Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

^Csütörtök, 1949 szeptember 17. V 5 Meg kell mondanom, hogy bizonyos mértékig igy az üze­neieken keresztül kairoll fel­adatok végrehajtása és koráb­ban az amerikaiaktól kaDolt leladalok végrehajtása össze­folyt. I-egfelsősorban azt kell felemlítenem, hogy belügy, miniszteri működésem alatt kémtevékenységet fejtettem ki, egyrészt az amerikai hir­szerző szervek számára, !ké­»őbb, amikor az amerikai hír­szerző szervek átadták Jugo­szláviának, csak Jugoszlávia számára kém tevéken ységem. mel rokon jellegű a 'kémek el­helyezése is. Itt azokra a személyekre gondolok, akiket már felemliteHem, Cseresz­nyés Sándor, a jugoszláv hír­szerzés ügynöke, Szász Béla, az Inteligenoe Servicc ügy­nöke, Major Frigyes, slb. Ar­ra határozottan emlékszem, hogy közülük egyet, vagy ket­tőt már a Rankovics, Tito ál­lal megújított, illetőleg fel­újított Ilimmler-ulasitás alap­ján neveztem ki. Jobbára Ti­to miniszterelnöktől Rankovics utján 1917 nyarán Abbáziában kapott utasítások alapján he. lyezlem el, vagy helyeztet­tem el a rendörségnél, a honvédségnél, az államappa­rátus különböző "területén, sőt a Kommunista Párt appará­tusában különböző embereket. Kiszöktette Varsa Bélát, Peyert, Széliget, Sulyokot, Pfeifjert Ugyancsak a betügyminiszté­liuini tevékenységem kategóri­ájába tartozik az is, hogy nem­csak beszervezett embereket Igyekeztem elhelyezni, hanem Inlyanokat is, akik e'őttein is is­meretesek voltak, mint trockis­ták, nacionalisták, soviniszták, böző jobboldali vezető poHti múlott, hogy nem sikerült őket ott megjgyökereztelncm. Az ál­lamvédelmi osztály vezető liszt­jei leleplezték és eltávolították őket. Eleget tettem annak is, hogy hogy Magyarországról külön. Bzovjetelteneselc, kommunistáéi lenesek. Sőt olyan embereket Ls tnegfeVőnek tartottam, akiknél tatán ezek a vonások nem is voltak teljes egészében felismer­hetők, de tudtam, hogy szemé, tyemhez tűzön-vizen keresztül ragaszkodnak. Ilyen vo't péklá-i •i Szebenvi Endre. Én vittem be a minisztériumba Oszko Gyu'a rendőrezredest. Az IHamvédelmi osztályra saját befolyásomnak növelésére én Igyekeztem e'he'vezni, kinevezni Kálcsics, Rálli, Kovács, Beck tzredeseket. alezredeseket, ilfé­Ifi'eg századosokat. Nem rajtam kusok kiszökhessenek, miután leleplezték őket. Igy Varga Bé­ta, Peyer Károly, Széliig, Su­lyok, Pfciffer, ezek mind az én be! ügy miniszterségem alatt hagyták el az országok Erre én nem kaptam Rankovicstól utasítást Belügyminiszteri tevékenyse­geim közé tartozik 1947 no­vemberében Rankovics üzenete alapján de facto a *pártszerveze tele fc'osz'atása, valamint az is, hogy én a különböző társadal. mi egyesü'etekfoten igyekeztem nagy személyi befolyásra szert tenni fi népi demokráciákat merj akarlak semmisíteni Valamennyi be'ü".yminisztcri ténykedésem kőzött én a legsu fyosabbnak és egyszersmind' ön­magában legfontosabbnak tor mészetesen az összeesküvésben ralő részvéte'emet tartom, an­nak a kormányellenes összees­küvésnek, szervezkedésnek ve­reté sét, amelyet magam válfal­tam, amelyet Rankovics Kelebü­ín jelölt ici előttem feíadatut Tito nevében. Elnök (felmutat egy iratot)-. Nézze meg ezt. Az ön szignója? Rajk: Igen az enyém. Elnök: Igen. Tehát ön Irta s!