Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-04 / 230. szám

Jegyezz Ötéves Tervkilcslnt a boldog, erős, független Magyarországért! 4 Szovjetunió jegyzéke és a magyar kormány nyilatkozata a nyugatnémet külön kormány ügyében vi. évi. 230 szam. Ara 60 fillér 1949 októbsr 4 kedd 4 „MUTASD CSAK ELVTÁRS A CÉDULÁT" (B. P.) Rákosi elvtárs mondta a Nagybudapesti Párt aktíván: „A Magyar Dolgozók Pártja, demokráciánk miliden hűséges katonája, minden ma gyar patrióta ezúttal is egy emberkért. teljesíti hazafias kötelességét és a kölcsön jegyzésével ad választ a népi demokrácia minden ellenségé liek." Valóban, az ötéves Tervkölcsönt Szegeden éppen úgy, mint az egész országban, — nagy lendülettel és ünepiéssel fogadták a legkülönbözőbb munkaheyeken dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek, hivatalnokok, — hazánk minden hű fia. Jegyezték a kölcsönt már — a szó legszorosabb értelmében az első percekben, már szerda este azok az üzemi munkások, akik a gyárban hallották a kormány felhívását. Sokan voltak, akik még Szerda -éjjel — a rádió meghallgatása után — hazulról bementek a gyárba., hogy az első. jegyzők között lehessenek. Csütörtökön a reggeli órákban — a legtöbb üzemben azonban már a délelőtt folyamán — sziv.te minde-a mukás jegyzett kölcsönt. A csütörtöki nap nz újságokból, a rádión keresztül, az egész város — a dolgozó kisemberek, iparosok, kereskedők, hivatalnokok, az éríelmi°égi dolgozók Í3 értesüliek a kormány felhívásáról és mindenki a-ren iparkodott, hogy minél hamarabb jegyezzen kölcsönt. Kialakult már az első órákban, már az első napon a szegediek között az a spontán versengés, amely később •— már a csütörtöki nap folyamán — szervezett formákat öltött az ilzemek, szervezetek között és kialakult ez a verseny az egye3 emberek között is. Ki jegyez hamarább ... ? És ennek a versenynek még egy pontja volt. Még egy pontot iktattak a versenyfeltételek közé az események Mikor az első jegyzők, a szerda esti műszakok munkásai csütörtök délben bejöttek a gyárba és megnézték, — mondhatnánk felmérték — Oz előző műszak jegyzési íveit, azt, hogy a délelőtti munkások mennyit jegyeztek — egynéhányan igy szóltak a bizalmihoz: >- Adja ide, szaktársnő a mi ívünket*, vagy: »Mutasd csak, elvtárs, a cé dulát.c Aztán ccruzál vetlek — és megszületett, előtérbe került a másik versenypont: tKi jegyez többet?* így javította át Rekuska István né ceruzája a 300-at 600-ra, a Magyar Kenderben, így igazította ki ugyancsak a Magyar Kenderben a kettest 7-esre az iven Torina László a mellette álló elvlúrsnőlől kölcsönkért töltőtollal. Ez csütörtökön volt — és még azt keli elmondanunk itt, hogy Terma László az 500 ' forintos pőtjegyzés után iyy szólt: »Tulajdonképpen csak most értettem meg teljes egészében, Iiogy Imiről is van sző...« De nemcsak a TisZa balpartján játszódott le csütörtökön és a következő napokon számos, a Rekuskánééliez, a Torma Lászlóéhoz hasonló eset. A jobbparton is működésbe léptek már a csütörtöki nap folyamán a ceruzák és megSer-i centek a tollak. Makra Júlia a szegedi Kenderben a 700 forintot ezer forintra javította ét: "Nézze elvtárs, ez nem is lolyan nehéz, mert csak egy nullát kell utánairni és ezt a hetest meg ugyancsak könnyű egyesre átjavitani. Miind! a kettőnek egyenes a szára...* Igiazat beszélt Makra Julla, dto igaza Volt annak az idősebb elvtársnak is, aki miközben egy ötöst hetesre javított, még hozzátette Makra Júlia valóban optimizmustól, életvidám ságtói tíkengő szavaihoz, — nem kisebb optimizmussal: rMég azért is könnyű, mert ahhoz képest, amit nekünk ez a rendszer adott— mi nem tudunk annyit adni, hogy élmoncthas suk: eleget adtunk.« Es annak a 154 munkásnak a Szegedi Kenderben, aki csütörtökön — és ja többinek is, aki a következő napokban Szeged különböző üzemeiben, munkahelyein, hivatalaiban »igazitott« az előzőleg beirt számokon, a kezét ugyanaz a hatalmas erő mozgatta, ami a Makra Júliáét is: Az, hogy .arendszerünk munkát, felemelkedést, jobb ruhát, több és fehérebb kenyeret, bölcsődét, napköziotthont és még számtalan szinte egy lélegzetre fel sem sorolható Jót adott. Nagyszeged! üzemi munkássága között ezt a spontán keletkezett jelenséget, a pót jegyzést, ezt az üzemi munkásoknak már szinte mozgalommá fejlődött kiállását igen sokra kell értékelnünk. Ez fokozottan mutatjta, hogy az üzemek dolgozói, iá munkásosztály fiai élen járnak, példát mulatnak a termelésben, a szocializmus építésében és a hazafias kiállásban egyaránt. Nem vetetlenek ezek a jelenségek, semmiképpen sem azok. Hanem szükségszerű következményei és kézenfekvő magyarázatai annak, hogy dolgozóink bíznak a rendszerben, biznak a Pártban és követik, ragaszkodnak Rákosi elvtárshoz. E, az re ii 'é e l'en, l o y Nagy Ferenc 80 éves Tó-utcai lakos mikor elmentek hozzá csütörtökön és megmagyarázták neki a Tervkölcsön jelentőségét, igy szólt: "Elvtársak, jöjjenek holnap.* A népnevelők még beszélgettek Nagy Ferenccel egy darabig. Magyarázták a kölcsönnel kapcsolatos dolgokat — aztán elmentek. Azzal mentek el, hogy »az öreg úgysem jegyez*, mert a lakása Igen szegényes körülményeket mutatott és már »ez öreg, ez nem érti meg, nem látja a kölcsön hatalmas jelentőségét*. — De. másnap, mivelhogy úgyis arra jártak, csak uay kíváncsiságból benézlek hozzá. — "Sosem gondoltam volna* — igy mesélte el az egyik népnevelő elvtárs —, »az öreg kicsomagolta az ű>á£papirból a pénzt.., Mikor megmondtuk neki, hogy nem nekünk kell fizetni, hanem a csekken kell beküldeni, igy szólt: »Hát ha ezt tudom, már tegnap aláírom. Maguk elvtársak engem ggőiegettek-győzögettek és azt meg elfelejtették megmondani, hogyan is megy ez a dolog. >A szomszédban tudtuk meg, hogy az öreg a cipőjét adta el...« Véletlen ez? Nem — nem véletlen, hanem egyenes következménye, kézenfekvő magyarázata és megnyilvánulása annak a bizalomnak, amely öregektől, fiataloktól — attól a Börcsök Ottó tanulótól is, a sok közül, aki a Szegedi Kenderben dolgozik és szerda esti 50 forintos jegyzését csütörtökön 100-ra emelte —, nőktől, férfiaktól, ennek a hazának minden polgárától sugárzik a Párt felé, Rákosi elvtárs felé. Annak a kifejezése, annak a szavakban, Tervkötvényekben való megnyilvánulása, hogy mindenki tudja: amit a Párt eddig csinált „az mindig fő volt — amit a Párt igért, az mindig megvalósult. A Párt szavára, mint a t ősvdkl.lra ugy écffe-ek. Az sem véletlen, hogy a népnevelőink százai és ezrei a legodaadóbb munkát végzik a kölcsönjeigvz's terén. Nem véletlen, hogy Kreiner Péter, a P.úrt tagjelöltje egymaga 9650 forint jegyzést gyűjtött, hogy a hatvanéves Kecskeméti Józsefné egymaga 34 darab kötvényt jegyeztetett egy napon — és végtelen sorokban Írhatnánk ide a kiváló lelkes népnevelőink neveit 'és eredményeit, akik tudják, hogy hz egész magyar nép felemelkedését segítik elő jó munkájukkat, hogy az egész dolgozó emberiség békéjének útját "egyengetik, amikor Szeged utcáit járják — Csengele, öttőmös, Kistemplomtanya homokos dülőutjait róják. Amikor megmagyarázzák Nagy szeged falvai>ban és tanyáin dolgozó paraszjainknak, hogy miért jegyeztek ők, az üzemi munkások^ a városi dolgozók Tervkölcsönt — és miért kell minden hazáját és önmagát szerető falusi embernek iS hasonlóképpen Tervkölcsönt jegyezni. Megmagyarázzák, hogy miért kell ismét a ceruzát — ha ugy tetszik megnyálazni — és a nagyszegedi falvakban, tanyákon elkérni azt az ivet — sőt Visszakérni azt az ivet 'és jegyezni — és "igazitani*. Megmagyarázzák l*. rámutatna1* a-r. ra, hogy Fehér Istváp, szatymazí mintagazda 500 forintja, Mészáros Lajos 800 forintja, mogyi Sándor kétholdas kisj raszt '500 forintja, Rácz Józse üllési nincstelen szegény 200 forintja — és a számo hazafias, derék 'dolgozó szegedi paraszt egymásra rafcc kölcsönkötvénye mind azt mo tatja, mind azt hirdeti: *Eddi& csak kaptam a demokráciáló most adok is neki.* Számtalan példát, számtala* esetet sorolhatnánk fel( amelyd^ mind azt mutatják, hogy NagjW szeged dolgozói között formáló^ dik, alakul a szocialista hazafW ség, Nagyszeged népe mcgért( és ét is érzi, mit jelent ez 4 szó, hogy haza és mit jelent * hazafiság fogalma. Nagyszeg 4 dolgozó népe megérti Rákosi elv>j társ szavait, hogy »<4 TervköU csőn sikerének nemcsak magyar\ de nemzetközi jelentősége is lesi A siker mutatja demokráciául erejét és szilárdságát és ezzé emeli országunk, mint a béke front egy tagjának nemzetkói jelentőségét. Ez a békefront nap ról napra erősödik.* Ehhez az erősödéshez járt! hozzá Nagyszeged dolgozó népa öntudatos munkásosztályunk, tíes rék parasztságunk, a néphez h( értelmiségi dolgozóink és a bei •"••ülőin- hiten betek tízezrei » Tervkölcsön-jegyzésckkel és pófc jegyzésekkel. Munkával, éüerséipel, barci készenléttel megvédjük a békét a haladó emberiség veieinje,' a Szovjeinnió oldalán Révai József elvtárs beszéde a Szabadság-téri bébeüanepen Nagybudapest dolgozó népe izzó lelkesedéssel vett részt vasárnap délelőtt a Szabadság-téren megrendezett békenagygyűlésen, hogy hitet tegyen a béke megvédése mellett. A feldíszített téren hatalmas áradatban vonullak fel Csepel, Újpest, Angyalföld, a külső és belső kerületek dolgozói, hogy a nemzetközi békenapon tűntessenek a világ békeszerető népeinek harcos egysége mellett. Bcnke Valéria, az MNDSz nagybudapcsti titkára megnyitóbeszéde után viharos taps közepette Révai József elvtárs, népmüvelésügyi miniszter, a nagygyűlés szónoka lépett a tnikrofónhoz. Beszéde bevezető részében rámutatott arra, hogy a nemzetközi béketébor dolgozói mellett a magyar dolgozók is megmutatják, hogy nemcsak szóbeszéd a jelszó: "Megvédjük a békét!* Révai. József elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy egy esztendővel ezelőtt indult el a nagy békemozgalom világszerte, amikor a háborús uszítók megkötötték az úgynevezett Atlanti paktumot. Az atombomba-monopólium és a Marshall-terv csődöt mondott — Mi bizonyítja ezt? Két főadujuk volt az imperialistáknak az ulolső néliány esztendőben, két fő fegyver ük, amire támaszkodtak: az egyik a hírhedt Marshallterv. a másik az atoiubombamonopóliiun. Ma már a vak is látja, Iiogy ez a kél adu csődöt mondott, nem funkcionál többé. A Marshalltervről azt mondották, hogy az Egyesült Államok önzetlen scgilségét je'cnti Nyugat-Európa országai" számára. Azt mondották- a aaxáasá/i! felvirágzás eszköze. Ma már nem keli nekünk bizonyítanunk, hogy ennek az ellenkezője igaz, bizonyítja ezt helyettünk az az erősödő, kibontakozó, pusztító gazdasági vá'ság, amely az Egyesűit Államokban vette kezdőiét és terjed Nyugat-Európa felé. ..." Révai József elvb'rs ezután a2 > líomsiralé ia po'i'.iká járót* szólott és. leszögezte, hogy a Szovjetuniónak nem ma és nem tegnap óta, hanem 1917 óla van atomboni1 ja. Vájjon Trnman elnök mi "rí épp mosl iött a nyilvánosság elé nyitalkozalá* val? Egyesek szerint a nemzet* közi sajtóban ez a nyilatkozat • Szovjetunió atombombájáról azért hangzottak éppen most, hogy növeljék Nyugaton a liá* borús hangulatot és igy megtel remtsélc a hangulatot a fegyK verkezési program elfogad ásárfljj Erösödüünlt-e ? Ijsn, erösüdtUnk — A botnak azonban két van — folytatta Révai Józseí elvtárs —, függetlenül az amerít kai uszítók szándékaitól, a Szovjetunió atombombáid rőt fizó ló nyilatkozat növelt^ azokat a törekvéseket, am«j lyek békés megegyezést hövflf telnek a Szovjetunióval, a 00 ketáborral. Különösen álf ez Angliára Franciaországra, ahol nemcsa a dolgozó népnek, de sok poí gémak sincs tutnagy"kedve at íioz, hogy kisérleli nyul vagj 'k* kezében. ágyutöltelék legyen Amerib Révai József elvtárs ezutád hangsúlyozta, hogy a terjedi gazdasági válság ellenére a liSi borús part növelni akarja és nöf vélni fogja a fegyverkezési vet( senyt, de ki hiszi el, hogy ct az erö je'e és nem a jgyengex sísé. — Most nézzük meg a mj 4