Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-20 / 218. szám
6 Kodrt. 1!H',| szcptera(x!r 30 ra használjam, hogy a délszláv vidéken nagyszabású kémhi'i lázat ot szervezetink meg n jugoszláv hírszerzés számára. Elnök: Már most beszéljen arról, hogy mindezeket a feladatokat hogyan 'teljesítette, vagyis, hogy a magyar állam érdekei ellen Ön milyen tevékenységet folytatott? Ognyenovics; A Blazsics által megjelölt személyeket bcszervezietn. Elnök: Főkép a tanítókat! Ognyenovics: Igen, ezeket elláttam utasítással, hogy milyen híranyagot kell gyüjteniök. Junius elején átadtam Blázsicsnak az első hirszerő jelentésemet a délszlávok által lakott területen a politikai, gazdasági helyzelröjt a délszláv néphangulatról. Elnök: ön jelentette Blázsicsnak, hogy a magyar hatóságok önt magukhoz rendelteik? Br nícov ut- sitására: a Délszláv Síővctségaefc Tito politikáját kell támogatnia Magyarországon Ognyenovics: 1948 június azt az utasítást adta nekem, 11 -cn a magyar hatóságok a Boarov-gyilkossággal'. a • Moics üggyel kapcsolatban engem több délszláv vezetővel együtt letartóztattak. Hétnapi őrizet után szabadon engedtek, amikor Blázsiccsal újból felvettem a kapcsolatot. Blazsics kérte, hogy menjek a délszláv falvakba éa ott üle gálisan terjesszem a Jugoszláviából érkező kormányellenes sajtótermékeket s gyűjt, sek anyagot „ magyarországi politikai és gazdasági helyzetről. Elnök: ön azulán kapott egy feladatot, hogy össze kell hívni a Délszláv Szövetség vezetőségét. Emlékszik ilyesmire ? Ognyenovics: Ez a Tájékoz, tató Iroda határozatának megjelenése u|án volt. A ha. tározat— megjelenése után a magyar hatóságok behívtak, hogy nyilatkozzam a Tájékoztató Iroda határozatával kapcsolatban. Én akkor bementem a jugoszláv követségre. hogy kérjek Blázsicstól további utasításokat. Blázsicsot nem találtam. Brankov akkor hogy a magyar hatósággal art kell közölnöm, hogy nem fogunk fellépni a Tito-politika ellea, som a Tájékoztató Iroda határozata mellett. Természetesen Brankovtól ez csak manőver volt, mert Brankov határozott utasítást adott nekem, hogy a Délszláv Szövetségnek Tito politikáját kell támogatnia Magyarországon. Elnök: Mit tud ön a Jugoszláv követség tagjai áltál itt Magyarországon terje®*. tett propaganda anyagról T Ognvenovioa: Tudomására volt, hogy » jugoszláv követségre több izben Jugoszláviától érkeztek Illegális magyar kormányellenes sajtótermékek. Ezeket a sajtótermékeket a jugoszláv követség ügynökökön keresztül Magyarország területén terjesztette. Elnök: A népbíráknak van kérdésül:? (Nincs.) Nép ügyész úrnak? Népügy ész: Nlnoa kérdésem. Elnök: A védelemnekT (Nincs.) Koiondy Béla vallomása Elnök: Korondy Béla, álljon Ide. Megértette a vádat? Korondy: Igen, megértettem. Elnök: Bűnösnek érzi ma gát? Korondy: Igen. "Elnök: Mondja el, milyen rangban és milyen beosztásban és mennyi időn keresztül tel jcsilclt Ön cscndőrsógi szolgálalot a Ilorlhy rezsim alatt? Korondy: A Ludovika Akadémia ós a esendői-tiszti tanfolyam elvégzése után 1939-ben kerültem la a csendörségre, mint hadnagy. 