Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

Ráhoai M ílvás elvfára beatedet mond p n'eken délután a Sportos >rno'*ban A beszédet a Kossuth Rádié 7 órakor közvetíti vl. evi. 226 szam. (Xra öü tii»e> <»4d szeplembsr 29 csütoiIöK ÖTÉVES TERV-KÖLCSON A hároméves lerv két ér és séért. Egyúttal saját boldogabb (Bt hónap alatti befejezéséhez közeledünk. A háboruütötte se­bek begyógyultak. Újra állnak a hidak, a Éázak, az iskolák, a gyárak többet termelnek, mint ivalaha, a földeken most ér vé­get a dus termés betakarítása, 'A hős Szovjet Hadseregtől ka­pott szabadságot jól használtuk fel, az urak magyarországának romjaiból rövid idö alatt bol­dog, szabad országot építettünk Póriunk vezetésével népünk bj, a hároméves tervnél is na­gyobb feladatra készül. Az or­szág az ötéves terv megindítá­sára gyürkőzik. Az ötéves teri iparunkat majdnem megkétsze­rezi, az iparilag elmaradt vidé­keken üzemek tucatjai nőnek ki a földből. De nemcsak az ipar fejlődik, 1954-ben már 21.000 traktor szántja a földe­ket. Istállók, magtárak, épüfl­nck, elmaradt mezőgazdaságunk korszerű fejlet! ágává lesz nép­gazdaságunknak. Uj kórházak Óvják, uj isko'ák százai neve­lik a szoria'izmusf építő em­beri. É'etszinvonalunk már ma túlhaladta a háborueíőttit, az Blévcs tervben a maihoz ké­pest ujabb harmincöt százalé­kot emelkedik. Messzire távozik ia mult réme, a munkanélküli­ség, messzire, hogv sohase ta­lálkozzék veíe többé hazánk földjén a dolgozó. A hároméves tervet a kapita­listáknak a po'itikai és gazda­Sági hnta'omból való kiszorítá­sa révén tudtuk teljesíteni. Fél­ti zünkkel ezt a harcot keltett vívni, a ka'apácsot csak másik kezünk fogta. Az ötéves terv kezdetekor már a hároméves terv időszakának po'i'itóai és gazdasági eredményeire épí­tünk. ezért lehet a lerv meré­szebb, ezért vállalhatjuk öt év n'att a szocia'izmus alapjainak lerakását hazánkban. Az ötéves terv tehát nem egy­sz(>rüoi> fo'ytatásn a hároméves tervnek. Az újjáépítés tervét, az Ujat építés terve követi. fl helyreállítás munkájának tenrillete átcsap nemzetgaz­gnnk gyorsütemű fejlesztésévé, szerkezetének mezőgazdasági­ipariból, íoarl mezőgazdaságivá való átalakításába, flz ötéves ferv nemcsak mennyiségi, d? minőségi változást is je­lent népqazdaságunk fejlődésé­ben. -» Az ötéves terv többet ad, de többet fs kiván. fl 47 milliárdnyi beruházás teljesítéséhez uj erő­forrásokra van szükség. Ötéves tervünk ezekre az ui erőforrá­sokra épít: a munka növekvő termelékenységére, a szocialista íizern önköltségcsökkentésből fa­kadó nagyobb nyereségbefizetés­re. a dolgozók megnövekedett öntudatán alapuló áldozatkész­ségre. Ezt az áldozatkészséget vette figyelembe a kormány, amikor meghirdette az ötéves terv-kölcsönt. fl tervkölcsön jegy­zése a munkások, dolgozó pa­rasztok, néphez hü értelmiségiek, kisemberek erejükhöz mért ön­kéntes anyagi áldozata, hazánk iparának, mezőgazdaságának fej­lesztésérét, a nép jólétének eme­léséért, függetlenségünk megszi­lárdításáért, a béke megvédé­jövőjét, életszínvonalának eme­lését kovácsolja a dolgozó, ami­kor fizetéséből, megtakarított pénzéből terv-kölcsönt jegyez. Nemcsak pénz formájában kap­ja vissza öt év alatt a jegyzett összeget, de hazánk felvirágoz­tatásához is hozzájárul. Ez en­nek a kölcsönnek Igazi kamata, ezért hazafias cselekedet az anyagi áldozat, amit a kölcsön jegyzője vállal. E kölcsön a népi demokrácia erejének jele. Csak az a kor­mány fordtilliaft a nép széles tö­megeihez, amely tudja, hogy a nép vele tart A nép csak akkot áldoz,» ha tudja, hogy amit ad, jó helyre kerül, jól lesz felhasználva, tudja, hogy áldozata r.em a kapitalista bankárokat hizlalja, pénzét nem külföldi tőkések vigják zsebre, nem a népek szabadsága ellen gyártanak belőle fegyvert. A kölcsön azonban nemcsak jele erőnknek, de uj forrása fa an­nak. Az államhoz való uj vi­szony felismerése és önkéntes áldozatvállalásban való megtes­tesülése még szorosabbra fűzi a kapcsolatot a dolgozó és éHa­ma, a dolgozó és az ötéves terv, a dolgozó és saját munkája kö­zött. A kölesönünk nem ha­sonlít a kapitalizmuriran a ma­gyar állam által felvett egyik kölcsönhöz sem. A kölcsön áré­kor rablánc volt, mely a kül­földi tőkéhez fűzte az országot. Az első világháború után, a hú­szas évek közenén a pénz stabi­lizálása érdekében "felvett nép­szövetségi kölcsön ahhoz a fel­tételhez volt kötve, hogy Smith Jeremiás, majd később Tvler, a kölcsönt nyújtó angol-amerikai tőkések két meghízottja a Ma­gyar Nemzeti Bankban, mini • tanácsadók* az állam összes pénzügyeibe beleszólhassanak, semmi sem történhessék hozzá­járulásuk nélkül. Az ilyen köl­csönöket a fogyasztási é« for­galmi adók növelése követte, ennek következtében a létfon­tosságu cikkek árának emelke­dése és igy végső fokon árát a dolgozó milliók fizették meq. Felhasználásukra jellemző da Bethlenéit »beruliázása,« a kevés számú dőzsölő céljára épilett Palola Szálló. A hozzá­tapadó panamákat még annak­inején sem lehetett eltitkolni. Az erdélyi nyereménykölcsünl Horthyék állítólagos »erdélyi beruházásokra* bocsátották ki. Ebből a kölcsönből sem az or­szág javát szo'gáló beruházások iészültek, fegyvert gyártottak belőle a fasiszta háború céljai­ra. Napjaink liirhedt kölcsöne, a Marshall-kölcsön az Egyesült Ál­lamok monopolistáinak eszköze imperialista vetélytársaik leigá­zására. Az angol font e napok­ban tőrtént leértékelése, melv nem véletlen, hogy a kenyér árának emelésével esett egybe, jól hántatja az ilyen kölcsönök »áldásait«. . A Szovjetunió, a népi demo­kráciák kölcsönei és köztük a mi /ötéves terv-kölcsönünk« is alapvetően különböznek a kapi­talista bölcsönöktől. A mi terv­kölcsöniinket is a dolgozó nép nyújtotta a dolgozók államának és ezt arra használja fel, hogy! fl Maiyar Méphöztársaság koiiányánik felhívása az öteves fervkölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó né­péhez ! Hároméves tervünket, az ország helyreállításának és újjáépítésének tervét a ma­gyar munkásosztály, a dolgo­zó parasztság, a néphez hű értelmiség és a kisemberek önfeláldozó munkája folytán ezévben. a kitűzött határidő előtt hét hónappal, két év és öt hónap alatt befejezzük. Ez a terv tette lehetővé, hogy hazánkban megkezdhes­sük a szocializmus építését: lerakjuk alapjait városban és falun. A hároméves terv eredmé­nyei: A háborús károk és pusztítások helyreállítása, mezőgazdasági és Ipari ter­melésünk gyorsütemű növeke­dése, dolgozó népünk életszín­vonalának folyamatos emel­kedése bizonyítják, hogy jól gazdálkodtunk nzwai a fWJa­badsággal, amelyet a Szovjet unió hősiesen harcoló hadse­rege vivott ki számunkra. Népgazdaságunk területé­ről a tőkés kizsákmányoló éternek mindinkább kiszorul­tak és megvalósult dolgozó népünk vágya: Az új népköz­iársaság alkotmánya. Álla­munk a dolgozó nép állama lett Az újjáépítés hároméves tervének megvalósítása után még hatalmasabb feladatokat tűzhettünk magunk elé: ötéves tervünk a népgazdaság iij jóalakitárónak, a szocializ­mus építősének terve, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának javaslatára a Függetlenségi Népfrontba tömörült szervese­tek is magukévá tettek. Az ötéves terv iparunk ed­dig példa nélkül álló fejlődé­sét, mezőgazdaságunk elma­radottságának feszámolását, dolgozó népünk életszínvona­lának további emelkedését, népünk kulturális felemelke­dését, a város és falu közötti különbség felszámolásának megindítását jelenti. ötéves tervünk végrehajtá­a során országunkat fejlett iparral rendelkező mezőgaz­dasági országból' fejlett me­őgazdasággal rendelkező ipa­ri országgá kívánjuk fejlesz­teni. Mindez természetesen pénz­ügyi erőfeszítéseket ia kíván tőlünk: a fenti célok elérésére több mint 47 milliárd forintot kell befektetnünk. A magyar dolgozó nép fel­ismerte, mit jelent számára az ötéves terv. Erre szavazott a május 15-i választásokon. Azóta is tömegesen érkéz"ek illetékes szervekhez, a kor­mány tagjaihoz olyan javas­latok, amelyekben a dolgozók bejelentették, hogy az ötéves terv megvalósításá­nak további biztosítására, a termelékenység emelésér* irá­nyuló erőfeszítéseik mellett erejükhöz képest, kölcsönnel is hozzá kívánnak járulni a terv sikeréhez. A dolgozók tömeges állás­foglalása bizonyítja: a ml népünk tisztában van azzal, bogy a szocializmus építése az egész nép számára a bé­két, boldog jövendőt jelenti s ezért ennek érdekében to­vábbi áldozatot is hajlandó hozni. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt is számításba vette, amikor ötéves tervköl­csön kibocsátását határozta el. Az ötéves tervkölcsön 500 millió forint összegben kerül 1.949 szeptember 29-én kibo­csátásra. A kölcsönt jegyzők szabadon választhatnak nye­reménykötvény, vagy öt szá­zalékkal kamatozó kötvény között. Mind a nyeremény-, mind I knnvatotó kötvényekre hefi/a tett pénzét mindenki öt éy alatt teijee összegben viaszai kapja. Emellett a nyereménykötvé­nyekre nyereményeket is ki­sorsolnak. Minden negyedik kötvény nyer. A főnyeremény félévenként százezer forint. Az imperialisták, cinkosaik és kémeik: a leleplezett haza­árulók, meg akarták semmi­síteni népi demokráciánk eredményeit. Újból a gyáro­sok, a bankárok, a földesurak rabságába akarták dönteni a magyar dolgozókat " A hazaárulók aljas mester­kedéseire legyen a válaszunk; fokozottabb áldozatkészség; még nagyobb szeretet és ra­gaszkodás népi demokráciánk­hoz és vezetőihez. Legyen a kölosönjogyzés népszavazás a® ötéves terv, az ország szalui 4­aágfinak és függetlenséginek, a békének megvédése mellett; népszavazás a szocialista ép* téfl mellett. Vegyünk példát e téren ia attól a hősi szovjet néptől, amely hasonlít hezebb körűimén^ nagyobb áldozatokát építette fel a szocializmus or­szágát. Mufassuk meg, hogy méltók vagyunk a nagy Szov­jetunió barátságára. Jegyezzen mindenki tervkW csönt. Építsük ezzel ís a bol­dog, erös, független Magyarom Mágot. Budapest, 1949 szeptember '29. Rákosi Mátvás sk ' Dobi István sV. szovjet neptoi, líthrtatlanul ne* ilménygk között, iozatokat hozva Nagyszabású előkészületek a nemzetközi békenapra R népi demokratikus orszá­gokban nagyszabású előkészüle­tek folynak az október 2-iki nemzetközi békenappal kapcso­latban. Varsói jelentés szerint Szilé­zia öntödéiben, bányáiban és üzemeiben a munkások minde­nütt gyűléseket tartanak és kü­lön békenapi bizottságokat vá­lasztanak. Románia dolgozói ls hatalmas népgyűléseken köszöntik október 2-át. fl béke hiveinek bulgáriai or­szágos bizottsága békehetet ren­dez a nemzetközt békeraopa! kapcsolatban, fl moszkvai világ­kongresszuson résztvett bolgár küldöttek tartanak előadásokat a békehét keretében. fl szabad német szakszerve­zetek szövetsége a nemzetközi békenappal kapcsolatban harcrw szólította fel a német lakossá­got a békéért és Németország egységéért. erősebbé, gazdagabbá tegye az országot, még szilárdabbá a dol­gozók hatalmit, A munkásosztály a teljesít­mény növelésével, egyéni ver. sennyel, a dotaozó parasztság az önkéntes beszolgáltatással felelt Rajknak és megbízóinak. Az ötéves tervkölcsön ujabb csattanós válasz az imperialis­táknak. /Kapitalizmust akarta­tok, földesurak uralmát, még gyorsabban építjük a szocializ­must. Nyomorba akartatok ta­szítani bennünket — áldozunk az ötéves tervben megvalósuló magasabb életszínvonalért A Szovjetunió ellen akartátok for­dítani országunkat — erős bás­tyát építünk hazánkból, hogy helytállhassunk a Szovjetunió­vezette béKetáborban.* Válasz ez az amerikaiaknál köl­csönért könyörgő Titonak, aki­nek összeomlott nagy garral hir­detett »ötéves terve*, amely csak egy szempontból tölti be •feladatát*: a kapitalizmust és a nyomort restaurálja Jugoszlá­viában. Válasz e kölcsön az ame­rikai imneriaMstáknak: nem szo­rulunk rájuk, újra bebizonyítjuk, hogy nagyobb erő van abban aj országban, amelyet a nép épit a maga számára, mint a Wall Street minden pénzeszsákjában. flz ötéves terv-kölcsön rémü­let és düh a hazai reakciónak, fogcsikorgatás az imperialisták­nak. Győzelem hát nekünk, uj győzelem, melyet pártunk szer vezett, a Magyar Dolgozók Párt­ja, élén népünk legjobb fiával Rákosi Mátuással. Mándi Péter f

Next

/
Thumbnails
Contents