Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-25 / 273. szám
Hétezer hektár tőidet átadtak a parasztoknak Salerno olasz tartományban VI. ÉVF. 273. SZAM. •fa ARA 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1949 NOVEMBER 25. flz albán kormány válaszjegyzéke leleplezi a Títo-handa esztendők óta tartó aljas árulását és példátlan aknamunkáját Az AIMn Népköztársaság külügyminisztere kedden este jegyzéket nyújtott át a tiranai jugoszláv követségnek. Bevezetőben a jegyzék leszögezi: az albán kormány határozottan visszautasítja mindazt, amit ellene a két ország között fenálló barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést egyoldalúan felmondó jugoszláv jegyzék felhozott. Ebben a jegy. zékben a jugoszláv kormány a legal jasabb, demagóg és álszent módón igyekszik az igazságot leplezni, íileghamisitja a történelmi eseményeket és a két ország közötti viszonyt, hogy mesterségesen igazolhassa következetesen ellenséges cselekedetét, amellyel egyoldalúan [elmondta a két ország között fennálló barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A jtnreszláv körmén 1' g'yjabb és va!ammnvi eiő/őlee nz albán ' < rínám ho/ In' z tt je' ytékéi a cinizmus, hazugság, rára'ora, demagógia, álszenteskedés és br taütás jellemzi. A jugoszláv kormány legutóbbi jegyzéke azt állítja, hogy Filippovics a jugoszláv nemzeti felszabadító —mozra'om »döntő tényezője* volt az albán felszabaditási küzdelem megindulásának és fejlődé, sének. Ez nz állítás teljes egész'üien hazug. Nemcsak az albán, hanem a jugoszláv és minden más nemzeti felszabadító mozgalomnak döntő tényezője a hatalmas Szovjetunió és dicsőséges hadserege. A jegyzék ezután rámutat arra. hogy a jelenlegi jugoszláv vezetők Albániát gyarmatosítani akarták és ebből a célból az Albán Kommunista Párt és az uj állam vezetőségének kebeléljen csoportot szerveztek, biztosítva ma,guknak főügynökként Kocsi Dzsodzset, az Albán Kommunista Párt volt kádertitkárát és Albánia volt belügyminiszterét. Albánia felszabadulása után a jmrotoláv kornirnv albániai mci'bi/o't a. yeiimir Sztoinies a Kocsi D/jsmlzse iránvitá-o alatt álló csoportra tárna -zk odva rendszeresen mc-kisérelte. hogv egész Albánul' at> kiter jessze a jugo. szláv kémháló/a'ot. A jugoszláv kormány nyilvánvaló módon megszegte a barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény alapján a két ország között kötött valamennyi pizdasági és kulturális megállapodást, amelyek csak arra szolgáltak, hogy Leplezzék a jugoszláv kormány igazi szándékait. Az Albánia felszabadulását követő korszakot az a heves harc jellemzi, amelv egyrészről a jugoszláv kormány es albán ügynökei, másrészről az albáp kormány között folyt. a jugoszláv vezetőket, hogy egy 1947 végén irt. levelükben ultimátum formájában követelték az albán vezetőségtől, mondjon le a szovjetbarát politikáról és az albán nép érdekeit feltétel nélkül rendelje alá a jugoszláv kormánynak. A jegyzék ezután a jugoszláv vezetők durva, nyílt beavatkozásairól rántja le a leplet. Az Albán Kommunista Párt Központi Bizottságának nyolcadik tel jes ülése, amelyet Joseph Dzsodzsa é* Szyavo Zlatics albániai jugoszláv követek, valamint Kocsi Dzsodzse és egyéb ügynökeik boszorkánykonyháján kifőzött gyógyszerekkel szerveztek meg, szentesitette a belgrádi kormány Albániával szemben követett imperialista és fasiszta áruló politiká ját is. 1947 végén és 1948 elején az állam és a párt ügyeinek "vezetését bizonyos