Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-13 / 238. szám

német népnek. A Szovjetunió gyetlen ajkaimat sem mu­lasztott el, hogy a többi ha­maHökel szemben kövfe'io n német békeszerződés mielőbbi Megkötését, köqponti kormány r.lralritásM, az e*rysí«es Német­ország helyreálíitácát. Amikor fl szovjet kormánynak meg keltett állapítani, hogy a nyugati hatalmak Németország kettészakltásával u) helyzetet te­remtettek, egy pillanatig Mm habozott, boyv a mogn részéről meraója a nénrot népnek a potsdami egyezményben megígért jogát. Csujkov tábornok legutóbbi nyi­latkozata is megerősíti, hogy a szov/er politika a német néppel való békét és barátságot tűzte ki céljául. A kormány nevében hálát mondói a Szovjetunió­nak nagylelkű cselekményé­ért. amely biztosítja a német népnek saját állami fejlődé­sét. Silirasiálliink a Szovlelu) óval való barátságért Különösen- nagy hálával tarto­zunk Sztálin generalisszimusz­nak, a Szovjetunió minisztertaná­csa elnökének. (Viharos taps.) A Szovjetunió felszabadító cse­lekedete, amely népi kormány megalakjlását ls lehetővé tette, arra kötelez bennünket, hogy a jövőben mésg jobbnn, mm' eddig Mkrnszálljunk a Szov­jetunióval valő barátságért. A béke és a Szovjetunióval való barátság az előfeltétele a német nép és állam virágzásának, sőt nemzell létének. (Nagy taps.) A béke és a Szovjetunióval való barátság politikája kiegészül a népi demokráciák­kal való baráti l.apcaoíataink­kai, az ÖMWI Momsr-édaink­kal, ftz nj Lengyelországgal é« a Csehszlovák Köztftrsa­aágg.il. tovább minden béke­szerető néppel. Az Odera-Neisse határ számunk­ra a béke halára, amely lehe­tővé teszi a baráti viszonyt a lengyel néppel. A Szovjetunió­val, a népi demokráciákkal és minden békeszerető néppel való barátság a kormány külpolitiká­nak alapja. A német kormány hajlandó baráti és békés kapcso­latokat létesíteni minden állam­mal, amely a maga részéről haj­landó 1 é'céhcn és barátságban él­ni Németországgal és elismerni nemzell érdekeinket. A kormány különösen fontosnak tartja a ke­reskedelmi kapcsolatok fenntar­tását minden országgal, amely arra kész, az egyenjogúság és az érdekek kölcsönös tisztelete alapján. Különösen fnij'osak számunk­ra a kereskedelmi kapcsolatok a tszovjetnnióval és a népi demokráciákkal. gözKfiUloodás elvei mellett, ame­lyek a gazdasági élet társadal­masított szblíloróban gyökerez­nek. A lakosság életszínvonalá­nak fe'emelésével i együtt íog járni a Jiemzft kul­turális életének fejlesztése ls. Stélrsie tárjuk a művelődés kopuit n munkásosztály és a parasztság fiata'jai előtt. Io?mftoypr8*ra«iuik esv r'aliw a tfo'gozú nép p?fi«raaiÉV3l Grotewohl miniszterelnök ez­után megíncíultan emlékezett meg azokról, akik életüket vesz­tették a náci rendszerrel szem­ben való küzKüelcmben, majd kormánya nevében a (következő ünnepélyes kijelentést telte, me­hatalmas tapssal és helyesléssel fogadlak. A kormány kötelességének taríja, hogy , a törvény teljes szigorával minden olyan törekvéssel szembeszálljon, amelynek cél­ja a fasiszta militarista vagy antiszemita irányzata eszmék­nek újjáélesztése vagy azok­nak a gyakorlatba való átül­tetése. Nem akarunk ismét visszazu­hanni abba a barbárságba, amelynek leküzdése olyan ha­talmas vfráldozalba került. A kormány felliiv minden jószán­déku néme'et, működjenek