Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-06 / 232. szám

'2 Csütörtök, 1949 október 6. LEMONDOTT A QUEILLE KORMÁNY A francia kormány az egy­K ist követö nehézségek során lósággal fclliomlott. A szental nap folyamán a Válság ismét kíélczőtföU. A zür­ka varra jellemző, hogy délelőtt Queilfe minlszlerelnök péntekre halasztotta a szerdára tervezeit minisztertanácsot, majd az utol­só porcben mégis összehívta. A minisztertanács nlán hiva­talos közleményt netn adták ki, ttc a miniszterelnök kijefentet­jto a sajtó képviselőinek, hogy la kormány elvben lemondott. Queilíe minlszlerelnök késó BÓlntán Rambouilietbe utazott, hogy Vincent Aurio! kőzjársnsá­ji elnöknek átnyújtsa a kor­mány lemondását. A* efnök a végleges választ csütörtök dél­re ígérte. A Quei'Ie kormány lemondá­sára közvetlen okot Daniéi Mayer munkaügyi miniszternek a miniszlenetnókhöz intézett le­vele szolgáltatott, amelyben ki­fejtette, hogy nem irhát alá a bérek rőgzii&e tárgyában olyan kormányhatározatokat, amelye­ket nem helyesel teljesen. A kormány lemondásának igazi oka azonban a dolgozó tömegek egyre növekvö felháljorockísa, amelyek nem hajlandók elfo­gadni a kormány által elhatáro­zott bérröffcitést. Több mint ery heti huzavona után' a 'jobb­oldali szociáldemokrata minisz­terek Is kénytelenek voltak tu­domást venni a francia nép el­lenállásáról. A nemzetgyűlést Herriol nemzetgyűlési elnök a tervezett október 18-a helyett már szom­batra összehívta. Mint ismere­tes, a kommunista párt állan­dóan sürgette a parlament ösz­saehivását. Quei'Ie miniszterelnök sürgő­nyileg visszarendelte Párlsba az Amerikában tartózkodó Schu­man külűnyminisziert és Rama­dier hadügyminisztert, továbbá Moch belügyminisztert, aki most Rómában SceJba olasz belügyminiszterrel tanácskozik. „Minden erővel biztosítjuk az őszi szántás-vetési munkák sikerét" ERDEI FERENC MINISZTER NYILATKOZVTA Erdei Ferenc földművelésügyi piiniszicr az őszi szántás-vetési munkákról adott nyilatkozató* ban kijelentette, hoey az öszí szántás-retés munkájával a me­zőgardiaságimn a 1övö évi ter­més által az ötéves terv iclsó esztendejének eredményeit ké­sziljük elő. Mint a miniszterta­nácsi határozat is kimondotta. Egy talpalatnyi moqmunkálat­lun föld sem maradhat az or­szágban. A rozsvelést október 15-óig, a buzaveiést októlxr Sl-éig, az Őszi mélyszántást de­ccinlier 15-éig ke'i elvégezni. Megállapítható, hogy a szán­lás-vetés munkája országszerte piogindult, de a munka üteme még néni kic'égitő. A példamu­lató teljesítmények mellett sok helyen -lemaradás tapasztálba­Jó és helyen kint az ellenséges • qiláció zavarja a szántás-ve­lést. Dolgozó parasztságunk sok helgen még nem fogta fel tel­jes komolysággal ötéves ter­vünk első nagy lépésének, az őszi szántás-vetés tervnek jelen­tőségét. Legfőbb ideje, hogy szapo­rán munkához lássunk. Az őszi szántás-velési tervet leljesile­nünk ke'I: a tervben előirt mun­ka elvégzése kötefessége min­den terme'őnek. A dolgozó pa­raszt sáig érezze becsületbeli ügyének, hogv a maga munká­ját minél korábban, a kitűzött határidő élőit elvégezze. A ku­lák nagy gazdák pedig vessenek számot azzal, hogv (örvényben előirt kötelezettségük teljesíté­sét szigorúan ellenőrizzük és keményen számon kérj ük. A munkában döntő segítségei nvujt népünk vezető ereje, a Magyar Do'gozók Pártja és a dolgozók