákmányolók ellensége. Hogy nem a népnek, hanem a kizsák­mányolóknak kell tőle félni. múltban is voltak „ünnep­ségek" Magyarországon. Ünnepeltek vezetőket, (mond­hatnánk inkább, hogy félreve­zetőket) de a múltban rendezett ünnepségek és a mai ünnepség között lényegbevágó különbség van. Horthyék sűrűn ünnepei­tették magukat. Szegeden is so­kan emlékeznek még arra az ünnepségre, amelyet Horthy leg­utolsó szegedi tartózkodása al­kalmából rendeztek. Az ünnep­ségre kivonultatott iskolások­nak és leventéknek vezényszóra kellett az éljent kiáltani. Az ün­nepség többi része viszont már csak egy szűk kör, a helyi és fővárosi előkelőségek számára rendeződött. De amig az előke­lőségek az ünnepség alkalmából rendezett mulatságon betegre ették és itták magukat, Szeged nyomorgó dolgozói, gyűlölet ei gondoltak az „ünnepeltre", el­nyomójukra, R mai ünnepet nem hiva­" talos, hideg formaság, nem tartalmatlan hangoskodás jellemzi. A mai ünnepség nr.m vaiami előkelőségek szűkkörü ünnepe. A mai ünnep fényét a dolgozó tömegek szívében mé­lyen gyökeredző szeretet ezer­nyi apróbb és nagyobb megnyil­vánulása adja. Sztálin elvtárs születésnapja a dolgozó töme­gek ünnepe. Kifejezésre jut ez a sztálini munkafeiajánlás ha­talmas tömegeket felsorakozta­tó mozgalmában, a kiállításokat látogató tízezrek érdeklődésé­ben, kifejezésre jut a Sztálin életrajzok iránt mutatkozó nagy keresletben, a szemináriumok és előadássorozatok iránt meg­növekedett érdeklődésében, a Magyar-Szovjet Társaság emel­kedő taglétszámában. Hogy a mai ünnep valóban a •tömegek ünnepe, hogy az üur«n tartalmát a néptömegek szivé­V Dzsambul: SxiáiUti UaUútkam Hó hull Ala-Taura s míg alkonyodik A kihunyó napban ég, mint a rubint. A kertre a csillag ezüstje szitál, És a rádió hangja száll. S míg hallgatom, két szemem elkomorul, öreg szívemre is a gond borul, Vér Spanyolországban, vér Mandzsúriában, És vér folyik Abessziniában ... De egyszercsak messze, Kreml magas ormán Kél tapsvihar s úgy hat, mint távoli orkán, Szívünket s a földet fel-felriogatja, Szól hozzánk vezérünk hangja. Mély csend, a világ reng és figyel a szóra. A föld is megérzi: történelmi óra. S úgy szól, mint viharban hatalmas harang: Lángszavú vezérünké e hang. A grúz a hegyekben, kazah a pusztákon, Mezőn a bjelorusz, zűrjén erdős tájon, Hogy hallják s egy szót se veszítsenek cl, Minden nép Sztálinra figyel. Tűzzel, hatalommal van beszéde tele, Szépség és igazság, ez az ereje, És szelíd, mint hogyha szól hozzánk apánk. És kristálytiszta, mint a láng. Az Alkotmány szavával a világ megtelik, S minden szava, mint a napfény melegít, Hajnalnál fényesebb, csillagnál ragyogóbb, S üdébb, mint nyáron ért bogyók. Hogy is feledhetném, ha jö a november, S hogy dalba ne kapjon, hogy bírjak szívemmel/ Dombrámmal hadd játszom s hadd énekelek, Mint apjuk előtt gyerekek. Lángész soha senki nem volt, amilyen Te, Törvényed a népeket boldoggá tette, S én szólok s szól hozzád szavamban a nép: £ztálin, háljpik a tjédV Vadította: Trencsényi-WaId«$fol Imre. ben mélyen gyökeredző Sztálin elvtárs iránti forró szeretet ké­pezi, legjobban talán Szegeden lehet lemérni, Szeged a horthys­ta ellenforradalom Szülőhazája­ként volt ismeretes magyaror­szági és európai viszonylatban is. Horthyék igyekeztek is min­dent megtenni Szeged ellenfor­radalmi szellemmel való átha­tására. Nem véletlen voít az, hogy a felszabadulás