Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

vl. évi. 223. szám. Ara 60 flllór II szeoeifi üzemi manliássái egyre önfudalesobliBn és od32dGbii3n termel — szombati jelentés a szegedi üzemekből 1943 szeplemlier 25 vasárnap Népünk nagy vezetőjének, Rákosi elvtársnak augusztus 31 - én a termelés, a termelékenység emelésének megoldandó kérdéseivel kapcsol a tos beszéde felrázta az ország dolgozóit. A csepeli WMtől a déli határszélen fekvő nagylaki kendergyárig minden üzemben méginkább közponli kérdés lelt a termelés javítása, iparunk termelékenységének fokozása. A kispesti Hoflierr-gyár kezdeményezésé:© tömegmozgalom gyűrűzött végig az országon a hároméves terv időelőtti vőgrehailátóra. Minden vállalatvezelőség, szakszervezeti bizottság és minden üzemi dolgozó a Nagybudapesti Pórivá'asztmán y határozatának fényénél kereste lázasan az eddigi munka hiányait és a kafolt iránymutatás után alapos tervet dolgozott ki a hibák kiküszöböléséi©. A termelékenység emelése, a munkafegyelem megjavítása, az ónköltség további leszorítása, sete jt kiküszöbölése lett a tárgya minden üzemi megbeszélésnek, röpgvülésnck, vagy a wunkautáni, ntközbeni baráti megbeszélésnek. Műszaki szakcmlverek kutattak a termelés menetét vissza• ükröző kimutatások kőzött s keresték a szúk keresztmetszetet. Bütykös munkásujjak rajzolták krélával ki az üzemek bejárataihoz kilett szégyen lábiákra a későnjövök neveit: máskor mosolygó munkásasszonyok most kemény kutató tekintettel hajollak a szövőszék bordái közül kitekorődző végek felé hibákra vadászva s vonták felelősségre az esetleg mutatkozó hiányosságért társaikat. Az or~5zág minden nagy- és kisüzemé' ©n megmutatkozó pótlási igyekezet, uj eredmények iránti törekvés alig egy hónap aVttt egyetlen egy nagy lendületté alakult át hároméves tervünk végrehajtására s egyben pedig az ötéves terv előkészüésére. Rákosi elvtárs beszéde éta ellett idő alalt következett cí a gyalázatos Rajk-banda ország áruló m unkájának a'ajros megvilágilása, az imperialisták és béreiiceik minden szennyesének kilerilése a Rajk bünperének főlárgyaíásán keresztül. A doi gőzök Budapesleii, Szegeden Makón és Nagylakon feszült izgalommal fél éjszakákat töltöttek a rádió hangszórója mellett. szinte szemük gyulf adtáig ralink a napisajtó hasábjait meg-megborzongva e söpredék népség árulásának részteleinél Rajkék, Szőnyiék, Pálffvék szavai nyomán áradó ocsműnyság és förmecCvény azonban nem hűtötte le az üzemekben már előbb fellobbanó lelkesedés lángját — ellenkezőleg, a gyűlölet, a bosszú sötét, fekete foUjttival színezte azt. Es ez a tárgyalás egyes napjain szinte sziporkázó, szikrázó láng tovább fűtötte tervteljesitésünk motor ját. Csak szegedi példáknál maradjunk: A Gázgyár dolgozói 18 nappal előbb teljesttették a Kombinátnál a szerelési mun ki kat. A DÉMA rohamlépésekkel haladt előre terve teljesítésének előbbre hozott határideje: december 15 felé. A Szegedi Kender szintén jelentős lépésékel tett e téren. A Magyar Kender — legfájóbb pontján — a termelékenysége terén ért el csillogó eredményeket. És sorra lehetne venni az ilyen példákat. A most megtartott nyereség részesedési értekezleteken az is kitűnt, hogy ahogy az üzemek összességének lendületét, munkakedvét, áldozatkészségét növelte Rajkék eltiprása, ugyanúgy fényes egyéni eredményék is születtek. Á dolgozók élenjárói, elsősorban a kommunisták. a szövőszék, a gatter, a cvík kot ó-kép m el fett több és jobb munkával feleitek Rajkéknak. Rajkil, Szinyit és Szalait halálra, Iraásvo! és Justust életMteni feiylizra, Ogoyenovlcso! 9 évre itéite a iphirisii Páiliy és Köröndi ürfyéí a katonai bíróság elé u?altáh A népbirós&j különtanácsa László és társai ellen indított szombaton hirdetett ítéletet Rajk László és társai bűnügyében. A különtanács tagjai dr. Jankó Péter tanácselnök vezetésével háromnegyed 10 órakor vomntak be a terembe, A vádlottak és a hallgatóság telállanak helyükről. Elnök: Kl fogom hirdetni a népbirósági különtanácsának Rajk bűnügyben hozott Ítéletét A Magyar Népköztársasági nevében. — A budapesti népbiróságnak az 1946. VII.-t.-c. 11. §-ának rendelkezéséhez képest alakult különtanácsa az 1949 szeptember 16, 17, 19, 20, 21 és 22 napján tartott nyilvános főtárgyalás alapján Rajk László és társai bünügyében hozta a következő ííéleíel: Szeged legjobb üzemének. DÉMÁ-nak élenjáró dolgozója, Szötősi elvtárs, élmunkás, legutóbb 180 százalékos eredményt ért el. De ugyanugv gömbölyűd1 nek felfelé a százalékok1 a DÉMA többi munkásainak, a Szegedi Kender, Lemez, Dohánygyár i a többi üzem főként egyéni ver senyhen álló dolgozóinak eredményiám utalásain. Hibák természetesen még bőven akadnak, hiszen Rákosi elvtárs beszéde óta még egy hónap se telt el. Iqen, még akadnak késések az üzemekben, még akadnak ktkonkretizálatlan versenycélkitüzcsek, vannak helytelen versenyszerzodések gyárainkban — de egy megállapítható: termelés frontján tapasztalható lendület szélesedik, naprólnapra előbbre törünk a hároméves terv teljesítése, néhol már időelötti teljesítése, túlteljesítése felé, eredmények születnek a termelőkenvség terén, csökken a selejt, csőkken az önköltség. A magyar dolgozók e hónap alatt is látták, hogy érdemes dolgozni a proletárdiktatúra funkcióit teljesítő népi demokráciában. Érdemes dolgozni és érdemes nap mint nap uj feladatokat vállalni és megoldani. fEzekben a napokban, amikor mi termelésünk javításáért küz•lünk, most, amikor Rajkék ragadozó, horgaskarmu keze azért nyúlt, amiért már megdolgoztunk, uj elhatározás érlelődött meg bennem« — irja Réti János munkás a szerkesztőségünkbe küldött levélben — »nz, hogy nekem még többet kell dolgoznom és még több áldozatot kell vállalnom ebben az országban.« Es Réti elvtárs igen találóan, Szeged és Makó százezreinek, a/ ország millióinak véleményét fejezte ki. — A népMröság különtanácsa bűnösnek mondja ki: Rajk László (anyakönyvi kivonat szerint Raajk László) negyven éves, székelyudvarhelyi születésű, budapesti lakos, maguar állampolgár, tanár, vett magyar külügyminiszter, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1949 május 30. óta rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van. A NBR 15, § 5. pontban meghatározott egyrendbeli folytatóa iogosar1 elkövetett néppfréres bűntettben, az 1930. éri III. t-e. 60. § 2 pontban meghatározott, a 61. § 3. bekezdése szerint büntetendő, egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett bűntettben és az 1946. éri VII. t.-c. 1. § 1, bekezdésében meghatározott bűntettben. Brankov Lázár 51 éves, starij-becsejd szfitetésfl, budapesti lakos, jugoszláv* állampolgár, volt jugoszláv követségi tanácsos, nőtlen, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1949 julius 19. ótaKrendőrhatősági Őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, • i az 193a éri ÜL t.-e 60. 5 1. és 9. pontjában meghatározott, a 61. § 3, bekezdése szerbit büntetendő egyrendbeli folytatólagosan elkövetett büntettnen. Az 1946 .éri VII. t-c. 1. § 1. bekezdésében meghatározott Ijűnteltbon és mint a BTK 69. § 2. pontja szerint bűnsegéd! részest a BTK 278. §-ban megbatározott gyilkosság bűntettében. u Dr. Szőnyi Tibor (1945 előtt Hoffraann Tibor) 45 éves, budapesti születésü és lakos, magyar állampolgár, orvos, nös, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1949 május 18. óta rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van. az 1930. évi III. t.-c. 60. § 3. pontjában meghatározott, a 61. § 3. bekezdése szerint minősülő egyrendbeli folytatólagosan elkövetett és az 1946. evl VII. t.-c. 1. § 1. bekezdésében meghatározott bűntettben. Szalai András 1945 előtt I.eandler Ervin) 32 éves, pécsi születésit, budapesti lakos, magyar állampolgár, magántisztviselő, nös, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1949 május 18. óta rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, a népblróságl rendelet 15. 5. pontjában meghatározott egyrendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettben, az 1930. éri III. t.-c. 60. § 3. pontjában meghatározott, a 61. § 3. bekezdése szerint büntetendő egyrendbeli folytatólagosan elkövetett »• 'étiben és az 1946. éri VII. t-c. 1. § 1 bekezdésében meghatározott bűn tettben. Ognyenovics Miién 33 éves, sároki születésű budapesti lakos, magyar állampolgár, magántisztviselő, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1049 július 5© óta rendőrhatósági őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van, az 1930. ül. t.-c. 60. I 3 pontban meghatározott, a 61. § bekezdés szerint büntetendő bűntettben, Jusías Pál 4-4 éves, pécsi születésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, a Központi Hiradó volt alelnöke, nős, állítása szerint vagyontalan vádlottat, aki 1949 július 18. óta rendőrhatósági őrizetben, öletve előzetes letartóztatásban van, a Nbr. 15. I 5. pontban meghatározott egyrendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettben, a7, 1930. Hl. t.-e. 60. I 3pontban meghatározott, a 61- 8 3. bekezdés szerint büntetendő egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűntettben és az 1946. évi VH. t.-e. 1. * 1. bekezdésében meghatározott bűntettben, A népbíróság külön tanácsa ezért főbüntetésként: Rajk László vádlottat a népbírósági novella 11. 5, as 1930. évi Hl. t.-c. 61. § 3. bekezdés és az 1946:VH. t.-c. 10. 8 alkalma* zásával összbüntetésül halálr% Brankov Lázár vádlottat az 1930 :IH. t-c. 61.1 3. bekezdés, az 1946 :VH. t.-c, 10. 8 1. bekezdés, a Btk. 278, 72, 66, a Btk, 96. 8 alapján, a Btk. 91. § alkalmazásával összbüntetésül életfogytiglani fegyházra, Dr. Szőnyi Tibor vádlottat, az 1930 :IH. t-c. 61, 8 3. bekezdés, a7, 1946 :VH, t.-c. 10. 8 1. bekezdés, a Btk, 96. 8 alapján, a Btk. 90. § al« kalmazásával összbüntetésül halálra, Szalai András vádlottat a Nbnov. 11. at 1930 :IH. t.-c. 61. 8 3. bekez* dés, az 1946 :Vn. t.-c. 10. ] 1. bekezdés, a Btk. 96. 8 alap* ján, a Btk. 90. § alkalmazás sával összbüntetésül halálra, Ojnyenoaics Milán vádlottat, az 1930:131. t-c. 61, § 1. bekezdése alapján, a Btk. 92. 8 alkalmazásával kiiene évi fegyházra, Jasíns Pál vádlottat a Nbnov. 11. 8, a* 1930:111. t.-c. 61. S 3. bekezdés, az 1946 :VH. t.-c. 10. $ 1. bekezdés, a Btk. 96. 8 alapján, a Btk. 91. 5 alkalmazásával összbüntetésül életfogytiglani fegyházra ítéli. Ezenfelül mellékbüntetés ként: Rájk László, Szalai András ea J us tus Pál vádlottakkal szemben a Nbnov. 1. §, aj 1930 .m. t.-c. § és az 1916: VH. t-c. 10. § 5. bekezdés alapján, Brankov Lázár vádlottal szemben az 1930:111, t.-c. 70. 8, az 1946 :VH. t.-c. 10. 8 5. bekezdés, a Btk. 289. § alapján, dr Szőnyi Tibor vádlottal szemben az 1930: Hl. t.-c. 70. 8, az 1940 :VH. t.-c. 10. § 5. bekezdés alapján, Ognyenovics Milán vádlottal szemben pedig az 1930 :in. t-c. 70. § alapján politikai jogaik gyakorlásának 10 évt felfüggesztését, ugyanilyen tartamú hivatalvesztést úgyszintén feltalálható vagyonuknak teljes egészében való •!kobzását állapítja meg. A különtanács a szabadságvesztés büntetéstől Brankov Lázárt illetően 2 hónap 2 napot (kettő hónap, kettő napot), Ognyenovics Milánt illetően 2 hónap 16 napot (kettő hónap, tizenhat napot), Justus Pált illetően 3 hónapot és napot (három hónapot és két napot), a nevezettek által rendőrhatósági őrizetben, il-