Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-30 / 277. szám

4 Szerda. 1949 november 23. 3 Minden ország, amelyik „dolláriuttatésban" részesül, a mélységbe bukik Az Angol Kommunista Párt kongresszusának záróülése Az Angol Kommunista Párt liverpooli kongresszusa folytatta tanácskozását. Moffat elvtárs, a bányászszakszervezet! tanács nl. elnöke a végrehajtó bizottság nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé. A határozati javaslat megbélyegzi a Titó-banda munkásáruió, népeilenes politikáját és leleplezi a nemzetközi munkásmozgalom ellenségeit. A kongresszus elfogadta a ha. ítározati javaslatot, amely első pontjában felszólítja a párttagságot, hogy az egész munkásosztályt világosítsa fel Titóék impe. rialista-kapitalirta ügynök szere péről. A második pontban feijzó. lítják a kommunistákat, hogy az éberséget fokozzák. A ha*-mnclik pontban a határozot felszólítja a párt tagjait, hogy erősítsék a Szovjetunióval és minden ország munkásosztályával a barátságot és egyoéget. A kongresszus határozatában követeli az egész angol fegyverkezési és acélipar államosítását. A határozat elí éli a „munkáspárti" kormánynak az acélipar ál'amosításával kapcsolatos poli. tikáját. Ezt a politikát a határozat úgy jellemzi, mint az acélmáená'ok. konzervatívok és a Wall-Street előtti végleges behódolást. Gallacher képviselő elvtárs tar. totta meg a kongresszus záróbeszédét. Rámutatott, hogy Anglia gazdasági egyensúlya ingatag. A zormány gazdasági intézkedései légyen".eljes eszközei annak a célnak, hogy Angliában a kapitalizmust még néhány évvel tovább fenntartsák. Szembeállította egymással a marsihallizált országok és a Szovjetunió, vala mint a népi demokráciák hely zetét. A kongreszuo résztvevőinek nagy lelkesedére közepette jelentetie ki: minden ország, amely „dollárjuttatásban" részesül, feltartóztathatatlanul a mélységbe bukik Azok az országok, melyek nem k pnak dollárt, felemelked nek. Rámutatott arra, hogy a hé ború óta a keleteurópai népi demokráriákban emelkedik, Angliá ban süllyed az életszínvonal. A kongresszus nevóbm felhívta a? sngol munkásságot, harcoljon a "ZOCÍ?,1 ;rmu«ért. Ez az egyetlen út, a »elv a nemzet felvirágzásához és függetlmségéhez vezet. A haladá3, a szocializmushoz vezető út: baráté ág a Szovjetunióval é3 % többi demokratikus országgal, keresk'delem ezekkel az országokkal. A titoisták árulása ellenére is megíngaffiafaifan a jugoszláv nép hűsége a Szovjetunió iránt „Ez a levél az egyetlen ajándék, amit küldhetek Egy francia munkás levele Sztálinhoz Alexatidre Gicquel francia munkás az alábbi levelet intézte Sztálinhoz : »Kedves Sztálin elvtárs! Meglehetősen öreg vagyok már, de tiszta szivemből remélem, még elég ideig élhetek ahhoz, hogy láthassam győzni a francia munkásosztályt. Tudom, hogy ez a reménység ma már nem ábránd és ez Neked köszönhető, aki győzelemre vezetted a nagy szovjet népet. Egyike voltam azoknak, akik résztvettek a lll. tnternacionáléhoz csatlakozó bizottságok munkájában. Azóta harcolok. Az a megtiszteltetés ért, hogy két évet tölthettem börtönben az ügyért. Ma az aggok házában lakom. Amikor egyedül vagy eh. Rád gondolok és ilyenkor bizonyosra veszem, hogy országom hamttrpsan követni fogja az Általad vágott utat. Ez a levél az egyedüli ajándék, amit Neked küldhetek, minthogy semmim sincs sok-sok évi munka után. A legforróbb üdvözletlel szorítok Veled kezet a távolból, Alexandre Gicquel.« A Magyar Szabadságharcos Szövetség tiltakozása 30 indiai paraszt kivégzése eüen A Magyar Szabadságharcos Szövetség tiltakozó táviratot küldött az ENSz-hez és az indiai kormányhoz: Felháborodva értesültünk az indiai kormánynak arról az aljae szándékáról, hogy ki akar végea tetni 30 telengani parasztot. Mi, magyar szabadságharcosok! mélyen elítéljük az indiai kormány cselekedetét és követeljük, szüntessék meg Indiában az emberi jogok sorozatos lábbal tiprásat, az igazi hazafiak bebörtönzését kínzását, kivégzését. Követeljük a 30 elítélt szabadonboceátását. Cordon tábornok, a Spanyol Köztársasáig hadügyminisztere a Rudé Pravo, a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja hasábjain keresztül leleplező cikksorozatot közölt a Tito banda háború alatti árulásáról. A cikksorozat befejező írásának első részét vasárnapi számunkban már közöltük, most a má sodik részt ismertetjük. Ebben az időben (1944 dere kán) már senki sem kételkedett abban, hogy a szovjet erők minden segítség nélkül is képesek a hitleri Németországot legyőzni és csatlósait megadásra kényszeríteni, megszállni Németországot és felszabadítani egész Európát. Éppen ez a meggyőződés kényszerítette Churchillt a további fejlődés során arra, hogy megnyissa Európában 1944 junius közepén a második frontot. A németek a Szovjet hadsereg fölényes csapásai alatt felfogták ezt a helyzetet, ezért balkáni erőiket észak felé kezdték átcsoportosítani. A jugoszláv egységek, parancsnokaik nélkül, súlyos veszteséget szenvedtek a visszavonuló német egységekkel vívott harcaik során. — A felszabadító mozgalom e súlyos időszakában került sor Churchill és Tito találkozására. Tito mindig büszkeséggel emlékezett arra, milyen bánásmódban részesült imperialista gazdájánál tett látogatása alkalmával. Ezen a találkozáson minden kétséget kizáróan ismét tárgyaltaik az angol-amerikai fegyveres intervenció azonnali megvalósításáról. Ezt igazolja az a parancs is, amelyet Tito a 7. hadosztálynak küldöft, melyben megparancsolta, hogy partraszállás esetéin ne tanúsítsanak ellenállást és minden módon védjék és segítsék az angolamerikai csapatokat. A partraszállási terveket végül is elejtették, természetesen nem azért, mert Churchill vagy Tito igy akarta, hanem azon győzelmek következtében, amelyeket a Vörös Hadsereg 19)) szeptember 20-a és 26-a közölt aratott és amelyek eldöntötték a Bálkán-félsziget sorsát, A Szovjet Hadsereg zúzta szét a szerb hadszintéren a német védelmet — A szovjet erők élcsapata, a Szovjetunió Hősének, ZsdamOv vezérőrnagynak gépesített had teste a nehéz terepen hősiesen és olyan ütemben tört előre, amely a hadászat történetében, mint a hadműveletek példaképe kerül be. Ez a hatalmas hadmüvelet a német védelmet a szerb hadszintéren teljesen szétzúzta. A Belgrád elleni támadás a város felszabadításával végződött. A Szovjet Hadseregnek ez a hadművelete és a Szovjetunió testvéri segítsége döntő tényezői voltak Belgrád és Szerbia felszabadi ásának. Lehetővé tették a jugoszláv népnek, hogy egy nagyszerű lapot csatoljon történelméhez. A Szovjetunió átadta Jugoszláviának: az egész hadianyagot, amelyet a belgrádi és Szerbiai hadműveletek során zsákmányolt az ellenségtől. A jugoszláv katonák és vezetők minden lehető katonai segítséget, hadianyagot, repülőgépet a győzedelmes Szovjet Hadseregtől kaptak. Tito Jugoszláviája a Wall-Street és a City gyarmata A titoisták háború alat'i vá és katonai támaszpontjává árulásának rövid áttekintéséből nézetem szerint ezt az általános következtetést vonhatjuk le Jugoszlávia jelenlegi helyzetére vonatkozólag — írja befejezésül Cordon tábornok. — Az imperialisták és az áruló titoisták l "nei ellenére a jugoszláv núp a háború alatt keresztülvitte akaratát, hogy szabadon éljen és a Szovjetunió nagy példája alapján azon az úton haladjon, amely egyedül vezet a Szocializmushoz. Á jugoszláv népnek ez az akarata megnyilvánult minden habozás nélkül négy esztendő hősies harcai során. — Az imperialisták és az árulók bizonyára ma is ebben