időre a jugoszláv kormány ügynökei vették át. A pártban Kocsi Dzsodzse titóista ügynök személyén keresztül Szíavo Zlatics jugoszláv követ uralkodott, az állambiztonságot jugoszláv ezredes, U DB-tisztviselő irányította, ugyancsak Kocsi Dzsodzse közvetítésével, aki az állambiztonsági szervezetet a jugoszláv kormány trockista eszközévé változtatta és leírhatatlan szenvédést és üldözést zúdított az állán nép fejére. Az albán kormány egész hatásköre bizonyos időré az »egyeztető« bizottság kezébe kerül t[ amely nem volt ogvéb, mint jugoszláv kormány albán területen, egy Grigor nevű nemet-jugoszláv vezetése alatt. Ezek a tények bizonyítják, hogy a jugoszláv kormány csupán egyetlen célt (ártott szem dőlt7 A Ilién'a gyarmatosítását és Jugoszlávia »h tedik közhír a-ágává« változtatását. A jugoszláv kormánv azonban súlyosan tévedett, az Albán Kommunisfa Párt és aí albán nép ereje felbecsülhetetlen. Az albán nép, pártja és kormánya a jugoszláv kormánynak ét ügynökeinek minden igyekezete ellenére egy pillanatra sem tévesztette el a Szovjetunióba, a Bolsevik Pártba és a nagy Sztálinba vetett rendithetetlen bizalmát, hiszen nekik köszönheti, hogy felszabadult a fasiszta iga alól. 1948 elején a jugoszláv kormány állítólagos fenyegető ve. szély ürügyével Albániát katonai megszállása alá akarta tenni a jugoszláv kormány fegyveres ereje által Az albán kormány azónbau erélyesen visszautasította a jugoszláv hadosztályok bebocsátását albán területre. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bisági megállapodást; egyezményt és jegyzőkönyvet. Ezrei a? albán nép másod, izben is felszabadult. Megmenekült a nagy-szerb jugoszláv trocki ta kormány szolgaságba döntő karmaiból, meginl csak a Szovjetunió, a Bolsevik Párt segítségével, amely elsőnek leplezte le a jugoszláv kormány trockista é« burzsoá-nacionalista ábrázatát. Ezt követően a jugoszláv kormány fokozott ellenséges tevékenységbe kezdett ax Albán Népköztársaság ellen. Az albámálan működő illegális jugoszláv propaganda igyekezett zavart, anarchiát, pánikot és bizalmatlanságot kelteni. A jugoszláv kormány szoros együttműködést fejt ki az imperialisták és külföldi fasisrták valamennyi boszorkánykonyhájával. Rankovics jugoszláv belügyminiszter pénzzel támogatja, megszervezi, felfegyverzi es irányítja az albán nép közismert árulóit, akiknek kezéhez ma is az albán és jugoszláv nép kiontott vére tapad. Ezeknek a liandáknak az a rendeltetésük, hogy jugoszláv területről kiindulva albán területen terrorista cselekmén rok"' köo-assenek el. Augusztus havában a jugoszláv kormány egy politikái és katonai bizottságot szervezett jugoszláv területen. Erinek vezetője az angol kém szolgálat kőz. ismert kémje. Ga-i, Reg Krisziu. Az állón kormány ren delkezésére álló adatokból kiderül, hegy az angoi es az amerikai kémszolgálat ban működő tisztek — így Herbert és Mac Lean ezredesek és mások — együttműködnek a jugoszláv hadsereg vezérkarával és Gani Bog Krisziu reakciós bizottságával az Albán Népköztársaság ellen. A jugoszláv korm;. nv élénk tevéken vséget fejt ki abban ar értelemben, hogy ügynökei slaüotázs cselekményeket, ra- a varkel téseket és terrort fejtsenek ld Albániában. Igy 1948 végén Szavo Bozsidarovics, a tiranai jugoszláv követség volt tisztviselője terrorista csoportot szervezett. En'nek a csoportnak azt a feladatot jelölték ki, hogy gyilkolják meg az albán állam vezetőit, szöktessék meg az áruló Kocsi Dzsodzsét. 