1912-ig külön, böző vidéki 1 leosztásokban, 1912-től pedig Budapesten az államvédelmi központ vezető helyettesének segédtisztjeként teljesítettem szolgálatot. Korondy a továbbiakbaii beszámolt a felszabadulás utáni karrierjéről. A hozzá hasodló felfogású Pálffy előszór a katonapolitikai osztályra, majd a határőrség főparancsnokságához helyezi fontos beosztásokba. Pálffyval együtt fasiszta ttotokét igazolnak, ezekkel mfc. nak meg minden fontod katonai pozíciót. Tevékenységünk iránya a* volt — mondja —, hogy lehetőleg minói több Horthy-hadserogbeli tisztet mentefink meg n felelőseégrcTonástól és ezeket a demokratikus hadseregnek kttlönbözö beosztásaiban helyeszük el. Személyes tapasgtalaíafm ís voltak R*fk és a titoisták kapcsolatairól Elnök: Beszéljen arról, hogy ezt a tevékenységet, amelyet már megkezdett a honvédelmi minisztérium keretében, a bel.'gyminisztériuniban hogyan folytatta? Korondy: 1946 novemberében kerültem át a belügyminisztériumba. Itt hasonló kép logadott, mint a ha tárrend őr - égnél, illetve a kotanpolitii ai osztályon volt, a vezető 1 eoszlásokban volt csendőrés rendőrtisztek voltak. 1947 l ivaszán kaptam utasiLásl I.ajktól arra, hogy szcrrcz/enek meg egy Kii lön lege®. g'|>esi(etf. gyorsan mozgó zászlóaljat. Kr. a zászlóalj koniolv fegyveros erőt jelentett. amely az akkori viszonyok között nehézfegyverekkel, gépesített egységeivel bármilyen katonai feladat önálló megoldására alkalmas volt Magyar országon. Ez volt az a zászlóalj, melyre Rajk puccs esetén elsősorban számiihatott. Elnök: Ki volt ennok asőszszeesküvésnek belföldi és külföldi vezetője? Pálffy? Korondy: Az összeesküvésbe engem először Rajk László vont be, később azután Pálffy György is felvette velőm n ka)>csolatokat. Elnök: A külföldi irányitó, sugalmazó ki volt? Tud erről? Korondy: Velem Pálffy anynyit közölt 1949 áprilisában. hogy Jugoszlávia titóista vezetői is tudnak az összeesküvés tervéttől, fegyveres támogatást Ígértek a puccs esetére ós ex minden bizonnyal biztosítani fogja részünkre a sikert. Arról különben szeméhogy Rajk László a jugoszláv titóista vezetőkkel kapcsolatban volt, mert 1917-bcn^ amikor Tito budapesti tarlózikjaddsa ulán Kclcbiárá vadászatra mentünk le, Rajk tárgyalt lyes tapasztalataim is voltak, Rankoviccsal és Gyilasszal. Rajktól megbízást Icapojt a fasiszta különítmény megszervezésére Elnök: On, mint ennek az öszszeesküvésnek résztvevője, milyen feladatokat kapott saját személyét illetően? Korondy: Rajktól az® a feladatot kaptam, ami az ö terve volt, hogg éa Eterrautk olya® különítményt, volt Cfendőr, rendőr ée honvédtisztekből, akiknek ftegitségévcl a kormány tagjai, elsősorban Rákosi, Gerő é® Farkas minisztereket őrizetbe tudják venni. Elnök: Amit most mond, az nem egészen egyezik azzal a meghatározással, amit ax előbb vallott, hogg fizikai megsemmisítés. Korondy: Kérem ax ugyanaz. Elnök: Rajkkal On mikor beszélt utoljára? Korondg: Rajkkal 19*18 októberében a külügyminisztériumban beszéltem utoljára. Ex alkalommal Rajk azt mondta nekem, fontos at, hogy a rendőrségnél lévő pozíciómat megtartsam, meri az összeesküvéssel kapcsolatban tervel nem váltó*tok is ezek végrehajtásába* a rendőrségnél szükség van rám. Alapi népügyész: On 1939-ben került ki a Ludovika Akadémiáról? Korondy: 1939-ben, Alapi: Most 1949 van. Amenynyiben megmaradt volna a csendörségen, nyilvánvalóan nem leune ma még ezredes? Korondy: Nem, őrnagy lennék. Alapi: Önnek tehát ez a reno szer nagyon sokat adott. Mién bivánt ennek ellenére mégis kezet emelni a rendszer vezetői körül a legelsöbbckre, a legjelentősebbekre? Korondy: Mint vallomásomban mondottam, a csendőrségnél és nevelésemnél fogva erős soviniszta politikai felfoüás alakult ki bennem, amelynek ez t ténykedés, hogy az összeesküvésben résztvegyek, teljes mértékben megfelelt. Elnök: A védelemnek van kérdése? Alécs Ferenc védő: Esetleg majd a bizonyítási indítvány során. Justus már 1930-ban trockista szerveziet hozott létre Elnök: Üljön le Korondy. Justus Pált vezessék elő. Elnök: Juata Pál, megértette a vádat? Justus: A vádat megértettem. Elnök: Elismert bűnösségét? Justus: Elismerem bűnösségemet és őszintén sajnálom, airtlt elkövettem. (Felháborodott moraj.) Elnök: Beszéljen elöszflttiarról, mikor és mllyeríflcörölményck között szervezte be Ont Hain Péter a Horthy-rencfórség besúgójává? Justus: IS30—31-bm én már kialakult trockista meggyőződéssel bírtam, amelynek lényege a Szovjetunió éc a Kommunista Párt elleni küzdelem volt. 1930ban létrehoztam egy trockista szervezetet Is, amelynék /Oppozíciót volt a neve. Atmak, hogy a szervezet tevékenysége kizárólag a® i'legáUs Kommunista Párt ellen irányúit, a® lett a követbeanény®, hogy ® horlhystarendörség nemcsák tört®, hanem kifejezett jóakarattal támogatta csat a mozgalmat Mag® a beszervezés a követkézéképpen történt: 1932 augusztusában egy összejövetelen rajtaütött • remiiőrség Hain Péter saanélyes vezetésével Miután az összes többieket kihallgatásuk után szabadlábra helyezték, engem Hain Péter külön behívott dolgozószobájába és ott azt mondotta, hogy bár módjában volna engem súlyosan megtnüntetai éa egyéb fenyegetésekkel fa élt, te nek ellenére eltekint ettől, amennyiben hajlandó vagyok a rendőrségnek rendszere* Jelentéseket adni. Ezt a... (gondolkozik) felevólitárt éa <*fogadtam. Elnök: Kiket súgott ben földalalti forradalmi mozgatom résztvevői közül a poKtfrai rendÖrsénél? Justus: (Hosszabb habozás után) 1932 végétől 1936-lg küL földön tartózkodtam. 1936 nya rán jöttem vissza és a közben azt az utasítást kaptam a pottlikai rendőrségtől hogy elsősorban a kommunisták és a kommunista szimpatizánsok munkájáról tegyék jelentési főleg azokéról, akik a Szociáldemokrata Párt és a különböző munkás kul hirszcrvezetCk legális kereteit kihasználva dobosnak. 1936-ban tértem haza külföldről és első megbízatásom ai vott, hogy a hosszas külföldi távollét után megismerkedjek a magyar politikai munkásmozgalmi helyzettel éa elsőnek a munkás-kulturszervézetek munkájáról, ilíetv® ax ott dolgozó kommunistákról éa szimpatizánsokról tegyek jelentési Amit tudtam a*t elmondtam a rendőrségen Ezután Justus elmondja, hogy 1936-tól 1941-(g rendtaeresen minden párttevékenységről értesített® a rendőrséget. 1942-ben — folytalja vallomását Justus — a katonai és munkaszolgálatos behívások idején a szociáldemokrata funkcionáriusok egy jelentős részét elvitték. Felmerült aa a gondolái hogy engem válasszanak meg a hatodik kerületi Szociáldemokrata Pártszervezet titkárává. Eri én szintén jelentettem a rendőrségnek és a rendőrség ombere utasított arra, hogy ezt vállaljam és használjam fel a kommunista befolyás elleni küzdelemre, 1914-ben kapcsolatom a Horthy-rendőrsőgel megsza kadt, mert 1944 májusában munkaszolgálatra hívtak be és Jugoszláviába, Bor-ba vittek el összefoglalólag azt szeretném mondani a rendőrségnek végzett besúgásomról, hogy,., (habozik) bár Hain Péter fenyegetésekkel kény. szerített arra, hogy ezt a szerepet elvállaljam, mai szemmel egész világosan látom, hogy trockista meggyőződésem ég tevékenységem tett engem előszűr a rendőrség tényleges szövetségesévé. Elnök: A lényeg® ennék az időig tárgyalt kémtevékenységének az. hogy a szociáldemokrata pártszervezetben tel. jeaen felderített® a politikai rendőrség előtt a kommunista befolyás érvényesülését Justus: Amit tudtam, azt elmondtam a rendőrségen. Elnök: Ax előbb már el akarta kezdeni franciaországi időszakát. Milyen feladatokat végzett ugyancsak a magyar politikai rendőrség megbízásából? Justus: 1932-ben, amikor Hain Péter hivatott, elmond tam neki, hogy miután elvesztettem állásomat, Párizsba akarok költözni és ott mint újságíró dolgozni. Hain erre azt válaszolta, hogy csak azzal a feltétellel járul hozzá küföldi utazásomhoz, ha ott is folytatom a rendőrségnek tett szolgálatokat olymódon, hogy Párizsba érkezésem után jelentkezem az ottani magyar követségen és ott fogom meg kapni m további utasításokat. 1932 végén utaztam el, csak több mint egy esztendővel később jelentkeztem a párizsi követségen, mert idő közben hosszabb időt töltőt, tem Bécsen és Berlinben, illetőleg először Berlinben é» azután Bécsben. Mindkét helyen ottani trockistákkal ke rültem kapcsolatba, köztük a nemzetközi trockista mozgalom vezetőivel. Ezután — az elnök kérdéseire — párizsi té&ykedéséríS számol be Justus. Elmondja, hogy mint közismert trockix 1&, »N«ai tudta feladatát elvégezni* a franciaországi ma gyar kommunisták között azok bizalmatlansága miatt. A felszabadulás utón a J/ll fedöszámn, rcndörspicli, troo kbtta Justus habozás tói KOS folytatta fszovjctetlene® tevó kenyaégét. Justus: A francia titkok szolgálat számára engem i budapesti francia követség attaséja, Francois Gachot, szer vezett be, alrft én körülbelül 1938. óta ismerek. Uiyan információkat szoigáftaiolt fuslus ? Elnök: Tartalmilag miiyea információkat szolgáltatott? Justus: A felszabadulás elölt főleg a két munkáspárt viszonyáról, a két munkáspárt közötti súrlódásokról, ex egyesülés után a Magyar Dol gozéik Pártja központi vezetőségi üléseiről és egy sor különböző készülő és többé kevésbé bizalmas jellegű kormárintézkedésekről. Például — nem emlékszem valameny nyíre — a szövetkezeti kérdésben. azután a kulákok el leni, a klerikális reakció elleni előkészületben lévő és más hasonló kormányintézkedé sebről és párthatározatokról. Elnök: Honnan szerezte es® kot as adatokat? Justns: En, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető aégének tagja voltam s ezen a réven meg voltak ezek az információim. Ezenkívül átadtam Gachot-nak a jugoszlávok számára gyűjtött anyagot. Az elnök kérdésére justni részletesen beszámol az ameri kai-jugoszláv kém szervezett* való beszervezésével. A beszer vezést Jávorszky őrnagy végezte el. En megpróbáltam ki térni — mondja Justus. — Akkor Jávorszky azt mondta, hogy nemcsak az" én szovjetellenes, kommunista tevékenységem' másszóval trockista multam; ismeri, hanem tudomása v.: