Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-21 / 295. szám

2 SfcerdB ÍM ifjúságunk elé páSdafeéptil a nagy Sztálint keli áliilanunk E fogadta az országgyűlés a kultusztárca költségvetését Az orsvágcyülés keddi üló­fe a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének táx­gya'ásávnl kezdődött. Katona Jenő előadó rámu­tatott áron, hogy a példa, jimoly közoktatásügyünk vc­Betői előtt lebeg, az az óriási kulturforrndalom, amelynek eredményeként, a munkásosz­tályból és a parasztságból ki­alakult az új szovjet értelmi­ség. A minőségi munka terén még nem tudtuk azt az ered­ni nyt megvalósítani, amelyet a szovjet iskolákban megcso­% dálhatunk, de e téren is igyek­* ízünk tanulni a sztálini tnni­lásokból. A költségvetés 883.8 Millió forintot kitevő kiadásai íz 1918. évi előirányzatnál 134 fiillióval, nzaz 18 százalékkal magasabbak. Az MDP nevében Révész Ferenc beszélt. Hangsúlyozta, hogy hazánk­ban évszázadokon át iskola­rendszerünket az uralkodó osztályok műveltségi monopó­liuma jellemezte. Csak a fel­szabadító szovjet hadsereg tette lehetővé számunkra, hogy felszámoljuk ezt az em­bert nyomorító nevelési rend­szert és rátérjünk a szocialis­ta embernevelésre. Ennek az útnak még csak a kezdetén vagyunk, de az 1950-es költ­ségvetés és méginkább az öt éves terv valóra válása nagy lépést jelent ezen az uton elő­re. Hangsúlyozta végül, hogy a hibák és hiányosságok leküz­désére a párt és a kormányzat minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz és ez biz­tosíték azok megszüntetésére. A költségvetést az MDP és a maga nevében elfogadja. Kerek Gábor a költsévetést a maga és pártja nevében örömmel elfogadja. Itt at ida'e, hogy ft római katolikus egyház vezetői felhagyjanak az elszalasztott alkalem politikájával Ezután Orlutay Gyula val­lás- és közoktatásügyi minisz­ter emelkedett szólásra. — A költségvetés számada­tait vizsgálva megállapíthat­juk — mondta Ortutay Gyula •—, hogy harmadik éve már a közoktatás, a nevolés: né­pünk művelődési felemelkedé­sének iigye, az elsők sorába emelkedett. — Szükséges, hogy egész rö­viden nz egyház és az állam kérdéseiről is szóljak. Érde­mes rámutatni, hogy az egy­ház és az állam szétválasztásá­nak .alkotmányunkban kimon­dott olvo ellenére, nz egyliá­fcalT személyi dologi kiadásai­ra költségvetésünk több, min­78 millió forintot irányzott elő és ebből jelentős rész jut a rém. kat. egyház számára is. Mindehhez azt is tudni kell. hogy az egyházaknak ma is tekintélyes fö'.djavndalom is rendelkezésére áll, igy például a rém. kat, püspökségek, káptalanok, stb. kezén lévő öt­ezer hold mellett az nlsópap­•ágnnk. plébániáknak átlag­ban 30 holdnyi föld maradt, Összesén több, mint 61.000 hold te, ígv a rém. kat. egyháznak Összesen 66.372 hold földje van Népköztársaságunkban. A rc­javadalom céljaira kereken 32 ezer, az evangélikus egyház­nak pedig ily. célokra 7-200 hold jut. 1— Azt nem is akarom részle­tezni, hogy az egyezményt kö'.ött egyházaknak, <ie a római katoli­kus egyháznak is a 3 éves terv során milyen jelentós mértékben volt segítségére a kormányzat — El lehet tehát mondani, hogy Népköztársaságunk a legnagyobb megértéssel segiti az egyházak működését. Amig általában az egyezményt kötött egyházak őszinte megértéssel és hálával fo­gadják a kormányzat intézkedé­seit, a róm. kat. egyház részéről ezt a megértést, segítő készsége­nem tapasztaljuk. A róm. kat. egyház vezetői nem úgy viszony­tanak ahhoz a hatalmas békeafc­cióhoz, amely a világ haladó né­peit. köztük a magyart ls áthatja, mint amilyen könnyű kézzel meg­áldották a soviniszta. Imperialista ós fasiszta háború gyilkos fegyve­reit. Tudjuk, hogy a katolikus hí­vek és ez alsópapság zöme már rég eldöntötte ezt a kérdést, itt az idő. hogy minden félreértés, re­akciós aknamunka, vagy nyilt el­lenségeskedés végetérjen. Itt az ideje, hogy a magyar katolikus egyház vezetői felhagyjanak az eiszalasztott alkalom politikájával és álljanak oda, ahogy népünk el­várja, a béke. az építés nagyinem­zeti és nemzetközi ügyéhez. Aki ezt nem teszi, maga fölött mond formátus egyháznak lelkészi ítéletet Oktatásügyünk alapja, a marxi-lenini elmélet Ezután a miniszter a tárca köz­oktatásügyi részének kérdéseit vette sorra. Az új tankönyvekről nzó'.va kijelentette: a mi tanítá­sunk új