Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-04 / 230. szám

Jegyezz Ötéves Tervkilcslnt a boldog, erős, független Magyarországért! 4 Szovjetunió jegyzéke és a magyar kormány nyilatkozata a nyugatnémet külön kormány ügyében vi. évi. 230 szam. Ara 60 fillér 1949 októbsr 4 kedd 4 „MUTASD CSAK ELVTÁRS A CÉDULÁT" (B. P.) Rákosi elvtárs mond­ta a Nagybudapesti Párt aktí­ván: „A Magyar Dolgozók Pártja, demokráciánk miliden hűséges katonája, minden ma gyar patrióta ezúttal is egy emberkért. teljesíti hazafias kötelességét és a kölcsön jegy­zésével ad választ a népi de­mokrácia minden ellenségé liek." Valóban, az ötéves Terv­kölcsönt Szegeden éppen úgy, mint az egész országban, — nagy lendülettel és ünepiés­sel fogadták a legkülönbö­zőbb munkaheyeken dolgozók — munkások, parasztok, ér­telmiségiek, hivatalnokok, — hazánk minden hű fia. Je­gyezték a kölcsönt már — a szó legszorosabb értelmében az első percekben, már szer­da este azok az üzemi mun­kások, akik a gyárban hal­lották a kormány felhívását. Sokan voltak, akik még Szer­da -éjjel — a rádió meghall­gatása után — hazulról be­mentek a gyárba., hogy az első. jegyzők között lehesse­nek. Csütörtökön a reggeli órákban — a legtöbb üzem­ben azonban már a délelőtt folyamán — sziv.te minde-a mukás jegyzett kölcsönt. A csütörtöki nap nz újságokból, a rádión keresztül, az egész város — a dolgozó kisembe­rek, iparosok, kereskedők, hi­vatalnokok, az éríelmi°égi dolgozók Í3 értesüliek a kor­mány felhívásáról és minden­ki a-ren iparkodott, hogy mi­nél hamarabb jegyezzen köl­csönt. Kialakult már az első órákban, már az első napon a szegediek között az a spon­tán versengés, amely később •— már a csütörtöki nap fo­lyamán — szervezett formá­kat öltött az ilzemek, szer­vezetek között és kialakult ez a verseny az egye3 emberek között is. Ki jegyez hama­rább ... ? És ennek a ver­senynek még egy pontja volt. Még egy pontot iktattak a versenyfeltételek közé az ese­mények Mikor az első jegyzők, a szerda esti műszakok munká­sai csütörtök délben bejöttek a gyárba és megnézték, — mondhatnánk felmérték — Oz előző műszak jegyzési íveit, azt, hogy a délelőtti munká­sok mennyit jegyeztek — egy­néhányan igy szóltak a bi­zalmihoz: >- Adja ide, szak­társnő a mi ívünket*, vagy: »Mutasd csak, elvtárs, a cé dulát.c Aztán ccruzál vetlek — és megszületett, előtérbe került a másik versenypont: tKi jegyez többet?* így javította át Rekuska Ist­ván né ceruzája a 300-at 600-ra, a Magyar Kenderben, így igazí­totta ki ugyancsak a Magyar Kenderben a kettest 7-esre az iven Torina László a mellette álló elvlúrsnőlől kölcsönkért töltőtollal. Ez csütörtökön volt — és még azt keli elmondanunk itt, hogy Terma László az 500 ' forintos pőtjegyzés után iyy szólt: »Tulajdonképpen csak most értettem meg teljes egé­szében, Iiogy Imiről is van sző...« De nemcsak a TisZa balpartján játszódott le csütörtökön és a következő napokon számos, a Rekuskánééliez, a Torma Lász­lóéhoz hasonló eset. A jobbparton is működésbe léptek már a csütörtöki nap fo­lyamán a ceruzák és megSer-i centek a tollak. Makra Júlia a szegedi Kenderben a 700 forin­tot ezer forintra javította ét: "Nézze elvtárs, ez nem is lolyan nehéz, mert csak egy nullát kell utánairni és ezt a hetest meg ugyancsak könnyű egyesre átjavitani. Miind! a kettőnek egyenes a szára...* Igiazat be­szélt Makra Julla, dto igaza Volt annak az idősebb elvtársnak is, aki miközben egy ötöst hetesre javított, még hozzátette Makra Júlia valóban optimizmustól, életvidám ságtói tíkengő szavai­hoz, — nem kisebb optimiz­mussal: rMég azért is könnyű, mert ahhoz képest, amit nekünk ez a rendszer adott— mi nem tu­dunk annyit adni, hogy élmoncthas suk: eleget adtunk.