á, ön szignú'ta a Gayer Imre. Internálásának megszüntetésére Vonatkozó xikiratot. Rajk: Igen. Ezután a tanácselnök feTmu­et egy sor iratot, amelyben Rajk szabadlábrahelyeztetett agy jónéhány ismert trockistát. Rajk mindfen esetben elismerte bűnét. Elnök: Ezek után térjünk át 1 ketebiai ta'úlkozóra. Rajk: A magyar kormány a Tito vezetése alatt álló jugo ttláv kormánykü'döttség tiszte­letére vadászatot rendezett. Elnök: Vadászatot rendeznek Kelebián, ön ott találkozik Ran­koviccsal. Röviden vázolja, hogy, mi történt ezen a találkozón. ' I Rajk: Rankovics közölte ve­tem Brankov révén, hogv a va­dászat befejezése után az egyik külön termes kocsiban a ju gosz'áv vonaton ve'em beszélni akar. Ez a beszélgetés meg is történt, összefoglalva a politi­kai részét annak ,amtt Ranko­vics itt nekem mondott, a kö­vetkezőket adhatom elő: Oda kell hatni, liogy a felszabadulás után keletkezett népi demokra­tikus országok népi demokrati­kus kormányzati rendszerét megbuktassuk, elszakítsuk a Szovjetunió o'da'a mclfőt, ré­szint pedig ahol ez másképpen nem megy, megsemmisítjük. A szocializmushoz való fejlődér helyett a kapita'izmust keh vísz­szaálíitani. Ezek a polgári d* mokralikus kormányok a Szov­jetunió helyett az Egyesült <U Alamokra orientálódnak At pedig olyképpen, hogy Jnrro. sz'ávía kóré tömörülve Jufto­sz'ávta, i'felőieg Tito a jugo­sz'áv kormány vezetése atati ogy államközi szövetséget ké­peznének, amely á'íamszövetség az Egyesü't Á'íamokra támasz, kodna. Ez az államszövetség egyszersmind egy katonai blok kot is képezne az Egyesült Ál­lamok o'dala mellett a Szovjet­unió elten. Titóák nem akartak volna szociolízmust Elnök: Ml'yen tervet höz-Ut) Jnnel Rankovics ennek « meg­ratósit ásóra? Rajk: Erre Rankovics nekem i következőket adta elő: EIő­nör is tisztában kell fennem izzat, mondotta, hogy sem Ti­to, sem a jugoszláv kormány löbhi tagjai a felszabadulás után lein akarták a népi demokrati­kus rendszert és azon keresztút íugosz'áviában a szocializmus építését. Hogy ha ők még is kénytelenek voltak erre, ugy a jugoszTav néptömegek nyomá­sa a'att kényszerü'iek ezt meg­lenni. Rankovics nagyon alá­húzta azt, hogy •kénytelenek voltak ezt meglenni,* és mind­járt ki is hangsúlyozta, hogy ugyanakkor már kezdettől na­gyon nagy su'yt helyeztek nrra, hogy a va'óban forradalmi szo­cialista e'emek ne juthassanak hatatomra Jugosz'ávLában és hogy az államhatalom közpon. tiiag Tito és az 6 kezűidben maradjon. lifóék a jobboldali reakciós elemeket e kariak tömörifeni és késienlélbe helyezni Ezután Rankovics kijelen­tette: Jugoszlávia kell legyen I szervező és irányhó a többi népi demokratikus országok­ban a népi demokratikus kor mányzati rendszerek meg­döntésére és egy ilyen, az Egyesült Államokra támasz­kodó polgári demokratikus alapon álló államszövetség létrehozására katonai blok­ként, szemben a Szovjetunió­val. Hangsúlyozom közbeve­tőleg. hogy Rankovics a ke lebiai beszélgetése alkalmá­val aláhúzta, hogy amit ő nekem mond, az a Tito által kidolgozott politikai szem­pontok továbbítása, a Tito­terv velem való ismertetése és ő Tito utasításának tesz eleget, amikor erről velem beszél. Jugoszlávia azonban Tito értékelése szerint ezt nem hajthatja úgy végre, hogy nyíltan kiáll' egy ilyen politika meghirdetésével, mert úgy a jugoszláv nép­tömegek között, valamint a többi népi demokrati kus országokban is hatalmas, médy gyökerei vannak a szov­jet barátságnak és hatalmas erői a szocialista tábornak. Titónak ezt a politikát éppen ezért álcázva, megtévesztő módon kell végrehajtania­A Jugoszlávia köré való tö mörülést Tito szocialista szovjetbarát, népi demokrati­kus barát köntösbe öltözve, megtévesztéssel úgy akarta végrehajtani, hogy hivatko­zott volna arra, hogy az Egyesült Államok általában az angolszászok támadó po­litikájával szemben, Jugoszlá­viának földrajzi helyzeténél fogva fontos stratégiai hely­zete van. Ez lett volna az a fő érv, aminek alapján Ju­goszlávia népszerűségét, von 7,ó erejét kihasználva, gaz­daságilag is indokolták vol­na, hogy Jugoszlávia köré kell kiépíteni egy ilyen ál lamszövelséget. Ez egyelőre a népi demokratikus orszá­gok meglévő kormányaival folyt volna, tárgyalási alapon ilyen szövetségnek a létre­hozása. Végül ennek a feladatnak utolsó pontját képezte az is, hogy ugyanakkor, amikor ezen a síkon a népi demokrá­ciák megdöntésére irányuló politika folyik, egyidejűleg ezzel komoly lépéseket kel lett vona tenni minden egyes népi demokratikus országban, Tito utasítása szerint a ki­mondott jobboldali reakciós erők gyors tömörítésére, ké­szenléti állapotba helyezésé­re, hogy adott időpontban akár fegyveresen, azaz kény­Szereszközökkel is el lehes­sen távolítani a népi demo kratikus kormányokat. Meg akarta gyilkoltatni népünk vezetőit Elnök: Magyarországot il­letően honnan kapta ezt a feladatot? Rajk: Magyarországot il­letően én kaptam ezt a fel­adatot. Magyarországot ille­teőn Tito különös tervének és a megvalósítását különle­ges politikának minősítette­És ez nemcsak Magyaror szágra vonatkozott, hanem vonatkozott valamennyi többi népi demokratikus országra is. Elnök: Nem voltak olyan kormányzati tényezők, aki­ket különös ellenségeknek tartottak, kiknek félreállítá­sa a legelsőrendű feladtatot képezte volna? Erről nem volt szó? Rajk: Igen volt szó erről: A feladat az volt Magyaror­szágra vonatkozóan, hogy Magyarországon meg kell dön­teni a népi demokratikus kor­mányzati rendszert, természe­tesen a népi demokratikus kormányzat tagjait le kell tartóztatni, ezenfelül... Elnök: Kik voltak az felső­rendű ellenfelek? Rajk: ...ezen belül a leg­veszedelmesebbeket, ahogy Rankovics mondotta, a végső esetben likvidálni is keli. (A tárgyalótermen moraj fut vé­gig). Elnök: Kik voltak ezek1 sze­mély szerint? Rajk: Személy szerint min. denek előtt Rákosira, Gerőre, Farkasra gondolt... Elnök: Csak gondolt, vagy kifejezetten mondotta? Rajk: ő kifejezetten felem­lítette ezeket. Elnök: Szóval felemlítette ezeket a neveket. Rajk: És megmondta azt, hogy ennek az egész magyar, országi program végrehajtásá­nak felelősévé engem fognak lenni... (Ujabb moraj). Ez­zel kapcsolatban mindjárt kö­zölte velem Titonak Magyar­országra vonatkozó helyzetér­tékclését, az erőket^ amikre építeni lehet. Elnök: Nem mondta, hogy fognak tovább kapcso'atbdn maradni? Fog-e Ön tovább utasításokat kapni? Rajk: A kelebiai találkozás azzal fejeződött be, hogy Ran­kovics egyrészt további utasí­tásokat helyezett kiátásba, más­részt pedig külön felhívta fi­gyelmemet arra, hogy egy szov. jelel.'enes, nacionalista propa. ganda kifejtésében ne éreyzem magam elszigeteltnek. Ezzel kapcsotatban felemlítette, hogy az USA