Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-20 / 269. szám

Vasárnap. 1949 november 2®. • "i i awaarai »mwmwwmmi ~ A TUDOMÁNY forradalma A DOM-TÉíT ÁRKÁDJAI ALATT A szegedi Dóm-tőr árkádjai atalt, a tudományegyetem ** előadót termeiben sorra tartják előadásaikat a magyar ' tdató vegyészek. Reflektorfényben áll előttünk a világ és megsmerjük valóságában. Minden elhangzott szó azt bizonyltja: •teg nem ismerhető dolgok, csodák nincsenek, legfeljebb olyawk, amelyeket még nem ismertünk meg, hogy a tudomány segítségével ezeket ls feluiritjük. A kutatók a tudományos mateia'iimusra támaszkodva megismerik az anyagól és egyben megezdik a világ ál alakítását. Forradalom játszódik le az árkádok ilatt! A ma&asabbrendü technikáért!,,. Sisteregve kiszorul a viz a bauxithói Bauxit. Alumíniumgyártásunk alapanyaga, az ötéves terv sorún óriási lesz a jelentősége, nddig sok cselben nehézségekbe tlcözö t a felhasználása. Miért? A nyers bauxit egyharmadrészfcen vizet tartalmaz. Ezt a vízmennyiséget a régi eljárások szerint a bauxit magas hőfokra aló hevilésével távolították el, de ugy, hogy a bnuxil szerkezete megváltozott. írre a jelenségre, a vlsszássága figyelt fel Polinszki Károly, i nehézipari kutatóintézet Igaza ója. Vizsgálta az anyagot, hosszú ben nagyhatású szernek látszik. E2t bizonyítják a klinikai kísérletek is. * Es höveiik az élenjáró szöv et tudományt Vándor Józseffel, a Tudományos Tanács miiszaki szakosztályának titkárával ls beszélgettünk, aki a Szovjetunióban is járt és ottani kutatóintézetnek volt a vezetője. — A magyar kutatók — mondotta — követik az élenjáró ssovjet tudományt. Tanulunk a szovjet emberektől, — ezért is érünk el hatalmas eredményeket, azért, mert a Párt -égit bennünket. Az ötéves terv során a magyar kutatók tudják a feladatukat és kötelességüket! • fl vegyészek tovább tanácskoznak és folyik az országosméretü tapasztalaicsere. S ők is bizonyítják, hogy a Párt és a Szovjetunió segítségével mikép valósítja meg a szabad magyar nép az álmot, a vágyat, melyet a tőke nemrégen üres, soha nem teljesülő vágyálommá nyomorított. (Morvay.) Ui wfytfsztiiU, wzsdavédS fastiU ís a Itwászi tyávszín IdUas-ztoátása Jl szegedi feénrkus vándorgyűlés első napja ,A Magyar Kémikusok Egyesülete szegedi vándorgyűlésé* ókon át — és megszületett nek előadásai rendkívül nagy érdeklődlés mellett szombaton a bauxit ujjajia víztelenítő el-' kezdődlek meg. A Tudományegyetem előadói termében járása. I folynak a szerveskémiai szakosztály, fizika-kémiái, szervetlenéi bauxitot magasnyomású viz-! kf„miaí Rákosztály és a gyógyszervegyészek; biókémlkusoil y.zel kezelik — a viz sisteregve Rudasai. , aló, ággal kiszórni a bauxitból » « Kía.u<*r Oltó egyetemi tanár, a Richfer vegyészeti gyár de nem változik meg belső .Oratóriumának vezetője arról számolt be, hogy a Richter szerkezete. Rt uj eljárást már! ^^n ujeb^n ^MH^t ant'Mstarwm gyógyszert készbeto tolják. Gyakorlati jelentő- ,f közeljövőben .ahiszf.n. néven A* u) gyógyszer la.tóégc: a teljes mértékben vizle- az. ecce™£ f^gu.a borbajok ellen rgen hatásos, eiöeni.ett bauxitot könnyebben tud-kevesebbe^ kerül, mÉnt az ed'dig ismert antóusztamta tok szállítani, felhasználhatósáa egyszerű. - o'iy, olaj, gáz — szappan Szappan, fl mindennapi élet: en nélkülözheletien. Eddig csak va-v állati zsírokból tudták előállítani. Mindez már halásn gyógyszereké. Magyar Károly, a Chinoín gyár vegyész® ax v) morfin hatású, fé j'1 alomcsi! lapfcólrról tartott érdekes előadást. Ismertette a már forgalomban lévő Hexalgon gyógyszert, melyet a Chinolu gvarban készítenek és amely helyettesíti a morfiimloit, annak a szervezetre káros minden mellékhatása nélkül. Dr. Bácskai Gyufa, a szegedi egyetem tanársegédje a fém^k pu-z'ulátárai kapcso'atban tartott rendkívül érdekes eI6> !•'uHémert' B*értl"józsef mér- a<Mst' Megvilágította, hogy a fémek pusztulását bauxid alapn „gk ' í ' '"tó is meg lehet védeni. Eddig csak egy rozsdavédő ,, „, , .. szrrt ismertek: a min!rmot, amelyet külföldről hoztak be ax u/ mosószert kísérletezett A* országba. Ma már hazai afaPanyagbóI is készíthető rozsda— asvanyoia/oúi. ! védő festék és ez népgazdaságunknak évente sok millió fofl barnászöldszinii tisztitoltás- rint meglakaritást Jelent majd. - Vnyolajat fénybesugárzás köz-1 Bognár Gusztáv nagy természeti Wncsürity X lovász! gfa. l en gázhatásnak teszik kl, majd sz6n feíbaszná'ási módját ismertette vegyészeti iparunk szemiugol adnak hozzá — a fény, olaj, gáz házasságából vjlágrakerül a szappan. Sokkal jobb, mint az állati és növényi zsírokból előállított, •:icrt »dédelgeli«, kiméit a ruhát és legyen kemény, vagy lágy viz, csak egyforma jól mos. A •különös* szappanból már a próbadarabokat is bemutatták és íem messze az idő, amikor mosáshoz, mosakodáshoz felhasználok, észre sem véve, nem is jondolva arra, hogy — ásványolajból készült. TB I -698-aí bakiéi iu mok ellen fl tbc halálangyalal a múltban sok dolgozót ragadtak el, a temetőkben szaporodtak a fejfák. Mert Horthyék nyomortanyáinak minden zuga baktériummal volt teli, mert nem tettek semmil a pusztító népbetegség megiékezésére . fl Párt segítségével a felszabadulás után megindult a küzdelem a tuberkulózus leküzdésere. Százakat, ezreket mentettek meg az éleinek. Anyákat, apákat, gyereküket. S ma már a magyar tudomány uj gyógyszerekkel küzd a tbc ellen. fl Chinoin-gyárban készített pavrmino, sa. ci sav hatása egyre biztatóbb, egyre eredményesebb. Bodánszki Miklós, a Cinoin pontjából. Rámulatott, hogy a lovászi gáz-szén alkalmas gyógyászati célra is, — úgynevezett orvosi szén előállításárai, Szegedi diák nyerte a matemafikai tanulóversenyt 1922 óta — 3 háborús év nulóversenyek szerepe & felkivételével, — minden évben megrendezték Budapesten kivül Szegeden is a matematikai tanulóversenyt. Azelőtt az Eötvös Lóránd Matematikai és Fizikai Társulat, a felszabadulas óta a Bolyai János Matematikai Társulat rendezi ezeket a tanulóversenyeket, melyeket most „Kürschák József" tanulóversenyeknek hívnak. Az ok. tóber 29-én tartott 1949. évi tanulóversenynek Szegeden is rendkívül számos: 23 résztvevője volt. A versenyzők, de rajtuk kivül is sokan a sze. gedi matematikusok közül, nagy izgalommal várták szombaton este 6 órakor az idei „Kürschák József" tanulóverseny eredményhirdetését. .Kalmár László professzor, a Bolyai János Matematikai Társulat szegedi csoportjának titkára, jelentet e be a bírálóbizottság határozatát, amely szerint az idei verseny nyertese: Rólia Pé'.er. budapesti t negyedikes gimnazistával gyár vegyésze szovjet példa nyo- ! holtversenyben Korányi Ádám nán végez kísérleteket a TBT/!a szegedi Klauzál gimnázium >98. nevű gyógyszerrel, amely IV. osztályú tanulója. •a tuberkulózis elleni küzdelemszabadulás előtt éa egészen máa most, — mondotta az ünnepség után Kalmár professzor. — Azelőtt a versenyek szerepe csaknem kizárólag arra korlátozódott, hogy a professzorok megtudják, ki tehetséges matematikus az az évben érettségizettek közül, bár így is megtörtént, hogy a reakció „kultúrpolitikája" jóvoltából ezeket a tehetsé. ges fiatalokat sohasem lát