« Es annak a 154 munkásnak a Szegedi Ken­derben, aki csütörtökön — és ja többinek is, aki a következő napokban Szeged különböző üze­meiben, munkahelyein, hivatalai­ban »igazitott« az előzőleg beirt számokon, a kezét ugyanaz a ha­talmas erő mozgatta, ami a Mak­ra Júliáét is: Az, hogy .arend­szerünk munkát, felemelkedést, jobb ruhát, több és fehérebb kenyeret, bölcsődét, napközi­otthont és még számtalan szinte egy lélegzetre fel sem sorolható Jót adott. Nagyszeged! üzemi munkássá­ga között ezt a spontán kelet­kezett jelenséget, a pót jegyzést, ezt az üzemi munkásoknak már szinte mozgalommá fejlődött ki­állását igen sokra kell értékel­nünk. Ez fokozottan mutatjta, hogy az üzemek dolgozói, iá munkásosztály fiai élen járnak, példát mulatnak a termelésben, a szocializmus építésében és a hazafias kiállásban egyaránt. Nem vetetlenek ezek a jelen­ségek, semmiképpen sem azok. Hanem szükségszerű következmé­nyei és kézenfekvő magyarázatai annak, hogy dolgozóink bíznak a rendszerben, biznak a Párt­ban és követik, ragaszkodnak Rákosi elvtárshoz. E, az re ii 'é e l'en, l o y Nagy Ferenc 80 éves Tó-utcai lakos mikor elmentek hozzá csütörtö­kön és megmagyarázták neki a Tervkölcsön jelentőségét, igy szólt: "Elvtársak, jöjjenek hol­nap.* A népnevelők még beszél­gettek Nagy Ferenccel egy da­rabig. Magyarázták a kölcsön­nel kapcsolatos dolgokat — az­tán elmentek. Azzal mentek el, hogy »az öreg úgysem jegyez*, mert a lakása Igen szegényes körülményeket mutatott és már »ez öreg, ez nem érti meg, nem látja a kölcsön hatalmas jelen­tőségét*. — De. másnap, mivel­hogy úgyis arra jártak, csak uay kíváncsiságból benézlek hoz­zá. — "Sosem gondoltam vol­na* — igy mesélte el az egyik népnevelő elvtárs —, »az öreg kicsomagolta az ű>á£papirból a pénzt.., Mikor megmondtuk ne­ki, hogy nem nekünk kell fi­zetni, hanem a csekken kell be­küldeni, igy szólt: »Hát ha ezt tudom, már tegnap aláírom. Ma­guk elvtársak engem ggőieget­tek-győzögettek és azt meg elfe­lejtették megmondani, hogyan is megy ez a dolog. >A szomszéd­ban tudtuk meg, hogy az öreg a cipőjét adta el...« Véletlen ez? Nem — nem vé­letlen, hanem egyenes következ­ménye, kézenfekvő magyarázata és megnyilvánulása annak a bi­zalomnak, amely öregektől, fia­taloktól — attól a Börcsök Ottó tanulótól is, a sok közül, aki a Szegedi Kenderben dolgozik és szerda esti 50 forintos jegyzését csütörtökön 100-ra emelte —, nőktől, férfiaktól, ennek a ha­zának minden polgárától sugár­zik a Párt felé, Rákosi elvtárs felé. Annak a kifejezése, annak a szavakban, Tervkötvényekben való megnyilvánulása, hogy min­denki tudja: amit a Párt eddig csinált „az mindig fő volt — amit a Párt igért, az mindig megva­lósult. A Párt szavára, mint a t ősvdkl.lra ugy écffe-ek. Az sem véletlen, hogy a nép­nevelőink százai és ezrei a leg­odaadóbb munkát végzik a köl­csönjeigvz's terén. Nem véletlen, hogy Kreiner Péter, a P.úrt tag­jelöltje egymaga 9650 forint jegyzést gyűjtött, hogy a hat­vanéves Kecskeméti Józsefné egymaga 34 darab kötvényt je­gyeztetett egy napon — és vég­telen sorokban Írhatnánk ide a kiváló lelkes népnevelőink ne­veit 'és eredményeit, akik tud­ják, hogy hz egész magyar nép felemelkedését segítik elő jó munkájukkat, hogy az egész dolgozó emberiség békéjének út­ját "egyengetik, amikor Szeged utcáit járják — Csengele, öttő­mös, Kistemplomtanya homokos dülőutjait róják. Amikor meg­magyarázzák Nagy szeged falvai­>ban és tanyáin dolgozó parasz­jainknak, hogy miért jegyeztek ők, az üzemi munkások^ a városi dolgozók Tervkölcsönt — és mi­ért kell minden hazáját és ön­magát szerető falusi embernek iS hasonlóképpen Tervkölcsönt jegyezni. Megmagyarázzák, hogy miért kell ismét a ceruzát — ha ugy tetszik megnyálazni — és a nagyszegedi falvakban, ta­nyákon elkérni azt az ivet — sőt Visszakérni azt az ivet 'és jegyezni — és "igazitani*. Meg­magyarázzák l*. rámutatna1* a-r. ra, hogy Fehér Istváp, szaty­mazí mintagazda 500 forintja, Mészáros Lajos 800 forintja, mogyi Sándor kétholdas kisj raszt '500 forintja, Rácz Józse üllési nincstelen szegény 200 forintja — és a számo hazafias, derék 'dolgozó szegedi paraszt egymásra rafcc kölcsönkötvénye mind azt mo tatja, mind azt hirdeti: *Eddi& csak kaptam a demokráciáló most adok is neki.* Számtalan példát, számtala* esetet sorolhatnánk fel( amelyd^ mind azt mutatják, hogy NagjW szeged dolgozói között formáló^ dik, alakul a szocialista hazafW ség, Nagyszeged népe mcgért( és ét is érzi, mit jelent ez 4 szó, hogy haza és mit jelent * hazafiság fogalma. Nagyszeg 4 dolgozó népe megérti Rákosi elv>j társ szavait, hogy »<4 TervköU csőn sikerének nemcsak magyar\ de nemzetközi jelentősége is lesi A siker mutatja demokráciául erejét és szilárdságát és ezzé emeli országunk, mint a béke front egy tagjának nemzetkói jelentőségét. Ez a békefront nap ról napra erősödik.* Ehhez az erősödéshez járt! hozzá Nagyszeged dolgozó népa öntudatos munkásosztályunk, tíes rék parasztságunk, a néphez h( értelmiségi dolgozóink és a bei •"••ülőin- hiten betek tízezrei » Tervkölcsön-jegyzésckkel és pófc jegyzésekkel. Munkával, éüerséipel, barci készenléttel megvédjük a békét a haladó emberiség veieinje,' a Szovjeinnió oldalán Révai József elvtárs beszéde a Szabadság-téri bébeüanepen Nagybudapest dolgozó népe izzó lelkesedéssel vett részt va­sárnap délelőtt a Szabadság-téren megrendezett békenagygyű­lésen, hogy hitet tegyen a béke megvédése mellett. A feldíszí­tett téren hatalmas áradatban vonullak fel Csepel, Újpest, An­gyalföld, a külső és belső kerületek dolgozói, hogy a nemzet­közi békenapon tűntessenek a világ békeszerető népeinek harcos egysége mellett. Bcnke Valéria, az MNDSz nagybudapcsti titkára megnyitó­beszéde után viharos taps kö­zepette Révai József elvtárs, népmüvelésügyi miniszter, a nagygyűlés szónoka lépett a tnikrofónhoz. Beszéde bevezető részében rámutatott arra, hogy a nemzetközi béketébor dolgozói mellett a magyar dolgozók is megmutatják, hogy nemcsak szóbeszéd a jelszó: "Megvédjük a békét!* Révai. József elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy egy esztendővel ezelőtt indult el a nagy békemozgalom világszerte, amikor a háborús uszítók meg­kötötték az úgynevezett Atlanti paktumot. Az atombomba-monopólium és a Marshall-terv csődöt mondott — Mi bizonyítja ezt? Két fő­adujuk volt az imperialistáknak az ulolső néliány esztendőben, két fő fegyver ük, amire támasz­kodtak: az egyik a hírhedt Marshall­terv. a másik az atoiubomba­monopóliiun. Ma már a vak is látja, Iiogy ez a kél adu csődöt mondott, nem funkcionál többé. A Marshall­tervről azt mondották, hogy az Egyesült Államok önzetlen sc­gilségét je'cnti Nyugat-Európa országai" számára. Azt mondot­ták- a aaxáasá/i! felvirágzás esz­köze. Ma már nem keli nekünk bizonyítanunk, hogy ennek az ellenkezője igaz, bizonyítja ezt helyettünk az az erősödő, kibontakozó, pusztító gazdasági vá'ság, amely az Egyesűit Államokban vette kez­dőiét és terjed Nyugat-Európa felé. ..." Révai József elvb'rs ezután a2 > líomsiralé ia po'i'.iká járót* szólott és. leszögezte, hogy a Szovjetuniónak nem ma és nem tegnap óta, hanem 1917 óla van atomboni1 ja. Vájjon Trnman elnök mi "rí épp mosl iött a nyilvánosság elé nyitalkozalá* val? Egyesek szerint a nemzet* közi sajtóban ez a nyilatkozat • Szovjetunió atombombájáról azért hangzottak éppen most, hogy növeljék Nyugaton a liá* borús hangulatot és igy megtel remtsélc a hangulatot a fegyK verkezési program elfogad ásárfljj Erösödüünlt-e ? Ijsn, erösüdtUnk — A botnak azonban két van — folytatta Révai Józseí elvtárs —, függetlenül az amerít kai uszítók szándékaitól, a Szovjetunió atombombáid rőt fizó ló nyilatkozat növelt^ azokat a törekvéseket, am«j lyek békés megegyezést hövflf telnek a Szovjetunióval, a 00 ketáborral. Különösen álf ez Angliára Franciaországra, ahol nemcsa a dolgozó népnek, de sok poí gémak sincs tutnagy"kedve at íioz, hogy kisérleli nyul vagj 'k* kezében. ágyutöltelék legyen Amerib Révai József elvtárs ezutád hangsúlyozta, hogy a terjedi gazdasági válság ellenére a liSi borús part növelni akarja és nöf vélni fogja a fegyverkezési vet( senyt, de ki hiszi el, hogy ct az erö je'e és nem a jgyengex sísé. — Most nézzük meg a mj 4

Next

/
Thumbnails
Contents