Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-22 / 270. szám

z Kedd. 1949 november 2a. ezért merült fel a szovjet kormány előtt a Jugoszláviával 1945 ben kötött barátsági szerződéssel kapcsolatos további viszony kérdése. Gyilasz persze tudja, hogy a szovjet kormány szeptember 28-i jegyzéke rámutatott hogy az államellenes bűnös és kém Rajk és bűntársai _ akik tgyben a jugoszláv kormány ügynökei is voltak — perében kiderült, hogy a jugoszláv kormány hosszú időn át folytatott a Szovjetunió ellen mélységesen ellenséges aknamunkát. Ugyanakkor szemforgatóan a barátsági szerződés mögé rejtőzött, pedig ilymódon a jugoszláv kormány már akkoriban lábbal taposta ezt a szerződést. Ezek tények. Martin „szenátor" esete Gyilasz után Martin kanadai küldött, azt hiszem szenátor, szólalt fel. Beszéde a szitkok és hisztérikus kitörések özöne volt. Azt mondotta, hogy az ENSz előtt a félelem és a nyugtalanság problémája áll. Ezt a félelmet és nyugtalanságot —- Mariin szerint _ „azok a területek idézik elő, amelyek a Szovjetunió uralma alatt állanak." (Martin ttt félbeszakítja a szónokot, meg legyzi, hogy nem szenátor) Íme, látják, midőn valamilyen tény nem felel meg a valóságnak" mindjárt lehet arra válaszolni. Ez örömet okoz nekem, már másfél óra óta beszélek és még csak elsőízben cáfolnak meg. Mint mondottam. Martin láthatólag nyugtalankodik Lengyelország miatt. Lengyelország nem nyugtalankodik sajátmapa miatt. Martin nyugtalankodik Románia és Magyarország miatt. Ezek az országok sem leérik azonban a kanadai küldöttet, hogy miattuk „nyugtalankodjék", különösen ezért nem, mert a kanadai kormány akadályozza, hogy ezeket az országokat felvegyék az ENSz-be. Az is nyugtalanítja Martint, hogy e marxizmus-leninizmus taniíiása szerint a háború az emberiség történetében elkerülhetetlen, pedig Martin mint álltja — nem akarja, hogy háború legyen. Hát akkor miért r-em hajlandó Martin ezt nemzetközi okmányban, megfelelő nemze közi szerződésben kifektetni? Miért nem akarja akkor támogatni javaslatunkat, hogy az öt ha'alom kössön békemegszilárdító egyezményt? Miért menekül a békének ez a híve javaslataink elöl, mint az ördög a tümfléTrfüsttől? cius 11-én valamennyi moszkvai napilapban teljes egészében közzétették 1949. évi költségvetésünket. Az áíi itt: »A' szovjet állam, a liaialmas gazdasági épitessel együtt nagyszabású társadalmikulturális intézkedések tervéi valósi1 Ja meg. Ezekre az intézkedésekre az 1949. évi költségvetés 119.2 milliárd rubelt irányoz elő, teli át a növekedés az 1948. évivel szemben 13.6 mjl- 1 liárd rubel.® »Az 1949. évre fegyveres erőink fenntartására 79.1 milliárd rubel van előirányozva. Ez a költségvetési kiadások 19 százaléka.® ,[ Az USA költségvetése 69 százaiétól hadi célokra költi szágokban. Például Angliában? A katonai kiadások fajsúlya az angol költségvetésben az 1949— 50. évben nagyobb, mint a háború előtt és ebben az esztendőben valamennyi kiadás 30 százalékára rug. Hát az Egyesült Államok 1949—50. évi költségvetése? Az egész 42 milliárd dollár. Az USA fegyverkezését és fegyveres erőit szolgáló előirány, zat 14 milliárd 268 millió dollár, azaz az egész költségvetés 34 Az angol nagykövetségen minden reggel értekezletet tartottak számukra, amelyen utasítást kaptak, ahová még a Moszkvában é'ő tudósítók számára is tilos volt a beme. net. Mc. Neil úr, nyissa ki saját újságírói elő.t saját nagykövetségének kapuit." Parker egész sor példát idéz, amelyek szerint a BBC, mint a Foreign Office álta. Iában ezeknek az újságírók. százaléka. Etoégzctt számitások j nak ké ében minél több hir_ szerint kb. 30 milliárd dollár, j£zerz-t yigyekezeH küldeni vagyis az Egyesült Államok 1949 —50. é.i költségvetésének 69 százaléka közvetve, vagy közvetlenül katonai célokra irányul. íme a válasz önnek, Mc. Neil De hogyan áll a cfolog ezzel ur, költségvetésünkkel kapcsolaa kérdéssel, tegyük fel más or-,tosan fellett kérdésére. Hogyan áll a kérdés az „Q(foft ktnytiasaroV4 Visinszkij elvtárs ezután gö behatolhasson Szovjeta Szovjetuniónak a háború- oroszországba." Meg ke'l A békeszerető népek szolidaritása menti meg a világot a háborútól A szocialista állam külpolitikájának feladata abban rejlik, hogy korlátok közé szorítsa vagy tejesen kiküszöbölje az olyan társadalmi bajokat, mint • háború, miután megszervezi szotca-t az intézkedéseket, eme" Ivek segítségével meg lehet birkózni ezzel • feladattal. Ezeknek az intézkedéseknek egyike a társadalom békeszerető erőinek a megszervezése minden országban, a kölcsönös b zalom Jé.rehozása, mindannak kiküszöbölése, ami lehetőséget eyujt olyan konfliktusok létrejöttére, amelyek háborút Etilnek. Annak ellenére, hogy a háború a kapitalizmus sajátsága, a demokratikus erők abban a helyzetben vannak, hogy meghiúsítsák a háborút, erőik tömörítésével és elszántságukkal megakadályozzák a háborút. Minél erősebb lesz a néptömegek egység© a háború elleni küzdelemben, minél erős.bben fog hangzani a népek tiltakozó hangja a háború ellen; annál gyorsabban semmivé válik a háború veszélye. A békeszerető népek szolidaritásának ereje képes megbénítani olyan jelenségek hatását, mint a háborús előkészületek ée megmentheti a világot ettől a borzalmas kataszrófától. Hatszázmillió békeharcos.. * Me. Neil bizonyítani próbálta, hogy a bókét semmiféle háború nem fenyegeti. Ugyanezt, mondották azonban München bősei is a második világháború közvetlen küszöbén, ök is bizo íyítgatták, hogy Hitler nem készül háborúra. A Szovjetunió figyelmeztetett, hogy Hitler háborúra készül és hogy nem szabad buzdítani ezt a készülődést. Ugyancsak tudjuk azt, k, hogy Nagybritannia és Franciaország, valamint az Egyesült Államok kormánya részéről egyetlen mozdulatot sem tettek, hogy megakadályozzák ennek a háborúnak megszervezését, hanem ellenkezőleg, elaltatták a közvéleményt azzai, hogy szó sincs háborúról, hogy meg kell békíteni Hitlert és segíteni kell Hitlernek. Mi ellenezzük ezt a békítő, ezt a megnyugtató politikát, különösen akkor, amidőn arról van szó, hogy azok nyugtatnak meg bennünket, akik egyidejűleg azzal, hogy azt mondják: „nem lesz háború", a legvadabb propagandát folytatják a háború előkészítésére, sőt nemcsak propagandát folytatnak, hanem valóban készülődnek is erre a háborúra. Mc. Neil vitatkozni PTÓbált, próbálta megingatni a béke 600 millió hívének állítását. Példakép idézett, is több országot, ahol a kommuuisták je'entéktelen számú szavazatot kaptak. A dolog lényege azonban nem a választásokban van. Ismeretes, hogy e tekintetben a választási rendszer nagy szerepet játszik. Éppen ezért nem kell dicsekedni azzal, hogy Íme, itt-ott a kommunisták kevés szavazatot kaptak. Hatszázmillió békeharcos: ez, akárhogyan is számolják egyesek, mégis csak hatszázmillió. ban betöltött szerepéről beszélt és emlékeztette „vádlóit", hogy « Szovjetunió készséggel rcndc/l kezesére állott a nyugati frontnak, amikor azok Churchill szava szerint is rendkívül súlyos helyzetben voltak. Idézte Churchill kérelmét és Sztálin generalisszimus válaszát, amelyben a szovjet nép vezére azt mondja, hogy: „Legyen meggyőződve, hogy mi minden lehetőt megteszünk, hogy támogatást nyujtsunk dicső szövetséges csapatainknak." Erre Churchill ezt a táviratozta Sztálinnak: „őfelsége kormánya nevében és lelkem mélyéből ki akarom fejezni önnek köszönetünket és szerencsekívánatainkat azzal a gigászi támadással kapcsolatban, amelyet Önök a keleti fronton kezdtek." Mc. Neil, amikor arról beszélt, hogy mi zavarjuk a BBC adásait, egyúttal érin tette az Amerika Hangja kérdését is, azt. a kérdést, hogy úgymond, mi nem engedjük meg nekik, hogy behatoljanak a „vasfüggöny" mögé. Meg ke-l mondanom Mc. Neilnek, hogy valójában minden angol és amerikai Tádióadás a legféktelenebb ellenséges propaganda. Ehhez hozzá kell tenni a következőket — és ezzel válaszolok Austinnak is, aki azért panaszkodik, hogy mi nem tartjuk érdekünknek a kulturális kapcsolatok fenntartását az Egyesült Államokkal. Mc. Neil ezt mondta: Nyissák ki az ablakot, nyissák ki az ajtót, tegyék lehetővé, hogy a tiszta leveOriási összegehet lordit a Szovjetunió kulturális celohra t Mc. Neil azt mondja nekünk: sNczzótek meg, egyre kevesebb és kevesebb barátjuk lesz.® Mélységes tévedés ez: egyre több barátunk lesz. A mi l>arátaink a béke, a demokrácia barátai, ennek a szónak iobb, magasabb rendű értelmében. Mo Neil nr azt mondotta nekünk: »5Iutassák meg költségvetéseiket.® Bizonyítóin akarta, hogy militarista hataloA vagyunk, hogy nem akarunk békét, háborúra készülünk, rettenetes hadseregeket szervezünk. Kész vagyok megmutatni önöknek költségvetéseinket. Me. Neilnek azonban ezt nélkülem is tudnia kellene, mert 1949 mármondanom, hogy a tiszta levegő előtt nálunk mindig nyitva állanak az ajtók és ablakok, de milyen levegő jön hozzánk nyugatról és az Óceánon túlról? Moszkvában most jelent meg egy könyv, amelyet kritikusaink figyelmébe ajánlanék. Ezt a könyvet Kalph Parker ismert angol újságíró írta „összeesküvés a béke e'len'' című könyvében Parker elmondja, milyen célokkal hatolnak be hozzánk a „nyitott ajtókon" keresztül az angol „kulturális" munkával foglalkozó urak. Engedjék meg, hogy felolvassak néhány idézetet Parker könyvéből: „A Londonból ideérkezett tudósítók — írja Parker — szoros kapcsolatban dolgoztak hivatalos tisztségeket betöltő személyekkel. Szovjetunióba. Figyelmeztetnem kell Mc. Neilt, hogy az ilyesfajta közönség számára nálunk nem fognak sem aj, tót, sem ablakot, de még szellőzőblakocskát. sem nyitni. ,,©nok mindenféle árulókkal tartanak kullurkopcBolatokat" önök felpanaszolják, hogy nem akarunk kulturális