Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-20 / 218. szám

1949 gzcpterutór 5JJ. it _a» 5 Én is rendőrkézre kerül tem. ahol ismét áuló módon viselkedtem. Közöltem Juhász Antal csendőrnyomozóval, fegya Szociáldemokrata Párt országos ifjúsági bizottsági fen kommunisták működnek. Megneveztem • kommunistákat, mint vezetőket, akik ezt a munkát irányítják, igy nevezetesen Ságvári Endrét, Orkán Lászlót és Bakos Évát. (Felháborodott moraj a kölönség soraiban.) Orbánt »em sikerült letartóztatni, de rali omásómmal nagyban hoz tajárultam ahhoz, hogy Lakos Évát, aki egy más ügy kői' kifolyólag került rendőrkézre, súlyosan elítéljék. A rendőrségen az én magatartá tómat árulóhoz méltóan újra tsák enyhén kezlték. A jegysőkönyv felvételénél azt val bttam, hogy az országos Ifjúsági mozgalom többi tagjai, akik időközben letartóz tatásba kerültek, szintén kommunisták. VallomásomElnök: És mi történt Sátoraljaújhelyen? Sralai: A bíróság, hogy leplezze az én provokatöri működésemet, büntetést móri teám. A sátoraljaújhelyi börlönbekerültem. Lindenberg hadaagy, a börlöu parancsnoka tudott arról, hogy a rendőrségen én áruló magatartást tanúsítottam, felhívta figyelmernet arra, hogy végezzek mániára is hasonló munkát s agyben kilátásba helyezte, hogy ez esetben büntetésem jelentékeny részét el fogja engedni. Vállaltain azonnal Linöenberg megbízatását. 1914 januárjában közöltem Lindenberggel azt, hogy * foglyok kitörést terveznek. 1944 márciusában közöltem Lándenberggel a kitörés veaekőjének nevét. Elnök: Milyen foglyok voltak azok, akik a kitörést tervezték? Szalai: Szerb antifasiszták is kommunisták- Lindenberg árulásom jutalmául a börtön, bői kiengedett. 1944 március 11-én kerültem ki a börtönből mai újra hozzájárultam ahhoz, hogy ügyük súlyosabb mértékben legyen elítélve. Az én ügyemet újra árulóhoz méltóan megint csak enyhén kezelték. A tárgyalásig szabad lábra helyeztek, később be kellett vonulnom munkaszolgálatra. A munkaszolgálatom parancsnoka, Rugonfalvi Kiss Károly százados tudott az én áruló magatartatásomról és felszólított, hogy számára is végezzek besúgó munkát. Én ezt újra vállaltam. Tudomására hoztam mindazokat, okik ninnkaszázadunkhun voltak mint spanyol harcosok, a, nemzetköri brigád tagjai ée hogy kik dolguznak rosszul. Rugonfalvi Kiss Károly, akiket én megneveztem, súlyosabb munkakörülmények közé juttatta és ezzel büntette. Rqgoufalvi Kies Károly á későbbiek folyamán az én árulásomat ezer pengő pénzjutalommal jutalmazta, (Felháborodott zaj a közönség soraiban.) és március 21-én megtörténi a kitörés. Egyetlen egy ember sem tudott kitörni és megmenekülni. A foglyok kitörését vérbefojtották, 54 embert kitörés közben lelőttek, további tizet kifeöróstu etán a statáriális bíróság kivégeztetett. (Zaj a közönség soraiban.) Elnök: Ki szervezte önt be a jugoszláv hírszerző szolgálat ügynökévé? Erről beszéljen most. Szalai: A felszabadulás után áruló tevékenységemet a Párt előtt elhalgattam, igy a párttagok sorába felvettek. Fontos beosztást kaptam. Az Országos Központ munkatársa lettem, a propagandaosztályon dolgoztam. A jugoszláv hirszerző szervek 1946 tavaszán szerveztek be. A beszervezést Szmiljanics őrnagy végezte, aki a jugoszláv katonai rniszszió tagjaként tartózkodott az országban. Szmiljanicson kívül a jugoszláv hivatalos megbízottak közül Brankov őrnagygyal kerültem kapcsolatba. az volt — aliogy engem Szmiljanics megbízott —, hogy népszerűsíteni kell Tito Jugoszláviáidnak politikai viszonyaitlés a títoista vezetők személyét. "Ez volt a feladat, amelyeket nekem Szmiljanics adott Szmiljanics egész poütikai eszmefuttatásában a magyar ga'da.sági élet mé- lyen alá volt rendelve Jugoszlávia gazdasági 'életének. Elnök: Milyen híranyagot szolgáltatott Semjanics kezéhez? Szalai: Semjanics kezéhez szolgátattam egy címanyagot, hogy a Jugoszláviából illegális utou átkerült propaganda anyagot eljuttassák a magyttr nép minél szélesebb rétegeihez. Semjanics félt attól, hogy a magyar hatóságok őt le fogják lep'ezni és egyik napról a másikra elhagyta az országot. Néhány hétig kapcsolat nélkül maradtam és ekkor került sor Brankov proÉpiteni azt az országot kell — ahogy Szmiljanics ezt nekem mondotta —, ahol a népi demokrácia legfejlettebb és ez Jugoszlávia. És az, hogy Jugoszlávlát építse a magyar ipar (felháborodott moraj), az nemcsak Magyarország érdeke, hanem Szmiljanics beállítása szerint az összes népi demokráciák közös érdeke. vokativ átállására, amit előttem felfedett és ettől az időtől kezdve Brankov személy szerint vette fel már a kapcsolatot... Brankov részére híranyagot szálgáltallam arra vonatkozólag, hogy államvédelmi szerveink milyen intézkedésedet foganatosítanak a batár megerősítésére, hogy lehetetlenné tegyék jugoszláv ügynökök határontuli átdobását. Brankov nagyon őrült ennek az anyagnak és igen jól föl is tud la használni. Informáltam őt arról, 1919 januárjában, hogy hogyan megy végbe a felülvizsgá lás a Magyar Dolgozók Pártjá ban. 1919 ápri'isában informál tam Brankovot arról, hogy a hadsereg szervezete bizony©változásokon megy keresztül bevezetik a poütikai tiszt intézményt és a politikai főcsoportot. Brankov utasított arra hogy vegyem fel a kapcsolato! Rex Józseffel, aki a külügyminisztériumban dolgozott és aki a jugoszláv titkos szolgálatnak szintén beszervezett ügynöke volt. Az elnök kérdéseire Szalai cl mondja miként helyezte el különböző fontos funkciókba Szönyivel, mint a párt káderosztályának vezetőt, amerikai és jugoszláv kémeket, fasisztákat éf káderisfákat. Szalai: Közös je'Iege káderpolitikánknak az volt, valtja, — hogy mindaketten kárlevőke' helyeztünk a gazdasági és ál laini élet különböző posztjaira Elnök: Mivel szemben? Szalai: A mai rendszerre! szemben. Elnök: A magyar népi demokratikus rendszerrel szember káros elemeket igyekeztek elhelyezni az állami és gazdaság élet vezelő posztjaira. A népbiráknak van kérdése? (Nincs.) A népűgyász urnák ? J üru ás voit! Népügyész: Van kérdésem Amikor ön a sátoraljaújhelyi fogházban volt, akkor ott jól tudta, hogy a kitörésnek, amikor lelepleződik, következményei lesznek. Ennek a fellevélnek az iíldozala 61 ember A mnnkaszolgá'albói való leszerelése alkalmával ön bizozonyos pénzt kapott. Szalai: Ezer pengőt kaptam. Népügy ész: Ez afféle vérdíj volt? Szalai: Vérdijról nem lehel beszélni, miután vér nem tapod hozzá, de kétségtelen, hogy áruló magatartásom jutalmául kaptam ezt az ezer pengőt. (Felháborodott moraj a teremben.) Népügyész: Az árulás bér* volt ez? Szalai: Arii lás volt. Népügyész: Ez volt tehát a? ön munkássága. Nincs más kérdésem. Elnök: A védelemnek van kérdése? ("Nincs.) 01 jön le Sza. lai András, Ognyensvics vallomása Az elnök Ognycnovics Milánt vezetteti elő. Elnök:- Megértette a vádat? Ognyenovics: Igen, megér letLem. Elnök: Elismeri büösségét? Ognyenovics: Elismerem, hrgy bihiö© vagyok. Elnök: Beszéljen arról, hogy mikor és ki szervezte önt l>e a jugoszáv hírszerző szervek ügynökévé? Ognyenovics: 1918 május elején Blázsics József, a jugoszláv konzulátus vezetője, aki tulajdonképpen jugoszláv hir. szerző ügynök volt Magyarországon és aki a diplomácia leple alatt a magyar kormány ellen folytatott munkát Magyarországon, behívott a jugoszláv követségre és ott be szervezett a jugoszláv hirszerzés szám-ára. Elnök: Milyen kémíeladato kqt, vagy egyéb rombolófeladatokat kapott ön a hivata los jugoszláv személyektől? Ognyenovics: Beszervezései* után Biazsicslól azt a feladató! kaptam, liogy délszláv titkári állásomat ar Elnök: A következő fel adat mi volt? Szalai: Réti kilátásba helyezte azt is, hogy be fog juttatni az egyetemre, ha vállalom az egyetem kommu lista mozgalmáról való informálást. Én ezt a feladatot vállaltam ugyan. azonban régrehajtására nem került lor, körülményeim megváltoztak. Pécsről elköltöztem és egy időre a politikai rendőrBéggel & kapcsolatom megBziint. Elnök: Mikor vette fel újra a kapcsolatot? Szalai: A kapcsolatot 1942 ben, ismét egy lebukással kapcsolatban vettem fel. Elnök: Ettől az időponttól kezdve beszélje el működését. Szalai: 1942-ben az fflegá lis pártnak egyik tagja fel szólított, hogy egy kommunista csoport működésében ve gyek részt. Vállaltam ezt a felszólítást, de ez a csoport az én bekapcsolódásom előtt már rendőrkézTe került. Szalai árulását ezer pengővel jutalmazták Szalai sátoraljaújhelyi árulásának eredménye: 64 kommunista mártírhalála Tiío terveiben a magyar gardasági élet »!á volt rendelve Jogoulávía garda sági életének Elnök: Minő kémfeladatokat kfcpott Szmiljanicstól és Brantovtól? Szalai: Szmiljanicstól kapott teladataim a következők voltak: Elsősorban konkrét híranyag szerzése. Másodsorban politikai propaganda végzése, harmadsorban a Szmiljanics által megnevezett jugoszláv hírszerző szervek ügynökeinek különböző állami és gazdasági funkcióba való elhelyezése. Szmiljanics rendkivüli módon ídeklödött a magyar belpoüti--iszonyok iránt. Szmiljanicsnak anyagot adtam 1947 őszén arról, hogy a már államosított ipari üzemeinknek és bányaüzemeinknek milyen munkáslétszáma van. A Párt erőviszonyairól, n Párt "Szervező Bizottságának határozatairól őt folyamatosan értesítettem. Szmiljanics feladatot adott számomra a politikai propaganda munkaterén is. Azt mondotta ifiogy fel kell használnom hiva j taii beosztásomat és szerveznem kell az ország területén Jugo' szlávia propagálására előadáso' kat. Az előadások célja kizárólag A minisztertanács titkos határozatait Rob Antalon kérésztől közölte Brankovval — Szmiljanics nagyon sokat' beszélt nekem a Szovjetunióval való viszonyról is és azt a feladatot állította elém, hogy az előadásoknak azt a célt ken szolgálniok, hogy áthangolják Magyarország lakoasíigát szovjetoarát hangulat Ml jügoszlávbarát hangalatba. Szmiljanics utasításának megfelelően az áltaíam Irányított előadók vigyáztak arra, hogy a Szovjetunió szerepét elhallgassák u-gyl a jugoszláv nép felszabadító háború idején, mint az újjáépítés korszakában. Elnök: Milyen kémfeladatökatikapott ön Brankovtól? Szalai: Szeretnék még arra rátérni, hogy Szmiljanicstól feladatot kaptam arra vonatkozóan is, hogy személyeket fontos pozícióba helyezzek. Szmiljanicstól feladatot kaptam arra, hogy Rob Antalt, a jugoszláv titkos szolgálat ügynökét, az 1947. évi választásokon olyan helyre kell jelölni, hogy feltétlenül a magyar parlament tag}." legyen. Vállaltam Szjniljanicsínak ezt a feladátát és Rob Antont olyan helyre jelöltettem, ahol a megválasztása biztosítottnak látszott Szmiljanics azt a feladatot is ad la, hogy Hegedűs Józsefet, aki rendőrszázados volt, helyezzem el a jóvátételi hivatalba, hogy így egy beszervezett ügynökön keresztül közvetlenül is láthassa a jóvátételi hivatal munkáját. Szmiljanicse nak ezt az utasítását végrehajtottam és Hegedűs Józsefet a jóvátételi hivatalban elhelyeztem. Elnök: Brankovtól ön külön kémfeladatokat- is kapott? Mik voltak ezek? Szalai: Kémfeladatokat teljesítettem Brankov kéréséré és Rob Antalon keresztül. Beszámoltam az 1948 tavaszán végbemenő államosításokról. Hivatali működésemet használtam fel, hogy a minisztertanács titkos határozatát Idő előtt közöljem Rob Antalon keresztül Brankovékkal. Az államosítás végrehajtása után pedig részletes közlést adtam az államosítás lefolyásáról. Brankovtól más feladatot is kaptam, amelyet Rob Antalon keresztül teljesítettem. E8 a feladat az volt, hogv puhatoljam ki, hogy a Tájékoztató Iroda határozatával kapcsolatban mi az a terv. ami tulajdonképpen a Pártot foglalkoztatja. Réaztvettero egy zártkörű ülésen, ahol informáltak bennünket a Tájékoztató Iroda közeli határozattervezetéről. Beismerem, hogy Rob Antalon keresztül Brankov rendelkezésemre juttatta ezt az anyagot. A Tájékoztató Iroda határozata után Rob Antal, mint ismeretes, megszökött az országból,.. Elnök: Most jön Semjanics, Erről beszéljen. Miért gyilkosa meg a fttgoszláv kőve'ség Moics Mííost? Szalai: Rob Antal közölte velem, hogy jelentkezni fog az a megbízható egyén, akivel fel kell vennem a kapcsolatot... Semjanics jelentkezett. Rob Antal szökésével megüresedett a Délszláv Szövetség főtitkári posztja és Semjanics rendkívüli módon érdeklődött az iránt, hogy mik a tervek Rob Antal szökése után. Az egész jugoszláv hírszerző szolgálatot, ahogy Semjanics nekem elmondta, Brankov utasítására arra használta fel, hogy a hírszerző szervek ügynökeit elküldi a délszlávlakta vidékre, hogv ezek az ügynökök titkos előadásokat, titkos öszBze jöveteleket tartva a délszláv lakosságot a magyar kormány elleni állásfoglalásra bírja. Világos volt előttem, hogy a ju~ goszláv követségnek a munkája nyílt beavatkozás Magyarország belügyeibe. Tervük nem sikerült. Bár mozgósították az általam ismert valamennyi hírszerzőt. fl délszláv lakosság legnagyobb része a Tájékoztató írod? határozatéval azonosította magát. Közöltem Semjaniecsal, hogy azok a délszlávok, akik azonosítják magukat a Tájékoztató Iroda határozatával, Moics Milost akarják jelölni a főtitkári székbe. Semjanics e név hallatára rendkívül Izgatott lett és azt mondotta, várjak ezzel, ő majd megbeszéli a követséggel, Brankovval ezt a kérdést Rövid Idő múlva közölte: Brankov azt mondotta neki, hogy Moics Mtlos könnyen az életével játszhat, ha elfogadja aTájékoztatá Iroda határozata mellett állást foglaló délszlávok jelölését. Moics Milost ezután a beszélgetés után két nappial a lakásán meggyilkolták. Világos volt elől tem, hogy a gyilkosságot csak a budapesti jugoszláv követség követhette el. Stiaíai kártevőket helyesett a gazdasági és állami élet kölönhögő posztfaira