Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

4 Szombat, 1949 weptember 17. 1931-ben Hclényinek adtam letartóztatásom alkalmával, WÍnl annak a körülményeiről Itt már beszámoltam. Meg is kérdeztem, hogyan került az ó kezébe ilyen dokumentumról egy ilyen fényképmásolat. „énrám nem apró munVót biznak" Talán a jugoszláv fasiszta rendőrségnek volt korábban kapcsolaia a magyar rendőrséggel és onnan kaptak adatokat, mint ahogy kiszokták egymással cserélni a fasiszta rendőrségek az információt, vagy milyen formá)>an? Rankovics erre azt válaszolta, hogy néni a jugoszláv fasiszta rendőrségek irattárából kerüli ez el^, hanem az amerikaiak adták ál. A horthysta rendÖrsé© iraltánút nyugatra men. telték át, amikor a kormány ós a különböző halósági szer. vek nyugatra meneküllek a háború befejező szakaszában és ez az irattár az amerikai rónában az amerikaiak kezélic került. Rankovics tói megkérdeztem, milyen alapon adhatták át neki az amerikaiak ezt a fénvképmásolalot. Rankovics ezt válaszolta: Semmi értelme nincs, hogy egy. más előtt zsákba macskát áral junk, annál kevésbbé, mert lAlnom kell az ő teljes politikáinkat és kapcsolataikat. 6 megmondhatja nekem, hogy az amerikaiakkal ők kapcsolatban állanak. Ez mindenek előtt az a kézenfekvő tény •mely előttem első altoalom•oal bebizonyította, hogy nemcsak a már Franciaorazágban beszervezett jugoszlávok voltak szoros kapcsolatban az amerikaiakkal, hanem a jugoszláv kormánykörök tagjai közül is többen, beleértve Tito miniszterelnököt, I Rankovics belügyminiszter is. Itt még ki kell térnem arra, hogy miután Rankovics nekem ezt a fényképeid o'atot felmutatta, én azt mondtam neki, hogy teljesen felesleges ennek a fényképmásolatnak a birtokában engem formálisan is beszervezni, hiszen én is politikailag egyetértek velük. Rnnkpvics erre azt mondotta, én mint belügyminiszter megérthetem, hogy 6 mint belügyminiszter szakszerűségi szempontból fontosnak tartja ennek az apró munkának is elvégzését, hogy minden eszKŐzzel be legyenek biztosítva arról, hogy én az őf ntasitásaiknak eleget fogok tenni. Egyébként megnyugtatnak engem — mondotta Rankovics —, hogy énrám ők nem apró munkát akarnak bizni, ismerik az én képességeimet, a kormányban és pártban elfoglalt helyzetemet és énrám ők nagy politikai feladatokat fognak hárilani. ,Egyenlőre Tito nevében igy vegyem utasításnak" ís ezzel kapcsolatban megmondotta, hogy későbben sok mindenről fogunk még be. •aélni. Egyelőre Tito nev"ét>cn is vegyem utasításnak azt, hogy hajtsam végre azokat a feladatokat — amennyiben még nem tettem volna nekik teljesen eleget —, amelyéket 1916 végén Himmlcr, tehát az Bmcrikai hírszerzés egyik vezetője mondott énnekem. Elnök: Akkor is hivatkozott S Ilimmlcrre? Rajk: Ezzel kapcsolatban is emiitette újból, hogy őket pontosan értesítették a Himmlcrrcl való beszélgetésemről, erről tud Tito miniszterelnök és ő is. Ezeket az utasitásokat fentartjík, amennyiben nem teltem volna eleget, logyek eleget ezeknek. Különösképpen aláhúzták azt, honn a Kommunista Párton belül minél tevékenyebben hassak oda, hogy egy erős Rákosi-ellenes frakdó, azaz nacionalista, szovjetellenes frakdő alakuljon kl. Itt meg kell jegyeznem azt, hogy ez alkalommal, mint ahogy mondottam, ténybelileg kellett meggyőződnöm arról, hogy Tito miniszterelnök, Rankovics belügyminiszter és más vezető államférfiak között és az amerikai hírszerző szervek között szoros kapcsolat van és az volt a feltevésem, ami bennem később1 snég jobban megerősödött, hogy ennek a kapcsolatnak Tito miniszterelnök, Rankovics belügyminiszter és mások, valamint az amerikaiak között régebbi keletünek kell lennie, mert hiszen uibeletü kapcsolattal lehetetlen egy ilyen teljes együttműködés. Nincsenek és később sem szereztem errevonatkozólag, illetőleg nem láthattam ténybeli beigazolást. De ma sem tudok szabadulni attól a feltételezéstől, hogy az amerikaiak magát Titot is minden valószínűség szerint, vagy már a fasiszta Jugoszlávia Idejéből Titot kompromitáló adat birtokában, vagy pedig a m'ásodik világháború tartama alatt Titonak az amerikalakkal való érintkezésével kapcsolatban, Tltora kompromittáló adat birtokában kézben tarfják épp ugy, mint ahogy a már Krandaországban beszervezett többi mai jugoszláv vezető államférfit is. I i Rajk ezután a Brankov nt)La Titoéknak teljesített kémkedésről beszélt. í 1 Elnök: Milyen természetű volt ez az adatszolgáltatás. TénybeliIca mire terjedt ki? i Rajk: Kiterjedt például, ami a jugoszlávokat, a jugoszláv kormányt rendkívül érdekelte — a magyar költségvetésre. Azután a Nagy Ferenc-féle, illetőleg a Független Kisgazda Párt jobboldala által, a Kovács Béla és mások által vezetett összeeskü vés adataira. Megkapták tőlem n rendőrség működési és szolgálati szabályzatát. Kértek tőlem és rrc ffaoták Magyarország közigazgatási térképét. Mindezek lényegében államtitkot képeznek fa mint államtitkot kapták meg tőlem Brankovon keresztül a jugoszláv körök. A rendőrséget és a honvédséget Tito politikájának befolyása alá akarta helyezni Elnök: Katonai területre nem tzrjedt ki az adatszolgáltatás? Rajk: Katonai területre nem terjedt ki azért — Jóllehet én akkor ezt nem tudtam, később szereztem róla tudomást —, mert Kekik katonai vonalon külön hálózatuk volt közvetlenül Pálffyhoz. Rnnkovlccsal való első találkozásom után a Brankovval való érintkezésem uj jelleget kapott. Mint aliogy Rankovics nekem Jelezte, a beszélgetés alkalmával, egymás ulán érkeztek az 6 részérő! utasítások. Alighogy sásszalérlom, a Brankov utján továbMtott egyik ilyen utasítás •z vo't, hogy minden eszközzel hassak oda, hogy a rendőrség, valamint a honvédség vezető poszljaira a mi politikánknak mejfe'e'ő, tehát nacionalista, •ovi ni szí a, szovjelellcties, számunkra meghízható elemeket helyezzek el. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyel met arra is, hogy nem elég esak ilyenfajta e'omeknek az el helyezése vezelő posztokban, hanem Igyekezzek oda halni, hogy a rendőrség egésze és a honvédség1 egésze mint fegyveres alakulatok Tito politikájának befolyása alá kerüljenek, száz nacionalista, soviniszta, wovjelellenes tartalommal az Egyesült Államok felé orientálódússal telítődjék. Ennek a "•oevalésitására Rankovics az üzeneten keresztül javasolta rendőrségek küldését Jugoszláviába, ahol a rendőr és honvéd küldőiteket minden Jóval ei fogják látni, Tite személyét közöttük népszerűsítik, Jugoszláviának minden e'őnyét és nagyszerűségét — mint ahogy snó't az üzfnet — be fogják neki mutatni, ho»$r ezáltal a legjobb benyomással hazatérve ők a rendőrségen és a honvédségen beVil jugoszlávbarát po lilikát folytathassanak. Megjegyzem, hogy a rendőrküldöltség kiküldése Jugoszláviába meg is történt, hogy ne legyen az egyoldalúság miatt nagyon fel tünő dolog, a jugoszlávok is küldtek Ide csere a'apon egy ju gosztáv rcndőrküldöttséget Ugyancsak a honvédségen ós a rendőrségen belüli jugoszláv barát po'itikának az étmélyilé sére Rankovics javasolta, hogy honvédtiszteket és rendőrtiszteket hoznak javaslatba a kormánynál, jugoszláv, honvéd, illetőleg rendőrtiszti ' iskolákra való küldés végett, hogy ott teljes egészében a Tito-rendszer és Tito-politika számára megbízható fegyveres vezelő embe rcket faragjanak ki belőlük. „Ami a rendőrségi részt illet', én, m'nt be!ügym'n;szter magam hajfoltom végre' Rankovics Brankovon keresztül egy másik alkatommal üzente azt is, hogy nemcsak a honvédség és a rendőrség vezető helyein, hanem az "államapparátus legkülönbözőbb helyein, minisztériumokban közhivatalokban, üzemekben, községi, vá rosi intézményekbe, mindenhová igyekezzék nacionalista, soviniszta, szovjctellenes, angiolameiikaibarát elemeket elhelyezni. Meg is nevezte hogy erre a célra felhasználhatom Szonyi Tibort is, aki a Kommunista Párt vonalán ezt a politikát elősegíti. Igy tudtam meg azt, hogy Szőnvi Tibor is — aki az amerikaiaknak volt a beszervezett embere és már mint ilyen került haza Jugoszlávián keresztül Magyaror szagra —, az amerikaik rész beni feladatok ellátására ugyancsak átadták a .j'ugo szláv vonalra- Azért mondom, hogy részbeni feladatok ellátására. mert az én tudomásom szerint Szőnyinek a jugoszláv vonaltól függetelnül az amerikaiakkal mindvégig szoros, közvetlen kapcsolata volt Ami a rendőrségi részt Illeti, ott nem kellett utasi lást adnom senkinek, meri én mint belügyminiszter magam hajthattam azt végre. Rankovics üzenetéhez tartozott az is, hogy — és ez talán időbei ileg még hamarább történt, mint a Szőnyinek szóló üzenet, hogy az 1947-es választásokon igyekezzék elősegíteni a Baran kovics Pártnak és a Pfeiffer Pártnak a választási propagandáját. Rankovicsnak egy másik üzenete ebből az időből az volt — ez szorosan kapcsolódik ehhez a választási üzenethez —, hogy húnyjak sze* met affelett és a pártvezetőségen, a kommunista pártvezetőségen belül, mint a tit* kárságnak tagja igyekezzek odahatni, hogy a jobboldali szociáldemokratáknak a választások alatt kifejlett, rendkívül erős népi demokrácia ellenes, szovjet ellenes, angolszász bárót politikáját! megtűrjük. „Hegfelel a mi politikai cé'joínknok, azoz népi demokrácia és szovjeleS'enes célkitűzéseinknek" 6 azt üzente ugyancsak az előző politikai érveléssel, hogy én hassak oda a pártvezetőségen belül, hogy a jobboldali szociáldemokratáknak semlegesítésük végett különböző pozíciókat engedjünk át, legfeljebb érvelje nek azzal, hogy átmenetileg ezt az engedményt megteszszük és később visszahódítjuk. Ezen ax alapon — ízőR az üzenet — kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy az államélet különböző terüle lén, de különösképpen a rendőrség karhatalmi alakulatainál, az államvédelmi szerveknél, így az ÁVO-nál. az Államvédelmi Osztálynál, vala mint a gazdasági rendőrségnél, a katonapolitikai ostt tályoál, valamint a honvédségnél vezető állásokba jobb* oldali szociáldemokratákat juttathassak be. Rankovics itt már meg is indokolta, hogy miért javasolja ő ezt' Brankovon keresztül. Ő azt mondta, a jobboklali szoeiál* demokratákkal mindeneseírd van egy kozÖ3 bázis, az, hogy az Egyesült Államokra éa Angliára orientálódnak, Szov, jetellenesek és éppen ezért; ha ők vannak benn a hadse* regben, rendőrségnél, fegyveres alakulatnál. az állam* apparátus különböző területein, ez megfelel a mi politii kai céljainknak is. azaz népi demokrácia, és szovjetellenef célkitűzéseinknek is. Kihúzom a rendőnéqet a népi demokralikur poiitika alól Rajk ezután h rendőrségi párts/e veze'.ek felosz'a'átával kapcsolatban beismerte, hogy ez is jugoszláv követelés volt. Fnnelf hasznát az összeesküvés szempontjából Rajk ebben látta: — Kihúzom a rendőrséget a népi demokratikus politika befolyása alól, ezenfelül a Kommunista Párt ellenőrzése alól. Másrészt pedig mint belügyminiszteri párlellenőrzó6 nélkül teljhatalmú urává és vezetőjévé válhatok a rendőrségi szervezetnek, tőlem teszem függővé az egész alakulatot és mint ilyen, alkalmas lesz majd egy kormányellenes megmozdulásnál, mint egységes fegyveres alakulatEzt kellelt volna a rendőrség mintájára később a honvédséginél is végrehajtani. Ezt tudom előadni a jugoszlávokkal való kapcsolatomról 1947. év végéig. Illetőleg még egy dolgot fel kell említenem, aminek Ugyancsak van jelentősége és amit kifelejtettem. 1947. év végén került napirendre Jugoszlávia és Magyarország közölt a barátsági szerződés megkötése. Ezzel kapcsolalban Rrankov azt üzente, hogy használjam ki ezt az alkalmat Tito népszerűsítésére, mert Tito népszerűsítése önmagában véve is Tito személyén keresztül Tito politikájának a népszerűsítését, vonzóerejének megnövekedését jelenti. Azt is üzente, hogy Tito fogadtatása Magyarországon hivatalból is, mint belügymi. niszterre, rám tartozik és én olyan fogadtatásról gondoskodjam, amely csak a legnagyobb vezérnek jár ki. A rész. letek megbeszélésére, hogy a Tito személye körüli propaganda a legszélesebb mérő Leket öltsg és sikerüljön, Rankovics belügyminiszter leküldelle pár nappal a kormányküldöttség érkezése előtt Milicset, aki tudomásom szcrint a jugoszláv UDB-nak a vezetője, vagy legalább is egyik vezelő tisztviselője volt Miliccsel együtt egy egész, kii különítmény érkezeit, amely* nek minden egyes tagja egyegy területen külön feladatot kapóit, Milics Brankovval együtt keresett fel engem lakásomon, előadták azt. hogjj ámbár Titonak sok ellenségé van és ámbár Magyarországod politikailag már annyira megi szi'á'dult a ('e rokralikusrcnrft szer. horry különösebb óvintéz* kedést Tito személyének biztosi tására nem kellene tenni, rncgü ezt az alkalmat ki heli Iiasz* . nálni egy túlméretezett bizJ tonsági intézkedésre, hogy ezen keresztül Tito vezén egyénisége kihanasulyozás) nyerjen. Olyan dolgokat ja* vasoltak, hogy azon az uI vo^ nalon, ahol Tito az elszállásolási helyére megy, vagj| ahol ilt-larlózikodása alatt 4 különböző hivatalos teendőid ellátása végeit meg kell, hogyi forduljon, az összes nlcárai nóző lakásokból mindenkit lakoltassanak ki. A magvai kormány beavalkozolt a dologba és a túlzott intézkedések megtételét énnálam, mini lte'üxvminiszternél egy szerűen megtiltatta. Tito érkezésével kapcsolatban külön feladatot kantám arra, hogy egy vnló. ságos örömünnepet rendezzünk Budapesten, fáklyás rnfi. nettel, stb. megjelent füzet formájában Vádira! Rajk Lász'ó ós társai elleni külügyben Olvassuk! Ismertessük! Terjesszük! 24 oldal ára 20 fillér. Kapható az MDP szerveze lekben, tömegszervezetokbeD, Szikra-bizoruínjosoknát és könyvkereskedésekben. Kiadja a miniszterelnökség) sajtóosztálya. |