köz­re azoknak a nagy fe'adálokmak a teljesítésében, amelyek előt­tünk állanak. A német riemo­xyet a nép képviselői megujtaló kratikus köztársaság kormánya a mnnkn, a demokrácia GH a bfke kormánya. A mi kor-j mányprogramunfc egyértclmaj a dolgoző nép program iá valj Nem vagyunk hajlandók demo® krajikus alkolmányunkat felese® rélni a nyugati övezetek meg® szállási szabályzalával. Ennél sokkal többre be süljük azt 4 cse'ekvési szabadságot, amelyei a szovjet kormány fe'szabadiiWI tettének köszönhetünk. Moet nrról van szó. hogy ezí a cselekvési szabadságot he­lyesen veksflk latba a héko érdekében és az egész németi nép javára. A mt kormányaink a néptől nyeri c törvényességét és min® den tettében szemelö'.t fogja tartani a nép irányúban kóle-j iező felelőssegét. A Szovjetunió seg:Sséqével sikerült megóvni gazdasági életünket a válságfói A Szovjelunió és a népi de­mokráciák részéről kapóit tá­mogatás mellett azonban « né­met népnek elsősorban magának leli küzdenie jogaiért. Ezen a téren erőnk forrása a demokra­tikus Németország nemzeti front­ja, amelg ^ magiban tömöri 11 az összes becfületes németeket nz egye­teme®, közös nemzeti célokért vivott küzdelemben. Némelorszóg egységének. Igaz­ságos béke megkötésének, a meg­szálló csapatok kivonásának, a rtemllltartzálásnak, a német nép nemzeti önállósága és szuveií­Bilésa helyreállításának kérdésé­ben demcdtralikus alapon, nem lehet különbség egyetlen becsü­letes német hazafi közölt sem. Ennélfogva össze kell fognunk frontjának kiáltványában foglalt követeléseket minden becsületes német világnézeti különbség nél­kül aláírhatja. Mialatt Németország nyugati részében eggre 'észrevehetőb­bek a kőze'edő gazdasági vál­ság jc'ei, s az emberek milliói tengetik életüket elegendő kere­set nélkül, nekünk a Szovjetunió M-ritségc és a népi demokráciákkal való együttműködés alapján Sike­rült gazdafcígi életünket meg­óvnunk o ljupitalisla világ válságos fejleményeitől. Gazdasági életünket saját erőnkből, dollárhitelek nélkül építjük ujjá. 1950-ben ipari ter­melésünk 18 százalékkal fog emelkedni s ezzel eléri az 1036. évi szinvonalat. A kétéves ter­tnert az egységben, az együtt- • vet az ipar főágai már 1950 működésben reilik a német nem- nyarára teljesíteni fogják. > A tel megmentése. (Taps.) A de- német tlemokralikus köztársa­mokratikus Németország nemzeti ság kormánya hitet leszi a terv­Moch ujabb kormányalakítási kísértete is reménytelennek látszik SZTRÁJKOKKAL VÁLASZOLNAK A FRANCIA DOLGOZÓK Nagy nehézségekbe ütközik Jules Moch kormányalakítási kí­sérlete. Mochnak 311 szavazatra van szüksége, hogy a többséget megkapja, de parlamenti szak­értők szerint ennyi szavazatot nem kaphat. A hiányzó szavaza­tokat Moch mesterkedésekkel igyekszik pótolni és olyan mi­nisztereket és államtitkárokat akar bevonni a kormányba, akik különben ellene szavaznának. Igy sem bizonyos azonban, hogy megkapja a többséget. A nagytőke képviselői, Paul Reynaud és csoportja, akik kö­vetelik a szocialisták kiszorítá­sát a kormányból, kijelentették, hogy nem támogatják Mocliot. „A szakadatlan tárgyalások során semmiféle megegyezés nem történt az igazán fontos kérdé­sekben, a bérek, az árak és a vietnami háború ügyében" — ír­ja a trockista Franc Tireur. Hogy a válság milyen komoly és hogy ezt Moch kinevezése mennyire