Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

2 Csütörtök, 19-19 szeptember 20. Hogyan kell fegypEtii ax ötéves tervkölesönt ? a mai napon megkezdődött az fctéves tcrvkölcsön jegyzése. Ez fc kölcsön az ötéves terv meg­valósítását, a béke, országunk [iiggclcnségénck és boldog jövő­je megalapozásának ügyét hiva­tott szolgálni. Ezek mellett a nagy és köz­érdekű célok mellett az ötéves tcrvkölcsön az égvén részére is számos előnyt nyújt, flz egyéni takarékosság megszervezésének íz a módja, aincly a Szovjet­unióban is közkedveltségnek és Igen nagy népszerűségnek ör­vend, nemcsak azt teszl lehe­tővé. hogy a dolgozók egyéni táléi ük növelése érdekében ösz­fccgyüjthcssék m cgtakarítdsai­hu. hanem ezen felül még egyéb előnyöket is biztosit. A nyere­ménykötvényeknél megadta a lehetőségét annak, hogy a köt­vénytulajdonos saját tőkéjén kí­vül a nagyszámú nyeremények valamelyikében is részcsülión. •minek valószínűsége igen nagv tekintettel arra, hogy végered­ményben minden negvédik köt­vény nyereménnyel kerül kisor. tolásra. Számos kisebb-nagyobb nyc­lvménv között félévenklntt ki­sorsolásra kerül egyegy száz­ezer forintos főnyeremény, to­vábbá több ötvenezer és huszon­ötezer forintos nyeremény. is. Mind a nyeremények, mind a befizetett tőkeösszegek fétéven­kinti sorsolások utján őt év alatt kerülnek kifize­tésre, illetve visszafizetés­re. Az öt év alatt tehát az is viszakapfa n pénzét, aki nvere. menyben nem részesült. Azok, akik kamatozó kötvényt jegyeznek, az esedékes évi öt százalékos kamatot ugyancsak félévenkint kapják meg és ezek­nek a kamatozó kötvényeknek a tőke összege is öt év alatt félcvenkint . sorsolás útján ke­rül visszafizetésre. flz alkalmazotti viszonyban lévő dolgozóik! munkahelyeiken jegyzik a kölcsönt, fl kötvény ellenértékét a hetibéresek negy­ven hét alatt, a havibéresek tiz hónap alatt egyenlő részleteké­ben fizethetik be. 1 Mindenki más, tehát a mező­gazdasági lakosság, a kiskeres­kedők, kisiparosok szabadfoglal­kozásúak az őt felkereső jegy­tést-gyüj töknél, vagy az Orszá­gos Takarékpénztárnál jegyez. Ezeknek a kölcsönjegyzőknek jo­guk van arra, hogy a Jegyzett összeg felét tiz hónapon belül, a másik felét harminc napon be­lül fizessék be. A parasztok és szabadfoglalkozásúak azonban lehetőleg egy összegben fizes­senek.. Rz összeg befizetése a jegyzést gyűjtő által az átadóit csekkbefizetési lap felhasználá­sával, vagy az Országos Taka­rékpénztár fiókjainál való köz­vetlen befizetéssel történik. fl nyugdijasok az általuk jegy­zett kölcsön összegét tízhavi részletben fizethetik be. fl Jegyzésről mindenki Jegy­zési igazolást kap. Ezen fel van tüntetve az, hogy az Illető meny­nyi kölcsönt jegyzett Magukat a kötvényeket a kölcsönjegyzők a jegyzett összeg befizetésének megtörténte után kapják meg. Rz ötéves tervkölcsön feltéte­leire vonatkozó összes részletek­re az Országos Takarékpénztár Központja és budapesti, vala­mint vidéki fiókjai, továbbá az Országos Szövetkezeti Hitelinté­zet ;érá i s é'the yeken 'évő szak­intézetei adnak felvilágosítást, Tirlénelaii ieltnüteit® a Kínai téési Politikai Tanácskozó Testület ütésén A Kínai Népköztársaság alkotmánya A Kinai Népi Po'iiikai Tanáos­Teslülel kedden tartott első lel les "ülésén történelmi jefen­lösé«ü dón léseket hozott. OrLá­•i lelkesedéssel. egyhangú'a© elfogadja a Ki­nai Népi Politikai Tanácsko­zó Testület a Kinai Népköz­társaság alkotmányát. F.lliuiározla a' Tanácsloo'ió [Testület, hogy a Kinai Népköz­társaság fővárosa Peiping lesz, ímielyct ezentúl ismét Pckúig­feek neveznek. Az u) nemzet! zászló: vörös fclaponi a felső sarokban a Zász­lórúd közeiében ötágú arany fcsiüag, nieffetie ivalakban négy ^s aranyesi!lapgaí. Az A'kofmány megállapítja a Kinai Népi Po'iiikai Tanácsko­feó Tcslü'et természetét és cél­ját. Eszerint: »A Kinai Népi Po­litikai Tanácskozó Testület egész Ivina népe dtemokrali* kuj egységfrontjának szerve­zete. Célja va'amennví demokratikus osztálynak és Kina vaiameny­nyi nemzetiségének összefogása, ' minden demokratikus párt, cso­port és népi szervezet után, hogy közösen valósítsák me© az uj demokráciát, szálljanak szem­be az imperia'izmussal, feu­dalizmussal és a bürokratikus kapita'izmussa', megdöntsék a Kuomintang reakciós uralmát, kiküszöböljék az elfenforra­da'mi erők maradványait, begyógyítsák a háborús sebeket, helyreállítsák és kifejlesszék a nép gazdasági, kulturális és ne­velésügyi munkáját, megszilár­dítsák a hon-védelmet és csatla­kozzanak! a világ ama nemzetei­hez és országaihoz, amelyek egyenlő félként tekintenek l>en­nünket, megalkossák és megszilárdít­sák a független, demokrati­kus, békés, egységes, virágzó és erős ietwai népköztársasá­got, a 'népi demokratikus dik­tatúrát, amelyet a munkások és parasztok szövetségének alapján álló munkásosztály irányit. Az alkotmány kimondja, lia,gyí a Kinai Népköztársaság a népi demokratikus diktatúra ál­lama, amelyet a munkásosztály vezet, alapja a munkás-paraszt szövetség és egyesíti vaiameny­nyi demokratikus osztályt és az ország kü'önféle nemzetiségeit. A szoviel embereik íelajárfják megtakarítóit pénzüket A SZOVJkT PLD 4GOGUSOK TELJESÍTIK hazafias köfelezeirségükeá 'A moszkvai pedagógusok, alig •erűit, nyilvánosságra az uj köl­fesi'jnrői szóló bejelentés, minden Iskoláhan gyűléseket és értekez­leieket tartottak. Volt iskola — % 305. Általános és a C64. leány­Iskola —. ahol a jegyzéseket egy órán bebil befejezték. Általában • kölcsön kiboc*1tá«ának első •apján Moszkva valamennyi is­kol íjának, ovodájának és tan­intézetének dolgozói aláírták a kölcsönt. A Szovjetunióban megjelenő •Tanítók Lapja* részletes jelen­téseket közölt a pedagógusok körében folyó kölcsön jegyzésről az egész ország területéről. Idéz­te a leningrádi Manyovics taní­tónő felszólalását, amelyet is­kolája alkalmazottainak gyülé­fin mondott oi. — Két nappal ezelőtt, május {[-ón ünnepeltük a világ vala­mennyi dol/ózó ja testvériségé­Bek nemzetközi napját — mon­dotta a íeningrSdi tanítónő. Az •gész haladó ep bérli ég a Szov­t tunióban látja a béko és a ztonság bástyáját. Mimién szavjeí ember kiMesttge, fcogy erősítse hazánk hatalmát. Ez a magyarázata annak is, hogy minden szovjet ember pi-.an örömmel jegyzi a kül­Mtont E szavakat viharos tapssal fogadták. Egész Leningrádban valamennyi iskolában az első napok 1 an befejezték a kölcsön jegyzését. Odesszában MoTcsanova ta­nítónő beszéde volt igen nagy. hatású. —- Örömmel tölti el szivemet — jelentette ki —, hogy vála­szolhatok a Tártnak és a kor­mánynak a szovjet tanítókról és gyermekekről való gondosko­dására. Azt szeretném, hogy ha­zánk minden éweí szebb és ha­talmasabb legyen. Ezért adom ürömmel az uj" kölcsönre megta­karított pénzemet. A rosztovi 39. fiuközépiskolá­lwn Golovko tanító, volt front­harcos szólalt fel; — A háború éveiben vala­mennyien, azok is, akik a fron­ton voltak és azok is, akik a hátországban dolgoztak, boldog, békés és szép életért küzdöttek. Most az élet országunkban mind jobb és boldogabb lesz. Mi, szovjet emberek, örömnél i»f«l alá a; uj StiHcsltal és bízunk abban, hogy azok a befizetések, amelyeket kölcsön formájában adunk az államnak, szeretett hazánk további felvi­rágzását és gyarapodását szol­gálják. Megtakarításaink, ame­lyeket kölcsön adunk az állam­nak, 6r«gbitséfc országunk di­csőségét és hatalmát. Kujbisevben a 25. iskola gyű­lésén Tabánin, Lsnin-rendes ta­nító fordult az összegyültekhez. — Nézzétek — mondotta —, milyen gonddal, milyen szere­tettel övezi az ország", a nép, a Pirt és a kormány a tanítósá­got.. Ugyan hol, melyik más or­szágban hangzik oly büszkén ez a szó: »tanitó«!. Hatalmas or­saágunkon kivül ugyan hol ré­szesül a tanítóság a szabad al­kotó munka ilyen feltételeiben! Neveld, vezesd, tanítsd a kom­munizmus építőinek fiatal s'za­bad nemzedékét. E*£»« I btC2%»f Ét irieeftsáf- tódtól Magas kitüntetésekkel, érdem­rendekkel tüntettek ki bennün­ket. Oreg korunkra nyugdijat biztosítanak, emelik munkabé­rünket. Vájjon, mi tanítók, kö­zömbösek maradhatunk-e kor­mányunk felhívása iránt? Egész szivünkből és minden anyagi erőnkből résztveszünk hazánk liatalmának megerősítésében. Munkává, szerzett pénzünk has­son oda. hogy a kertek a szov­jet 'földön még dúsabban virá­gozzanak, hogy uj iskolák épül­jenek, hogy még nagyobb ter­mést arassunk es hogv hazánk bevehetetlen vár legyen. A Szovjetunió pénzügyminisz­tériuménak jelentése szerint a május 31-én húszmilliárd rubel névértékben kibocsátott állam­kölcsön t május 4 e estéjéig 21.691 millió rubellel túl jegyez­ték Ez a szám nemcsak a kölcsön ragyogó sikerének bizonyítéka. Visszjatüikrőződiik benne o szov. nép rendíthetetlen egysége, szo­cialista hazaszeretete, az Állam érdekeinek mélységes megértése, szoros felsorakozása Lenin és Sztálin pártja mellé. A munkások, parasztok, ér telmiségiok, a sokmilliós szov­jet államban élő valamennyi nemzetiség; lelkesen üdvözölte a kölcsön kibocsátását. A töme­ges és szervezeit jegyzéssel bi­zonyították, nem sajnálják ere. jüket a Szovjetunió gazdaságá­nak és kultúrjának további fel. virágoztatásától. Minden kizsákmányoló rend­szerben a népi tömegek és az állam, mint engesztelhetetlenül ellenséges e;ők állanak egymás, sal szemben. A Szovjetunió az :Lső állam a világon, ahol a nép és az állam érdekei teljes összhangban vanmák, ahof az állam annál erősebb, minél te­vékenyebben vesznek részt épí lésében a széles néptömegek és ahol a néptömegek élete annál szebb, minél gazdagabb és ere­sebb az állam. A mi kölcsöneink a szocialista állam további meg. szilárdítására szolgálnak, ame­lyek érdekei a dolgozók előtt mindenekfelett állanak. Ez az oka. hogy a szovjet kölcsönök olyan óriási népszerűségnek ör vendenek a dolgozók körében. A szovjet emberek megtaka­rított pénzüket állomkölcsönbe fektetik, hogy a háború utáni ötéves tírrv határidő előtt való suljon meg, hogy biztosítsa az ország gazdaságii életének új felvirágzását és még jobban meggyorsítsák haladásukat a kommunizmus felé. A kölcsön tehát nem kis szerepet játszik a szocialista átalakulás tervének keresztülvitelében. A gazdasági sikerek alapján egyre magasabbra emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. Á reálbérek nö­vekedésében, a fogyasztási cik­kek árának leszállításában, új lakóházak, iskolák, gyógyinté­zetek, klubok, könytárak és parkok építésében jelentős sze­repet játszanak a szovjet ál­lam kölcsönök. A határokon túl ts minden becsületes emober, akt nyíltan szembe m:r nézni az igazság­gal. látja a szovjet társadalmi és állami rendszer nagy élet­erejét és legyőzhetetlenségét, a szocializmus mcszámlálhatallan előnyeit a kapitalizmussal szemben. A kölcsön jegyzése ragyogó sikere jegyébon halad. Bár túl­jegyezték. aa aláírást folytat­ják. A szovji.t emeberck, akiket áthatnak a nemes hazafias ér­zések, készséggel és nagy örm­mel adják kölcsön megtakarított pénzüket az államnak. A mun­kások, alkalmazottak, kollhoz­parasztok, értelmiségiek, akik egyre szélesebb alapon fo'.y. látják a szocialista versenyt, önfeláldozóan harcolnak az ötéves terv határidő előtti tel* jesítéséért. Ebbe f.ktetik ere­jüket és teremtő energiájukat. Munkájuk derűs és gyümölcső­Tő. mert a szovjet társadalom dolgozója mentes mindenfajta kizsákmányolástól és tudja, nem fenyegetik válságok, nem sújthat le reá a munkanélküli­ség, a burzsoá országok dolgo­zóinak ez az ostora. A szovjet nép sikrreseo építi fel a kommunizmus ragyogó épületét, mert Sztálin, a nazy vezér, a dolgozók tanítómester* vezeti. CHURCHILL már a sifaHngrádl-esata idején összeesküvést szóit a Szovjelunió ei'en Erről tawskodnjk Cíurchili s?ov;eleiien?s em'ék'niai •Arnold tábornok tanúskodásai cimü cikkében > gov, a Szov­jet Tájékoztató iroda munka, társa irja: Nemrégiben jelent meg Ar­nold tábornoknak, a második világháborúban az amerikai had­sereg légierő parancsnokának •Világkü'.detés* cimü könyve, amely nem érdemelne figyelmet, ha nem tartalmazna bizonyító erejű feljegyzéseket a lilborus évekről. Churchill titkos emlék­irataiból, amely a közelmúltban került nyilvánosságra, kitűnik, hogy Churchill öeszeesküvést Haőtt a Szovjetunió ellen, ami­kor legjobban dúlt a sztálin­grádi créifn. Arnold újra hangot ad ennek és kiteregeti a nyil­vánosság előtt, hogy Churchill fgvik intrikáját a másik ntán rtzőtte a Szovjetunió ellen. 1941 telén meghitt beszélgetésekben rágalmazta a szovjetek orszá­gát és haroosait, akik abban az időben Moszkva alatt zúzták szét á fasisztákat. Arnold tábor­nok megírja, hogy Churchill 1943 végén a kairói értekezlet alkalmiból adott ebéden sőszinte nyilatkozatot* tett. »Övta« az amerikai vezetőket az toroszok­tók, »figyelmeztctte« őket a jö­vőre és ajánlotta, ne vegyék ko­molyan liz értekezleteket ée ojj .ezeken hozott határozatokét, el­sősorban a teheráni konferencia határozatait. Nem kevésbbő jellemzők Ar­nold könyvének azok az oldalai, amelyeket a potsdami értekezlet napjainak szentel.1 Az angol légi­erők parancsnokával, I'ortal tá­bornaggyal folytatott beszélge­téseiről irva, cinikusan bizo­nyítja. hogy e beszélgetés során •mindketten arra a feltevésre jutotiunk, hogy kővetkező cllen­Hógűnk Oroszország le*z és eb ben kölcsönösen egyetértettünk*. Ez a »k3Iosönös egyetértés* a tárgyaló feleknek arra a meg­egyezésére vezetett, hogy min­de'nütt a vjlágon kell támasz­pontjaiknak lenni, ahonnan el tudna'; érni b'rmiiyen célpontok amelyet bombázniok kell. Ilymódon Potsdamban «z an­©ol-ámerjkai összeesküvők a bé­ke ellen eerényen megvizsgálták a kitervelt uj háború Válfajait. Arnold tábornok tanúskodása ismét igazolja — állapítja meg Itogov —, hogy Anglia és az Egyesült Államok vezető körei a háború előtt nem arról gon­dolkodtak, miként lehetnn a leg. gyorsabban kivívni az általános győzelmet a hitleri Németország felett, lianem nrrél, miként le. hetne megszervezni a Szovjet­unió elleni uj imperialista töm­böt. Sz'rájtc-VuHám az Egyesűit Ailamokhan fl sztrájkoló amerikai munká­sok száma a szénbányászokkal együtt már meghaladja a hat­százezret. A detroiti Ford-gyár 115.000 munkása csütörtökön sztrájkba lép, ha a vállalat nem teljesíti a munkások követeléseit, fl Chrysler gépkocsigyár hat­vanezer munkása szombatra ha­lasztotta el sztrájkjának meg­kezdését.

Next

/
Thumbnails
Contents