módsz:rtanának a'apelve a marxizmus-leninizmus módszer­tanának átvitele iskoláink _ min­dennapi gyakorlatába, ezt igyek­szünk megvalósítani tankönyve­inkben. — Itt említhetem meg. hogy miinden: megteszünk a nemzetisé­gi oktatásügyünk fejlesztésére is. Középiskoláinkban s az általá­nos iskola fe'ső tagozatában meg­indult az orosz nyelvtanulás. Ál­talános és középiskoláinkban az Oroszul tanuló növendékek száma elérte a 250-000 főt Az ötéves terv folyamán 10 és 10.000 új értelmiségi, magas kép­zettségű szakembert kell nevel­nünk népgazdaságunk, egészség­ügyünk, nevelőintézményeink. tu­dományunk számára. A kívánt eredményeket azonban csak akkor érhetjük el, ha oktatásügyünk alapja, a marxi-lenini elmélet és gyakorlat és ha ifjúságunk elé példaképül korunk legnagyobb példáját, hazánk felszabadítóját, a világbéke őrét, Sztálint állítjuk. Az országgyűlés ezután « vallás és közoktatásügyi minisztérium költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Szocialista elvi Irányítást akarunk gyakorolni kulturális életünk felé Ezután <i nőpmflvelésűgyi minisz­térium költségvetésének tárgyalásá­ra került sor. A költségvetés tár­gyalása sejrán felszólalt Losonczy Géza elvtárs, államtitkár ia, Révai József népművelésügyi miniszter képviseletében. — A népművelésflgyi minisztéri­um munkája abból indul ki, hogy az irodalom és a művészet nem magánügy, hanem közügy — kezd­te beszédét. — Feladata az, hogy segítséget nyújtson dolgozó népünk nevelésében és szocialista átformá­lásában, , Losonczy Géza ezután arról be­•zélt, hogy az irodalom és a mű­vészet feladatát csak úgy oldhat­tuk meg, ha vállalja a nép és a izocializmus ügyének szolgá'atát. Kijelentette, hogy a minisztérium azt tartja feladatának, hogy irá­nyítást és támogatási nyújtson az irodalomnak és és művészetnek szo­cialista irodalommá és művészetté fejlődésében. — A népművelési minisztérium soha nem rejtette véka alá sem az Írók és művészek, sem az ország nyilvánossága előtt azt a szándékát — mondotta —, hogy szocialista elvi irányítást óhajt gyakorolni kulturális életűnk felé. Ez az irá­nyítás fontos, szerves része minden szocialista, vagy a szocializmus felé haladó állam általános politikájá­nak. — Nekünk az a tapasztalatunk, hogy a tisztességes és jószándékú magyar művészek — már pedig ez a többség — a magaszínvonalú elvi irányítást és útmutatást nem uta­sltja el söt egyenesen igényt tart rá. A népművelési minisztérium megszületését és működését egyebek között azért előzte meg olyan nagy várakozás, mivel az írók és művé­szek éppen ennek az elvi irányí­tásnak és útmutatásnak érezték egyre erösebben a hiányát. Azok. akik a kapitalista „művé­szeti szabadság" nevében lépnek fel a szocialista „irányított művé­szet" ellen, vagy nem látnak poli­tikailag messzebb az orruk hegyé­nél, vagy tudatos rágalmazók és ellenségek. A mi véleményünk az, hogy nem annyira az irányítás el­len tiltakoznak, hanem a szocialis­ta irányítás ellen. Ezért tartja a népművelési minisztérium fontos feladatának a kultúra szocialista irányításának elvi elismertetését és gyakorlati érvényesítéséért folyta­tott harcát. — A kultúra területe harci terület. A kultúra területén ugyanúgy, sőt a terület elmara­dottságánál fogva még inkább, harcolni kell az osatályellenség­gel, az imperializmus uszály hor­dozóival és befolyásával, mint a politikai és a g ralasági élet kü­lönböző területein. — Mi nem vagyunlk közömbö­sek a művészi színvonal iránt. A mi célunk: tartalmilag és formailag magasrendű szocialis­ta magyar művészet megterem lése. Nem vagyunk hajlandók azonban kívülhelyezni magunkat téren és időn s szemet hunyni azelőtt a jelenség előtt, hogy a reakoió egyik főfrontja művé­szeti életünkben a politikai-tar­talmi követelmények elhanyago­lása és lenézése. Ezért hang­súlyoztuk a műalkotások elbírá­lásánál, alapkövetelményként a politikai tartalom mérlegretéteiét, ami természetesen nem jelenti azt, mintha a művészi színvo­nal követelményét elhanyagol­hatónak tartanánk. — A reakció egy máisík fontos jelentkezési formája a magyar kulturális életben a szovjet iro­dalom és művészet iránti kö­zömbösség, vagy lenézés. Meg lehet állapítani hogy ugyanúgy, ahogy a politikai életben a pró­bakő a Szovjetunióhoz való vi­szony, a próbakő a kulturális é'ot.ben is a szovjet