Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-13 / 238. szám

Ma (tótban 12 érakor tart előadást az Ady-téri egyetem nagytermében Manykovszkij elv árs a szovjet államról és a szovjet jogtól li. 8Vi. 233 S, fi. Ara 60 tittér A TERVKQLCSÖN-JEGYZÉS NÉHÁNY TANULSÁGA Népi demokráciánk közel négycszlcndös fejlődése során nem egy hatalmas diadalt könyvelhetett el, Utunkat az ellenségen aratott győzelmek, az építés lenyűgöző eredményeinek mérföldkövei szegélyezik. Büszkék vagyunk, méltán vagyunk büszkék mindarra, amit eddig véghez vittünk De ez a büszkeség több, sokkal több a jól végzett munka feletti elégedettségnél. A mi büszkrságünk előrehajtó erő. Erőnk és eredményeink tudata lendületet és biztonságot ad újabb célkitűzéseink megvalósításához. Ugy, mint az építés terén elért sikerek anyagi alapot adnak további alkotáshoz, úgy válik eredményeink tudata további munkánk erkölcsi tartalékává. • Az ötéves Tervkölcsön kibocsátása új, nagy kísérlet volt arra, hogy a dolgozók önkéntes scg'tségével gyorsítsuk meg épíJéíünk ütemét. Egyáltalában iiein voltak ezen a 'téren saját tapasztalataink. És mégis: kormányzatunk egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy az Ötéves Tervkölcsön a népi demokrácia döntő sikerének sorát fogja gyarapítani. Vájjon mi volt ennek a bizakodásnak az alapja? Legelsősorban kétségkívül az az egyszerű tény, hogy dolgozó népünk egésze ma jobban él, mint eddig bármikor, hogy életszínvonalunk mintegy 30 százalékkal magasabb a háború előttinél. De ez egymagában még nem biztosította vo'na a tervkölcsönjegyzés sikerét. Mert ha áldozatnak nem is nevezhetjük a kölcsönjegyzést, — hiszen a dolgozók a jegyzett összeget valóban kamatos kamattal együtt kapják vissza—, azért tagadhatatlan, hogy bizonyos erőfeszítést, valamelyes átmeneti lemondást mégis csak igényelt. Nos, mi bizonyosak voltunk felőle, hogy népünk a kölcsönt lejegyzi, sőt túljegyzi. Mire építettük bizakodó meggyőződésünket ? Nem kétséges: arra az erkölcsi alapra, amely egyre szilárdabban mutatkozik meg dolgozóinknál, A felszabadulás, a romokból való helyreállítás időszaka óta nem egy próbatétel bizonyította be ezt a magas erkölcsiséget, az új munkaerkölcsnek élesebben kibontakozó bizta--jeleit. Ez a jelenség a tőkés gazdálkodós viszonyai mellett ismeret len. Ez a szilárd erkölcsi alap is eredménye az elmúlt évek ne héz küzdelmeinek. Ugyanúgy karcban jött létre, mint minden egyéb, amit elértünk. Gondoljunk csak arra, mint siettek a dolgozók legjobbjai, hogy eleget tegyenek hazánkkal _ és önmagukkal, családjukkal — szembeni kötelességüknek! Hogyan váltak az ipari munkások, a dolgozó parasztok a jegyzés után maguk is lelkes agitátoraivá az igaz ügynekl Az érvek, az ötletek milyen arzenálját tudták mozgásba hozni, hogy a2 elmaradottakat, a késlekedőkel jegyzésre bíriákt Milyen lelkesen 1949 október 13 csütörtök vonultak falura, vidékre a városi munkások hogy agitációval szólítsák sorompóba a kevésbé öntudatos elemeket, És mennyire felismerték dolgozó parasztjaink, hogy a tervkölcsönjegyzés ugyanúgy harci kérdés, mint a gabonabegyüjtés, vagy az őszi szántás-vetés, — hogy ezen a területen is ugyanúgy szembe kerülnek a falu kizsákmányolóival a kulákokkal, mint létünk minden fontosabb kérdésében. Lássuk azonban, mi az az erkölcsi többlet, politikai nyereség, amellyel dolgozóink gazdagodnak a Tervkölsön-kampány során. Elmonhatjuk-e, hogy a kölsönt jegyzők, a kölcsön sikeréért agitáló dolgozók osztályukhoz, a szocializmushoz való belső, erkölcsi kapcsolatukat szilárdították meg a kampány során? Azt hiszszük, igen, Elmondhatjuk-e, hogy a hazánk gyorsabb 'felvirágoztatása érdekében végzett munka erősítette, mélyebbre gyökereztette bennük a szocialista hazafiság érzését ? Kétségkívül. Mondhatjuk-e, hogy a munkásban, aki a kölcsön érdekében többet és jobbat termel, az újítóban, aki jutalmát ajánlja fel a kölcsön céljaira, a dolgozó parasztban, aki jegyzésével a szocializmus felé haladó mezőgazdaságunk mellett tett hitet, — mindezekben elmélyült, erősödött az új idők munkaerkölcse? Aíinden bizonnyal. És végül elmondhatjuk-e nyugodtan, hogy a kölcsnőjegyzés az ahhoz kapcsolódó agitáció a magunk erejéből való építésnek ez a nagyszerű lendülete és ennek tudatosulása fokozta gyűlöletüket az imperialista Tablók felé és fokozta szeretetünket ragaszkodásunkat nagy példáké pünk, a Szovjetunió iránt. Ugy véljük, ebben sem kételkedheiik senki. Ezért állíthattuk nyugodtan az előjegyzések gyűjtés® során hogy minden egyes kötvénnyel csapást mérünk a szocializmus ellenségeire és ezért mondjuk, hogy az ötéves Tervkölcsön új erőnk, erkölcsi gazdagodásunk forrásává válik, A harcot a magyar nép a Ma gyar Dolgozók Pártja veztéséve! győzelmesen vivta meg. Az előirányzott 500 millió forint helyett rövidebb idő alatt mintegy 50 százalékkal nagyobb öszszeget jegyeztek. Az acélt tűzben edzik meg: ez bizonyosodott be most is. A ma gyar munkásság és vezetése mellett a dolgozó parasztság dere kasan kivette részét a munkából A kölcsönjegyzési agitáció folyamán a felelösebb munkakörre beállítható dolgozók százai merültek fel. Igy: számban, erőben, öntudatban meggyarapodva, újabb erkölcsi erőtartalék birtokában indulunk neki az előttünk álló ha talmas feladat, a szocializmust építő ötéves terv teljesítésének Áldozatkész, lelkes dolgozóinkban bízva, nem kételkedünk abban, hogy ezt a minden eddiginél nagyobb feladatot is sikerrel oldjuk meg. Az áldozatkész dolgozó magyar nép több mint 50 százalékkal túljegyezte a Tervkölcsönt A pénzügyminiszter kőllit •A ma cet® 7 óráig befutott jelentése* szerint » Tervkölc*5nr® eddig 751 millió 491 ezer 650 forintot jegyeztek. A pénzügy minisztérium megállapítja, hogy a i eredetileg 590 millióra tervezett kölcsönt a« áldozatkós* magyar dolgozó nép több mint 50 százalékkal túljegyezte, ezért a jegynést a mai nappal lezárjuk.* 1 béke és a Szo^JeSüniával való barátság az elifeltélele a német nép és állam felvirágzásának, sőt nemzeti létének Croiewohl elvtárs kormánynyllaiHozata a béke útját választja, békét &> barátságot óhajt a világ valamennyi népével. Célkitűzéseink cssz'iaüpan áH-y.a.1 sépihk éteiűnek öNSnyeifel Berlinben szerdán délelőtt a népi kamara ülésén Ottó Groewohl mir.ísrtereCnök bemu'ata a német demokratikus cóztársaság kormányát és nagy beszédben ismertette a kornány programjait. Gratewohl miniszterelnök beszéde efiején felolvasta kornányának névsorát. A körnány a következő saemélyisé"kböl áll: Miniszterelnök: Grotewolil (szoc. egységpárt), miniszlarelnökhelyVJttesek: Nuschke (ker. iemotaraía). Kaistner (liberál icmokrajta), TTlbricht (szoc. gységpért), külüsyminiieztcr: Stainhors* (szoc. .egységpárt), tervgazdálkodási minísztarj Rau (szoc. egységpért), iparjgyi miniszter: Seldfmamm :szoc. egységpárt)), pénzügyminiszter: Loch (liberói deinotoraa), földművelésügyi minisziter: Goldemibaum (demokrata parasztpárt), külkereskedelmi miniszter: Hamann (liberál hmokrata), munkaügyi miniszter: Steid'e (keresztény demokrata), közlekedésügyi miniszter: Reingruber (pártonkívüli), postaügyi miniszter: Burnveisiter (ker. demokrata), népnevelési miniszter: Wandel (szoc. egységpárt), Feshner (szoc. egységpárt). Grötewofal miniszierelnök ezután így folytatta beszédét: A népi demokratikus köztársaság ideiglmes kormányának megalakulásával kifejezésre lut a német nép demokratikus elemeinek szilárd akarata, hogy a német nép saját kezébe vegye sorsát. Népünk demoikraTkus erői nem hajfandók belanyugodnii hazánk ketteszakításáfoa és a nyugati részek rabszolga torsba döntésébe. El vannak szánva arra, hogy vasakarattal felvegyék a h;;rcot a német egység helyreállításáért és Németország demokratikus és békés alapon történő újjáépítéséért. Az imperialisták széfszakilo'fák Németország egységét A bonni külön ittam megalakulása egyenes következméiye annak a politikának, arneyet a nyugati imperialista áh. ir,írnok éveik óla folytatnak, óbbal tiporják a potsdami egyezményben adott ígéreteket, megtagadják a békeszerződés megkötését, megakadó lyozfták közaaniti közigazgatási szervek alakítását és a ezer2ödések egész sorozatával szétszakították Németország egységét. Megakadályozták a potsdami egyezményben előirt lefegyverzést és demokratizálást Nyugat-Németországban. A nyugati övezetek mia külföldi és I mek elismerését, a harcot a fa belfifdi militaristáik gyakorló I sizmus és a nilitarizmus szelA német demokratikus köztáraa&ág ideiglenes kormánya <.: nép akaratábi'. ié'etil't ezáltal alapvetően különbözik a utyugatnémet l üldnko»>na«utál,. amely nem tükrözi vissza a lakosság igazi akaratát. A nyugatnémet különtllamot nem Bonnban alakító t k meft hanem Londonban és vnlójüban csuk végrehajtja a r.*ir guti hatalmak parancsait. A némát demokratikus köz* *é!«aság ideiglenes kormánya Igyekezni fog a német nép demokratikus elemeit összefogni, mindent elkövet, ami Németország egységének és a békének ügyét szolgálja. Biztosak vagyunk abban, hogy célkitűs zéseinket Nyugat-Németországban is méltányolni fogják; mert célkitűzéseink öss/.h 'nibnn áh Iaiiak népünk életének törvényeivel. A békeprogram, ameJy&t « kormány vaffi, magában foglalja a jóvátételi kötelezettséter® s a bomű külön államban ura törekednek, hogy a német népet immár harmadszor az imperializmus végzetéé útjára tereljék. A német nép a béke útját választja Nyugat-Németországban gaztasáigi válság, nyomor és munkanélküliség uralkodik. Ert a lelyzetot reakciós ég nadonais'a körök — éppen úgy, nlnit Hitler idején — arra használják fel, hogy a népet félrevezessék és megnyerjék mperialista célkitűzésük érdekében. Ebbe a politikába illeszkedik be a mest erkedés ük a riyugat-Nénvelország bkapcso'ására az európai unióba és az itlarti paktumba. A nyugatnémet reakciós politikusok nem veszik tudomásul a világtörténelem tanulságait. \ junkereik, a militaristák és v nagytőkések két ízben is katasztrófába vezették a német népet, A német nép tragédiája nagyinészt abban áiiToít, hogy a német munkásmozgalom nenj találta meg az egyaéghea ny» vezető utat és c/.últal nem sikerült gátat vetni az imperialista háborús uszítók erőfeszítéseinek. Hlyen szörnyű katasztrófának nem szabad még egyszer előfordulnia. A német demokratikus köztársaság ideiglenes kormánya teljesen tudatában van annak a nagy Telelősségnek ée nagy bűnnek, mely a német népet terheli Mért, hogy vakul követte az agreszszív militarista politikusok és nemzeti szocialisták hatalmi politikáját. Tudatában van annak, hogy számonkéri a-zokait a szörnyűségeket, amelyeket a második világháborúban elkövettek Európa népein és különösön a Szovjetunió népén. A német demokratikus köetérsa-vág ideiglenes fco,máleme ellen, a demokratikus álIámapparátns felépítését, var lamiint békés és barátságos kapcsolatok létesítését a világ valamennyi népeivel. Hálát mondok a Szovjetuniónak Tudatában vagyunk annalft hogy nem állunk egyedül new héz haircunkban, amely csak egy része a békéért világszerte folyó harcnak. A béke tábora az egész világon naprólnrpra erősödik. Ez a tábor a Szovjetunió v* zetée® alatt áll, amely más jvolitikát, mint a béke politikáját, egyáltalán nem in mer. A szovjet konmáhy politikája 1S4S. májusa óta rendületlenül és minden elhajlás nélkül a tartós békét tűzte ki céljául. Ez a tartós béke pedig egységes, demokratikus és békés Németország nélkül nem kípze Ihető el. •Hitlerét jönnek és mennek, do a német állam a német népé marad.* — Sztálinnak ezek a háború alatt ethangzoté «avaí reKtéagrt év Wzaíw* edlak a