Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

4 Szombat, 1949 weptember 17. 1931-ben Hclényinek adtam letartóztatásom alkalmával, WÍnl annak a körülményeiről Itt már beszámoltam. Meg is kérdeztem, hogyan került az ó kezébe ilyen dokumentum­ról egy ilyen fényképmásolat. „énrám nem apró munVót biznak" Talán a jugoszláv fasiszta rendőrségnek volt korábban kapcsolaia a magyar rendőr­séggel és onnan kaptak ada­tokat, mint ahogy kiszokták egymással cserélni a fasiszta rendőrségek az információt, vagy milyen formá)>an? Ran­kovics erre azt válaszolta, hogy néni a jugoszláv fasiszta rendőrségek irattárából kerüli ez el^, hanem az amerikaiak adták ál. A horthysta rend­Örsé© iraltánút nyugatra men. telték át, amikor a kormány ós a különböző halósági szer. vek nyugatra meneküllek a háború befejező szakaszában és ez az irattár az amerikai rónában az amerikaiak kezélic került. Rankovics tói megkér­deztem, milyen alapon ad­hatták át neki az amerikaiak ezt a fénvképmásolalot. Ran­kovics ezt válaszolta: Sem­mi értelme nincs, hogy egy. más előtt zsákba macskát áral junk, annál kevésbbé, mert lAlnom kell az ő teljes politi­káinkat és kapcsolataikat. 6 megmondhatja nekem, hogy az amerikaiakkal ők kapcso­latban állanak. Ez mindenek előtt az a kézenfekvő tény •mely előttem első altoalom­•oal bebizonyította, hogy nem­csak a már Franciaorazágban beszervezett jugoszlávok vol­tak szoros kapcsolatban az amerikaiakkal, hanem a ju­goszláv kormánykörök tagjai közül is többen, beleértve Ti­to miniszterelnököt, I Ranko­vics belügyminiszter is. Itt még ki kell térnem arra, hogy miután Rankovics nekem ezt a fényképeid o'atot felmutatta, én azt mondtam neki, hogy teljesen felesleges ennek a fényképmásolatnak a birtoká­ban engem formálisan is beszervezni, hiszen én is po­litikailag egyetértek velük. Rnnkpvics erre azt mondotta, én mint belügyminiszter meg­érthetem, hogy 6 mint bel­ügyminiszter szakszerűségi szempontból fontosnak tart­ja ennek az apró munkának is elvégzését, hogy minden esz­KŐzzel be legyenek biztosít­va arról, hogy én az őf nta­sitásaiknak eleget fogok ten­ni. Egyébként megnyugtatnak engem — mondotta Ranko­vics —, hogy énrám ők nem apró munkát akarnak bizni, ismerik az én képességeimet, a kormányban és pártban el­foglalt helyzetemet és énrám ők nagy politikai feladatokat fognak hárilani. ,Egyenlőre Tito nevében igy vegyem utasításnak" ís ezzel kapcsolatban meg­mondotta, hogy későbben sok mindenről fogunk még be. •aélni. Egyelőre Tito nev"ét>cn is vegyem utasításnak azt, hogy hajtsam végre azokat a feladatokat — amennyiben még nem tettem volna nekik teljesen eleget —, amelyéket 1916 végén Himmlcr, tehát az Bmcrikai hírszerzés egyik ve­zetője mondott énnekem. Elnök: Akkor is hivatkozott S Ilimmlcrre? Rajk: Ezzel kapcsolatban is emiitette újból, hogy őket pontosan értesítették a Himm­lcrrcl való beszélgetésemről, erről tud Tito miniszterel­nök és ő is. Ezeket az utasi­tásokat fentartjík, amennyi­ben nem teltem volna eleget, logyek eleget ezeknek. Különösképpen aláhúzták azt, honn a Kommunista Párton belül minél tevékenyebben hassak oda, hogy egy erős Rákosi-ellenes frakdó, azaz nacionalista, szov­jetellenes frakdő alakuljon kl. Itt meg kell jegyeznem azt, hogy ez alkalommal, mint ahogy mon­dottam, ténybelileg kellett meg­győződnöm arról, hogy Tito mi­niszterelnök, Rankovics belügy­miniszter és más vezető állam­férfiak között és az amerikai hírszerző szervek között szoros kapcsolat van és az volt a fel­tevésem, ami bennem később1 snég jobban megerősödött, hogy en­nek a kapcsolatnak Tito minisz­terelnök, Rankovics belügymi­niszter és mások, valamint az amerikaiak között régebbi kele­tünek kell lennie, mert hiszen uibeletü kapcsolattal lehetetlen egy ilyen teljes együttműködés. Nincsenek és később sem sze­reztem errevonatkozólag, illető­leg nem láthattam ténybeli be­igazolást. De ma sem tudok szabadulni attól a feltétele­zéstől, hogy az amerikaiak ma­gát Titot is minden valószínű­ség szerint, vagy már a fasiszta Jugoszlávia Idejéből Titot kom­promitáló adat birtokában, vagy pedig a m'ásodik világháború tar­tama alatt Titonak az ameri­kalakkal való érintkezésével kap­csolatban, Tltora kompromittáló adat birtokában kézben tarfják épp ugy, mint ahogy a már Krandaországban beszervezett többi mai jugoszláv vezető ál­lamférfit is. I i Rajk ezután a Brankov nt­)La Titoéknak teljesített kém­kedésről beszélt. í 1 Elnök: Milyen természetű volt ez az adatszolgáltatás. Ténybeli­Ica mire terjedt ki? i ­Rajk: Kiterjedt például, ami a jugoszlávokat, a jugoszláv kor­mányt rendkívül érdekelte — a magyar költségvetésre. Azután a Nagy Ferenc-féle, illetőleg a Független Kisgazda Párt jobb­oldala által, a Kovács Béla és mások által vezetett összeeskü vés adataira. Megkapták tőlem n rendőrség működési és szolgá­lati szabályzatát. Kértek tőlem és rrc ffaoták Magyarország köz­igazgatási térképét. Mindezek lényegében államtitkot képeznek fa mint államtitkot kapták meg tőlem Brankovon keresztül a ju­goszláv körök. A rendőrséget és a honvédséget Tito politikájának befolyása alá akarta helyezni Elnök: Katonai területre nem tzrjedt ki az adatszolgáltatás? Rajk: Katonai területre nem terjedt ki azért — Jóllehet én ak­kor ezt nem tudtam, később sze­reztem róla tudomást —, mert Kekik katonai vonalon külön há­lózatuk volt közvetlenül Pálffy­hoz. Rnnkovlccsal való első ta­lálkozásom után a Brankovval való érintkezésem uj jelleget ka­pott. Mint aliogy Rankovics nekem Jelezte, a beszélgetés alkalmá­val, egymás ulán érkeztek az 6 részérő! utasítások. Alighogy sásszalérlom, a Brankov utján továbMtott egyik ilyen utasítás •z vo't, hogy minden eszközzel hassak oda, hogy a rendőrség, valamint a honvédség vezető poszljaira a mi politikánknak mejfe'e'ő, tehát nacionalista, •ovi ni szí a, szovjelellcties, szá­munkra meghízható elemeket helyezzek el. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyel met arra is, hogy nem elég esak ilyenfajta e'omeknek az el helyezése vezelő posztokban, hanem Igyekezzek oda halni, hogy a rendőrség egésze és a honvédség1 egésze mint fegyve­res alakulatok Tito politikájá­nak befolyása alá kerüljenek, száz nacionalista, soviniszta, wovjelellenes tartalommal az Egyesült Államok felé orientá­lódússal telítődjék. Ennek a "•oevalésitására Rankovics az üzeneten keresztül javasolta rendőrségek küldését Jugoszlá­viába, ahol a rendőr és honvéd küldőiteket minden Jóval ei fogják látni, Tite személyét kö­zöttük népszerűsítik, Jugoszlá­viának minden e'őnyét és nagyszerűségét — mint ahogy snó't az üzfnet — be fogják neki mutatni, ho»$r ezáltal a legjobb benyomással hazatérve ők a rendőrségen és a honvéd­ségen beVil jugoszlávbarát po lilikát folytathassanak. Meg­jegyzem, hogy a rendőrküldölt­ség kiküldése Jugoszláviába meg is történt, hogy ne legyen az egyoldalúság miatt nagyon fel tünő dolog, a jugoszlávok is küldtek Ide csere a'apon egy ju gosztáv rcndőrküldöttséget Ugyancsak a honvédségen ós a rendőrségen belüli jugoszláv barát po'itikának az étmélyilé sére Rankovics javasolta, hogy honvédtiszteket és rendőrtiszte­ket hoznak javaslatba a kor­mánynál, jugoszláv, honvéd, il­letőleg rendőrtiszti ' iskolákra való küldés végett, hogy ott tel­jes egészében a Tito-rendszer és Tito-politika számára meg­bízható fegyveres vezelő embe rcket faragjanak ki belőlük. „Ami a rendőrségi részt illet', én, m'nt be!ügym'n;szter magam hajfoltom végre' Rankovics Brankovon ke­resztül egy másik alkatommal üzente azt is, hogy nemcsak a honvédség és a rendőrség veze­tő helyein, hanem az "államap­parátus legkülönbözőbb helyein, minisztériumokban közhivata­lokban, üzemekben, községi, vá rosi intézményekbe, mindenho­vá igyekezzék nacionalista, sovi­niszta, szovjctellenes, angiol­ameiikaibarát elemeket elhe­lyezni. Meg is nevezte hogy erre a célra felhasználhatom Szonyi Tibort is, aki a Kommunista Párt vonalán ezt a politikát elősegíti. Igy tudtam meg azt, hogy Szőnvi Tibor is — aki az amerikaiaknak volt a beszervezett embere és már mint ilyen került haza Jugo­szlávián keresztül Magyaror szagra —, az amerikaik rész beni feladatok ellátására ugyancsak átadták a .j'ugo szláv vonalra- Azért mondom, hogy részbeni feladatok ellá­tására. mert az én tudomá­som szerint Szőnyinek a ju­goszláv vonaltól függetelnül az amerikaiakkal mindvégig szoros, közvetlen kapcsolata volt Ami a rendőrségi részt Illeti, ott nem kellett utasi lást adnom senkinek, meri én mint belügyminiszter ma­gam hajthattam azt végre. Rankovics üzenetéhez tarto­zott az is, hogy — és ez ta­lán időbei ileg még hama­rább történt, mint a Szőnyi­nek szóló üzenet, hogy az 1947-es választásokon igye­kezzék elősegíteni a Baran kovics Pártnak és a Pfeiffer Pártnak a választási pro­pagandáját. Rankovicsnak egy másik üzenete ebből az időből az volt — ez szorosan kapcsoló­dik ehhez a választási üze­nethez —, hogy húnyjak sze* met affelett és a pártvezető­ségen, a kommunista párt­vezetőségen belül, mint a tit* kárságnak tagja igyekezzek odahatni, hogy a jobboldali szociáldemokratáknak a vá­lasztások alatt kifejlett, rendkívül erős népi demo­krácia ellenes, szovjet ellenes, angolszász bárót politikáját! megtűrjük. „Hegfelel a mi politikai cé'joínknok, azoz népi demokrácia és szovjeleS'enes célkitűzéseinknek" 6 azt üzente ugyancsak az előző politikai érveléssel, hogy én hassak oda a pártvezetőségen belül, hogy a jobboldali szociáldemokra­táknak semlegesítésük végett különböző pozíciókat enged­jünk át, legfeljebb érvelje nek azzal, hogy átmenetileg ezt az engedményt megtesz­szük és később visszahódít­juk. Ezen ax alapon — ízőR az üzenet — kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy az államélet különböző terüle lén, de különösképpen a rend­őrség karhatalmi alakulatai­nál, az államvédelmi szervek­nél, így az ÁVO-nál. az Ál­lamvédelmi Osztálynál, vala mint a gazdasági rendőrség­nél, a katonapolitikai ostt tályoál, valamint a honvéd­ségnél vezető állásokba jobb* oldali szociáldemokratákat juttathassak be. Rankovics itt már meg is indokolta, hogy miért javasolja ő ezt' Brankovon keresztül. Ő azt mondta, a jobboklali szoeiál* demokratákkal mindeneseírd van egy kozÖ3 bázis, az, hogy az Egyesült Államokra éa Angliára orientálódnak, Szov, jetellenesek és éppen ezért; ha ők vannak benn a hadse* regben, rendőrségnél, fegy­veres alakulatnál. az állam* apparátus különböző terüle­tein, ez megfelel a mi politii kai céljainknak is. azaz népi demokrácia, és szovjetellenef célkitűzéseinknek is. Kihúzom a rendőnéqet a népi demokralikur poiitika alól Rajk ezután h rendőrségi párts/e veze'.ek felosz'a'átával kapcsolatban beismerte, hogy ez is jugoszláv követelés volt. Fnnelf hasznát az összeeskü­vés szempontjából Rajk eb­ben látta: — Kihúzom a rendőrséget a népi demokratikus politika befolyása alól, ezenfelül a Kommunista Párt ellenőrzése alól. Másrészt pedig mint belügyminiszteri párlellenőr­zó6 nélkül teljhatalmú urává és vezetőjévé válhatok a rend­őrségi szervezetnek, tőlem te­szem függővé az egész alaku­latot és mint ilyen, alkalmas lesz majd egy kormányelle­nes megmozdulásnál, mint egységes fegyveres alakulat­Ezt kellelt volna a rendőrség mintájára később a honvéd­séginél is végrehajtani. Ezt tu­dom előadni a jugoszlávokkal való kapcsolatomról 1947. év végéig. Illetőleg még egy dol­got fel kell említenem, ami­nek Ugyancsak van jelentősége és amit kifelejtettem. 1947. év végén került napirendre Jugoszlávia és Magyarország közölt a barátsági szerződés megkötése. Ezzel kapcsolalban Rrankov azt üzente, hogy használjam ki ezt az alkal­mat Tito népszerűsítésére, mert Tito népszerűsítése ön­magában véve is Tito szemé­lyén keresztül Tito politikájá­nak a népszerűsítését, vonzó­erejének megnövekedését je­lenti. Azt is üzente, hogy Ti­to fogadtatása Magyarországon hivatalból is, mint belügymi. niszterre, rám tartozik és én olyan fogadtatásról gondos­kodjam, amely csak a legna­gyobb vezérnek jár ki. A rész. letek megbeszélésére, hogy a Tito személye körüli propa­ganda a legszélesebb mérő Leket öltsg és sikerüljön, Ran­kovics belügyminiszter le­küldelle pár nappal a kor­mányküldöttség érkezése előtt Milicset, aki tudomásom szc­rint a jugoszláv UDB-nak a vezetője, vagy legalább is egyik vezelő tisztviselője volt Miliccsel együtt egy egész, kii különítmény érkezeit, amely* nek minden egyes tagja egy­egy területen külön feladatot kapóit, Milics Brankovval együtt keresett fel engem la­kásomon, előadták azt. hogjj ámbár Titonak sok ellenségé van és ámbár Magyarországod politikailag már annyira megi szi'á'dult a ('e rokralikusrcnrft szer. horry különösebb óvintéz* kedést Tito személyének biztosi tására nem kellene tenni, rncgü ezt az alkalmat ki heli Iiasz* . nálni egy túlméretezett bizJ tonsági intézkedésre, hogy ezen keresztül Tito vezén egyénisége kihanasulyozás) nyerjen. Olyan dolgokat ja* vasoltak, hogy azon az uI vo^ nalon, ahol Tito az elszállá­solási helyére megy, vagj| ahol ilt-larlózikodása alatt 4 különböző hivatalos teendőid ellátása végeit meg kell, hogyi forduljon, az összes nlcárai nóző lakásokból mindenkit lakoltassanak ki. A magvai kormány beavalkozolt a do­logba és a túlzott intézkedé­sek megtételét énnálam, mini lte'üxvminiszternél egy szerűen megtiltatta. Tito érkezésével kapcsolatban külön feladatot kantám arra, hogy egy vnló. ságos örömünnepet rendez­zünk Budapesten, fáklyás rnfi. nettel, stb. megjelent füzet formájában Vádira! Rajk Lász'ó ós társai elleni külügyben Olvassuk! Ismertessük! Ter­jesszük! 24 oldal ára 20 fillér. Kapható az MDP szerveze lekben, tömegszervezetokbeD, Szikra-bizoruínjosoknát és könyvkereskedésekben. Ki­adja a miniszterelnökség) sajtóosztálya. |

Next

/
Thumbnails
Contents