Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-07 / 207. szám

2 Szerda, 1949 szeptember 7. Az osztrák nép szegényebb, mint bármikor Az osztrák kommunista párt választási felhívása Az osztrák kommunista párt • küszöbön álló parlamenti vá­lasztásokkal kapcsolatban felhí­vást telt közzé, amelyben mog­állflpiljn, hogy a »néppárt« ós a •szocialista. párt koaliclúja a népet érintő egyetlen létfon. tosságu kérdést sem oldott meg. A* osztrák nép rrfl szegényebb mint bármikor, a <,a»Iayok iX­sxont mU/Mrilőfof ke/esnek. \ korrupció hallatlan méreteket öltött. A Marshall-terv Jegyében nő a munkanélküliség és köze­ledik « gazdasági válság. Október 9-én a nép eldönti, ennek a végzetes politikának folytatását kívánja-e, vagy Ausztria újjáépítését és megújí­tását. Csak a baloklali tömb vá­lasztási győzelme fordíthatja meg a kormánykereket. A bal­oldali tömbre Kadott minden egy*s szavazat egyben a béke melleit leadott szavazat. Min. den szavazat, amelyet a balol­dali tömbre Kádnak, szavazat Ausztria gazdasági fellendülé­séért. Harcolunk Ausztria demokra­tikus fcj'ÖJéséért, liogy az ál­lamgépezet ne kerüljön a de­mokrácia ellenségeinek kezébe. Előre a szabad, független, de­mokratikus Ausztriáért — feje­ződik bc a felhívás. A békéért toíyó harc a DIVSz legfontosabb feladata Szovjet-Ukrajna küldöttjének felszólalása a DIVSz I ongresszusán A SZÓT távirata a finix munkásokhoz A Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratot küldött Raulelinek, a finn építőmun­kások szakszervezete főtitká rának. A táviratban a Szak­szervezetek Országos Tanácsa 1,600.000 magyar Szervezett dolgozó nevében forró elv­társi üdvözletét küldi a harc ban álló finn munkásosztály­nak, a szeptember 1-én •ztrájkbalépett finn építőmun­hásoknak. — A magyar dol­gozók — mexndja a távirat—, akik felszaliadulfak az impe­rializmus és kapiatlizmus rab sága alól, harcos üdvözletüket küldik a sztrájkban álló finn munkástársaiknak és szolida­ritásuk kifejezéséül 50.000 forintot ajánlanak fel és kül­denek a küzdelemben álló finn munkások támogatására. Folytassa bátran harcát a finn munkásosztály a győze­lem kivívásáért. Jól halad a tarlóhántás Csongrád és Csanád megyében A begyűjtés mellett ország­szerte nagy lendülettel folyik k tarlóhántási verseny is. A larlóhántási versenybea eddig Vas megye vezet 96.8 száza­lékos teljesítménnyel. Cson­grád mégyében « tarlók 80 százalékát törték fel. Jól ha­lad a munka Csanád raegyé ben is. Mindkét megyében a kis- és középparasztság csak­sem teljesen-elvégezte már a tarlóbuktatást, csak a kulá­kok szabotázsa rontja az eredményeket. Borsod megye területén is nagy lendületet vett a tarlóhántás. A legtöbb községben a ku lákok szabotázsa rontja az eredményt. — Hajdúnánáson Csohány Zsigmond 118 holdas kulák egyetlen barázdát sem szántott fel a megszabott ha­táridőre. Hasonlóan felszán­tatlan maradt Csohány Fe­renc kulák 78 holdas földje Kedden reggel 9 órakor kezdte meg n DIVSz máso­dik kongresszusa ötödik napi tanácskozásait. Elsőnek Pablo Garcia Porlorico ifjúsága ne­vében szólt az elnöki referá­tumhoz, majd nagy taps köz­ben a kinai küldöttség egyik tagja bejelentette, hogy á tíz­millió Inkosu Junnan tarto­mány felszabadult, miután a kormányzó és a tartomány egész hadserege megadla ma. gát. A bejelentést a küldőt, tek hatalmas tapssal fogad, tik, perceken keresztül zugolt az éljenzés, éltetlék a kinai nép felszabadító harcit, a ki­nai kommunista pártot és an. nak vezetőjét Mao-Ce-Tungot. Dávid More, az Egyesült Államok fiataljainak ödvözle­tét tolmácsolta. — Különösen melegen üdvö­zőljük a szovjet ifjúságot — mondotta —, amellvel nagy vezetőnk. Roosewelt idején el. téphetellen barátságot kötöt­tünk. Dávid More a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy nz Egyesült Államok ifjúsága és dolgozó népe nem szemléli öllietett kézzel az imperialis­ták hünös garázdálkodását. Egyre erősödik az a tömeg, mozgalom, amely békét és jo­gokat követel. Az amerikai küldött felszó­lalását hosszantartó lelkes taps fogadta, majd H. R. Ltm Mnlaja küldötte mondott be­szédet. Aslah Hunbaraci, a tőrök ifjúság képviselője ki­jelen'eUe: Nem enred'üV, hogy az amerikai katonaság TöröV országot hadszintérré változ­tassa. Dario Valort, az olasz szo­cialista ifjúság képviselője hang­súlyozta, hogy sok nyugati or­szágban teljesen meghamisítot­ták a szocialista, nevet. Mikor az áruló De Gasperi-kormány elfogadta az Atlanti Szerződést, az igazi szocialista ifjúság tün­tetett a szerződés ellen és ki­fejezte szilárd akaratát, hogy soha nem fog harcolni a szo­cialista Szovjetunió ellen. Ezután az algiri ifjúság ne­vében Kraba Ilamou, majd a holland haladó ifjúság nevében Zéhandeláx beszéit A délutáni ülésen Non György elnökölt. Elsőnek a délafrikai Gassin Jadmat szólalt fel- Ez­után Szemicsasztnij, a szovjet­ukrajnai fiatalok küldötte, a Komszomol ukrajnai központi bizottságának titkára beszélt. Hangoztatta, mindenki jól tud­ja, hogy az Atlanti Szerződés háborús szerződés. A vilá^ ha­ladó ifjúsága nem akar hábo­rút és elszántan küzd a hábo­rús uszítók mesterkedései el­len. A haladó ifjúság üdvözli a hős kinai felszabadító nép­hadsereg hatalmas győzelmét. Ez az érzés hatja át a sok­milliós ifjúságot is. A békéért folyó harc jelen* leg a DIVSz működésének leg­fontosabb része. A jobboldali szocialista ifjúsági szervezete­ket kevésbbé érdekli az ifjúság sorsa, ezért nincsenek jelen ezeu a kongresszuson. A haladó if­júság megveti az ifjúság érde­keinek árulóit. A világ ifjú­sága tudja, hogy csak egy nem­zetközi szervezet van az ifjú­ság részére, a DIVSz, amelj szilárdan küzd az ifjú nemze­dék békéjéért, fejlődéséért,, ra­gyovó jövőjéért. Szovict-Ukraj­na Ifjúsága kész ezekért a cé­lokért továbbra is kitartóan Amikor a szovjet kiküldött befejezte beszédét, a kongresz­szus résztvevői viharosan ün. nepelték. Éljen Sztálin! Éljen 8 Komszomol — hangzott perce­ki? 67 ország fiataljainak aj­káról. A demohraltkus gürög haderő e:ysegei súlyos veszteségeket okoznak a mncMsis; á:<nal A szabad görög rádió je­lenti: A görög szabadsághar­cosok Nyugat- és Kclet-Mace­doniában, valamint Tráciában napról-napra sok rajtaütés­szerű támadást hajlanak vég­re. A keletmncedoniai Szter­na község közelében a demo­kralikus haderő egységei su. lyos veszteségeket okoztak egy ellenséges köteléknek. Alexandmpo'isz város köze. lélien a demokratikus liadorfl romboló-osztagai felrobban, totlák az ellenség egyik csa. pat- és lőszerszállító vonatát Tráciában a demokralikur haderő kötelékei lienvoinullal Melaxades megerősített köz. ségbe. Fegyházra ítéltek eny kuíákot9 aki zsízsikes árpát szolnáUaiott hé A budapesti uzsorabitóság Fazekas-lanűesa Huszár János kerencskészii kulákot, aki több mázsa zsizsikes árpát szolgál­tatott be, két ós fél évi fegy­házra, ötévi politikai jogvesz­tésre, 3000 forint pénzbünte­tésre és 5000 forint vagyoni eléglélel megfre'.é ére itélte. Az ilélet io-rerős. MÉRSÉKLŐDIK A MELEG Mérsékelt északi-északkeleti szél, változó felhőzet, néhány, helyen, főleg a délutáni órákí ban zégioreső, esetleg zivatar A meleg kissé mérséklődik. Olvasóink kívánságára ida • ig már több részletet közöl­tünk Iljin: *A nagy futósza­lag« című regényéből. A re­gény a híres volgai traktor­gyár építését és üzembehe­lyezését, a Szovjetunió trak­torgyártásának megindítá­sát írja le. Ast as emberfe­letti küzdelmet mutatja bc, amelyet a traktorgyár mun­kássága folytatolt a termelés fokozásáért, folytonosságáért és a legmagasabbrendű tech­nikai tudás elsajátításáért. A filmszerűen pergő fejeze­tekből kiviláglik a Bolsevik Párt céltudatos munkája és zseniális irányítása a volgai traktorgyár munkájának megjavításáért. Az előbb közölt regény­részletekből kiviláglott, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdenie a volgai trak torgyárnak. A nehézségek tisztázására az ipari vezetők értekezletén elmondott beszé­dében maga Sztálin elvtárs mutatott utat. A szovjet ipar vezetőinek értekezletén ott ül minden jelentős pozíció­ban lévő gazdasági szakem­ber. És Sztálin elvtárs — ahogy a tegnap közölt rész­letünkből látszik — a hibá­kért elsősorban a vezetőket teszi felelőssé. fl TEMPÓT NEM LEHET LASSÍTANI... Részlet Iljin »A nagy futószalag® című regényé­ül. Holnap Sztálin elvtárs be­szédének folytatását adjuk. És minden haUgatóhau a ma­ga módjául visszhangzottak ezek a kérdések és megállapítások. Pancsenko kövér, fehér ke­zére könyökölve szomorúan gondolta, hogy valóban nem vette észre a gyárban egy egész csoportját a kártevőknek, élü­kön a főmérnökkel. Sokéiig nem is hitt a bűnösségükben, mig maguk be nem ismerték és rá nem mutattak, hogy hol és ho­gyan okozták kárt. Es ő, Pan­csenko, ald tiz esztendőn át volt igazgató Jcmakievben, Ka­tncnszkbeu és Mariupo'ban, nem látta, hogyan rontottak el az emberek a fémkcvCrékct, ho­gyan tették tönkre a beremlc. zést és hogyan fékezték le ez­zel a termelést »Ki a bűnös ebben ?« — kér­dezte tőle Sztálin, és szinte nem is hallva, niit beszél Sztálin to­vább, gondolatban biesmerte: ő, Pancsenko, maga a bűnös, mert túlságosan bízott az emberek­ben, nein foglalkozott a gazda­sági ügyekkel, hanem adminisz­trált, a felszínen úszott. Körülnézve a teremben (a je­lenlevőknek majdnem felét is­merte) gyorsan fe'idézett emlé­kezetében egy-két epizódot munkájából, hol és kinél hány százalékra teljesítették az ipari pénzügyi tervet, milyen volt a folyamatosság és hogy a mér­nökök közül ki bizonyult kap­csolatban állónak a károkozók­kal. Eszébe Jutotlak a folyosó­kom a viták és az alosztalymun­kák lassan gördülő óráiban el­hangzott beszélgetések — és váratlanul hatalmas erővel tá­madt benno a vágy, bogy azon­nal Sztálin beszédének befeje. zése után, sehol sem időzve, a Szövetség házából egyenesen a pályaudvarra robopjon és on­nan tovább délre, a gyárba. El­avult és hibás a harmadik ko­hónál az egyik mester terve az állandó keverék összeállítására — Jutott az eszébe, zsebében kezdett kotorászni és mivel a konferenciai megbízólevelén ki­vül semmit sem talált, arra jegyezte fel oldalvást, a cimzés fölé: »3. kohó, állandó keve­r'k.t Barkóv olyan vörös volt, mintha Sztáiin állandóan róla beszélt és őt pirongatta volna a többiek előtt. Szeliversztov önmagától kér­dezte, hogy mi vonakozik rá azokból, amelyeket Sztálin fel­sorolt és rádöbbent, hogy tia. gyon-nagyon sok, — a papir előtt való meghajlás, a kiadott parancs erejébe vetett hit, a nehézkesség és fe'ületesség az együttes munkájában. »Igen, igen, néha meghajtok a papir előtt, akár a többiek.... Ignátov nem foglalkozott ön­anatízissal. Sztálint nem látta, mert oldalvást ült, hogy jobban halljon. Mikor Sztálin az el­avult, idejét mult jelszóról be­szélt, hogy a bolsevikok ne avatkozzanak a technikai kré­sekbe, és arról, ami a felbur­jánzott károkozás magya­rázatának alapja volt: — az Iratok egyszerű aláírásával való •igazgatásról. — egyáltalán nem érezte ugy, hogy ezeket való­ban elkövette. Igtiátov mindig és mindenütt, bárhol dolgozott is, mindenbe beleavatkozott, az építkezéseknél maga leplezte le a kártevőket, a papirt meg ép­pen ki nem állhatta —, sem az aláirtat, sem az aláiratlant. De mikor Sztá'in azt mondta: •ír­hatunk akárhány határozatot, esküdözhetünk é!etre-halálra, de ha nem fogjuk elsajátítani a gyárak, üzemek, bányák techni. káját, gazdaságát, pénzügyét — mindez semmit sein ér és egyé­ni vezetés nem lesz., Ignátov ugy érezte, hogy ez közvetlenül rá von átkozik s még körül is nézett, Sztálin kissé eltávolodott az emelvénytől. — Az tehát a feladatunk — mondotta, — hogy magunk sa­játítsuk el a technikát, hogy magunk legyünk üzemeink urai­vá. Csak ez a biztosítéka annak, hogy terveinket teljes mérték­ben végrehajtjuk és megvalósít­juk az egyéni vezetést. • Igen, igen — gondolta Igná­tov —, nem nyúltam bc eléf mélyen a dologba, nem értet­tem sem' a folyamatos termelés technikájához, sem a gazdasá­gossághoz, —• a pénzügyek meg sohasem érdeke'tek. Igen, igen, én parancso'gatlam, adminisz­tráltam, mindenbe beleavatkoz­tam, irtain határozatot, fogad­kozlam égre-földre, éjszakákon át nem aludtam, másokat kí­noztam és magamat is gyötör­tem, pedig minden olyan egy­szerű és olyan egyszerűen ma­gyarázható: cz nem a beavat­kozás, nem az az irányítás volt, amelyre szükség lett volna.. És amind a régen keresett ér­re rátaláló geológus örvendezik és nem tud elszakadni uj felfe­dezésétől. akként Ignátov is — miután csődjének okait megta­lálta Sztálin egyszerű, világos megvl'ágitásában — folyton el­menekült ezektől a gondolatok­tól, de csak azért, liogy időn­ként újra meg újra visszatérjen hozzájuk. Eközben Sztá'in, mintegy be­fejezve az első gondolatsort, megállt a beszédben és egy korty vizet ivott. NébJ azt kérdezik: — mondta azután —, nem lehet­ne-e a tempót valamivel lassí­tani, mozKjásunkat valamennyire visszatartani. Nem elvtársak, nem lehet! — adta meg a vá­laszt emelt liangpn .— A tempót nem lehet lassítani.

Next

/
Thumbnails
Contents