az akaratban látják bűnös terveik végrehajtásának fő akadályát. Ezek a tervek Jugoszláviát a Wall-Street és a City gyarmatáakarják tenni. Ezért összpopto. sítja az imperializmus minden szennyét és rágalmát, kémeinek minden erőfeszítéseit a Szovjetunióval való barátság és testvériség ellen. Ezért harcolnak ellene minden eszközzel a Titoféle árulók és kémek, akiknek szovjetellenes propagandája nem különbözik Caldarisz és Franco uszüásaitól. — A Szovjetunió és Jugoszlávia népei közti barátság és test' vériség megrendí hetetlen. Erre a barátságra, a népi demokráciák, valamint a béketábor testvéri szolidaritására támaszkodva, a jugoszláv nép mindent el fog követni, hogy elfoglalja kimagasló helyét a szabad, haladó nemzetek között, amelyet hősies harcával vívott ki magának és amelytől átmenetileg a Tito-kémbanda megfosztotta. Újr és Fegyveres szabadságharc a Fülöp szigeteken A Fülöp szigetek népeinek hároméves szabadságküzdelme ból fegyveres felkelésbe tört ki. Harcok dúlnak Marillától délre északra, ahol a szabadságharcosok nehéz és könnyű gépfegyverek, valamint könnyű tüzérség birtokában erősen elsáncolt hegyi állásokban szálltak harcba az amerikai bábkormány fegyveres erőive!. Az amerikaiak kegyéből újonnan megválasztott Quirino köztársasági elnök mozgósította .a kormánycsapatokat. A szabadságharcos csapatokat a nép széles rétegei támogatják. Ha(a*mas példányszámban jelennek meg A SZOVJET BIOLÓGUSOK MŰVEI Tiz évvel ezelőtt Micsurin válogatott műveinek négykötetes kiadása még csak 23 ezer példányszámot ért el. Ez évben a szovjet mezőgazdasági könyvkiadó vállalat e munkát 200 ezer példányszámban bocsátotta ki. A kolhozparasztok óriási érdeklődéssel fordulnak a tudományos irodalom felé. Az említett műre már eddig közel másjélmillió igénylés érkezett be és az •g'-a/lik í'gyrcsze te.ai; tielorusz, grúz és más nyelven is kérte a könyv megjelenését. Teljesen kifogyott Timirjázev válogatott műveinek kiadása is. E munkát a szovjethatalom évei alatt 11 nyelven, öszszesen másfélmillió példányban adták el. Viljamsz műveinek 12 kötetes teljes kiadása ez évben 40 ezer példányban fogyott el. Nagy példányszámot értek el Liszenko akadémikus művei is. Liszenko munkái eddig 217 kiadásban, 5 és fél millió példányszámot értek el. Az indiai nép elszántan harcol a békéért és a demokráciáért S?ftxeier Indiai dalgoró vafl réstt a kalkuttai békekongress.uson Az összindiai békeórtokezlet záróülésén felhívás', intézeté India népéh.tz. A felhívás leleplezi a világbékét fenyegető háborús uszítók mesterkedeseit. Rámutat arra, hogy a reakciós Nehru-kormány beleagyeze t. hogy India továbbra is a brit b rodalom része legyen és ezzel Indiát csatlakozta/ta az angol és amerikai imperialisták vezette katonai tömbhöz. A katonai kiadások szörnyű súlya nehezed k az indiai nép vállára, a nép a munkanélküliségtől, a nyomortól, a hihetetlen magas áraktól szenved és terrorhadjárat al fosztják meg a népet demokratikus jogaitól. A feChivás befejező részében hangoztatja: „A békevilágkongresszus kiáltványával egybehangzóan kijrie-ntjüik: A béke védelme valamennyi ráp ügye. Üdvözöljük a Szovjetuniót, a keleteurópai népi demokráciák és a Kinai Népköztársaság népeit. Ezek a népek a világot átfogó békefrontben egyesültek valamennyi ország békeszerető népével és ma a béke fennMégkezdődőtt az új tanév a rnuntotartalékok iskoláiban a Szovjetunió egész területén. Uj fémmunkások, kohászok, bányászok, vasutasok százezreit nevelik és képezik ki a gyáripari iskoláikban. Az új tanévben 200 ezren je~ .enikez ek a fiatalok, edGgy nap A MUNKATARTALÉKOK ISKOLÁJÁBAN 461 csillogó esztergapadok körül egysoros vonaliban gyűltek össze a tanulók. Naphai nítottan, — Világos - kérdezte. már rendiben folyiik a dolog. — A mi óráinkon — mondjia And'.ejevics — nem kell sietni. Jobb, a feladat? ha kevesebbet csinálunk, de azt jól. dig 132 ezret vettek fel pihenten a nyári szabadköeiilük. ság után, vidáman és Először fényes ünnep- baráti módon üdvözölték ségek zajlottak le min- a mestert. Türelmetlenül 3JŐ* MkZTt%?' ^ hogy megkezdőd— annak jelképeként, >ók Qz oktatás — a hogy a Szovjetunióban miunka. az Októberi Forradalom Fedor győzelme óta nyitva áll- megismertette a tanfo nak az iskolák, főisko- ;yam haiügia-tóival a terlák, szakiskolák és gyá- vet és megkezdődött a rak, munkahelyek kapui foglalkozás Ma a cso— Világos. — Akkor munkához. A fiatalok szétoszlottak az esztergapadoknál. Fedor figyelmesen mint sürgölődnek, készen arra, hogy a legapróbb hibát is és»eMunka közben a tanulóit sok kérdést tesznek a mesterhez, tanácsokat kérnek tőle. hoArdrejevics gyan leh-t jobban élenézegette, siteni a késeket, hogyan lehet jobban megoldani a feladatokat, ha mű szaki rajzot kell késziteni. Amikor összesítik a a nép fiai előtt. Ma röggel azután meg'oezdődiött az oktatás a gyáripari Iskoláikban. Ebben is, ahol az új esz.ergályosdkat képezik ki. A frissen festett, lakkműszaki iára. vegye. Most is éppen Ar.drejevics megáll egy padnál, ahol nap eredményeid a mes• • Dimitrijenkó dolgozik, ter nem mulasztja el, Sehogy sem sikerül nc-ki hogy kiemelje azokat, a munkadarab lecsiszo- akik jól dolgoznak. Megláss. inti a hanyagabbakat, — Miért tettél be ek- akik másnap igyekeznek kora kést? — kérdezte a majd jobb teljesítményt mester. — Ehhez az al- nyújtani. Még. anulják, kisebb kés hogv a munkában milyen fontos a minőség. port csavarokat fog készíteni. A mester részletesen elmagyarázta, hogyan ksll a munkához karrészhez fogni, sűrűn rajzolta a kelL ábrákat a táibDimitrijenkó kiküszöböli a hibát és most Jó szakmunkások nek! lesztartásóniak leghatalmasabb és 1©* győzhele.le-n biztosítékát jelentik. Biztosítjuk őket, hogy egyesítünk mindéin fajhoz és hitfeíekezethéz tartozó népet, hogy elítéljük a háborús készülődést és megakadályozzuk a katonai intézkedéseket. Nem engedjük, hogy India erőforrásait más népek függetlenségének elnyomása érdeké, ben használják fel. Egyesülünk a népek demokratikus jogainak védé'mében. Tiltakozunk a ka'onai k adások súlyos terhe ellen. Megakadályozzuk a háborús tlőkéiszükteket. A békéért folyó harc. harc a szabadságért, a demokráciáért és az é'étért. Egyesüljünk és megnyerjük a béke csatáját." Az összindíai békekongresszus harmadik ülését százezer dolgozó jelenlétében tartották meg Kalkutta főterén. Az elnökség emelvényét vörös zászlók, Lenin, Sztálin. MaoCe-Tung képei dfintették A kalkuttai munkások végeláthatatlan sorokban vonultak a tér felé, vörös zászlókat lengettek. Rnnadivnak, az •ndjai Kommunista Párt főtitkárának képét emlték magasra. A félmondatok harcra hívták fel az an•*ol-amcrihai háborús gyujtogatók ülen, a békéért és a demokráciáért. — Az indiai nép neveben mi, a kongresszus résztvevői, biztosíthatuk a Szovjetuniót és Sztálini, hogy lépünk sohasem fog harcolni a Szovjetunió, a béke és a népi demokrácia támasza, a dolgozók ha'almas támasza ellen — jelentette ki Sattilar, az indiai szakszervezeti kongresszus elnöke Beszédét több-zör szakította félbe a tömeg íelkiItása: „Nem fogunk harcolni a szovjetunió elten . .. Nem leszünk az amerikaiak rabszolgái . . Éljen a Szovjetunió, o béke bajnoka!" Késő estig tartott a konferencia küldötteinek, a kalkuttai munkásizervezetek képviselőinek felszólalása. A szónokok kifejezésre juttatták az indiai nép elszánt akaratát, hogy harcol a békéért és demokrá:iáért, a népek barátságáért, mely a dolgozók szolidaritásán és kölcsönős érdekein alapszik.