Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-22 / 270. szám

Lelkes ünnepségek keretében osztották ki Nagyszegeden a terménybegyüjtési jutalmakat VI. ÉVF. 270. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. KEDD, 1949 NOVEMBER 22. Visinszkij elvtárs hatalmas beszédben leleplezte az imperialisták háborús készülődéseit A Tito-klikk az angolszász imperializmus kitűnő tanitványa flz ENSz politikai bizottságában a Szovjetunió békejavaslataival kapcsolatos vita során Visinszkij elvtárs másodszor is felszólalt és ujabb tények nyilvánosságrahozásával leplezte le az impelialisták háborús előkészületeit. Mindenekelőtt Austin amerikai küldött beszédére válaszolt. — Austin ur — mondotta Visinszkij elvtárs — felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség nem első Ízben hozta fel az uj háború előkészítésének kérdését. Ez igaz. De miről tanúskodik ez? Először arról, hogy az USfl-ban és Angliában évek óta folyó háborús propaganda nemcsak hogy nem szűnt meg, hanem az utóbbi időben is nagy lendülettel folynak az uj háború előkészületei. Másodszor arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió valótan következetes harcot folytat a háborús propaganda és az uj háború előkészületei ellen. Ezért kénytelen Austin ur, mint az USA küldötte, minden esztendőben meghallgatni a szovjet békejavaslatokat. — Megígértük — folytatta Visinszkij elvtárs —, hogy kiegészítő lényeket hozunk fel, léhát most megtesszük. Milyen tények vannak birtokunkban? — 1945 szeptemberéten Hensel, a haditengerészeti miniszter munka'ársa nyilt sajtókonferencián jelentette kl, hogy »az Egyesült Államoknak meg kell erösiteniök a haditengerészeti tárna zponlok háború u'ánl gigantikus gyűrűjét." Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok 256 .különböző nagyságú és tipusu támaszpontot épitett kl a C'endzs-óceánon, továbbá 228-at az Atlanti-óceánon, ami összesen 484 támaszpontot jelent. Naöjr nkig a támaszpontok száma még növekedett. — 1948 októberében Londonban hivatalos nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítést nyert, hogy Angliában az ame-i rikai sztratoszféra-légierődök álhrntí 'émasruontokkal rer.de'keznek és ezeken a támaszpontokon 90 légierőd tartózkodik. 1949 november 4 én a Newyork Times jelentést közöl, amelyben a kővetkező áll: »A brit kormány huszonnégy órás nehéz megfontolás után november 3-án végül is hozzájárult az USA javaslatához, hogy Angliába 70, »29-es« tjpusu bombázót szállítanak. — Miről beszelnek ezek az elvitathatatlan tények? Elsősorban arról beszélnek, hogy Anglia beismeri katonai gyengeségét,hegy országa sorsát leleszi az amerikai fegyveres erők kezébe. Ezenfelül még arról is beszélnek ezek a tények, hogy Anglia amerikai nnctítárnö'oríttáí változik, ahonnan a támadás célpontjai könnyen elérhetők. De milyen célpontok? Gondolkodjanak ezen a kérdésen. Kit szándékdinak megtámadni? Talán Franciaországot, Belgiumot, vagy Luxemburgot? Svédországot? Norvégiát? Tehát akkor kit? önök hallgatnak, de hallgatásukkal máris megadták a felelelet. — Az USA támaszpontokat épit idegen területen és ugyanakkor azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy fegyveres támadást készít elő. Ebből EZ derül ki, hogy aki katonai támaszpontokat épit, nem készül támadásra, aki pedig nem épit, az tár madásra készül, önök azt gondolják, hogy akad valaki, aki ennek a logikának hitelt ad? Titkos megállapodás Francóval és PcWugálióval — Menjünk tovább, 1948ban a Newyork Times jelentést közölt an ó', hogy Ciprust amerikai és angol liadiitámponitá épí ik ki amelynek a szovjet terjeszkedéssel szemben támaszpontot kell szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy Ciprust is beiktatták a Szovjetunió ellen irányuló támadás rendszerébe. — 1918 szép! emberében Garney szenátos, az USA szenátus véderőbizottságának elnöke találkozott Francoval. A Daily M-i' madridi tudósítója ie'entclte, hogy cserébe az USAnak nyújtandó támpontokért Franco azl követelte, logy Spanyolországot vegyék fel az ENSz szervezőiébe és részesítsék a marsban,izált országok • előnyeiben.* Amint az amerikai srij'ó irja, az USA luilügymhrözlériuma asra törekszik, hogy megkapja Franeó'ói Cadix. Valencia, Barcelona és más kikötők használatának joi'' • V r >• • mr r 1 ;' ő katonai repülőtereinek kiszélesítésére Calalonlában és Aregoniában. Adatok vannak arra vonatkozólag, hogy az USA még 1917-ben titkos megállapodást kötött Spanyolországgal, melynek érteimében jogot szerzett tizenhárom támaszpont építésére spanyol terü'elen. Egyidejűleg Portugáliával is megegyezésre jutottak, melyből kifolyólag Portugáliában hét, a portugál gyarmatokon pedig öt támaszpontot építenek. — 1949 juliusában az Associated Press jelentette, hogy az Egyesült Államok elsőrendű légitámaszpontok létesítésére dolgoznak ki terveket a Sarkvidéken. Legyenek olyan szívesek, mondják meg, ki et'en irányulnának ezek az északi pó'uson keresztül fo'ylatandó hadműveletek. — Végül áz is fontos lenne, hogy a világ közvéleményét felvilágosi Isnk, milyen célokra tartogatják még mindig a hitleri Németország és a militarista Japán elieu létrehozott támaszpontokat, Ki ellea szándékoznak felhasználni ezeket a támaszpontokat? Ezekre a kérdésekre még csak részleges felvilágosítást sem sikerűit kapni. Az USA más célokat bővet, mint aminőkről Austin beszélt — Austin ur igyekezett meggyőzni bennünket az USA békeszerető politikájáról. Hivatkozott arra, hogy az Északatlanti Szövetség pusztán a háború ellen irányuló szövetség. Vájjon megfelel-e ez a valóságnak? — Nem, nem fefet mieg. Vájjon közös érdekek céljára használják fel a szövetség fegyveres erőit, ha alkalmazásukra kerül sor? Kinek) a közös érdekei lesznek ezek? A szövetségben tizenkét állam vesz részt és az ENSz-nek ötvenkilenc tagállama van. Ez már egymagában is meggyőzően beszél nrróf, hogy az USA politikája teljesen más célokat követ, mint ami- veznek. nőkről itt Austin ur beszél. közi szerv kezébe adjunk, amelyéi az amerikai küldöttek •nemzetközi szövetkezetnek* n©* — Austin ur nincs megelégedve azokkal a szovjet javaslatokkal sem, amelyekben az atomfegyver megtiltásának gyakorlati rendszabályairól és a tilalom betartásának nemzetközi ellenőrzéséről van szó. Amikor Austin ur erről beszél, mintha valódi költővé változott volna. Ha félredobjuk az irodalom selymét és a költői kifejezés erőltetését, akkor csak egy marad meg Austin urnái: az ingerültség. Csupán az ingerült állapottal és az önuralom elvesztésével lehet megmagyarázni, hogy Austin kijelentette: állítólag mi nem veszünk tudomást a közgyűlés döntéséről, hogy minden veszéljfes atomnyersanyagot egy olyan nemzet— Ez nem felel meg a valóságnak. Ellenkezőleg, mi lelepleztük és bebizonyítottuk, hogy az atomnyersanyag és a feldől, gozását szolgáló üzemek átadása; ennek az úgynevezett »nemzetközi szervnek* elfogadhatatlan dolog. Azt is bebizonyítottuk, hogy miért Kijelentettük, hogy valamennyi ország atomtartalékait, a feldolgozást szolgáló vállalatokat, az úgynevezett batári párok — kohászati, vezvi* stb. — valamennyi vállalatát, valamint minden tudományos kutató munkát lehetetlen a nemzetközi ellenőrző szerv tulajdonáig juttatni, minthogy ez megbénítja az ©rész gazdasági rendszert, különösen azokban az or. szágokban, ahol az energia-guzdálkodásnak döntő szerepe van, az atomerő pedig különös szerepet játszik a nemzetgazdaság fejlesztésében. Elegendő erőnk és megfelelő eszközeink vannak, hogy megvédelmezzük függetlenségünket — A dolog lényege nem az állami szuverenitásról szóló elméletben van, bár ezt is nagymértékben érinti. Az ország életérdekeiről "van itt szó és azok, akiknek e tekintetben ninos vesztenivalójuk, vagy akiket a történelem "menete képtelenné tesz az ellenállásra, azoknak nincs választásuk. Mi azonban nem vagyunk, nem ís voltunk és sohasem leszünk ilyen helyzetben. Elegendő erőnk és megfelelő eszközeink vannak, hogy megvédelmezzük gazdasági és politikai függetlenségünket. SriJárdán tekintünk a jövőbe, mert nagy mult áll mögöttünk, miénk a nagyszerű jelen, amelyet szovjet népünk zsenije alkotott, és elutasítunk minden tervet, mely országunkat külföldi tőkésszervezetek ellenőrzése alá akarja rendelni. Oiiőii nem oherjáit az atomfegyver betiltását — A szovjet javaslatok lényege az az indítvány, hogy a közgyűlés adjon iránytado utasítást az atom erőbizottságnak, hogy az ne engedjen meg további huzavonát, fo/lal koz.i-ifl gyakorlati intézkedésekkel. önöM azonban nem akarják a gyakorlati intézkedéseket. Ez féljojosit bennünket, hogy az egéa^ világ előtt állítsuk: önök nen® akarják az atomfegyver eltiltását. Visinszkij elvtárs ezután megkezdte árinak bebizonyítását^ hogyan próbálják becsapni a világ közvéleményét a szovjeil javaslatok angol-amerikai táráiéi. A Tito-klikk az imperialisták szorgalmas tanitványa Visinszkij elvtárs beszéde további részében rátért a Tito-klikk képviselőjének felszólalására. Gyilasz úr, aki ennek a csoportnak nevében felszólalt, elégedetlen, mert _ a szovjet javaslatok — mint mondotta — a háborús propagandának nem teljes meghatározását adják. Azzal próbált vádolni bennünket, hogy nyomást gyakoroltunk Jugoszláviára, sőt felbontottuk a barátsági szerződést. Vájjon nem Tito bontotta-e fel a Jugoszláv-Szovjet Dunahajózási Részvénytársaságra vonatkozó szerződést? Vaüon nem Tito bontotta-e fel a Szovjet-Jugoszláv Légiforgalmi Vállalatra vonatkozó szerződést? Kinek a kezdeményezésére bontották fel ezeket a vegyes vállalatokra vonatkozó szerződéseket? Vájjon nem a Tito-kormány engedte-e meg magának, hogy szovjet embereket tömegesen letartóztasson? Gyilasz a szovjet javaslatokat bírálva, majdnem szószerint megismételte azt, amit Bevin mondott a közgyűlés szeptember 26-i ülésén. Bevin akkor is azt jolentette, hogy javaslataink „súlyos csanást jelentenek a béke megerősítésre irányuló együttműködésre." Gyihsz megismétli Bevint. „Ez — mondja — súlyos csapás a béke megerősítése ellen." Nem mondhatjuk, a Tito* k'ikket — képviselő urak -• rossz tanítványoknak. Gyilasz „elfelejtette" megcáfolni Brankov vallomását Gyilasz igen sok időt szentelt a Rajk-pernek. Igyekezett bizonygatni, hogy ennél a pernél is kilóg a lóláb. Ez az állítás sem újdonság. Sok szót vesztegetett arra, hogy befeketítse az egész pert. Meg kell azonban állapítani, hogy mindebből semmi sem sikerült. Egész sor fontos, a Rajk-perben felderített a Titoklikkre nézve lesújtó tényt hallgatott el. Elhallgatta például Gyilasz Brankov vallomásait. Pedig Brankov nem utolsó a Tito Gyilasz—Rankovics társaságban. Vallomásai széles körl>en ismeretesek. Vájjon Gyilasz elfeledkezett róluk? Emlékeztethetem. Brankov többek kőzött vallót, ta a bíróság előtt, hogy a háború ideién Misa Lompart Svájcba küldték és megbízták, hogy teremtsen kapcsolatot Allan Dullessel, az Európában működő amerikai hírszerző szervezet ve* zetőjével. Latinovics Marseille., ben tartózkodott, Vaszó Jovánovics Bariban. Ezek kapcsolatot létesítettek az angol-amerikai hiú szerzéssel. Velebit tábornok, a mindenki előtt ismert régi angol kém Londonban volt. Velebit átadta az angol hírszerzés vala* mennyi rendelkezésre álló anya* gát, így a szovjet hadseregről szóló értesüléseket is. Mint Braru kov vallja, ezt az UDP titkoí irattárából tudta meg. íme, ezt vallotta Brankov. Gyilasz azoin< ban „elfeledte" megcáfolni ez** Nem tartotta szükségesnek meg-/ tenni. Jobbnak látta, hogy Ra.ilf vallomásának valamiféle állítólagos pontatlanságára térjen Ezek a tények! A Rajk-per sokmindent feltárt ami eddig ismeretlen volt é* ami örök szégyennel borítja a Tito-klikket. A Tito-klikk azt állítja, hogy a jugoszláv népet képviseli és hogy — lám.lám — a szocializmus építője. Éppen