hatták viszont az egyetem padsoraiban. Most azonban — mint mindenütt, — szellemi életünkben is tervgazdálkodást folytatunk, így a mate matikusképzés terén is. Ezért szükséges, hogy a tehetséges matematikusokat leendő szakkádereinket fejlődésük legelejétől kezdve figyelemmel kisérhessük. Ezt azzal' is szolgáljuk, hogy I. gimnazista koruktól részt vehetnek versenyen, de azzal is, hogy a felsőbbéves egyetemi hall. gatók részére is külön ver acnyt rendezünk ezentúl. A: első ilvcn verseny idén deEgészcn más volt a ta. eemberben lC3Z, Tegyük tömegmozgalommá az egyéni versenyt (Sz. J.) »A muttKaversrnyben az a legjelentősebb, hogy aj emberebnek a munkáról való nézeteiben gyökeres fordulatot idéz elő, mert a munkát a szégyolni való su'y.is tehertől, aminek azelőtt tekintették, a becsület dolgává, ai érdem és hősiesség dolgává váltovtatja« — mondotta Sztálin elvtárs a Bolsevik Tárt XVI. kongresszusán. A Bolsevik Párt a sztálini ötéves tervek során, Lenin és Sztálin utmutatásai nyomán tömegmozgalommá fejlesztette a szocialista munkaversenyt. Bekapcsolták a versenybe a gyiárak, üzemek, kolhozföldek dolgozóit. Azok a milliók, akiket hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül a legembertelenebbül kizsákmányolt a cárizmus kétféle fl nyomása, most élére álltak a termelésnek, felépítették a világ leghaladottabb iparát, mezőgazdaságát. Hiba lenne azt állítani, hogy a verseny volt a legfőbb mozgatóerő, de mindenesetre egyik legfontosabb terméke annak a foIvamatnak, amikor az emberiség történelmében a munkások először váltak alkotókká, akik tudatosan és tervszerűen viszik a termelés folyamatát. Mint egvéb téren, a munkaversenjtek "terén is a Szovjet, unió a példaképünk. A mi munkaversenvmozigalmunknaft már nem kellett azt a rögös utat megjárni, mint a szovjet mun kaversenyeknek, ott áll a mozgalom előtt a hatalmas példa gazdag tapasztalataival, eredménveivel, a hibák kiküszöböléséneik módjaival. Allithatjuk-e mégis, hogy a mi munkáversenvmozgatmunfc zökkenők nélköh egyenesen iveit abba a magasságba, amelyben most a szocializmus építésének egyik legfontosabb módjai Egyáltalán nem lehet ezt állítani". A mi munkaversenymozgalmunk igen sok és káros betegségben szenvedett egészen a mérföldkőig: a Nagybudapesti Pártválasztmány nevezetes augusztusvégi határozatáig. Innra számítjuk munkavers n ünk történetinek azt a sunkaszát, amikor már jogalap van arra. hogy a munkavrrscnvről. mint tömegmozgalomról beszéljünk. Szólhatnánk hatalmas országos eredményekről, felhozhatnánk azokat a csodálatos teljesítményeket, amelyek napról napra a munka uj hőseit avatják. A verseny eredményeit — de gyenge oldalait is — megláthatjuk a szegedi üzemek munkaversenymozgalmának tükrében is. A Pártválasztmány határozata előtt azt mondottuk: megtanultuk a szovjet munkásoktót a munkaverseny különböző formáit, de egy dolgot nem tanultunk meg: á verseny külön, böző formái között nálunk még nincs meig az a helyes arány, amely a szovjet munkaverseuy jellemzője, nálunk nincs meg az egyén munkájának, az egyén versenyének az a megbecsülése, ami a Szovjetunióban megvan. Sőt nem is "tisztázódott elérgé, hogy mi az egyéni verseny. Nem tudatosodott, hogy emy'ni versenyző az. aki a saját tervével áll versenytjen. A Pártválasztmány határozata segített a hibák kiküszöbölésében. Üzemeinkben kezd kibontakozni a helyes arány az egyéni verseny javára. Nézzük csák ezt meg pár szegedi üzem példájából: A Magyar Kenderben a lratározat előtt szinte elenyésző volt az egyéni versenyzők száma (25—30). Most körülbelül 050 egyéni versenyző van az üzembrn. Különösen jó a Szegedi Kenderfonó egyéni versenyniozgalma. Itt 01 í egyéni versenyző van. Ezenkívül nagyszámú párosverseny:''' A DjÉMA cipőgyárban is a határozat óta lendült fel az egyéni versenymozga'om. Ma már körülbelül 100 egvéni versenyző van. A dorozsmai Kistcxtben a határozat előtt egyetlen egyéni versenyző sem volt, ma már 70 fő áll egyéni versenyben. A Pártválasztmány határozatán kivül a sztálini munkafelajánlási mozgalom volt az a mozgatóerő, amelv ujabb hatalmas lendületet adott ax egyéni versenyeknek. Például as Angol - Magyar Jutafouót 36 egyéni versenyzője ennek a mozgalomnak az eredménye. Hiba volna azonban, hogy akkor, amikor as eredményekről beszélünk, a megmutatkozott ét a kiküszöbölendő hibák mellett szó nélkül elmennénk. Igen súlyos hilák mutatkoznak például a MEMOSz.nál, ahol egyéni verseny csupán a vertikális üzemrészekben (lakatos, bádoros, villanyszerelő, stb.) van. A töbi* szakmáknál nincs egyéni verseny. Indokolás: it* csoporiox norrnáK vannak. Ez az elkép/.*lés ige® körös. Nem gondoltak arra, hogy a csoport tervét fel lehet bontani, meg lehet határozni az egy főr« eső mm. kát? A Konzervgyárban is elfelejtkeztek a lenini tanításról: *A verseny megszervezésének efyik eszköze a nyilvánossá,g.« A kiváló teljesítményt elért dolgozók eredményeit nem tudatósitják eléggé. Ugyanez áll « Szegedi Kenderre és a ládagyárra. A verseny kiértékelésénél mutatkoznak hibák a Magyar Kenderben, ahol a kiértékelés tul koncentráltan történik. Sürgős tennivaló a műhely kiértékelő bizottságok megalakítása. , A verseny nyilvánossaigana* kérdése döntő központi feladat. A munka verseny minden egye* résztvevője tudni akarja, kogvaa hajtják végre a vállalt kötelezettségeket Tudni a-karix minden versenyző, hogyan áB a versenyben o maga, munkatársai, az egész üzem. Ugv X kiemelés, mint az elmaradá* tudtuladása komoly eredm rnyeket hoz. A kiemelé3 fokozza a munkásnak saját erejében vali bizakodását, az elmaradt munkást 'pedig fokozott teljesítési* ösztönzi. A megmutatkozó hibák bizonyítják, hogy szükséges az ecvérj verseny további tudatosítása. Aki megérti azt, hogy a verseire akármelyik formájáról van sz!\ végeredményen az egyéni versenyzőn múlik a verseny siker*, &• törekedni fog a mind magasabb és magasabb teljesítmények elérésére, hogy akár brigádját akár üzemét előrelendítse a versenyben. Igy válilf az egyéni verseny a termeié* hajtómotorjáváA példák azt bizonyítják: s* eredmények mellett vannak rnég hibák is. A hibák arra figyelmeztetnek, hogy van még tennivaló a munka verseny területén. EzeKfet a tennivalókat azonban most ínég könnyebb körülmények között végezhetjük el, ha kihasználjuk azt a hatalmas, felfelé ivelő lendületet, amely most a versenymozgolom jel•lemzőjo. A sztálini munkafelajánlási mozgalom, a »szakmX legjobb munkása« címért elindult verseny mind-mind elősegíti, hogy a szocialista munkaverseny még szélesebb körbe© elterjedjen, hogy valóban aX egész népet magával ragadjaMintahogy eddig, ezután is segíti a Magyar Dolgozók Párti* Rákosi elvtárs vezetésével a dolgozók vcrsenymozgalmát, ott áll mellettük a Párt tanácsaival, támogatásával, hogy a hibák kiküszöbölésével még nagyobb síkereket érjenek el a Bzocialixmus építésében. — A szegedi földmíívesszövetkezet vasárnap délután SzentmL , hálytelken az új iskola nagyér, jmében taggyűlést tart. A taggyűlés után az Ábrahám-vendéglőben műsoros-estet és tarsasvacsorát rendez. A műsoros est keretében a szegedi MNDSz kultúresoportja vendégszerepel