Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-30 / 277. szám

• daségi fletóta, amelyet a tőkés monopóliumok ellenőrzése alá he. lyezett. Az angol-amerikai ipari és pénzügyi körök, amikor tőké­jüket befektetik a jugoszláv gaz­daságba, Jugoszláviát a külföldi tőiké nvresanyagszolaáltató, agrár­függelékévé változtatják. Jugo­szláviának növekvő szolgai függő­sége az imperializmustól a mun­kásosztály kizsákmányolásának fo­kozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához vezet. A jugoszláv bitorlók politikája a falun kulák-kapitalista jellegű politika. Az erőszakkal létrehozott álszövetkezetek a faluban a kulák­ság és ügynökei kezében vannak és a dolgozó parasztság széles tö­megei kizsákmányolásának esz­közei. Az imperializmus jugoszláv "M­rencei, kezükbe ragadva a Jugo­szláv Kommunista Párt vezetését, terrorhadjáratot indítottak az igazi kommunisták ellen, akik hivek ma­radtak a marxizmus-leninizmus elveihez és harcolnak Jugoszlávia függetlenségéért az imperializmus­tól A kommunizmushoz hü jugo­szláv hazafiakat ezrével zárták ki a pártból, börtönbe és koncentrá­ciós táborokba, vetették és sokat köztük halálra kínoztak a börtö­nökben, vagy orvul meggyilkoltak, mint pi_ Arszó Jovanovicsot, az ismert jugoszláv kommunistát. A kegyetlenség, amellyel Jugoszláviá­ban a kommunizmus állhatatos harcosait irtják, csak a hitleri fa­siszták, vagy Görögországban Cal­darisz, Spanyolországban Franco hóhérainak állatiasságával hason­lítható össze. A jugoszláv fasiszták! kizárják a pártból és irtják a proletárnem­zetköziséghez hü kommunistákat, ugyanakkor szélesre tárják a párt kapuit a burzsoá és kulák elemek előtt. A fasiszta, terror következtében, amelvet a Tito-banda a Jugoszláv Kommunista Párt egészséges erői ellen alkalmaz, a Jugoszláv Kom­munista Párt "Vezetése osztatlanul kémek és gyilkosok, az imperializ­mus béren remek kezébe került A Jugoszláv Kommunista, Pártot el­lenforradalmi erők kerítették ke­zükbe, akik önhatalmúlag a párt nevében lépnek fel. Ismeretes, hogy a burzsoázia régóta folyamodik ah­hoz a módszerhez, hogy kémeket és provokátorokat toboroz a mun­kásosztály pártjainak soraiból. Ily­módon igyekszenek e pártokat az imperialisták belülről bomlasztani és alárendelni óket maguknak. Jugoszláviában sikerült ezt a célt elérniük. A Tito-klikk fasiszta ideológiája, fasiszta belpolitikája és a külföldi imperialista köröknek teljesen alá­rendelt áruló külpolitikája szaka­dékot teremtett Tito—Rankovics fasiszta kémbandája és Jugoszlá­via szabadságszerető népeinek alap­vető érdekei között. Ezért a Tito­klikk népellenes és áruló tevé­kenysége egyre nagyobb ellenállás­ba ütközik rriind a marxizmus­leninizmushoz hü kommunisták, mind Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó parasztsága részéről." • Kiindulva az elvitathatatlan té­nyekből, amelyek a Tito-klikknek a fasizmushoz való végleges átállá­sáról és a nemzetközi imperializ­mus táborába való átszökéséről ta­núskodnak. a Kommunista és Mun­káspártok Tájékoztató Irodája meg­állapítja, hogy: 1. A Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz. Pijáde, Gosnyták. Maszla­rics, Bebler, Mrázovics, Vukmano­viosv Kocsa Popovics. Kidrics, Neskovics, Zlatics, Velebit, Koli­sevszki és mások kémcsoportja a munkásosztály és parasztság ellen­sége, Jugoszlávia népeinek ellen­sége. 2. Ez a kémesoport nem Jugo­szlávia népeinek akaratát fejezi) ki, hanem az angol-amerikai im­perialisták akaratát; ennélfogva elárulta az ország érdekeit, felszá­molta Jugoszlávia politikai füg­getlenségét és gazdasági önállósá­gát. 3. »A Jugoezláv Kommunista Párt* jelenlegi összetételében, mi­vel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elveszítette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardelj—Ran­kovics—Gyilasz-klikk kémfeladar­tamak végrehajtó gépezete. Eziért a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodája meg­állapítja, hogy a harc a Tito-klikk ellen — e felbérelt kémek és 'gyil­kosok ellen — valamennyi kommu­nista és munkáspárt nemzetközi kötelessége. Kötelessége a kommunista éa munkáspártoknak, hogy minden se­gítséget megadjanak a jugoszláv munkásosztálynak éa dolgozó pa­rasztságnak, amely azért küzd, hogy Jugoszlávia visszatérjen a de­mokrácia és a szocializmus tábo­rába. Jugoszlávia visszatérésének a szocialista táborba elengedhetet­len feltétele, hogy a forradalmi elemek mind a Jugoszláv Kommu­nista Párton belül, mind annak sorain kivül tevékenyen harcolja­nak Jugoszlávia forradalmi, való­ban kommunista pártjának újjá­születéséért, olyan pártért, amely hű a marxizmus-leninizmushoz, a proletárnemzetköziség elveihez és amely harcol Jugoszlávia függet­lenségéért az imperializmustól. A kommunizmushoz hü jugo­szláv erők, mivel a kegyetlen fa­siszta terror körülményei között nincs lehetőségük arra. hogy nyil­tan lépjenek fel a Tito—Raiíko­vics-klikk ellen, kénytelenek vol­tak a kommunizmus ügyéért folyó harcnak ugyanarra az útjára lépni, amelyen haladnak a kommunisták azokban az országokban, ahol a legális munkához vezető ut el van zárva számukra. A Tájékoztató Iroda szilárd meg­győződése, hogy a jugoszláv mun­kások és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tudják a győzelmet a burzsoázia uralmát visszaállító Tito—Ranko­vios-kémbanda felett, hogy a mun­kásosztály vezetése alatt Jugoszlá­via dolgozó .népe képes lesz visz­szahóditani a népi demokrácia tör­ténelmi vívmányait, melyeket sú­lyos áldozatok " és hősies harcok árán vivott ki és a szocializmus építésének utján fog haladni. A Tájékoztató Iroda megálla­pítja, hogy a kommunista és mun­káspártok egyik legfontosabb fel­adata a forradalmi éberség foko­zása soraikban minden téren, a burzsoá-nacionalista elemek és im­perialista ügynökök leleplezése és kipusztítása, bármilyen cégér mögé bújnak is. A Tájékoztató Iroda szükséges­nek tartja az ideológiai munka megerősítését a kommunista éa munkáspártokban, a kommunisták fokozott nevelését á proletárnem­zetközi séghez való hűség szellemé­ben, a kérlelhetetlenség szellemé­ben a marxizmus-leninizmus el­veitői váló minden eltéréssel szem­ben, a népi demokráciához, a szo­' cializmushoz való hűség szellemé­ben. | | i December 5-én ünnepli a szovjet nép A SZTÁLINI ALKOTMÁNY NAPJÁT A Szovjetunió népei december 5 ének, a sztálini alkotmány napjának méltó megünneplésére készülnek. Ezt a napot az egész nép ünnepét, új termelési sikerekkel ünneplik. Sok üzem, amely kötelezettséget vállalt, hogy december 5-ig befejezi ezévi tervét, máris, teljesítette azt. A Szov­jetunió összes köztársaságaiból érkeznek jelentések termelési felajánlásokról a sztálini alkotmány napjának tiszteletére. ! 1 l i U i A sok nemzetiségű szovjé ország városaiban és falvaiban agitátorok ezrei tartanak előadá­sokat a dolgozók gyűlésein a szt. lini alkotmányról. A Szovjetunió köztársaságainak népei megva­lósítják a sztálini alkotmány á tal biztosított jogot a művelődésre és évről-évre növelik iskoláik és főiskoláik hálózatát. Tádzsikisztánban például ezerszeresére emelkedett az iskolák száina á szovjet hatalom évei alatt. A sztálini alkotmány zászlaja alatt a 16 szovjet köztársaságban ál­landóan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra. Enver Hoxha hadseregtábornok napiparancsa Albánia felszabadulásának ötödik évfordulóján Enver Hoxha hadseregtábor­nok Albánia felszabadulásának 5-ik évfordulója alkalmából a néphadsereghez intézett napipa­rancsában a többi között a kö­vetkezőket írta: A felszabadulás ötödik esz­tendejében hazánk — hála a Szovjetunió őszinte segítségé­nek — jelentékeny sikerekre tekinthet vissza. A Párt és a kormány helyes és biztos veze­tése alatt szilárd és egységes népünk mindent latbavetett, hogy eredményesen megvalósít­sa a kétéves tervet és biztosan halad a szocializmus alapjainak építése útján. A háború utáni esztendőkben hadseregünlk, a dicső Szovjet Hadsereg és a sztálini katonai művészet példá­jának követésével nagy sikere­ket ért el katonai és politikai képzettsége tekintetében. Egyet­len pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk hazánk ellen­ségeit és az angol-amerikai im­perialisták új háború kirobban­tására irányuló kísérleteit. Magyar államférfiak üdvözlőtáviratai az albán nemzeti ünnep alkalmából Szakasits Árpád, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke az albán nemzeti ünnep alkalmából táviratot in­tézett Omar Nishanihoz, az Al­bán Népköztársaság nemzet­gyűlése elnöksége elnökéhez. A távirat kifejezi, a magyar nép őszinte rokonérzéssel fordul az albán nép felé, amely most ünnepli a fasiszta uralom alól való felszabadulásának 5-ik év­fordulóját. Amióta a dicsőséges Szovjet Hadsereg csapatai fel­szabadították országainkat, a magyar nép barátsággal fi­gyeli az albán nép küzdelmeit és sikereit. A magyar nép a jö­vőben i» együtt akar harcolni az albán néppel a szocializmus felépítéséért, az imperialisták és azok trockista bérencei ellen a nagy Szovjetunió-vezette béke­táborban. Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke Enver Iloxhánák, az Albán Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökének küldött táviratában írja: „Albánia amelyet a dicsősé­ges Sí Vjőt Hadseref szabadí­tott fel, felismerte, hogy egye­dül a Szovjetunióval, a népek szabadságának és függetlensé­gének hatalmas őrével, a béke­tábor vezetőjével és a népi de­mokráciákkal való szoros együttműködéssel biztosíthatja felemelkedését és függetlensé­gét. A magyar nép elégtétellel ál­lapítja meg, hogy Albánia leszá­molt belső ellenségeivel és visz­szaverfe a Ti+o-klikk gálád tá­madásait. További sikereket és eredményeket kívánok az Albán Népköztársaság baráti kormá­nyának és népének." Kállai Gyula külügyminiszter Enver Hoxha külügyminiszter­hez írt táviratában ezeket írja: „Az elmúlt 5 esztendő alatt bebizonyosodott, hogy az albán nép élni tudott a szabadsággal és kimagasló eredményeket évt el az ország felvirágoztatása és a nép felemelkedése teren. Meg vagyok győződve arról, hogy az Albán Népköztársaság további eredményeket fog e'ér­ri azon az úton, amelyen a Szovjetunió vezetésével a többi népi demokráciákkal szövetség­ben halad előre. Csunkiny felszabadult 430 millió ember él a felszabadított kinai területen, csak 40 millió a Kuomintang területén A ldnai néphadsereg diadalmas csapatai hétfűn este benyomnia]; Csungldng elővárosába. A Reuler­ügynökség tudósítója szerint Csun­king teljésen a néphadsereg ke­zére kurdit. A Kuomintang-.,kor­mány* legtöbb tagja repülőgépen Hongkongba menekült, bár Csang, Kai-Sek elrendelte, liogy a mi­nisztériumokat a Csungkinctói 300 kilóm éter re fekvő Cseng-Tuba kell áthelyezni. Kina 27 tartománya könüt már csak ötben találhatók Kuominlatng csapatok. Az öt tartomány közül háromban: Kvangsziban, Kvei­csouban és Szecsuanóan több osz­lopban nyomul előre a néphadse­reg. A kvangszi arcvonalon tegnap több város, kőztük Vucsou és Kveiling-Líucsou felszabadult. Kveicsou tartományban á néphad­sereg egyik oszlopa elfoglalta U­> san városát, egy másik oszlop be­nyomult Kiensi és Tating tarto­mányi székhelyekre. A néphadsereg más egységei a 11upeli-Szecsuan-i fensik mentén mé.yen behatoltak Szecsuaa tar­tományba. A Kuomintang kezén levő két másik tartományban: Yünnanban és Szikangban erős partizán tevé­kenység folyik. E két tartomány, (Burmával és Vietnammal 'határos. Az egész Kuominíaag-terület la­j kosságának száma alig 40 millió; i mig 430 millió kánai a miár felsza­badult területeken lakik. Minden fontos iparvidék és vasútvonal a népi kormány ellenőrzése alatt áll. A szigetek közül is már csak Formosa jelent ideiglenes mene­dékhelyet a Csang-Kai-Sek-kljJkR számára. December 5-ére összehívták a parlamentet A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést de­cember 5-én déli 12 órára új ülésszakra összehívta. A közel- és középkeleti amerikai diplomaták éitekezlete Szombaton kezdődött meg Isz­tambulban a közel- és középkeleti amerikai diplomaták értekezlete, amelyen az egyik fő kérdés a k|ö~ zépkeleti országok te'jes amerikai gyarmatosításának elősegítése. Az értekezlet összehívásának másik oka a középkeíeti stratégia soro­zatos kudarca és a forradlalmíi mozgalmak megerősödése. Az im­perialisták kezdik látni, hogy a feudális nagyurak zsebébe tömött dollárok nem vetnek véget a nem­zeti és társadalmi felszabadulás­ért folyó mozgalomnak, amely­hez az elnyomott munkások, pa­rasztok milliói csatlakoznak. A dollárok és a rendőrterror fel­használása mellett a Vatikán és Tito szovjetellenes, felforgató na­cionalista propagandáját is latba vetik a forradalmi mozga'mnk el­len. Szó lesz természetesen az an­gol és amerikai olajérdtekjeltségek közötti kiéleződött harcról is. Harminc éve tüntették ki Sztálin elvtársat a Vörös Zászló renddel November 27-én mult har­minc éve, hogy I. V. Sztálin elvtársat, a haza szolgálatában szerzett érdemeiért Lenta elv­társ javaslatára kitüntették a Vörös Zászló-renddel. A szov­jet lapok behatóan foglalkoz­nak az évforduló. al. Talenszkij vezérőrnagy írja a „Pravda" vasárnapi számá­ban, hogy Sztálin generáüsz­szimusz nevéhez és lankadat­lan önfeláldozó munkájához fűződik a szovjet fegyveres erők egész történelme, felépí­tése, előkészítése és nevelése, továbbá a fegyveres erők dön­tő győzelmei, mind a polgár­háborúban és az intervenciós háborúban, mind a szovjet nép nagy honvédő háborújának éveiben. — I. V. Sztálin — hangoz­tatja a cikkíró — diadalokat aratva az arcvonalakon, meg­állapította a szovjet hadveze­tés művészetének elveit cs tör­vényeit, felvértezte azokkal fegyveres erőink parancsnoki kádereit és harcos tömegeit. Talenszkij vezérőrnagy az után behatóan foglalkozik a fiatal szovjet köztársaságnak az ellenséggel vívott harcával. — Minden alkalommal — ír­ja Talenszkij —, amikor a szovjet államot halálos vesze­delem fenyegette, a párt, Le nin, a forradalom kipróbált hadvezérét, Sztálin elvtársat küldte a íegfelelősebb arcvo­nalakra. Sztálin elvtárs min­dig a legrövidebb időn belül aratott döntő győzelmet, amely biztosította az inter­venciósok és fehér gárdisták végleges szétverését cs a pol­gárháború diadalmas befejező sót. Sztálin elvtárs vasakara ía és stratégiai lángelméj; biztosította a forradalom győ­zelmét. — A sztálini haditudomány — írja a továbbiakban, mely­nek alapján megoldották a szovjet állam vélelmének, ka­tanai hatalma fokozásának és a fegyveres erők felépítésének minden fontosabb kérdését és amelynek alapján hadsere­günk és haditengerészetünk legragyogóbb győzelmeit értük el, elvileg különbözik a bur­zsoá haditudománytól. A sztá­lini haditudomány fölénye a burzsoá haditudomány felett minden tekintetben megnyil­vánult a polgárháború évei­ben, de különösen a nagy hon­védő háború alatt. Ez a fölény mindenekelőtt a szovjet társa­dalmi és államrendszernek a kapitalista országok társadal­mi és államrendszerével szem­ben mutatkozó fölényéből ered. A sztálini haditudományt az újítás szelleme és a forradal­mi_ bátorság hatja át. A sztá­lini haditudomány már a szovjet állam létesítésének el­ső éveiben a,z első háború kö­rülményei között, amelyet a szovjet fegyveres erők vívtak, megmutatta hatalmas életké­pességét, elsöprő hatékonysá­gát, hallatlan ütőképességét. A Nagy Honvédő Háborúban, amely méreteiben és felké­szültségében, a harcok lendü­letében sokszorosan túlszár­nyalta az 1918—1920-ban az idegen intervenciósok és fe­hérgárdisták ellen vívott há­borút, még nagyobb erővel nyilvánultak meg a sztálini haditudomány e tulajdonsá­gai. NEPN EVELOK l A dleoember 24 "Népnevelők húsrp.rce'' ker"t°b?n Gcdor Fe­reno elvtárs, a Központi Agitációs Osztály mun' alársa tart előadást ár. hn-r-sn *v 'k k' "éhüket népnevelőink a ^z'á'ini felajánlá­sok agi'.á Kijűból. A n'r.n-velők rsopor'.osan hal'ga sák meg ezt az előadást. Utána maradjanak együtt és vitassák meg a hallotta­kat. L

Next

/
Thumbnails
Contents