1949 január 7-tól november 18-ig jugoszláv fegyveres erők 1/9 fegyveres provokációt követtek el Albánia északi és keleti határán. 1948 junius hónapjának vége óta a jugoszláv kormány mt kezdte az Albán Népköztársas Jugoszláviában élő állampolgá" rai elleni zaklatásait és bru tális üldözéseket. A Jugoszlá viában éló albán állampolgáro kat kínozták, üldözték, letar tóztatták, börtönbe és gyűjtőtáborba vetették. A jugoszláv kormány már több mint másfél éve visszatart német háborús jóvátétel címén Albániának szánt anyagot Ez az anyag jog szerint az albán népé, amely azt a német nácik ellen vivőit harcában vérével szerezte meg. A jugoszláv kormány a legnagyobb mértékben nacionalista és soviniszta érzelmektől áthatva barbár módon elnyomja és kizsákmányolja Koszove és Metohi békés lakosságát. Koszovei ártatlanok ezreit törvénytelen módon tömegesen végezték ki az UDB szervei. A jugoszláv kormány tiltakozik az al'oán kormánynál a miatt, hogy ax albán kormány menedékjogot és támogatást ajánl fel a jugoszláv politikai emigránsoknak, akik elmenekültek Jugoszláviából, mert a jugoszláv kormány rendőri hatóságai üldözték. A fentiekWi világosan kiderül, hogy a jugoszláv kormánv már rég. óla öurvAn ós szembetűnően megszegte az Albánia ős Jngoszlib ;a közötti barátsági és kölcsönös segélyiyujtási egyezményt. A barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény egyoldalú felmondása a jugoszláv kormánv részérói nem más, mint iránt következetesen ellenséges politikájának betetőzése. A* Albán Népköztársaság kormánya tudomásul részi a két ország közötti baráteagi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény felmondásának egyoldalú lépését és kijelenti, hogy e lépés min. den lehetséges következményéért a felelősség teljes mértékben és kizárólag a jugoszláv kormányt terheli Ax a'hán kormány és az albán nép tökéletesen tisztái an van azzal, hogy a belgrádi kormány ála'aknlt az angoi. amerikai imperializmus szol. gálájában álló kémek és fasiszták közp' ntiává. Jugoszláviát pedig átalakította az imperialista tábor előretolt tíma^/pontiává a szocializmus táhora ellen és így fenyegeti az Albán Népköztársaság függetlenségét. Az albán nép és kormánva csak a megvetés érzését táplálhatja a jelenlegi Dagv.szerb jugoszláv kormánnval szemhen. Az albán nép és kormánva azon Irán a szeretet érzését táplálja Jugoszlávia népeivel szem. ben és osztozik velük a mély gyászban, amely őket Joszip Broz Tito belgrádi kormányának fcerroruralma alatt sújtja. Az albán nép és kormánva megingatható tlanul bizik salát erejében és barátainak, a Szocialista tálornak erejében, melyet a nagy Szovjetunió, az emberiség megmentője, a béke éí demokrácia legfőbb őre veget. Az albán népnek és korniánvának szilárd meggyőződése, hogy jugo«zlávia népei sohasem fogják megengedni, hogv a bel. grádi fasiszta kormánv büntetlenül merényletet kövessen el az állán nép függetlensége ellen. A belgrádi kormánv a történjem előtt fefelős azért ni állandó é.« tndntos nte«terkedésért. amelyet n kies'ny de «/or< a'inas, békeszerető és hd. tor a'b'n nép ellen folytatott ós folytat. Az albán nép és kormánya mélyen meg van győződve arról, hogy a belgrádi kormány egy napon számot fog adni erről a fasiszta tevékenységéről a világ valamennyi népe előtt, elsőjugoszláv kormány Albánia sorban Jugoszlávia népei előtt. Franciaországban ma 24 órára az óla* Például a két ország között ; zottságának a Jugoszláv Kom1946-ban létrejött gazdasági egvezméuyt a jugoszláv kormány hathatós észközként használta fel Albánia gyarmatositá. sára Ezenkívül jugoszláv »s/akírfők« szabotázscsclekm-'n veket is okozlak az albán közgazdaságban. Az albán vezetők. élükön Enver Hodzsa elvlárssal, következetes szovjütbarát magatartásukkal, az albán nép függetlenségének védelmével, az albán belügyekl« megkísérelt jugoszláv beavatkozás elhárításával annyira kihozták sodrából munista Párt Központi Bízott ságához intézett történelmi jelentőségű levelének, valamint a Tájékoztató Irodának a Jugoszláv Kommunista Pártiján uralkodó állapotáról szóló határozatának meg világi tá sálján, szoros elemzés alá véve a jugoszláv kormánv és az albán kormány viszonyát, az albán államvezetőség megállapította a jugoszláv kormánv Albánia gyarmatosítására irányuló igazi szándékait és ennek következtében 1948 julius 1-én felmondotta az Albánia és Jugoszlávia között eddig kötött va!amennyij*gazdaEgész Pária a mai 24 órás általános sztrájk készülődésének jegyében él. Annak el'enére, hogy szerdaesti rádióbeszédében" Bidault miniszterelnök szinte sírva könyörgött a francia munkásoknak, hogy ne vegyenek részt az általános sztrájkban, minden jel '•rámutat hogv ez a rregmozdúlás történelmi jelentőségű dátum lesz a Trancia munkásmozgalomban. Az általános szakszervezeti szövetség, a CGT ma sajtóközíeményt adott kl, amelyben közli, hogy a vezetőség tegnap tanácskozott. A központba érkezett jelentésekből megállapították, hogy a holnapi sz'rájk minden várakozást meghaladóan óriási jelentőségű lesz. Az utóbbi napok folvamán az egységmozgalom még jobban megerősödött é» se szeri, se száma azoknak az üzemeknek, müh elveknek, amelyekben megalakultak az összes szakszervezete mozgalmak egységbizot'ságai. A l'Humanité szerkesztőségé-1 Időszerű követelését, a kollefcben lázas munka folyik és egész tiv szerződés tárgyalását napinap cseng a telefon. Hol dél-Rendre tűzi a parlamentben. A francia hangsúllyal jelentik a mnrscil'esl munkások, hogy milyen lelkesedéssel, egységhangulatban készülnek a holnapi sztrájkra, hol az északfranciaországi hős bányászok telefonálnak és beszámolnak arról, hogy az 1936-os nagy egységmegmozdulásra em'éheztető lelkes hangulatban folyik a holnap! általános sztrájk előkészítése. Az egvséghangulatra egy példa a sokezer közül: a Pária melletti egyik peremvárosban, Ttó-Tsram - vil'ac v—űvek kantinjában tegnap délben megszavaztatták a munkásokat és alkalmazottakat. 250 munkavállaló közül 248* a sztrájk mellett szavazott. A francia munkások felháborodással fogadták a kormánynak a sztrájkot leszerelő kísérletét. Aa uto'só pUtanaiban ugyanis a kormány közötte; hogy a munkásság egyik régóta kollektív szerződések törvényjavaslatának vízsgá'ntánál azonftan kiderült: a Bid'avH-kormány által ajánlott kollekliW szerződét még a gyarmati kizsákmányolást szabályozó mun'"kóctaxen is túltesz reakciós Jel'egét illetően. Bidault javaslata egyértelmű a sztrájk egyszer és mindenkorra való beti'tásával. Nemcsak az összes nagyüzemek, műhelyek és közhivatalok szüntetik be holnap a munkát, hanem nem jelennek meg a lapok, a rádióadás megszűnik, nem megy a mhlro. A po.rta nem működik, a táviróhivatafok is csak halálesetről vesznek fel sürgönyöket. Holnap reggeltől kezdve 24 órára teljesen megbénul 'az é'et Páriában és egész Franciaországban. A legújabb je'enlések szerint nemcsak a francia, anvaországban, hanem Észak-Afrikában is általános sztrálk lesz.