nem oldotta meg, arra jellemző Louis Maxin volt mi­niszter, a nemzetgyűlés konzer­vatív szárnyához tartozó képvi­selőnek az a megállapítása, hogy „ez a válság 45 év óta a legko­molyabb", Az eslő hírekkel ellentétben Moch nem pénteken, hanem csü­törtökön kéri a nemzetgvülés'ől kijelölésének jóváhagyását. Jules Moch miniszterelnökké jelölését — irja a Humanité — erz amerikai imperialistákat en gedelmesen kiszolgáló francia ve. zetó köröknek a néptől való ir­tózása diktálta. Moch a dolgozók jogos követeléseivel, az egvre nagyobb méreteket öltő népi egységmozgalommal szemben rendőrkormányt akar kialakítani, hogy — mint Petain idején — »fenntarthassa a rendet«. Moch csütörtökön kijelölésé nek jóváhagyását kéri majd a nemzetgyűléstől. Hinni akarjuk, hogy lesznek képviselők, akik nem felejtik majd el, hogy Moch kezéhez francia munkásvér farod és hogy a besúgó rendszer kiépí­tésével, rendőri durvasággal és vérebeknek a békés munkásokra Ez mindenesetre világos — tatja a lap —, hogy a reakciónak a néptől való páni félelme a nép erejéről tanúskodik. A nép cléjj erős ahhoz, hogy kudarcba ful* lassza egy rendőrkormány meg* alakilásának kísérletét és ki­erőszakolja a demokratikus egy* ségkormánv megalakítását. A francia munkások tovább­ra is határozati javaslatok szá® zaival bélyegzik meg a ..rendőr­minisztérium* felállítására irá­nyuló kísérleteket. Párisban éa Franciaországban úgyszólván minden városban és ipartelepen ujabb munkabeszüntetésekre ke* rül sor. A dolgozók béremelést követelésükkel együtt kifejezésre juttatják a demokratikus egy® ségkormány megalakítására irá® uszításánál tüntette ki magát, nyúló akaratukat. KANSZU TARTOMÁNY FELSZABADULT A kinai néphadsereg befejez­te Kanszu tartomány fc'szaha­dilását. A hadimüvc'etek során a népi felszabadító csapatok 19 nap alatt 800 km-ds utat leltek alatt 30.000 főnyi Kuomintanig csapalot tellek harcképtelenné/ A hires kanszu-j»umeni olajme« zőkön a lerme'és már teljes A késucsü órákban a néme' demokratikus köztársaság1 kor­mánya Oltó Grotewohl minisz­terelnök vezetésével eskütétel TONJA — a Komszomoí büszkesége fonja Szolovjeva árvaház­ban nevelkedett. Elvégez­te az iskolát, azután o kemern­uói gépgyárba került. A legyár­tott alkatrészek minőségét ellen­őrizte más lányokkal együtt. Csinos volt, kék szeme néha vi­dáman csillogott, de barátságta­lanul viselkedett társnőivel szem­ben. Egyszer meghívták a Kom­szomol-szervezet gyűlésére. Meg­jelent, merev testtartással, né­mán ült a széken, azután — ami­kor vége volt a gyűlésnek — ezt mondta Burgejovának, a titkár­mak: — Először voltam Komszomol­gy ülésen és többé nem is jövök! Hangja élet volt, Burgejovát meglepte. — Miért nem jössz f — Nem látom hasznát, urgejova igyekezett megma­gyarázni, hogy a részivé­vöknek maguknak kell érdekessé és hasznossá tenni az összejöve­teleket. A Komszomoí többi tag­ja is segített meggyőzni Tonját, de a kislány vad válaszokat adott és köszönés nélkül hagyta ott társnőit, Nem értették. A mun­kában és általában, egyenes jel­lemű, bátor leánynak látszott, Burgejovát legjobban az bántot­ta, hogy nem találták meg a kul. csot, amely Tonja szivéhez ve­zet. Tonja magányosan élt. A Kom­szomotban sokat beszélgettek róla és végül úgy határoztak, rábe­szélik, lakjék együtt más leá­nyokkal. Eddig az volt