államhatálmának min­den szerve. Gépállomásaink egyre na­gyobb ré i erővel állnak do'ro ő parasztságunk rendelkezésére, földmövessrövetkezetelnk bizto­sítják a megfelelő vetőmagot, rendelkezésre állnak a vetőmag­tiszlitáshoz szükséges gépek, csávázószerek és a megfelelő műtrágya. Mindez biztosítja, hogy a tervet pontosan és 100 százalékosan teljesíthetjük. fi dolgozó parasztságunk igyeke­zetén és munkáján múlik tehát, hogy ezt valóban teljesítsük Is. Az állami gazdaságok és terme" lőcsoportok dolgozói mulassanak példát egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztságunknak. Népi demokráciánk eddigi győzelméi köteleznek bennünket arra, hogy az őszi szántás-vetési tervet az előirt határidőre 100 százalékosan teljesítsük és a terv végrehajtásáért folytatott harcot győzelmesen fejezzük be. Bizunk abban, hogy dolgozó paraszt­ságunk egymással versenyezve, határidő előtt teljesili a tervet. A kinai nép történelmi győzelme A Kinai Népköztársaság kiki­áltása kiemelkedő történelmi esemény — Írja a Pravda ve­zércikke. — Uj, ragyogó feje­zet nyilt meg a négy százhetven­ötmilliós nagy kinai nép életé­ben. Megmutatkoznak benne an­nak a hosszú és kemény küz­delemnek eredményei, amelye­ket Kina demokratikus erői vív­ásuk a belső reakció és a nem­zetkőzi imperializmus egyesült erői ellen. Kina széles héptö­mogei a munkásosztály és en­nek harcos kommunista élcsa­pata vezetésével, a szocia'itmns éa a demokrácia hatalmas tá­borira támaszkodva megdöntöt­ték a rothadt reakciós Kuomin­tang-rcndezert, a nemzet ellru­lásának, a feudális elnyomásnak és a gyarmati kizsákmányolás­nak rendszerét A kinai demokrácia ezzel ki­vívta országának nemzeti füg­getlenségét, véget vetett annak a több mint száz esgtendős idő­szaknak, amely alatt Kina a külföldi tőke ragadozóinak alá­rendeltje volt és azok szolga­sigában nyögött, Mq6t Kina földjét megtfefctitják a nép ősi ellenségeitől. A feiszafaditó hadsereg csapatai Kantonhoz közelednek, a legutolsó nagy kikötőhöz, amely még a Kuo mintang kezén van. Kina felszabadított területein a néptömegek lüktető, alkotó, épitő munkába kezdtek, a kinai nép a maga kezébe veszi a ha­talmat. Ennek a demokratikus államnak élén a munkásosztály áll. A kinai munkásosztály, amely dicső forradalmi hagyo­mányokkal rendelkezik, vezeti a parasztok milliós tömegeit ab­»)an a fcöz-ös küzdelemben, ameiv Kma demokratikus átalakulásá­ért és megujnlásóért folyik. Az utóbbi két év folyamán több mint százmillió kinai paraszt kapott földet. Az állam meg­kezdte a széleskörű intézkedé­sek végrehajtását annak érde­kében, hogy emelje a város és falu dolgozóinak anyagi és kul­turális életit. Lenin és Sztálin MINDENKI LEHET SZTAHANOVISTA 9 Két évvel ezelőtt Nikoláj Rosszljszkij felvetette az t a merész gondolatot, hogy mun­karészlege minden tagját szla­hánovislává nevelje. • Rosszij­Bzkij a gondolatot valóra vál­totta. — Egyszerű véletlen, elszige­telt jelenséq — mondták akkor a kételkedők. De három hónap múlva már Wz e^áez mikrométer-műhely Sztahanovista lett a Kalibr­fyárban. — Hát Igen, a futószalag leszi. De rendes körülmények közölt ilyesmi nem lehesléges! •— mond Iák ismét az okoskodók. Az élet megcáfolta a •hitet­len Tamásokat*. Egyik munka­részleg a másik ulán, müfiely miihely után tért rá a sztaha­novista munka csaknem minden izemélyre kiterjedő megszerve­lésére. Régebben a munkaverseng gyakran csak formális jellegű tolt, nem mindenki vett részt benne. Éltől az időtől kezdve pzonban tömegmozgalommá nőtt. Brigád" brigáddal versenyzett, biafd szélesen kibontakozott az ^gyéni versenyzés is. fe j Minden dolgozó munkáját külön bírálták el Megszervezték a versenyben munkájának pontos ellenőrzését. Minden egyes dol­gozó munttáját külön bírálták el. Kiderítették, hol van a hi­ba, hogyan kell kijavítani. Különös sikerre vczelett a váltások munkaversenye. Egyik váltás menetközben vette át a munkát a másiktól. Fontos sze­repet játszott a verseny e ré­szében a műhely-táblák eleven grafikonja, amely napról-napra kimutatta az egyénileg verseny­zők teljesítményét. Naponta vet­ték tudomásul és tárgyalták az emberek, hogy például Kutu­zov, Barlyéjev, Ga/ahov, Ka­gvinov és mások két-három, sőt több normát teljesítenek. A műszaki osztályok minő­sítési bizottságot alakítottak, amely a munkásokat újból ka­tegorizálta. Mindenkit értesí­tettek arról, hogy küszöbön áll az élvizsgáztatás. Ez a dolgozó­kat tanulásra serkentette. „ Tőbb-munkapad­kezelés" A műhelyekben szervezeit sztahánov-iskolákban megnőtt a forgalom, a munkások többsé­ge fonlosnak tartotta, hogy vég­leges kategorizálása előtt fo­kozza szakképzettségét, kitűnjék a vizsgán. Igen sokan töreked­tek arra is, hogy necsak egy szakmában találják őket megfe­lelőnek. Maluzov pl. csiszoló, la­katos és marómunkás egysze­mélyben. Szptridonov ezenfelül még gyalus is. Ilyenek tucat­számra akadlak és a mestersé­gek halmozása lehetővé tette, hogy jobban szervezhessék az egyes műhelyek munkáját, tma­növerezhessencke ha fennakadá­sok mutatkoznának valahol a munkamenetben, gyorsan áthi­dalhassák, az egyes műhelyek­ben a munkásokat átcsoportosít­hassák. A Kalibr-gyárban elterjedt a •lőbb-munkapad-kezelés*. Bu­gyin, Szocttenkov, Morozov, Makinyin és mások két-három munkapadot is kezeltek és haj­szálnyira pontos munkát végez­tek. Hogyan lettek az utolsókból elsők ? Amikor az újszerűen végzett munka első hónapjának mérle­gét megcsinálták, kiderült, hogy egy-egy műhelyben a havi ter­vet 110 és még nagyobb szá­zalékban teljesítették, nagymér­tékben csökkentették a selejtet is. A következő hónapban a százalékos teljesítmény emelke­dett és azelőtt teljesen elma­radt mühelytk is sgfea&acaaá** ták lettek. Volt olyan, a múlt­ban lemaradt műhely, amely az elsők közé verekedte fel magái. Szkalkin, a Kalibr-gyár me­netcsiszolója — műhelyének munkájáról nyilatkozva — fel­tette a kérdést: honnan merí­tik az erőt, honnan emelik ki a tartalékokat, amelyekkel nap­ról-napra javítják a munkatel­jesítményt? — Ezek a tartalékok bennünk rejlenek, a munka verseny részt­vevőiben ! Szocilenkov csiszoló 3 és fél normát telfesil. Kugyinov és Ku­tuzov három-négy normát, Szkal­idn a norma 250—350 százalékát nyújtja. Minden munkást sztahanovista munkára tanítunk — Vagy ötven ilyen sztaháno­vlsta van műhelyünkben — Mondja büszkén Szkalkin. — Mindegyikünk uj eljárásokat dol­gozott ki, amelyek lehetővé te­szik a nagyobb teljesítményt. Azt a célt tűztük ki, hogy min­den munkást sztahánovisla mun­kára tanítunk. Azt szokták mon­dani, minden kezdet nehéz. Ami­kor én a tárcsaöntésnek leír­tam egy olyan módszerét, amely lehetővé teszi a megtakarítást a csiszolóanyagban és fokozza a termelékenységet, Kugyinov a vésett gyürük illesztésének ere­deti módszerét találta fel, Szo­cilenkov pedig egyidejűleg kél müveletet kapcsolt össze: a hen­gertokok csiszolását és illeszté­sét. Ugy fejlődött ez ki, egyik ötlet a másikból, egyik teljesit­uUay a miMkra! Szkalkin is megerősitt, hogy a sztahánovista tapasztalatok tervszerű terjesztése valóban ki­meríthetetlen tartaléka a terme­lésnek. Minden munkás lehet sztahanovista. magasztos eszméinek kiolthatat­lan tize lángragvnjtotti Kína egyszeril emberei millióinak s/> Vét. Lenin és Sztálin, az. embe­riség nagy lángelméi előre lát­ták a kinai forradalmi mozga­tom elkerülhetetlen fellendülé­sét. Kidolgozták az imperialÍ2V mus korszakában a munkásosz­tály vezetésével és az interna­cionalizmus zászlaja alatt vég­bemenő nemzeti-gyarmati forra­dalomról szóló tanítást, amely a marxizmus-leninizmus egyik alapvetó tanításává vált. A ki­nai nép történ-lmi győzelme a marxista-leninista faiiftás min­dent legyőző erejét bizonyítja. A kinai demokrácia politikai és katonai sikereinek igen fon­tos feltétele volt Németország és Japán veresége a második világháborúban, a fasizmus szét­verése, ami a na£y ezovjet ál­lam döntö szerepe alapján való­sult meg. A kinai nép nemzeti felsza­badító harcénak és történelmi győzelmeinek lelkesítője és szer­vezője a (liceő fcimu kommunista párt tolt. A japán hódítókkal szemben a kínai kommunista párt vállalta magára az egye­temes néni fegyveres harc meg­szervezések Miként a Japán el­leni háború idején, ngv a há­born után is a' kinai kommn­nieta párt egv esi tett minden hazafias etemet az orswig nem­zeti függetlenségéért vivott küz­delemre, az ellen az uj sz.örnvii veszély ellen, hogy az amerikai tőke leigázza az országot. Több rr.ínt hároméves küzde­lemben a kinai népfelszabadító hadsereg a kommunista párt VÍV zetésével elpusztította az ame­rikai fegvv-írekkel ellátott sok­milliós Knomíntang-hadserecret. A kinai öcmokrieia gy'ze'ma az amerikaiak kínai rablótervei*,,, nek bukását is^ielenti. Ez a győzelem gyarapítja a béke. a demokrácia és a szocializmus frontjának erőit, amelyek élén a nagy Szovjetunió áll. A nagv Sztálin-vezetése alatt illó szovjet n'-pet a halhatatlan Lenin hagyatékához hiven, vál­tozatlanul "mély egyttít-'r/és töitl cl a kinn- naptömegek nemzeti felszabadító küzdelme iránt. Ma minden szovjet ember nagy örömmel üdvözli a Kinai Nép­köztársaság megalakulását és helyesli a szovjet kormánynak a kinai központi népi kormány­hoz intézett jegyzekét, amely jejelenti, hogv á szovjet kor­mány diplomáciai kapcsolatokat létesít a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság között. A szovjet emberek lelkük mé­lyéből nájt-y sikereket kívánnak á fiatal Kii'ai Népköztársaság­nak a még előtte álló történelmi feladatok megoldásában. BemeDedíst idézett elit a francia komttiwáháy a párisi ttzsd n A francia kormányválság kö* velkeztóben szerdán a párisi tőzsdén mind az arany, mind a valytá ára erősen emelkedett. Terjed a sztráihmozQatom Franciaországban Franciaországban egyre na* gyobb méreteket ölt a sztrájké mozgalom. Caudryban kétezeri lexlilmunkás lépett sztrájkba, Caenben ezer épllőmunkás. Ab­bahagyták a munkát a Genne­williersi repülőgépgyár dolgo­zói is .Az északír anoiaországfl ipari központokban dolgozó 50 ezer belga munkás folytalja a sztrájkját.

Next

/
Thumbnails
Contents