Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-05 / 231. szám

9,431.700 forintra emelkedett a nagyszegedi Tervkölcsön-jegyzés tl. évi. 231 szám. Ara bü fillér 1349 október 5 szerda TERVKÖLCSÖN: A BOLDOG JÖVŐ VETÉSE (L. Z.) Az ország minden falujában, a Szegedkörnyéki falvakban és' tanyaközpontok­ban is a legidőszerűbb jel­mondat az a közmondás, mely így szól: »Ki mint vet úgy arat.* KettŐ3 szempontból időszerű ma ez a mondat. Időszerű egyrészt azért, mert dolgozó parasztságunk az őszi szántás-vetési terv mi­nél előbbi és a munkák minél tökéletesebb elvégzésével fog­lalatoskodik, hogy biztosítsa jövő évi jó termésünket, mindazok között az egyre gazdagabb lehetőségek között, nmelyeket számára népi de­mokráciánk nyújt. Másik újabb jelentősége is született azonban az idén ősszel, hároméves tervünk si­keres befejezésének és ötéves jtervünk közeli megkezdésé­nek évében, az előbbi köz: mondásnak. A magyar dol­gozó néo és benne a dolgozó parasztság is ezekben a na­posban a Tervkölcsön-jegg­zéssel akar hozzájárulni terv­gazdálkodásunk További sike­rékez, az ötéves terv minél Eökkenésmentesebb megindí­«,'srhoz. Dolgozó népünk tud ja, liogy vetés nélkül nem le­het aratás és a tervkölcsön­jegyzé3 jelenti most azt a vetést, amelyből az egész dolgozó magyar nép virágzó, boldog jövője kel majd ki. Öntudatos üzemi munkások, blyanok. mint Nagy Erzsébet, a. nagylaki kendergyár mun­kásnője, vagy Pataki Sándor, ugyancsak a nagylaki kender dolgozója, vagy Sebestyén Zsigmond, a szőregi Petróle­urngyár ifjúmunkása, mutat­tak példát már az első na­pon, sőt a kormány felhívását követő első órákban a köl­csönjegyzésre. S példájukat sorra' követlék a falvak, ta­byák dolgozó parasztjai is. Ma már a legtöbb község­ben, vagy tanyaközpontban mint például Szatymazon. vagy Alsóközponton, sűrűn' sorakoznak a nevek a köz­ségi dísztáblán, amely meg­mutatja, kik azok. akik az elsők között — sokszor ere­jükön felül is — jegyeztek Tervkölcsönt. A falvak, ta­nyák rendszerint a legöntu­'dntosafcb. legfejlettebb dolgo­kóinak nevét olvashatják eze­ken a díszlábiákon a sűrű csoportokban odasereglő falu­siak. Mert elsősorban öntu­dat, politikai érettség kérdé­se ez. amint Rákosi Mátyás elvtárs megállapította: »A Tervkölcsön jegyzése újra mutatója lesz a dolgozó nép politikai érettségének, áldo­zatkészségének, hazafiassá­gá"ak.« A politikai érettségnek és! r- áldozatvállalásnak valóban! kiemelkedő példái születtek meg a Tervkülcsön-jegyzés! Során. - A példák tömege bi-1 Konyítja ezt, így a csepeliek csütörtök estig jegyzett 8 millió forintja, a Hofherr-1 gyár dolgozóinak első napon jegyzett egymillió 126 ezer forintja, vagy a salgótarjáni gépgyár dolgozóinak ugyan­csak elsőnapi egymillió 300 ezer forintos jegyzése. A dol­gozó parasztság legjobbjai is már az első napon méltó szö vetségeseinek bizonyultak az üzemi munkásságnak. Nem maradt elszigetelt jelenség a mezőhegy esi Erdélyi Sándor dolgozó kisparaszt áldozat­vállalása. aki egyik tehenét adta el, hogy minél nagyobb összegű Tervkölcsönt jegyez­hessen. Hasonló esetről ér­tesültünk Zsombón, ahol a borját adta el egy kisparaszt, ugyancsak a borját adta el a ousztamérgesi Tanaczkó Il­lés, Fazekas Józsefné pedig egy malacát. Ezekben az utóbbi példákban különösen említésreméltó, hogy azéri adták el' állataikat, mert újabb jegyzéssel akarták nö­velni az eredetileg jegyzett összeget. A falvak és tanyák között UíTvanis való'áfos versenv indult a Tervkölcsön-jeggzés minél nagvobb összegű telje­sítésére. Aradnak olyan he­lyek, ahol fogadásókat köt­nek a dolgozó parasztok arra. hogy ki jegyez többet. De az egyéni versenyen túl a leg­több helyen a községek is tervkölcsön-jcgyzési verseny­ben állnak egymással. Nagy szégyen lenne, ha bárki is lemaradna ebben a verseny­ben. Jelentősen sarkalja a fal­vak minden dolgozóját az a tudat, hogy Szégyen lenne le­maradni ebben a versenyben. Legdöntőbb fontosságú azon­ban, hogy felismerték: a tervkölcsön-jegyzés mindany­nyiónk boldogabb, nyugodt 'övőjét biztosítja a Párt ál­lal iránvított, a kommunisák által vezetett tervgazdálkodás utján. Ez az a biztos tudat, amely áldozatvállalásokra ösztönzi a dolgozó parasztsá­got és amelynek tudatában örömmel, boldogan viszik meg­takarított pénzüket, tclienük, borjaik, malacuk árát, vnjy a várható bortermésük jelentős részét a TcrVköicsön-jcigyző iro­dákba. Ez a legdöntőbb ténye­ző, nem pedig az az égy éhként nem megvetendő szempont, hogy a Tervkötcsönre jegyzett ősz­szeggel igen jelentős nyeremé­nyeket leíiet kapni, s három­száz forinttól százezer forintig terjedő pénzjutalmat tehetnek el magúknak a szerencsés nyer­tesek. „ A reakció a fa'usi nagytőké­sek, kulákok, természetesen a Tervkötcsön-jegyzésnek ezekben a győzelmes napjaiban sem ma­radnak tét'enül. Igyekeznek visz­szataríani a dolgozó parasztsá­got a jegyzéstől, ők maguk pe­dig 50 forintos felajánlásukkal valósággal gúnyt űznek a Terv­kölcsönből. A dorozsmai Faze­kas István, K. Tóth József, vagy a szatymazi Mo'nár Zoltán és a iiozzá hasonló falusi kizsákmá­A Magyar Népkcslársaság felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kinai Népköztársasággal Kállai Gyula külügyminiS7.­ter a Magyar Népköztársa­ság kormányának nevében kedden a következő táviratot intézte Csü-En-Laihez, a Kínni Népköztársaság köz­ponti kormányának külügy­miniszteréhez: «• »A magyar nép nagy ro­konszenvvel kíséri a kinai nép hősi szabadságharcát ímelyet Mao-Ce-Tung vezeté­sével oly fényes sikerrel vív Kína dolgozó népmillióinak külső és belső elnyomói el­len. Ezek a sikerek immár Kína lakosságának legna­gyobb része számára biztosí­tották a szabadságot és a né­ni demokratikus fejlődés le­hetőségeit, tették lehetővé a Kínai Népköztársaság megte­remtését és központi népi kormánya megalakulását. A magyar nép kormánya a Kí­nai Népköztársaság létrejöt­'ében a nemzetközi béke ügyének világtörténelmi je­lentőségű sikerét látja, ezért "orró üdvözletét küldi a kinai nép fnost megalakult kormá­•lyának. A* Magyar Népköz­társaság kormánva annak tu­datában, hogy Kína központi lépi kormánya a kinai nép döntő többségének akaratát "ejezi ki, attól a törekvéstől áthatva, hogy a népeink kö­•öui barátságot és együtt­működést megerősítse és el­mélyítse, azzal bízott meg, hogy közöljem önnel. Kül­ügyminiszter úr, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya, a Kínai Népköztársaság központi kormányának októ­ber 1-i nyüafkozatát tudomá­sul véve, a Kínai Népköztár­saság kormányát ismeri el Kína egyedül törvényes kor­mányának és örömmel ragad­ja meg az alkalmat, hogy országaink között diplomáciai kapcsolatokat létesítsen.* Csehszlovákia felveszi a ü plomác al kapcsolalo! a fíina Népköztársasággal és msgszak'íia a d-plosnácal kancsóból a Kuonrnlang-ifQrflfáiinyal A csehszlovák kormány a keddi minisztertanácson öröm­mel fogadta Siroky minisz­terel'nökhelyettes beszámoló­ját a Kínai Népköztársaság kormányának megalakításá­ról. A kormány elhatározta, hogy azonnal diplomáciai kapcsolatot létesít Csehszlo­vákia és a Kínai Népköztár­saság között, megbízza a he­lyettes külügyminisztert, táv­iratilag értesítse a Kinai Népköztársaság külügymi­niszterét a dip'temáciai vi­szony felvételéről és megsza­kítja a diplomáciai kapcsola* tot a kantoni kuomintang­kormánnyal, amelynek prágai képviselőjét erről értesíti. A határozatnak megfelelő* en a- helyettes külügyminis** ter táviratban közölte a Ki* nai Népköztársaság külügy* miniszterével, liogy a kor­mány örömmel üdvözli a kínai népi kormány nylatkozatát szabadsága és függetlenségi megteremtéséről és diplomáciai kapcsolatot létesít Csehszlovt kin ás a Kínai. Képköztáryisát között. Megbénult az aiusrla" acél^rrae é: a $z?ráf!felí keveSkezfében A sztrájkoló amerikai bányá­szok és acélipari munkások szá­. ma már túlhaladta az egymil­S üót. A Reuter szerint 53 acél­gyár és 50 vasércbánva állott te 27 államban. Ez megbénítja az Egyesűit Államok aeélíerme* lésének 95 százalékát. A közel* jövőben sztrájk fenyeget 700 acélfeldolgozó üzemben is, nyolók azonban nem élősköd­hetnek a dolgoző nép munká­jából, anélkül, hogy ne vegyék ld részüket a közős tehemse* lésből is. Á dolgozó jiarasztságot, azokat a falusi dolgozókat, akik az ország valamennyi dolgozó­jához hasonlóan a mai rend­szőrnek, a kommunisták által vezetett népi demokráciának köszönhetik boldogulásukat, jobb életüket és ettől a rendu szertől remélhetik még boldo­gabb jövőjüket, nem sikerül már nekik visszatarianiok attól, hogy minden erejükkel segítsék a Párt állal vezett népi de­mokráciát. A falusi kizsák­mányolók, nagytőkések és kulá­kok könnyen szemben találják magukat az öntudatos dolgozó parasztsággal, akik ugy gondol­kodnak, mint például a három­száz forintot jegyző Makra Jenő algyői kisparaszt. »Ncmcsak a kölcsönjegyzéssef, hanem ha keli bottal, a kél öklömmel sis megvédem a néni demokráciát" — je'entetle ki Makra Jenő és ebben a kijelentésben dolgozó paraszltársai széles tömegei­nek vé'ejnényét fejezte ki. A kölcsönjegyzést azonban még nem ért véget a falvakban és a további sikerek biztosítása érdekében fokozott munkára van szükség. Elsősorban nép­nevelőink ennek a további mun­kának, a harcnak igazi katonái. Az ő jő munkájukon, helyes feL világosító tevékenységükön mú­lik nagyrészben a Tervkölcsön­jegyzés sikere. Rájuk hárul az a feladat, hogy olvan helyeken, ahol a kulákok befolyása érvé­nyesülni tudott, felhívják a dol­gozó parasztság figyelmét mind­azokra az óriási lehetőségre, ujabb támogatások sorozatára, amelyet az ötéves terv számuk­ra nyújt. Nekik kell felhívni a figyelmet arra, hogv a Terv­kölcsön egyik biztositéka azok­nak a hatalmas beruházások­nak, amelyek a tervgazdálkodá­son keresztül a clblgozó paraszt­ság életszínvonalát még tovább emelik, amelyek a magyar falvak és a tanvák soha nem látott vi­rágzó jövőjét teremtik meg s biztosítják, hogv a Wgozők ha­zájából soha ne lehessen töb­bet urak országa. A népi demokrácia földet adott, gépet ad. vi'íanyt, kultú­rát, telefont, rádiót, vagyis jó­létet, fényt, műveltséget visz a falvakba. Ezeket az eredménye­ket azonban mog is kell védeni és ennek a védelemnek egyik fontos eszköze a Tervkölcsön­jegyzés minél sikeresebb végre­hajtása. Hősi. nagy példák áll­nak e'őlíünk: a Szovjetunió dolgozóinak, a szovjel parasz­toknak példája, akik Torvköf­csöri-jegyzéscikkel hasonlókép pen hozzájáru'tak ahhoz, hogy országuk, a nép állania erősöd­jék, gazdagabb legyen és ezzel sajálmaguk is még zavartala­nabb, még biztosabb és nyu­godtabb életkörülmények kő* zőtt éljenek. Nálunk is az uj utak, gépállomások, uj község­házak, kullurházak, orvosi ren­delők, a füstölgő pelrédenm* fámpák helyén kigyulladó vil­lanyvilágítások és a többi aján­déka népi demokráciánknak, mind arra fieyelmezlet, liogy ezeket meg is keli védeni.ezek­hez a leadásokhoz hozzá is keh járulni. Minden hozzájárulás azonban még gazdagabbá tesz bennünket, mert sajátmagának vásárol, aki Népköztársaságunk bevásárlásaihoz hozzájárul. A Tervkölcsön-jegyzésset dob gozó parasztságunk az irányt­mufató ipari munkásággal szoros szövetségben még inkább tulajdonosa lesz ennek az or­szágnak, s az ország boldog tulajdonosai maguknak építik és rendezik be ezt az államot s • Szovjetunió által vezetett béke­tábor valamennyi tagjával együtt erős egységbe kováeső­léd va gondoskodunk arróf, hogy belső bitangoknak, vagy pénz­éhes imperialista hatalmassá­goknak neliogv kedve kereked­jék elvenni a tervszerű munka gyümölcsét. Még boldogabb, független és szabad Magyaror­szág képe alakul itt ki a Terv kó'esün-jegyzés nyomán, ofyan országé, amelyet nem ráznai meg belső válságok, hanem I dolgozók millióinak derűs, vi­dám, boldog élele jelzi a szo­cialista építőmunka dfidalát.

Next

/
Thumbnails
Contents