után is minden ellenforradalmi csoport Szegedet akarta főbázisává ki­építeni. Sulyok, Pfeiffer, Mind­szenty nagy erőfeszítéseket tet­tek Szegeden egy újabb ellen­forradalom megszervezésére, eged azonban nem a régi Szeged már. A népi de­mokrácia öt éve Szeged felett sem mult el nyomtalanul. De hogy Szeged mennyire nem a régi, az megmutatkozott fénye­sen a Sztálin elvtárs szüle ás ­napjával kepesolatos ünnepi elő­készületekben és különösen a sztálini munkafelajánlási moz­galomban. Szeged dolgozói nagyon jól tudják, hogy mit kösZö'hetó-k 3ztáiin elvtársnak és a Szovjet­uniónak.. Tudják, hogy a vároa gyors felszabad! ásának köszön­hető, hogy Szegeden a nyilas­uralom nem garázdálkodhatott. Tudják, hogy Sztálin elvtórs gondoskodásának köszönhető, jogy a Vörös Hadsereg csapatai — nagyobb véráldozat átóa is — úgy szabadítottak fel váró unkát, hogy megkímélték a há­borús rombolástól. Szeged dol­gozói nem felejtik el a felsza­badítást és azt az ezernyi segít­réget, mellyel Sztálin hadserege az élet megindítását, a nehéz­ségek leküzdését tette lehetővé a felszabadulás után Szegednek. Uogy Szeged dolgozói tudják, " mit köszönhetnek a nagy Sztálinnak, arra leginkább bi­zonyíték az a tény, hogy a nunkaverseny mozgalom •hatal­mas lendületet vett Szegeden is a sztálini munkafelajánlással. \z egyéni versenyzők száma a sztálini munkafelajánlással megtöbbszöröződött. A szegedi dolgozók nagyrészének gépe fölé kcnttM a Sztálin elvtárs ké­jét viselő munkafelajánlási lap. 1 m ^113 És mint ahogy az eredmények mutatják, nemcsalt: vállalták, de becsülettel teljesítették is a szegedi dolgozók vállalt kötele­zettségeiket. De hogy a Sztálin elvtárs iránti szeretetnek mi­lyen nagy lendítő ereje van a munkaversenymozgalomra, azt a sztálini munkafelajánlásba be­kapcsolódott dolgozók nagy szá­ma mellett bizonyítják az elért kimagasló eredmények. M;nt az ország többi részén, így Szege den is, a sztálini mur.kafelaján­lási mozgalom a munkának új hőseit vetette fel. fl z országos viszonylatban " szárnyait bontogató ma­gyar sús tói nnovista uraswnlOTa biztató jelei Szegeden is meg­mutatkoznak. A normájukat többszáz százalékra teljesítő munkások, a több géppel való dolgozásra á térő munkásnők, s rajtuk kivül a teljesítményüket, ha lassan is. de szívósan nap, mint nap fokozó ezrek, a gya­korlat mezején juttatják kifeje­zésre Sztálin elvtárs iránti sze­re'etüket. Mellettük pedig a néppel tartó értelmiségiek, a dolgozó parasztok tömegei, ami­kor a sztálini munknf el ajánlás­ban vállalt kötelezettségeiket teljesitik, tudják, hogy a Sztá­lin elvtárs iránti szeretetnek termelő muukában, alkotásban való kifejezésre juttatásával. Sztálin elvtárs kedve szerint cselekszenek, mert a magyar népi demokráciát erősítik, a szocializmust építik. fl wiai nagy ünnep után a " hétköznapok 'cme'ö mun­kájában ne felejtsük el, hogy Sztálin elvtárs iránti szeretetün­ket, csak akkor juttattuk mél'ó­képpen kifejezésre, ha a sztálini munka felajánlásban elért ered­ményeinket megszilárdítjuk és szocializmust épí'ő ötéves ter­vünk megvalósításiban tovább fejlesztjük. A Sztálin elvtárs iránti sze­retet tüzét élesszük tovább min­den dolgozó szívében, hogy a magyar nép, s benne a Szegedi dolgozó néptömegeket fel tud­juk sorakoztatni népi demokrá­ciánk további erősítésére, a bé­kéért folyó harcban, a nagy Sztálin vezetése gfet^

Next

/
Thumbnails
Contents