kultúrához fűződő viszony. — Bennünket a Szovjet iro­dalomtól és művészettől egészen a felszabadulásig vasfüggönnyel zárt el az ellenforradalmi reak­ció. Ezt az állapotot akarta fenntartani kuturáüs frontunkén még a felszabadulás után is a iönbözőbb szervezetekben és a legkülönbözőbb álarcok alatt a kapitalizmus restaurációján te­vékenykedett. — A fordulat éve ezen a té­ren is gyökeres változást ho­zott. A magyar népi demokrácia úr lett a maga portáján, ajtót mutatott, a nyagaci bunaoé kadás „kulturális" bacfOushorda. zóinak s ugyanekkor egyre na­gyobb mértékben látott hozzá a szovjet kulitúra terén fennálló sok évenreden mulasztások ki­küszöböléséhez. A szovjet kultura segiti az uj magfar művészet megszü eteset — A szovjet kultúra beáram­lása hazánkban, már egy-két esz­er.dő alatt is art eredményezte hogy íróink é3 költőink, képző művészeink és szobrászaink, szín műíróink és filmrendezőink kez­denek rálépni a szocialista rea­lizmus útjára, jobb műveket al­kotnak és elindulnak a szocia­lista magyar irodalom megte­remtésének az útján. A szovjet kultúra minden másnál jobban segíti az új, tar­talmában szocialista, formájá­ban magyar nemzeti művészet megszületését. A népművelési minisztérium mindent meg kíván tenni a szov. jet kultúra tudatos és alapos megismertetésére. Nem véletlen hogy az eliső új folyóirat, amely a minisztérium felügyelete alatt megjelent a „Szovjet kultúra" cí­mű folyóirat, amelynek felcdata a szovjet kultúra széles terüle­tének állandó és rendszeres is­mertetése. A munkásosztály és a dolgozó parasztság vizonya nemcsak a munkához van megváltozóban, hanem a kultúrához is. A kultú­ra és a tömegek viszonyának ez a megváltozása egyike nagy for­radalmi átalakulásunk legfanto­s.bb és legörvendeteKebb jelen­ségeinek. A népművelési miniez­tériumra Pártunk és kormá­nyunk azt a feladatot bízta, hogy minden eszközzel segítse éa támogassa ezt a folyamatot. A minisztérium máris hatal­mas arányú és még hataknasabtí perspektívájú népművelési mut»> káját nem-tudná elvégezni a ma/ ga belső és külső apparátusával nélkülözhetetlenül szüksége van. a pártszervezet támogatása mel­let a tömeszervezetek aktív se­gítségére és közreműködésére. A minisztérium csak a szakszerve­zetekre és a tömegszervezetefcrt támaszkodva végezhet eifceres munkát. i A népművelési tárca költség­veté-ét az országgyűlés egyhan­gúan elfogadta* A bolgír külügyminisztérium válasza egy amerikai emlékiratra Az Egyesűit Államok szófiai kö­vete december 3.án emlékiratban tiltakozott a bolgár kormánynál az ellen, hogy a Kosztov.perben ké. szü't vádiratba felvették Trajcso Koszfov vallomását az amerikai kö­vettel folytatott beszélgetéseiről. Az Egyesült Államok szófiai Ogyvi. vőjét hétfőn este a bolgár külügy­minisztériumba kérették és itt Ev. geni Kanenov külügyminiszterbe, lyettes, a bolgár kormány nevében közölte az amerikai ügyvivővel, hogy a bo'gár külügyminisztérium nem osztozhatik az amerikai kor. mánynak az emlékiratban kifejtett álláspontjával. — A vádiratot — Kagoztatta a bolgár külügyminiszterhelyettes — az ügyészség a törvényben e'őirt JLt szabályok és eljárások szerint szer­kesztette, azoknak az adatoknak é» bizonyítékoknak alapján, amelyeket az előzetes nyomozás felderített Az ügyészségnek ez a ténykedése hivatásából folyik és a kormány er_ re nem gyakorolhat befolyást. Ami a vizsgálat során felmerült adatok hitelességét és magának a vádnak megalapozottságát illeti, erről egye­dül a bolgár biróság dönthet, szú. vérén mérlegelése alapján. Ezt alapvető elvet mindenütt elismerik; ahol jog uralkodik. Kanenov kül_ ügyminiszterhelyettes ezután rámu. tátott, hogy az igazságügyi hatósá­gok és a lapok teljesen jogszerűen jártak el, amikor a legmesszebbme. nő nyilvánosságot biztosították a per minden adata számára. Libanonban bűn a Kommunista Párt tagjának lenni Beirutban megkezdődött a libano­ni demokratikus szakszervezetek vezetői ellen indított per tárgyalá­sa. A vádlottak között van a hba. mngyar reakció, amely a legkii- noni demokratikus szakszervezeti szövetség elnöke Mosztafa Arrisz í*. A vádlottak száma 23. A vádlót, lakat azzal vádolják, hogy a Kom­munista Párt tagjai és résztves*­nek a Szakszervezeti Világszövet, ség munkájában. CSONGRÁD MEGYEv ,XIIL> V -

Next

/
Thumbnails
Contents