a hely­zet, hogy Tonja végezte dolgát, nem is rosszul, de az üzemből mindig pontosan, szinte óraütés­re távozott. Most, hogy társas lakást szereztek neki, bevonták más leányok életébe. Anélkül, hogy észrevette volna, más lég­körbe került. Egyedül rossz volt, most barátságosabbá lett at éte­le. A Komszomoí fejtette ki ezt a néma gondoskodást, de se Burgejova, se a többiek nem hívták fel erre a figyelmet. Ma­gától érezte meg. Cgy napon ünnepre gyűltek össze a klubban. Odakint barátságtalan volt az idő, esett az eső, de a klub termében kelle­mes volt a hangulat. Mindenki vidám volt, a leányok selyemru­hában. A zenekar keringőt ját­szott, jókedvűen forogtak körbe­körbe a párok. Tonja megbújt egy sarokban, komoly maradt, mintha azon gondolkodott volna, milyen más lett az élete egy idő óta. » Másnap az üzemben a méstei azt mondta: Tonja jobban dol­gozik, mint eddig. Senki sem lepődött meg, amikor délután a leány jelentkezett a Komszomol­szervezet irodáján: adjanak neki munkát. Felkérték, szervezze meg a sportpálya kiépítését, vasárna­pi munkával. Tonja kitűnően végrehajtotta a rábízott felada­tot, nagyon jó szervezőnek mu­tatkozott. A vasárnapi munka után a csoportból három leány kérte felvételét a Komszomolba — Toniára hivatkoztak. Egy hó­tneg hegyes nehéz terepen. Ez erővel folyik. fl német kormány lefetle az esküt céljából megjelent a köz társa­sági elnöknél. Az eskütéle! után a köztár­sasági elnök beszédet intézett i kormány tagjaihoz és felhívta őket vállalt fe'adBtaik ti l esi lé­sére. Majd köszönetet mondott a Szovjetunió kormányának éa Sziá ln genernlissrimusznak,bi­zalmuk megnyilvánulásáért éa segítségükért. Az aj h Ifanhőnycífc rövidesen elbészülreh A vallás- és közoktatásügyi miniszter a római katolikus, re­formátus és evangélikus egy­házak tudomására hozta, hogy, az általános iskolai hittankömy­veket engedélyezte. Az engedé­lyezett összes tankönyvek szá­ma 27. Az uj hittankönyvek rö­videsen elkészülnek. ÖnVénies ÓDolcnői ian'oiyam indul Szegeden A Magyar Vöröskereszt cs«­nádmegyei szervezete rendezé­sében Szegeden december ele­jén ujabb ön kén les ápolónői tanfolyam indul meg, amelyre a vártnezrve munkás- és paraszt­származású 18—30 év közötti leányai, a szonyai jelentkezhet­nek Makón (Vármegyeháza szárnyépület ,7. sz.) 'A tanfo­lyam teljesen díjtalan és három hónapig tart. nappal később Tonját megválasz­tották a Komszomolban csoport­szervezőnek és a csoportja rövid időn belül a legtevékenyebb* fejlődött. Mindig elsők voltak a gyűléseken, nem hiányoztak ftz előadásokról, megnézték az új Hímeket és közösen olvasták az új könyveket. Tonja volt a cso­port lelke. mikor Moszkvából feliiívio érkezett, hogy küldjék el a leg­jobb komszomolista munkáslánvt egy új gyárba, a választás Ton­jára esett. A kemerovói üzem tComszomol-szervezetének minden tagja ott volt, amikor búcsúz­tatták. A pályaudvar felé menet, végig a városon, minden leány vitte egy darabon a bőröndjét S ott a pályaudvaron, Tonja, na­gyon csöndesen és nagyon ko­molyan ezt mondotta: — Nem olyan régen még a gyárat is el akartam hagyni, nem akartam belépni a Komszo­molba, Most meg nehezemre esik elválni tőletek, ettől a közösség­től, amely pótolta családomat. A viszontlátásra, drágáim Nem maradok adósa a Komszomoí­uakl...

Next

/
Thumbnails
Contents