kap. csolatokat. Tanulja meg Austin úr valóban támogatni a Szovjetuiióioz fűződő kulturális kapcsolatokat, akkor majd kölcsönösséggel válaszolunk önnek. Ha önök azt akarják, hogy balettünkkel szórakoztassuk önöket, hogy a mi zenészeink, művészeink, színészeink, zenekaraink szórakoztassák Önöket akkor ahhoz megfelelő körülmények kellenek, megfelelő helyzet kell. Ilyen körűimé, nyek azonban nincsenek és nem lesznek mindaddig, míg árulókat, renegátokat, a Szovjetunió ellenségeit melengetik a keblükön. Mi támogatjuk a széleskörű kulturális kapcsolatom kat valamennyi néppel. E• teljes egészében megcáfolj* a „vasfüggöny".ről hangoz* tátott hazug szóbeszédeket. A rágalmazó és a kigyó íme, ha önöket valóban érdekli ez a kérdés, meggyőződhetnek, hogy egyetlen nap sem múlik el a nélkül, hogy ne indulna a Szovjetunióból valamely más ország ba küldöttség, vagy ne ér. keznék a Szovjetunióba valamilyen küldöttség. A Szovjetunió sok országgal tart fenn tudományos, művésze, ti, sport stb. kapcsolatokat. Pakisztánban például most is tartózkodik szovjet irókül. döttség. Gondolkozzék ezen Austin úr, mielőtt ilyen vádakba bocsátkoznék. Éppen ezért hazug és minden alapot nélkülöző Austinnak az a kijelentése, hogy a Szov. jetunió nem törekszik nemzetközi együttműködésre. Befejezésül Visinszkij elvtárs Mc. Neilnek válaszolva Krilov meséjét idézte, amelynek címe „A rágalmazó ét a kigyó". A mesében a rá* galmazó az erősebb a kígyónál, mert a rágalmazó elől sem a hegy mögé, sem a tengeren túlra nem lehet elrejtőzni. Mint a mesébea Belzebub mondja a kígyónak: ezért ő ártalmasabb nálad, mássz csak utána éa nyughass. Azóta a pokolban a rágalmazókat többre tartják a kígyóknál. Engedjék meg, uraim, hogy ezzel befejezzem. N«u gyon hálás vagyok, hogy sa elnök úr csak egyízben szakított félbe, bár akkor is OÜ nélkül. Befejeztem. A szovjet nép országszerte ünnepelte a Tüzérek Napját 'A szovjet ország a tüzérek napját ünnepelte. A munkásklubokban találkoztak a dolgozók a hős tüzérekkel. Altalános érdeklődést keltenek a mindenfelé megnyíló kiállítások, amelyek a szovjet tüzérség dicső harci útját szemléltetik. A katonai alaku'atokban előadásokat és beszámolókat tartottak a tüzérek napjárói, valamint műkedvelő miivészesteket rendeztek. A nap folyamán a moszkvai rádióállomások több hangver- . senyt adtak a tüzér katonáknak 1 és sok más olyan programot, ami a tüzérek napjával foglalkozott. A moszkvaiak tömegei látogatták meg ezen a napon a Vörös Hadsereg központi muzeumát, ahol megismertették azokat az értékes relikviákat, amelyek a sztálini tüzérség fejlődéséről és a tüzérkatonáknak a nagy honvédő háború évei alatti 'harci tetteiről számolnak be. Sok látogatója volt ezen n napon a leningrádi tüzérségi történelmi muzeumnak. November 19-én és 20-án Moszkvá* ban, Leningrádban, Minszkben,' Kievben, Rigában és a Szovjetunió "többi városában is ünnepi üléseket tartottak a tüzérség), napja tiszteletére. Vasárnap, amikor Moszkvám leszállt az alkony, tüzérségi diszössztüzek dördültek el. Al szovjet fővárossal egyidejűleg a| szövetséges köztársaságok fővárosaiban, valamint a Szovjetunió nagyobb városaiban is tüzérségi diszössz tüzet adtak la a tüzérség napja tiszteletér®.