Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

2 Vasárnap, 1949 szeptember IS.' II tetve előzetes letartóatatá-sban töltött Idővel a Btk. 84. I éa a n. Nbmov. 2. § 2. bekezdés •lapján kitöltöttnek vesz. A kflföntaiiílos Pálffy György fa Korotüy Béla vádlottak indokolás: •melt rád tárgyiban megAllaplljft hatáskörének hiányát, ennek eredményeként nevest? ttek IIgyét elkülönítve, oat az illetékes katonai tár ős ág elé (Bp. 863. g- Tenlneitja. 111. §•) A részletes tényállást lágy mint annak tüzetes jogi éa politikai méltatását az Ítélet nyolc napon belül elkészülő írásos Indokolása fogja tartalmazni. A külön tanács ezidő ezerint vázlatosan csupán a kővetkezőket «nd ki: Rajk .László, Szaiai András, ét Jusnis Pál a forradalmi munkásmozgalomban aljas módom befurikodván, a népebencs Horthy-rendszer politikai rer-dőségónek besúgóivá és provokátoraivá lettek, a munkásmozgalomnak úgy személyileg, mint célkitűzései megvalósításában igen súlyos károkat okoztak. A régi népeikene3. fasiszta rendezemnek tett besúgói és provokátort szolgálataikat még olyan Időpontban ts teljesítették, hogy a folytatólagos cselek m/ny régebbi részleteinek elévüléséről sem lehet szó. Ehhez képest nevezett vádlottak bűnösségének a Nbr. 15. § 5. pontjában meghatározott népellenes büntettb.n, való, a vaddal egyező megállapítása indokolt. Idegen államoknak kémkedtek Ezzel Jogi egységben állapította meg a külön tanács IV jk László és Szaiai András vád lottak bűnösségét a Nbr. 13. § A pont, Illetve 11. 5 5 pont szerint minősített cselekmé nyék alaoii&n is. Reigazo'á.-t nyert, hogy Rajk László a magyar politikai rendőrségtől kapott megbízásra való hivatkozás mellett, a vernét i táborban felkereső Gestapo tiszt se. rítaégével Jutott haza Magyar országra, ami — mint a fasiszta politikai rendőrség részére váró további besúgásokat lehelövé tenni hivatott tény — a Nbr 15. § 5. szerint bűntett jogi egységbe olvasztandó. Beigazolást nyert továbbá, hogy Szabd András az általa elárult politikai foglyok kivégzéséhez bcsúgásával hozzájárul!. A megállapított tényállás sze rint Rajk László, dr. Szőnyi Tibor, Szaiai András és Justus Pál a magukat különböző módon. főként diplomáciai meib! oatással álcázó jugoszláv és amerikai aöt részben francia hírszerző szervók részére kü lön-külön egységes akarat-elhatározással, folytatólafosan, nagyszámú államtitkot szoigá'tattak ki. Ekként nevezett vádlottak creleményén-k oé'ja hogy a titok idewn állam haépp tósáigának jusson tudomására, már magából a cselekményből nyilvánvaló. A tényállásban megállapított vonatkozású államtitoknak tartalmából és a kémsaolgálatot teljesítő személyek jelentőségéből nyilvánvaló, hogy az iMain érdekét súlyosan sértették. Minthogy pedig a szóban lévő vádlottak cselekményüket vagy saját közszolgálati állásuk, vagy más személy közszolgálati állásának, tehát ..közszolgálati állás felhasználósával' követték el. ®z 1930:IIL tc. 61. § 3. bekezdése szerinti minősítése volt a váddal egyezően alkalmazandó A. most mondottak vonartkoeitak megfelelően Brankov Lázár vádlott cselekményeire is — azzal az eltéréssel, hogy részó.ől az 1SÖ0. évi III. tc. 61. 3. bekezdése szerint minősül bűncselekmény az esetek nagyobb részében már a titoknak jogosulatlamd való megszerzésével függetlenül tehát a titok továbbadásától megvalósult. Ezért a különtanács Brankov Lázrá bűnösségének e részbe*) való megállapításánál az 1930 évi III. te. 60. § 3 pont mellett az 1. pontra is hivatkozott. Az Ggnyenovitcs Milán által kiszolgáltatott adatok — már relativ értelemben, az azokat m cipszerző tényezők magyar államellenes szándékára figye'•emmel ugyancsak titoknak tokintendő, mégig ® magyar ál 'am érdekének az 1930. évi III. tc. 61. § 3. sőt 2. bekezdése ver int minősüléséhez ls szükséges, súlyos fokbaní veszélyeztetésére a külön tanács mesjíté"óse szerint e titkok kiszolgá1tatása alkalmas nem lehetett. Ezért a különtanács Ognyenovics Milán, cselekményét a vád 'ól eltárő'eg az 1930. évi III. tc 81. §_nak csupán 1. bejcezdése szerint minősítette. EUBAPESTl Segítették az imperioKetmhat A mogállopített tényálléc szerint annak ugyancsak az báabeli indokolásra tartozó részleteiben Rajk László, Bran kov Lázár. dr. Szőnyi Tibor. Szálai András és Justus Pál észtvevői és e'őregitői voltak az imperialista erőtényerők világszerte folyó azon közös célú szervezkedésének amely ezer. vezkedés a földke-relcsóy haladó arőtényezőj törekvésednek aka. dályozására. elért eredményei r>ck megsemmisítésére, új háború előkészítésére irányul. A vádlottak együttműködő szövetségesel voltak e jelenlegi jugoszláv népell enes, fari szt a terrort alkalmazó Tito-klikknck az imperialista háborús uszítók rohamcsapatáinak. Ez szervezkedés a maga egészében a vádlottakon keresztül — a vádlottak nyílt megvallása szel/int. die a tényekből is bizonyos. I ággal következtethetően akár jnvíitan, akár burkolt formában ámadéa-n az emberi haladás, lomokrácia és e szocializmus magyarországi eredményeit, feudalizmus felszámolását, az ipari és kereskedelmi államosítást a nők egyenjogúságát, a valóságos népuralom megteremtését vette célba, fenyegette megsemmisítésééi és ugyanakkor véres, fa riszta terrort készített elő a dolgozó nép ellen Nem volt kétséges a külön tanács eíőtt, hogy Rajk Lászlónak, Brankov Lázárnak, dr. Szőnyi Tibornak Szaiai And. rámak és Justus Pálnak, részvétele a szervezkedésben egyaránt vezető jellegű tésére Irányuló céltudatos szervericedlésnek egyik részlege. Moics Mi'os meggyilkolásával kapcsolatban a megállapított tényállás alapulvételével Brankov Lázár cselekménye a vádtól eltérő'etí a BTK 278. paragrafusában meghatározott gyilkosság bűntettében való bűnsegéd! bűnrészesként való minősítendő, miután Boarov Zsivkora azt a lelki ráhatást, amefy nélkül nevezett a gyilkosságot nem követte volna el, Mrazovics követ fejtette Id, Brankov Lázár tényként megállapított közreműködése pedig nem mint felbujtás, hanem csak mint Boarov Zsívkö szándékát erősítő, cselekményét megkönnyítő bnnsegédfi bűnrészessé© jelentkezik, amely me'iett a szándék e'őre megfontoltsága azonban változatlanul marad. Veszélyeztették a béVetábor érdeke t A büntetés kiszabásánál a különtanács Rajk I-ász'ó, Brankov Lázár, dr. Szőnyi Tibor, Szaiai András és Justus Pál terhére egyaránt súlyosbító körülményként értékelte kémtevékenységüknek kiterjedt folytatólagosságát, cselekményeinek rendkívüli tárgyi súlyát, amellyel n magyar néptömegnek és egyben az egész haladó emberiségek, a Szovietunióvczette béketábornak érdekeit, magát az emberi haladást a'apjaiban súlyosan közvetlenül veszélyeztették, ltajk László és dr. Szőnyi Tibor cselekményének ezirányu rendkívüli tárgyi súlyát kiemeli az a körü'mény, hogy ők cselekményük keretében a magyar nép érdekeit leghűségesebben kép viselő és ezien érdékek érvényesülését egyben a leghalhalósabban biztosi ló, átta'uk jóf meglátott kormányférfiaknak, orvgyilkos módon életükre törtek. Súlyosbító körülmény a vádlottak terhére a külön-külön in halálbüntetés aíá eső cselekmények halmazata. Rajk Lásztó, Szőnyi Tibor. Szaiai András, és Justus PáJ cselekményének tárgyi súlyát és alanyi bűnösségének fokát egyaránt jelen !5s méri ékben emeli az a körü'mény, hogv saját né. pöknek érdekei el fenére, .amely őket bizalmába fogadta, magos pozíciókba helyezte, széles ha táskörhöz juttatta, a nép bizalmával aljasul visszöéfve, külföldi imperialista erőkkei szövetkeztek s az uj hazát építő, dolgozó magyar népet eddigi munkája eredményének rombadönlésévet, a magyar nemzeti és állami fügjgellenség meg. semmisítésével az imperialista erők rabszolgaságába kivánlák taszítani. A népbiróség enyhítő körülményt nem észlelt Végül Rajk Lészlő, Szaiai flnarás és Juslus Pál tar*.ere su Igosbitő körülmény a terhükre fennálló többszörös halmozat és az NBR 15. § 5. pontban meghatározott bűntett folytatólagossága ís. Mindezen rendkívüli sulyosbitő körülmények mellett a killöntanács Rajk László, dr. Szőnyi Tibor és Szaiai András javéra enyhítő körülményt nem észlelt. Allatában nem értékelhette a vádlottak javára enyhítőként ténybeli beismerésüket és bűnösségüknek elismerését sem. Ez utóbbi ugyanis távolról sem mutatott annak minden ezóbeli hangoztatása mellett sem a különtanáes megítélése szerint őszinte, töredelmes megbánást. Ilyen megbánásnak egyes vádlottak részéről tórténő hangoztatása a különtanácsra inkább a legsúlyosabb büntetéstől való félelem bewjowását tette. Ami pedig a vádlottak ténybeli beisNEMZETKÖZI ÜS1IVASAR SZEPT. ie.-0KT.e. ."JWg — I Kiiunivui Iiaifl^MHilU IK1§04-08 UTAZÁSI KtovtiHiUt . mokratikus államrcnd mogdön-lhelő adat meílett számbavehető. A főtárgyalás során leétségte RHI lenül bei azolótlott, liogy a vád-j mérését Illeti, egy-egy vádlottIottak által kifejtett, imént tár-ínak ténybeli beismerésének a SZEPT. W.-OKT.e. pyalt kémtevékenység is a de-! rendkívül nagyszámú egyéb terfelderitő hatás nem tulajdonítható. Elárulták a forradalmi munkás mozgalmat Nem enyhítő körülmény bz sem, hogy Rajk László, Szalal András és Justusi Pál akaratelhatározását becstelen, a forradalmi munkásmozgalmat eláruló multjuknak a jugoszláv kormánykörök általi felfedésétőt való félelem is befolyásolta. E befolyásoltságnak enyhítő hatását ugyanis teljes egészében lerontja az a körülmény, hogy ilyen becstelen mult után a forradalmi munkásmozgalomban annak elhallgatásával Ismét vezető szerepet vállalni merészeltek, amivel egyben lehetőséget adtak arra, hogy a magyar nép ellenségei őket érdekei ellenére felhasználják. Brankov Lázár vádlott javára a kfilöntanács alanyi bűnösségének fokát érintően bizonyos fokfg enyhítő körülménynek látta, hogy tőle, mint idegen állampolgártól a magyar néo érdekelnek tiszteletbentartása viszonylagosan lényegesen kisebb mértékben volt elvárható, mint magyar állampolgár vádlotttársaitól. Saját népe érdekcinek elárulása melletti felelősségrevonása pedig elsősorban saját népére tartozik. Élihez képest javára enyhítő körülménynek kellett tekinteni akaratelhatározásának saját felettes kormányhatósága utasításai által való erős motiváltságát ís. Justus Pál javárarészben enyhítő körülmény, hooy az általa kiszolgáltatott titkok tartalmukban viszonylagosan kisebb súlyúak, úgyszintén az hogy az íItala vezetett szervezkedés a Rajk által vezetett csoporttal való. ha csak ideiglenes elszigeteltségénél, szervezeti lazaságánál fogva viszonylagosan ugyancsak kisebbfoku veszélyességet, tárgyi súlyt mutat. Mindezeknél fogva a kiilöntanácsnak a Rajk Lászlóval, dr Szőnyi Tiborral és Szaiai Andrással szemben kiszabott halálbüntetést illetően a le© csekélyebb kétsége sem lehetett. Brankov Lázárral és Justus Pállal szemben azonban n Btk. 91. § alkalmazását indokoltnak látva, nevezettek büntetését életfogytiglani fegyházban állapította meg. Ognyenovics Milán terhére súlyosbító körülmény, hogy cselekményét politikailag különösen kiélezett helvzetben követte eY. Igen jelentős enyhítő hatást kell viszont tulajdonítani akaratelhatározása erős mitiváltságának és a kiszolgáltatott adatok viszonylag kisebb jelentőségének. Brvnek megfelelően a különtanács javára BTK 92 5-t, ha csak kisebb mértékben is, alkalmazandónak találta. Az ítéletek Ssazhanehan ál'nak a matvar néo egészséges jogérzékévé! Rámutatott végezetül a különtanács, hogy a kiszabott büntetések nemcsak a bűnös* ségi körülmények jogi érté* kelésének feleinek meg, hanea összhangban állanak a ma* gyar nép egészséges jogérzékével is. A dolgozó nép, a szocializmus útján haladó magyar népi demokrácia, tehát önön ellenségeinek teljes ártalmatlanná tételét, saját építő munkájának, nemzeti (szabadságának, az ország békéjének védelmét követeli az idegen imperialista zsoldban álló összeesküvőkkel és képiekkel szemben. A népbíróság hivatása nép érdekeinek, a népköztársaságnak védelme. A különtanács ítéletét abban a biztos tudatban hozta meg, hogy feladatát: a nép érdekeinek szolgálatát és védelmét teljesítette. Ezután dr Alapi Gyula népügyész szólalt fel' és jogorvoslattal élt az ítélet elleni Rajk László, Szaiai András és Ognyenovics Milán ítéletével kapcsolatban a vádtól eltérő mimőeátés miatt, Justus Pál' és Ognyenovics esetében halálbüntetés kiszabása, illetve a kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosbítása végett A népügyész "fán az elítéltek védői szólaltak fel az ítélet enyhítéséért. Egyben kérték a NOT-nál szóbeli tárgyalás kitűzését. Az ité'etnek Pálffy György fa Korondy Béla vádlottakkal szemben a hatáskört leszállítói rendelkezéseit, ame'yeknek atnps ján a nepbiróság ügyüket illetékes katonai bíróság elé utasította. mind a népügyész, mind a védők tudomásul vették. Elnök: A népluiróság kii!ön tanácsa az ítéletnek Pálffy György és Korondy Bála személyére vonatkozóan áttételt rende'ő rendelkezését jogerősnek nyilván,ilja és ehhez képest az iratoknak nevezett vddlollak szemé'vérc vonatkozó részét az illclékcs katonai biróri sághoz áttenni rendeli. A vád és védelem részéről bejelentett jogorvoslatokat a különtanács elfogadja és az iratokat a Népbiróságok Országos Tanácsához felterjeszteni rendteli. Egyben e'rendeli az ítéletnek Rajk Lász'ó, Rrankov Lázár, Szőnyi Tibor, Szaiai András, Ognyenovics Milán és Justus Pál védői részére való kézbesítését és megengedi hogy az indokolásra nyitva álíő haláridő e kézibesi léstől számilassék, e haláridőnek elteltéig azonban az iratoknak a Népbiróságok Országos Tanácsához való fel lerj ess lése halasztást szenvedni nem fog. Ezulán az elnök kérdést intézett a vádlottakhoz, hogy kivánnak-e az ité'cite! szemben jogorvoslattal élni. Miután a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, az elnök az iratoknak a vádlottak áltat bejelentett perorvoslatok vonatkozásában is Nérdwróságok Országos Tanácsához való felterjesztését, a a vádlottak által benyújtott perovostalok vonatkozásában Ls elrendelte. Ezután a népbírőság különtanácsa a népügyész külön indítványára Rajk László, Brankov Lázár, Szőnyi Tibor, Szaiai András, Ognyenovics Milán és Justus Pál vádlottak előzetes letartóztatását a BTK 330. paragrafusának rendelkezéséhez képest meghosszabbította. Ugyancsak e'rende'te páiffy Györgynek és Korondy Bé'ánalC az illetékes katonai bírósághoz való Atkisértelését. Ezután az elnök a tárgyalást berekesztette.