részéről életbeléptetelt Marshall-tervnek többek között lesz egy olyan kihatása is az Egyesült Alíamok gazdasági po­litikájában, mely a népi demo­kratikus országok gazdasági helyzetét van hivatva megnehe­zíteni azért, hogy gazdasági ne­hézségek keltésével meggyorsít­ják gazdasági érdekközösségi alapon is ezeknek az állainoík­uak egy frontba való tömörítő sét. Elnök: Mi volt a másik szem­pont?? Rajk: Nyilvánvalóan számí­tásba kell venni az Egyesült Államok, áltatában az angol­szászok részérőt egyre inkább fokozódó háborús provokációs politikát. [ Elnök: Tényleges jugoszláv fegyveres segítséget ígért? Tito fegyve'éve! afarta rnsgdön eni népünk hatalmát és jövőjét Rajk: Tényleges fegyveres se­gítséget igen. Többek közölt na­gyon aláhúzta Rankovics azt. hogy a jobboldali szocialisták részéről, az angol jobboldalt munkáspárt részéről az Egyesült Államok az egész Marshall-ter­vet és háborús provokációs poli­tikáját alátámasztó rendkívül erős propaganda fog megindulni a népi demokratikus országok ellen. Elnök: Ketebiai találkozása •után amerikai hivatalos ténye­zőkkel beszélt ön erről a do­logról? Raik (vontatottam 1: Amerikai hivatalos tényezőkkel beszéltem. Igen. Ez 1998 tavaszán történt. Chapinnel, az Egyesült Államok budapesti követével beszéltem erről. Ismertettem előtte, hoqii Rankoviecsal ilyen és ilyen meg­beszélésem volt, sőt, hogy Ran­kovics azt is hangsúlyozta, hogy ha a cselekvés tdeio elérkezik, az Egyesült Államok iouekszik valamit időzíteni a Szovjetunió leküzdésére, hogy a Szovjetunió ne tudjon Maogarorsrágm a ha­talom átvételénél beavatkozni. Chapin azt mondotta: Tudomá­sa van erről a tervről és az Egyesült Államok Jugoszlávia politikájának végrehajtása elé nem fog akadályokat gördíteni. Ez mindenesetre kézenfekvővé tette, hogy Tito 5 kidolgozott tervét az amei Ikalaknak bemutat­ta, azqk Jóváhagyták, vagy ép­oen közösen dolaozták ki és Tito és kormánya egyszerűen csak annak végrehajtója. * Rajk vallomását holnapi szá­munkban folytatjuk. < H Rajk László és társai bliniigyé? tárgyaló népbirósigi kuMiifó fagíaimk és a váillolíak védőinek névsora A Rajk László és társai bűn­ügyét tárgyaló népbirósági kü­löntanács elnöke dr. Jankó Pé­ter, a Budapesti Néptoiróság el. nőke. A vadat dr. Alapi Gyula, a budapesti államügyészség el­nöke képviseli, a népbirósági különtanács taejai: Simon La. jos, bőripari munkás, volt al­po'gármesler, Konta Gyuláné, gyári munkás, Barcs Sándor hírlapíró, országgyűlési képvi­selő és Czéh József földműves, országgyűlési képviselő. A vádlottakat a kővetKező szabadonvá'aszlolt ügyvédek vé­dik: Rajk Lászlót dr. Kaszo Elek, Pálffy Györgyöt nr. Ko­vács István, az Ügyvédi Kama­ra ple'nöke, a Magyar Jogász, szövetség főtitkára, Brankov Lá­zárt dr. Névai László, a Ma­gyar Jogászszövetség elnöksé­gének tagja védi. Szőnyi Tibori dr. Csanádi György jogtanácsos S^allay Andrást dr. Somfaj László jogtanácsos, Korondj Béla vádlottat dr. Alács Ferenc a budapesti Ügyvédi Kamara fe. gyelmi tanácsának tagja, Og. nyenovics Milán vádlottat dr. Zarubay Emil, a Nemzeti Pa. rasztpárt ügyésze és végül Jus. tus Pált dr. Nehéz Posony Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt ötödik kerületi szervezetének elnöke, tb. vármegyei főügyész védi. Erősiisd a párisafíóf!

Next

/
Thumbnails
Contents