Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

Szombat, 1949 saeptewler 1T. 3 hogy én a horthysta rendőr­ségnek dolgoziam. Ennek az adatnak a birtokában Som. bor-Schweinitzer felszólít en­gem. hogy álljak az ameri. kai hírszerző szervek szolgá­latába. Amennyiben^ ennek nem tennék leget, le fognak leplezni a Kommunista Párt vezetősége előtt Természete­sen vállalkoztam erre. (Moa gás & hallgatóság soraiban.) Azért juttatták haza, hogy a pártot igyekezzék bomlasztani Elnök: Csendet kérek! Rajk: Megmondta nekem,hogy engem, aki Ilyen magas funk­cióban vagyok, ő nem Is akar megbizni apró hírszerző tevé­kenységgel, azt akarja, hogy én, síd közel vagyok a politikai ve­zető körökhöz, olyan po­litikai kérdésekről adjak felvilá­gosítást az Egyesült Államok budapesti szervéinek, amelyek­ről ők egyébként nem szerez­hetnének semmifele forrásból tu­domást. Én Kovácsot — azt hi­szem Kovács alezredesi rangban volt, mint a katonai misszió tag­ja — tájékoztattam a belpoli­tikai helyzetről. Különös fon­tossággal birt számára az 1945­6s választásokról való tájékoz­tatásom. Elnök: Tehát Kovácsnak a bel­politikai helyzet olyan kérdései­ről kellett tájékoztatót adnia, amelyeket ö máshonnan nemltfud­Ualott volna meg. Rajk: Igen, éppen azért birt Jelentőséggel a tájékoztatás az 1915-ös választások előkészü­leiéiről, főleg a baloldal ré­széről történt előkészületeik­ről. Kovácsot tájékoztattam ar­ról is, hogy a kommunista párt értesülése és értékelése szerint Magyarországon a kü­lönböző jobboldali elemek, a Horthy—Szálasi-rendszer hívei, a trockisták, a Wcisliaus-cso­port, a jobboldali pártokvmint a Kisgazdapárt, a Szociálde­mokrata Párt jobbszárnya erős szervezkedésbe kezdtek, üze. mekbe, intézményekbe, hiva­talokba, mindenüvé a népi de­mokráciaellenes, nacionalista, soviniszta, szovjctellene* fele­meket igyekeznek elhelyezni. Kovács alezredes nekem azt mondta, hogy neki erről van tudomása, hiszen ex nem az Egyesült Államok tudta nél­kül történik, hanem ellenkező­leg, megfelelő áttételekkel ugyan, de ax Egyesült Álla­mok vezetésével fe irányításá­val, mert főtöre'kvésük Ma­gyarországon a baloldali for­radalmi szocialista elemek felszámolása és egy jobboldali kormányzat uralomra juttatása. Éppen ezért az éti felada­tom az, hogy mindenről* ami ezeknek az elemeknek a fel számolására irányul a kommá nista párt.részéről, informál jam öt. Másrészt pedig I pártban viselt tisztségemnél fogva hassak oda, hogy ezek az elemek lehetőleg zavarta­lanul fejthessék ki ai már era­litett politikai tevékenységű feet. Mielőtt én Kováccsal kapeso latba kerültem volná, koráb­ban is volt az amerikaiak ré­széről kísérletezés arra, hogy engem beszervezzenek, mint az amerikai hírszerző ügynök ség emberét A vemeti inter n Aló tábor ban történt, hogy egy Field itevezetü amerikai állampolgár, aki tudomásom szerint Közép- és Kelcteuró­pa amerikai hírügynökségének vezetője, a polgárháború be. fejezése után felkeresett en. gém az Internálótáborban, fii vatkozott arra, hogy Washing. tonból utasították: beszéljen velem "és segítsen engem ab ban, hogy a táborból kiszá baduljak fe hazajöjjek Ma gyarországra. ő még ázt is mondotta, hogy azért szeret nériek engem hazajuttatni hogy mint le nem leplezett kömmtmista, a párton belül az amerikaiaktól kapott utasítás szerint dolgozva, a pártot igyekezzem dezorganizúlni bomlasztani, lehetőség szerint a párt/vezetését is a kezemben tartani. A kapitalizmus visszaállítása volt a célja A Fielddel való találkozásom­ból azoifban meg is szakadt kap­csolatom az amerikaiakkal, mert ő akkor érkezett a táborba, ami­kor én a már előbb adott mó­don a Gestapo-őrnagggal meg­állapodtam abban, hogy Német­országon keresztül hazajövök. Ehhez a megállapodáshoz tartva magam, én elzárkóztam Field elől, nem fogadtam el javasla­tát, nem vettem igénybe az ő felajánlkozását. ' Elnök: Menjünk tovább. Rajk: Szóval, visszatérve: Ko­rács alezredes, az Egyesült Ál­lamok budapesti katonai misz­Bziójának egyik tagja 1945 vé­gén, vagy 1916 elején — már nem emlékszem rá, pontosan — összekötött engemf Himmler Mártonnal. Himmler Márton eb­ben az időben Magyarországon járt a magyar háborús bűnö­söket szállította Magyarország­ra az amerikai megszállási öve­cetből. Ez a találkozás Ilimmler Mártonnal "tulajdonképpen csak ismerkedési találkozó volt, sem­mi különösebb kérdésről közöt­tünk szó nem esojt. Himmler Mártonnal másodszor és utol­jára 1940 őszén beszéltem, ami­kor 6 Magyarországon — aho­gyan nekem említette — inkog­nitóban, illetőleg illegálisan i járt Himmler Márton meg is mondotta akkor nekem, hogy ezt az utazását 6 azért iktatta i be programjába, mert velem , fontos megbeszélni valója van. j Közölte velem azt is, hogy Ma­j gjurországon a különböző jobb­oldali erők döntően Nagy Fe­renc vezetése, Kovács Béla, Var­ga Béla vezetése alatt állanak. Á kisgazdapárti jobboldali érők, valamint a Kováca Imre veze­tése alatt R16 nemzeti paraszt­párti jobboldali erők, Peyer, Szeder, Kéthly, Szélig vezetése alatt álló "jobboldali szociálde­mokrata erők, valamint a szer­vezettel nem rendelkezői, de igen aktivan dolgozó földalatti horthysta és volt Szálasi-erők nagy tevékenységet fejtenek ki a kormányhatalom átvételére, a baloldali forradalmi erők, azaz n Kommunista Párt és a balol­dali szociáldemokraták eltávo­lítására a kormányhatalomból. Nekem azt a feladatot akarja adni, hogy a jobboldali erők uralomra jutásának biztosítása végett hassak oda, hogy a bal­oldali forradalmi erők legna­gyobb egységének, a Kommu­nista Pártnak az erejét bom­lasszák olyképpen, hogy a Rá­kosi vezetése alatt álló pártban én egy külön frakciót szervez­zek Rákosi ellen. Akár sikerül ezt a frakciőt széles alapokra helyeznem, akár nem, propa­gandával mindenképpen vigyem bele a köztudatba, hogy van egy Rajk-frakció szemben a Rá­kosi vezetése alatt álló Kom­munista Párttal'. Himmlernek az volt az elképzelése és nyilván nem az egyéni elképzelése volt, hanem hozzátartozott na Egye­sült Államok általános politi­kájához, hogy ha sikerül leg­alább propagandával belevinni a köztudatba, hogy a Kommu­nista Párton belül nincs egység, hanem a* én vezetésem alatt van egy erős szovjetellenes és amerikai orientációjú naciona­lista frakció, ez már olyan de­zorientálódást, irányvesztést, zavart jelent a baloldali erők táborában, amely könnyebben lehetővé teszi a jobboldali erők felülkerekedését. Elnök: Es eltorlaszolhatja a szocialista fejlődés útjait. Rajk: Igen, hiszen a yégcél egy polgári demokratikus rend szer létrehozása, azaz... Elnök: Milyen kormányzat­tal? Rajk: Polgári demokratikus kormányzattal, de természetesen kapitalista tartalommal, a kapi­talizmus visszaállításával. Elnök: De személy szerint az ön vezetésével? Kulcspozíciókba beépítette a kémeket és gyilkosokat Rajk: Nem. Amikor én Himm­lerrel beszéltem, erről nem volt szó, hogy kinek a vezetésével. Nem is nagyon lehetett szó, mert hiszen akkor Nagy Fe­renc, Kovács Béla és más figu­rák is voltak még a magyar közéletben. Himmler Márton, amikor velem közölte ezt a fel­adatot, egyszersmind közölte ve­lem azt is, hogy minden való­színűség szériát vele, vagy ál­találian az amerikai hírszerző szervek képviselőivel ez lesz az utolsó beszélgetésem, mert akkor az egész hálózatu­kat átadják a jugoszlávok­nak és a jövőben a további ten­nivalókra az utasításokat juqo­ezI; ív vonalon fogom megkapni. Amerikai részről még egyetlen! egy kapcsolatom volt csak és ez ! Clinpin amerikai követtel való nem állandó iellcoii. időnkénti' titkos érintkezésem. Más kapcso­latom az amerikai hirszerző szer­vekkel nem volt. Elnök: Az amerikai kapcsola­toknak volt valami befolyása Cse­resnyés, Marschall, Major, Szász, Stb. elhelyezésére. Rajk: Igen. Elfelejtettem mon­dani, hogy Himmler Márton 1946 végén, amikor beszéltem vele és ő kifejtette az elmondott pro­gramot, egyszersmind közölte ve­lem azt is, hogy kihasználva az én belügyminiszteri hatáskörö­met — mert akkor már belügy­miniszter voltam —, igyekezzem egyrészt a vezető állásokba szá­mukra megbízható Pmberekot,, azaz az amerikaiak politikáját folytató, vagy az amerikai hír­szerző ügynökségbe beszervezett j crr.barekot c-Uwluoini n.v. a— belügyminisztériumban* hanem kihasználva a Magyar Kommu­nista Pártban betöltött funkció­mat, valamint a kormányban el­foglalt helyemet, igyekezzem az államapparátus más területén ts ilyenfajta elemeket elhelyezni. Én a későbbiek folyamán részint Himmlernek erre az utasítására, részint más utasításra — arra azt hiszem jobb, ha később té­rek ki — el is helyeztem Cse­resnyés Sándort a belügyminisz­tériumban, aki a jugoszláv hír­szerző szerveknek volt azicmbere, Marschall Lászlót, aki n francia hirszerzö szerveknek ?-ime Bu­reau-nak volt a beszervezett em­bere, Major Frigyest akiiaz ame­rikai CIC hirszerzö ügynökség­nek volt az ügynöke. Szász Bé­alii az nnnol tntoílincncp Servicc-nefc volt ax embere. 1946 őszén hozzámkapcsoilták Szőnyi Tibort, akit arra használtam fel, hogy a Kommunista Part szer­vezeti vonalán különböző állások" ba különböző jobboldali nacio­nalista, soviniszta, szovjefellanefl erőket helyezzen eL Brankovval már 1945-ben volt kapcsolata Elnök: Vázolja ön most azt a káderpolitikáit, amelyet részben ön sajátmaga, rész­ben Szonyi Tiboron keresztül végy.ett az említett célok ér­dekéből. Rajk: Ennek a káderpoliti kának a lényege az volt hogy lehetőség szerint az állam­életnek azokon a területein, melyek a hatalomátvétel' szempontjából döntőek, le­gyenek megbízható emberek, akikre a népi demokratikus rendszer megbuktatása szem pontjából számítani lehet. Meg kell' jegyeznem azon­ban. hogy ez a káderpolitika 1946-ban, amikor én Himmler Mártonnal beszéltem, még csak felmerült, de nem reali zálódott. A realizálása már nem a Himmler Mártonnal való megbeszélés alapján, hanem Tito és Rankovics utasítása és politikai tervei alapján történt- Ez azonban természetesen végső fokon egy és ugyanaz a vonal volt, mert Tito és Rankovics az amerikai hírügynökséggel szorosan és szervesen együtt dolgozott. Arra vonatkozólag, hogy ők szorosan és szerve­sen együtt dolgoztak, külön­böző tények is rendelkezé­semre állnak. Mindenekelőtt a francia internálótáborban szerzett tapasztalatok, ami­kor is saját magam győződ­tem meg róla, hogy olyan személyek, akik a mai Jugo­szláviában döntő, vezető ál­lásokat töltenek be, a »2-ieme Bureaut beszervezett ügynö­kei voltak és a Gestapo útján kerültek haza. Elnök: Himmler a kapcso­lat tartását átadta a jugo­szláv tényezőknek? Rajk: Igen. Elnök: Most beszéljen ar ról, hogyan kezdődtek a kapcsolatok a jugoszláv hi­vatalos tényezők és ön kő­zött, majd így jutunk el az­után a Rankoviccsal való ta­lálkozásig. Rajk: A jugoszláv hírszer­ző szervekkel' nekem az ame rikaik hírszerző szerveitől teljesen függetlenül 1945-ben volt már kapcsolatom, Bran­kovval. Altkor még nem tud­tam, hogy ők szorosan együtt dolgoznak az amerikaiakkal. Brankovval a NÉKOSZ kü­lönböző ünnepségei alkalmá­val találkoztam. — Egy ilyen ünnepség alkalmával ismerkedtem meg. Később pedig, mikor belügyminiszter lettem, röviddel rá, 1946 ta vaszátél 5 mint a jugoszláv katonai missziónak akkori vezetője, gyakran felkeresett engem a belügyminisztérium­ban. Titóék helyeselték a KEKQSz nacionalista paliükáját Helyesnek tartotta a NÉKOSx politikáját azért, mert naciona­lista alapokon állott és utalt arra, hogy a NÉKOSz kicsiny, ben az, ami a nagy jugoszláv Ifjúsági mozgalom fejlettebb formában, ugyancsak naciona­lista alapon. Ezzel kapcsolat, ban már abban az időben he­szélt nekem Tito politikája róni, alá a világháború befejezést után nacionalista alapon igyek. szik a magfl politikáját érvény re jultatní, Ugy igyekezett ne­kem beállítani Brankov Tito nak ezt a politikáját, mintha fl második világháborúban meg, változott összes történelmi helyzetnek egy uj taktikája lenne a szocializmus épitésé­ben. Amikor belügymhiiszlez lettem, fl erre minduntalafl visszatért és fel kellett fedez nem ezekben a beszélgetések, ben, hogy ö azért Irányítja igy a velem való tárgyalásait, hogy kipuhatolja, milyen az én be­állítottságom a Szovjetunió Iránt, a Kommunista Párfnak szovjclbarát politikát folytató vezelfli iránt, tehát Rákosi, Oe­rő, Farkas és mások iránt, mennyiben szimpatizálok, ro­konszenvezek Tito nacionalis­ta politikájával," mennyibe® vannak meg bennem ezek • politikai bcálfitotlságOk. Bran­kov az én válaszaimból meg. győződhetett arról, hogy éa nemcsak rokonszenvezem! Ti­to-val, de helyeslem az fl ná­ción alisrta és lényegében szov. jefellenes politikáját. Ennek következtében lett Brankov magatartása olyan nytit, hogy megmondta nekem egyenesen: 6 Magyarországon a jugoszláv hírszerzésnek a vezetője és kéf engem arra, mint belügyminisz­tert, hogy különböző adatokat szolgáltassak Iá neki, adjak tá­jékoztatásokat a magyar politi­kai helyzetről, különböző ál­lamtitkokat képező dolgokról és igy tovább. Brankovval ex volt az érintkezésemnek, vagy kapcsolatomnak a lényeg®. Elnök: Az ön internáló tá­bortól származó ismeretség)® szóba kerültek? Az abáziai nyara ás története Rajk; Szóba kerültek. Bran­kov a vele való beszélgeté­sem alapján mindenesetre olyan benyomást, sőt meggyő­ződést szerezhetett rólam, hogy éa azokkal s politikai szempontokkal, amiket ő fel­említett: Népfront nacionalis­ta alapon, ifjúsági mozgalom nacionalista alapon — égyet­éiiellera. Ezt abból tudom következtetni, hogy 1917 nya. rán, amikor én Jugoszláviába mentem nyarálni, rendkívül melegen, sőt szinte tüntető előzékenységgel fogadtak. Rajk további vallomása fényt derít Rnnkoviccsal való illeni találkozásra. Rajk: Rankovics a vendég­látó gazda néhány udvarias szava ulán, hogy meg vagyok-e e.bWjIw a lu-JvzidtrL sib. rö­videspn rátért az ő utazási, nak tulajdonképpeni céljára, Megmondotta nekem, hogy I tud róla, hogy én A magyai rendőrséggel kapcsolatban ál­lottam és ő egyenesen Titfl utasítására azért jött 1® modl Abáziába, hogy közölj® ve­lem: Amennyiljen én • jövő­ben nem fejtenék ki olyan politikai magatartást, amely­lyel Magyarországon minden, ben alátámasztom Tito politi­káját, ugy le fognak engem leplezrni. Brahkóvies meglehetősei gúnyos magatartással kihúzott a zsebéből egy fényképmáso­latot, amit elolvasás végett át­adott nekem. Én abban a f én ykép másol a 11 yan felfedez­tem annak a pyilatkozatnak a főn vkéumá'olal át, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents