Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-17 / 216. szám
^Csütörtök, 1949 szeptember 17. V 5 Meg kell mondanom, hogy bizonyos mértékig igy az üzeneieken keresztül kairoll feladatok végrehajtása és korábban az amerikaiaktól kaDolt leladalok végrehajtása összefolyt. I-egfelsősorban azt kell felemlítenem, hogy belügy, miniszteri működésem alatt kémtevékenységet fejtettem ki, egyrészt az amerikai hirszerző szervek számára, !ké»őbb, amikor az amerikai hírszerző szervek átadták Jugoszláviának, csak Jugoszlávia számára kém tevéken ységem. mel rokon jellegű a 'kémek elhelyezése is. Itt azokra a személyekre gondolok, akiket már felemliteHem, Cseresznyés Sándor, a jugoszláv hírszerzés ügynöke, Szász Béla, az Inteligenoe Servicc ügynöke, Major Frigyes, slb. Arra határozottan emlékszem, hogy közülük egyet, vagy kettőt már a Rankovics, Tito állal megújított, illetőleg felújított Ilimmler-ulasitás alapján neveztem ki. Jobbára Tito miniszterelnöktől Rankovics utján 1917 nyarán Abbáziában kapott utasítások alapján he. lyezlem el, vagy helyeztettem el a rendörségnél, a honvédségnél, az államapparátus különböző "területén, sőt a Kommunista Párt apparátusában különböző embereket. Kiszöktette Varsa Bélát, Peyert, Széliget, Sulyokot, Pfeifjert Ugyancsak a betügyminisztéliuini tevékenységem kategóriájába tartozik az is, hogy nemcsak beszervezett embereket Igyekeztem elhelyezni, hanem Inlyanokat is, akik e'őttein is ismeretesek voltak, mint trockisták, nacionalisták, soviniszták, böző jobboldali vezető poHti múlott, hogy nem sikerült őket ott megjgyökereztelncm. Az államvédelmi osztály vezető lisztjei leleplezték és eltávolították őket. Eleget tettem annak is, hogy hogy Magyarországról külön. Bzovjetelteneselc, kommunistáéi lenesek. Sőt olyan embereket Ls tnegfeVőnek tartottam, akiknél tatán ezek a vonások nem is voltak teljes egészében felismerhetők, de tudtam, hogy szemé, tyemhez tűzön-vizen keresztül ragaszkodnak. Ilyen vo't péklá-i •i Szebenvi Endre. Én vittem be a minisztériumba Oszko Gyu'a rendőrezredest. Az IHamvédelmi osztályra saját befolyásomnak növelésére én Igyekeztem e'he'vezni, kinevezni Kálcsics, Rálli, Kovács, Beck tzredeseket. alezredeseket, ilféIfi'eg századosokat. Nem rajtam kusok kiszökhessenek, miután leleplezték őket. Igy Varga Béta, Peyer Károly, Széliig, Sulyok, Pfciffer, ezek mind az én be! ügy miniszterségem alatt hagyták el az országok Erre én nem kaptam Rankovicstól utasítást Belügyminiszteri tevékenysegeim közé tartozik 1947 novemberében Rankovics üzenete alapján de facto a *pártszerveze tele fc'osz'atása, valamint az is, hogy én a különböző társadal. mi egyesü'etekfoten igyekeztem nagy személyi befolyásra szert tenni fi népi demokráciákat merj akarlak semmisíteni Valamennyi be'ü".yminisztcri ténykedésem kőzött én a legsu fyosabbnak és egyszersmind' önmagában legfontosabbnak tor mészetesen az összeesküvésben ralő részvéte'emet tartom, annak a kormányellenes összeesküvésnek, szervezkedésnek vereté sét, amelyet magam válfaltam, amelyet Rankovics Kelebüín jelölt ici előttem feíadatut Tito nevében. Elnök (felmutat egy iratot)-. Nézze meg ezt. Az ön szignója? Rajk: Igen az enyém. Elnök: Igen. Tehát ön Irta s!á, ön szignú'ta a Gayer Imre. Internálásának megszüntetésére Vonatkozó xikiratot. Rajk: Igen. Ezután a tanácselnök feTmuet egy sor iratot, amelyben Rajk szabadlábrahelyeztetett agy jónéhány ismert trockistát. Rajk mindfen esetben elismerte bűnét. Elnök: Ezek után térjünk át 1 ketebiai ta'úlkozóra. Rajk: A magyar kormány a Tito vezetése alatt álló jugo ttláv kormánykü'döttség tiszteletére vadászatot rendezett. Elnök: Vadászatot rendeznek Kelebián, ön ott találkozik Rankoviccsal. Röviden vázolja, hogy, mi történt ezen a találkozón. ' I Rajk: Rankovics közölte vetem Brankov révén, hogv a vadászat befejezése után az egyik külön termes kocsiban a ju gosz'áv vonaton ve'em beszélni akar. Ez a beszélgetés meg is történt, összefoglalva a politikai részét annak ,amtt Rankovics itt nekem mondott, a következőket adhatom elő: Oda kell hatni, liogy a felszabadulás után keletkezett népi demokratikus országok népi demokratikus kormányzati rendszerét megbuktassuk, elszakítsuk a Szovjetunió o'da'a mclfőt, részint pedig ahol ez másképpen nem megy, megsemmisítjük. A szocializmushoz való fejlődér helyett a kapita'izmust keh víszszaálíitani. Ezek a polgári d* mokralikus kormányok a Szovjetunió helyett az Egyesült <U Alamokra orientálódnak At pedig olyképpen, hogy Jnrro. sz'ávía kóré tömörülve Juftosz'ávta, i'felőieg Tito a jugosz'áv kormány vezetése atati ogy államközi szövetséget képeznének, amely á'íamszövetség az Egyesü't Á'íamokra támasz, kodna. Ez az államszövetség egyszersmind egy katonai blok kot is képezne az Egyesült Államok o'dala mellett a Szovjetunió elten. Titóák nem akartak volna szociolízmust Elnök: Ml'yen tervet höz-Ut) Jnnel Rankovics ennek « megratósit ásóra? Rajk: Erre Rankovics nekem i következőket adta elő: EIőnör is tisztában kell fennem izzat, mondotta, hogy sem Tito, sem a jugoszláv kormány löbhi tagjai a felszabadulás után lein akarták a népi demokratikus rendszert és azon keresztút íugosz'áviában a szocializmus építését. Hogy ha ők még is kénytelenek voltak erre, ugy a jugoszTav néptömegek nyomása a'att kényszerü'iek ezt meglenni. Rankovics nagyon aláhúzta azt, hogy •kénytelenek voltak ezt meglenni,* és mindjárt ki is hangsúlyozta, hogy ugyanakkor már kezdettől nagyon nagy su'yt helyeztek nrra, hogy a va'óban forradalmi szocialista e'emek ne juthassanak hatatomra Jugosz'ávLában és hogy az államhatalom közpon. tiiag Tito és az 6 kezűidben maradjon. lifóék a jobboldali reakciós elemeket e kariak tömörifeni és késienlélbe helyezni Ezután Rankovics kijelentette: Jugoszlávia kell legyen I szervező és irányhó a többi népi demokratikus országokban a népi demokratikus kor mányzati rendszerek megdöntésére és egy ilyen, az Egyesült Államokra támaszkodó polgári demokratikus alapon álló államszövetség létrehozására katonai blokként, szemben a Szovjetunióval. Hangsúlyozom közbevetőleg. hogy Rankovics a ke lebiai beszélgetése alkalmával aláhúzta, hogy amit ő nekem mond, az a Tito által kidolgozott politikai szempontok továbbítása, a Titoterv velem való ismertetése és ő Tito utasításának tesz eleget, amikor erről velem beszél. Jugoszlávia azonban Tito értékelése szerint ezt nem hajthatja úgy végre, hogy nyíltan kiáll' egy ilyen politika meghirdetésével, mert úgy a jugoszláv néptömegek között, valamint a többi népi demokrati kus országokban is hatalmas, médy gyökerei vannak a szovjet barátságnak és hatalmas erői a szocialista tábornak. Titónak ezt a politikát éppen ezért álcázva, megtévesztő módon kell végrehajtaniaA Jugoszlávia köré való tö mörülést Tito szocialista szovjetbarát, népi demokratikus barát köntösbe öltözve, megtévesztéssel úgy akarta végrehajtani, hogy hivatkozott volna arra, hogy az Egyesült Államok általában az angolszászok támadó politikájával szemben, Jugoszláviának földrajzi helyzeténél fogva fontos stratégiai helyzete van. Ez lett volna az a fő érv, aminek alapján Jugoszlávia népszerűségét, von 7,ó erejét kihasználva, gazdaságilag is indokolták volna, hogy Jugoszlávia köré kell kiépíteni egy ilyen ál lamszövelséget. Ez egyelőre a népi demokratikus országok meglévő kormányaival folyt volna, tárgyalási alapon ilyen szövetségnek a létrehozása. Végül ennek a feladatnak utolsó pontját képezte az is, hogy ugyanakkor, amikor ezen a síkon a népi demokráciák megdöntésére irányuló politika folyik, egyidejűleg ezzel komoly lépéseket kel lett vona tenni minden egyes népi demokratikus országban, Tito utasítása szerint a kimondott jobboldali reakciós erők gyors tömörítésére, készenléti állapotba helyezésére, hogy adott időpontban akár fegyveresen, azaz kénySzereszközökkel is el lehessen távolítani a népi demo kratikus kormányokat. Meg akarta gyilkoltatni népünk vezetőit Elnök: Magyarországot illetően honnan kapta ezt a feladatot? Rajk: Magyarországot illetően én kaptam ezt a feladatot. Magyarországot illeteőn Tito különös tervének és a megvalósítását különleges politikának minősítetteÉs ez nemcsak Magyaror szágra vonatkozott, hanem vonatkozott valamennyi többi népi demokratikus országra is. Elnök: Nem voltak olyan kormányzati tényezők, akiket különös ellenségeknek tartottak, kiknek félreállítása a legelsőrendű feladtatot képezte volna? Erről nem volt szó? Rajk: Igen volt szó erről: A feladat az volt Magyarországra vonatkozóan, hogy Magyarországon meg kell dönteni a népi demokratikus kormányzati rendszert, természetesen a népi demokratikus kormányzat tagjait le kell tartóztatni, ezenfelül... Elnök: Kik voltak az felsőrendű ellenfelek? Rajk: ...ezen belül a legveszedelmesebbeket, ahogy Rankovics mondotta, a végső esetben likvidálni is keli. (A tárgyalótermen moraj fut végig). Elnök: Kik voltak ezek1 személy szerint? Rajk: Személy szerint min. denek előtt Rákosira, Gerőre, Farkasra gondolt... Elnök: Csak gondolt, vagy kifejezetten mondotta? Rajk: ő kifejezetten felemlítette ezeket. Elnök: Szóval felemlítette ezeket a neveket. Rajk: És megmondta azt, hogy ennek az egész magyar, országi program végrehajtásának felelősévé engem fognak lenni... (Ujabb moraj). Ezzel kapcsolatban mindjárt közölte velem Titonak Magyarországra vonatkozó helyzetértékclését, az erőket^ amikre építeni lehet. Elnök: Nem mondta, hogy fognak tovább kapcso'atbdn maradni? Fog-e Ön tovább utasításokat kapni? Rajk: A kelebiai találkozás azzal fejeződött be, hogy Rankovics egyrészt további utasításokat helyezett kiátásba, másrészt pedig külön felhívta figyelmemet arra, hogy egy szov. jelel.'enes, nacionalista propa. ganda kifejtésében ne éreyzem magam elszigeteltnek. Ezzel kapcsotatban felemlítette, hogy az USA részéről életbeléptetelt Marshall-tervnek többek között lesz egy olyan kihatása is az Egyesült Alíamok gazdasági politikájában, mely a népi demokratikus országok gazdasági helyzetét van hivatva megnehezíteni azért, hogy gazdasági nehézségek keltésével meggyorsítják gazdasági érdekközösségi alapon is ezeknek az állainoíkuak egy frontba való tömörítő sét. Elnök: Mi volt a másik szempont?? Rajk: Nyilvánvalóan számításba kell venni az Egyesült Államok, áltatában az angolszászok részérőt egyre inkább fokozódó háborús provokációs politikát. [ Elnök: Tényleges jugoszláv fegyveres segítséget ígért? Tito fegyve'éve! afarta rnsgdön eni népünk hatalmát és jövőjét Rajk: Tényleges fegyveres segítséget igen. Többek közölt nagyon aláhúzta Rankovics azt. hogy a jobboldali szocialisták részéről, az angol jobboldalt munkáspárt részéről az Egyesült Államok az egész Marshall-tervet és háborús provokációs politikáját alátámasztó rendkívül erős propaganda fog megindulni a népi demokratikus országok ellen. Elnök: Ketebiai találkozása •után amerikai hivatalos tényezőkkel beszélt ön erről a dologról? Raik (vontatottam 1: Amerikai hivatalos tényezőkkel beszéltem. Igen. Ez 1998 tavaszán történt. Chapinnel, az Egyesült Államok budapesti követével beszéltem erről. Ismertettem előtte, hoqii Rankoviecsal ilyen és ilyen megbeszélésem volt, sőt, hogy Rankovics azt is hangsúlyozta, hogy ha a cselekvés tdeio elérkezik, az Egyesült Államok iouekszik valamit időzíteni a Szovjetunió leküzdésére, hogy a Szovjetunió ne tudjon Maogarorsrágm a hatalom átvételénél beavatkozni. Chapin azt mondotta: Tudomása van erről a tervről és az Egyesült Államok Jugoszlávia politikájának végrehajtása elé nem fog akadályokat gördíteni. Ez mindenesetre kézenfekvővé tette, hogy Tito 5 kidolgozott tervét az amei Ikalaknak bemutatta, azqk Jóváhagyták, vagy époen közösen dolaozták ki és Tito és kormánya egyszerűen csak annak végrehajtója. * Rajk vallomását holnapi számunkban folytatjuk. < H Rajk László és társai bliniigyé? tárgyaló népbirósigi kuMiifó fagíaimk és a váillolíak védőinek névsora A Rajk László és társai bűnügyét tárgyaló népbirósági különtanács elnöke dr. Jankó Péter, a Budapesti Néptoiróság el. nőke. A vadat dr. Alapi Gyula, a budapesti államügyészség elnöke képviseli, a népbirósági különtanács taejai: Simon La. jos, bőripari munkás, volt alpo'gármesler, Konta Gyuláné, gyári munkás, Barcs Sándor hírlapíró, országgyűlési képviselő és Czéh József földműves, országgyűlési képviselő. A vádlottakat a kővetKező szabadonvá'aszlolt ügyvédek védik: Rajk Lászlót dr. Kaszo Elek, Pálffy Györgyöt nr. Kovács István, az Ügyvédi Kamara ple'nöke, a Magyar Jogász, szövetség főtitkára, Brankov Lázárt dr. Névai László, a Magyar Jogászszövetség elnökségének tagja védi. Szőnyi Tibori dr. Csanádi György jogtanácsos S^allay Andrást dr. Somfaj László jogtanácsos, Korondj Béla vádlottat dr. Alács Ferenc a budapesti Ügyvédi Kamara fe. gyelmi tanácsának tagja, Og. nyenovics Milán vádlottat dr. Zarubay Emil, a Nemzeti Pa. rasztpárt ügyésze és végül Jus. tus Pált dr. Nehéz Posony József, a Független Kisgazdapárt ötödik kerületi szervezetének elnöke, tb. vármegyei főügyész védi. Erősiisd a párisafíóf!