Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-20 / 218. szám

4 Fedd, 1949 sseptember 30 tan, pontosan tudomásom volt •tról, hogy • terv értelmi szer­•01, Általános és részletes kidol­gozói és Rajk felső szervei, akik • tervek végrehajtására vonatko­zólag Rajiénak konkrét utasítá­sokat adnak, M amerikai titkon wwlgálat agyűttemn a jugoszláv vezető politikusokkal, nevezetesen Ti­to jugoszláv miniszterelnök­kel, Rankovics jugoszláv bel­ügyminiszterrel és más jugo­szláv vezető politikusokkal. A fegyveres felkelés az amerikai és jugoszláv közös tervek egyik része volt Elnök; Ex az egész tervezett fegyveres felkelés a magyar kormányzattal, a magyar ál­lammal szemben milyen ha­talmak érdekét szolgálta? ­Szőnyi: Ez a terv a magyar népi demokratikus kormány, rsndszer meydönié ére irányu­ló összeesküvés terve, termé­szetesen azoknak az érdekét molaálta, akik a tervet ki­dolgozták, akik n tervnesk ér­telmi szerzői voltak, vagyis az amerikai és jugo­szláv közös terveknek volt az egyik része. Az összeesküvés, * puccs részét képezte a Bal­kán Szövetség tcrvéuek. A Balkán Szövetség terve lé­nyegileg az volt, hogy n bal­káni orsziágokat és néhány fcais keleteurópai országol, fafy elsősorban Jugoszlávián ki­Vül Magyarországot, Romániát. Bulgáriát és Albániát egy ilyen Balkáni Szövetségbe egyesíti. Jugoszláviának eb­ben a szövetségben vezető, döntő szerep jutott volna és ezen belül Tito jugoszláv mi­niszterelnöknek, mint nz amc. rikai hivatalos köröknek meg­bízottja és bizalmi embere, lelt volna a Balkán Szövetség­nek a vezetője. A pucícs, a fegyveres puccs MagyarorszA­gon egy részét képezte en­nek a tervnek és azoknak az érdekeit szolgálta elsősorban külföldi vonatkozásban, akik mint mondottam, ezt az egész messzemenő tervet is kidolgozUjk és irányították an­nak végrehajtását. Elnök: Az Amerikai Egye­sült Államok képviselői és a jugoszláv kormánykörök kö­zött ezen a vonalon milyen együttműködésről tud? A puccs sikere esetén az US 4 támosalta volna Magyarország felvételét az UNO-ba Szőnyi: Már 1944-ben lélrc­|6tt az együttműködés, ami­ről én részben saját tárgya­lásaim, részlien Végi Ferenc tárgyalásai során értesültem. Azok a tárgyalások, amelyek Í1944 őszen már folyamaiban voltak Tito és amerikai hiva­talos körök kőzött, tulajdonképpen a háború utá­ni, a Szovjetunió é« a kom­ntuniwla pártok ellen irí uraló egvüttmfiködésük kérdésében első fejezetét képezik emel­nek n lüésöbW, a BalkAn Szö­vet«égg"l és a magyarországi fegyveres puccsal kapcsolatos terveknek. A későbbiekben Rajk László •ekem részletesen minden •gyes alkalommal elmondot­ta — amikor mi az összees­küvés terveiről tárgyaltunk —, bofiy a terveket ugy részle­teiben, mint egészében jugo­szláv vezelő politikusok, ne­vezetesen Tito miniszterei, pök és Rankovics belügymi­niszter együttesen dolgozlak ki az amerikai vezelőkörök­kel. Tehát ebből is kitűnik, hogy ezckl>en a kérdésekben l»go«zláv és amerikai vezető körük között a l«apzorusa»6 egyflttmtlködés, állandó Ose­ezeköttetés és a kérdéseknek állandó megtárgyalásai forgott (enn. Ezután Szőnyi az elnök kór­Bőseire elmondotta a fegyve­res felkelésre vonatkozó ter­veket. Szőnyi vallomásai meg­egyezett Rajkóval. Szőnyi val­lomása során kijelentette: Tu­domása van arról, hogy Rajk igérelet kapoll arra vanatko­•ónn, hogy a puccs Mikére esetén, amikor Rajk lenne a miniszterelnök, az Amerikai Egyesült Álla­mok támogatnák Magyaror­szág felvételét *z Egyesült Nemzetek Sierveietéto, u UNO-ha. (A tárgyalóteremben moraj fut Tégig.) Szőnyi: A káderpolitikába Rujk utasításéra ismét ameri­kai kémeket juttattunk fontos pozíciókba. Igy először a már említett Szász Bélát, Rajk sze­mély es utasítására fontos ve­zelő állásba helyeztem cl a külügyminisztériumba. Ugyan­tesak fontos vezető állásba he­lyeztem el Ádám Györgyöt. Azuián gazdasági téren foiílos vezxttő álláslm helyeztem el a CIC nevű amerikai kém­szervezet régi tagját, Major Frigy-est. Szálai Andrást ká­derpciliükámlian is felhasznál­tani, mint helyettesemet. De ezenkívül minden területre Igyekeztem fontos vezető helyekre iga^i karrierista, elégedetlen, poli­tikailag megbízhatatlan ele­meket helyezni, akiket később azután céljainkra felhasznál­tunk. tisgssmra silsfték vo'na a nápi demokrácia összes vívmányait Elnök: Kémtevékenységet is folytatott ebben az időszak­ban, vagyis a RajWkal való kapcsolatának időszakában? Szőnyi: Hírszerző tevékeny­séget is folytattam, de köz­vetlen kapcsolatom az ameri­kai hírszerző szervekkel ak­kör már nem volt, csak Raj­kon keresztül. Elnök: Magyarország kül- és belpolitikájában milyen lénye­gi változásokat terveztek az összeesküvés esetleges sikere esetére? Szőnyi: Magyarország belpo­litikájában igen messzemenő politikai és eazdaságí válto­zások voltak tervbe véve. A politikai változások között szerepelt elsősorban Uj kor­mány létrehozása, azután tervbe volt véve — mintaké­pül a jugoszláv helyzetet vé­ve — tílyan változás, hogy a pártoknak, elsősorban a Magyar Dolgo­zók Pártjának a szerepe az ország politikai életében, hát­térbe szoruljon és helyébe a Népfront, egy kiszélesített bá­lira Népfront-szerv lépjen. A kiszélesítés abban az irány­ban történt volna, liogy a ku­lákságot a Népfronton belül politikai képviselethez jutat­tuk volna. Gazdasági téren arról volt szó elsősorban, hogy fokozatosan a népi demokrácia tkfazes 16. Üveges vívmányait újra meg­semmisítettük volna: azaz a gyárakat, a bankokat, a bá­nyákat á tőkéseknek vissza­adni, a földosztás vívmányait részben megsemmisíteni. Fokozatosan akarták Magyarországot az USA oldatára állítani, burkolt formában kölcsönt felvenni kellene Fokozatos változások voltak külpolitikai vonatkozásban is tervbe véve. Azt a célkitű­zést, hogy Magyarországot a Szovjetunió és a népi demo­kráciák baráti oldaláról átáll­lilani az Amerikai Egyesült Államok oldalára, megint fo­kozatosan, lassan akartuk vég­t-ehajtani. Erre. azért volt szükség, mert tisztában vol­tunk azzal, hogy a magyar dolgozó nép soraiban óriási a rokonszenv a Szovjelunió iránt és ugyanakkor hiányzik teljesen, vagy igen nagy mér­tékben a rokonszenv Ameri­ka iránt és ezért egy ilyen változást csak lassan, fokoza­tosan lehetett volna végrehaj. tani. Még azzal a tervvel kap­csolatban is, hogy amerikai kölcsönt vegyünk igénybe, olyan elképzelés volt, hogy ennek is valamilyen burkolt forrnálian, nem nyíltan^ mint ameiikai kölcsöntipk megtörténnie, mert az ilyen araerikai köl­csönnel szemben majd olyan módszert alkalmazunk, mint Jugoszlávia is alkalmazott. Elnök: Beszéljen arról, hogy kémtevékenységükért ön, vagy esetleg, ha tud róla. Rajk, mi­lyen pénzeket kaptak, milyen anyagi ellenszolgáltatásokat kap­tak? Szőnyi: Csoportom tagijai, ne­vezetesen Vágá Ferenc és De méter György tudomásommal 1943-ban és 1944-ben rendszeresen kaptak Fieldtől anyagi támogitást. Ugyancsak én is két alkalommal... (Zaj a teremben.)' Elnök: Befejezte? Szőnyi: A kérdésre a vSTaszt befejeztem, de engedélyt kérek arra, hogy még egy kijelentést tegyek itten, ami nem függ ösz­sze a kérdéssel. Elnök: Tessék. Miért tett beismerő vallomást Szőnyi? Szőnyi: Én a kihallgatásom so­rán iUen mostan, ugy mint elő­zetesen a nyomozó hatóságok előtt is teljes őszinteséggel és nyíltsággal e/mondOttam mind­azt, amit a váddal kapcsolatiban ebben az ügyben én tudok és tudtam. Részleteiben, pontosan elmondottam. Cselekedeleimet megbántam és igyekeztem őszin­teségemmel — amennyire ez igy megkésve és ilyen körülmények között lehelséges, —i jóvátenni bűnös cselekedeteimet. Én azért tartom ezt most szükségesnek itt kifejezésre juttatni és hang­súlyozni, mert tapasztalaiból tudom azt, hogy politikai ter­mészetű pereiméi, bizonyos kö­rök és a toll forgatásnak bizo­nyos bajnokai azt a mesét szok­ták híresztelni, hogy a vádlot­tak beismerő vallomása kény­szerrel, vagy bizonyos gyógy­sziereknek, injekcióknak vagy szuggeszciőnak a hatása alatt jön létre. Én orvos vagyok, sőt idegorvos és azelőtt is tudtam azt, hogy ilyesmi lehetetlen. Most azonban saját tapasztala­tomból állapitoltam meg, hogy ilyesmiről szó sincs. Az én, őszinte beismerő vallomásom­nak egyetlenegy oka az, hogy én elhatároztam, hogy őszinte leszek azért, hogy azt a keve­set, amit még lehet, egy ilyen súlyos büncsc'clanénnyei össze­függésben jóvátenni, jóváte­gyem. Ezért tudtam nyilt és őszinte lenni. Ezt akartam még mondani. „A tőkés uralomnak véres formája alakult volna hi Magyarországon Elnök: A népbíráknak van szolgálattal és szervezetük kérdésük dr Szőnyi Tibor vádlotthoz? (Nincs.) A népügyész úrnak? Népügyész: Van kérdésem. Amennyibem az önök szervez­kedésének terve sikerül és akkor a terv szerint Magyar országra bevonult volna kis­barnaki Farkas Ferenc Ausz­triából a nyilasaival együtt, mi lett volna magának ennek a puszta bevonulásnak így a konkrét és gyakorlati követ kezménye ? Szőinyi: Tisztában vagyok ma azzal, hogy a következ­ményeiben és a további ki­alakulásában végül' is nem egy burzsoá demokratikus köztársaság, hanem a fasiszta uralomnak, véres uralomnak valamilyen nj formája következett volna be ugyanolyan gyakorlati kö­vetkezményekkel, vagy ha­sonló gyakorlati következmé­nyekkel, mint a múltban a véres fasiszta diktatúrában... Bekövetkezett volna az, hogy a gyárosok visszakapják a gyáraikat, a földesurak nagy­része a földjeiket, a bankárok a bankokat, vagyis a magyar dolgozó nép minden olyan vívmányától, amelyet a népi demokráciában elért, nj­ra megfosztatott volna. A tó­kés uralomnak véres formája alakult volna ki Magyarorszá­gon. Népügyész: És mi lett vol­na a nők egyenjogúságával? Szőnyi: Nyilvánvaló, hogy idővel ez is megszűnt volna. Népügyész: Egy másik kérdés: ön tagja volt a cio nista mozgalomnak? Szőnyi: A csoportomnak voltak cionista tagjai. Ezzel kapcsolatban ismeretes előt­tem, hogy általában a cionista mozgalom szoros kapcsolat­ban állott az amerikai titkos igen szorosan együttműködött az amerikai titkos szolgálat­tal'. fi kii ?ö di ktmszervffétek az amerikai til os szolgálat fedJszervai voltak Népügyész: Az ön vaflomá. sában szerepel az, hogy az amerikaiak más népi demo­kráciák országaiból is bizo­nyos csoportokat megszervez­tek és ezeket átdobták és kémtevékenységgel bízták meg. Milyen államokban épí­tettek be az amerikai kém­szervezetek ilyen csoporto­kat? Szőnyi: Konkrét tudomá­som van Csehszlovákiával kapcsolatban, hogy ottan egy titkos szervezetet az amerikai hírszerző központ kiépített, ne­vezetesen Pavlik személyéről tudom ezt. Népügyész: Kapcsolat baű volt ezzel a Pavlikkal? Szőnyi: Igen. Népügyész: Más országok­ban? Szőnyi: Tudomásom van N& mclországgal kapcsolatban és Lengyelországgal kapcsolatban ilyen kapcsolatokról, de azon* kívül mindazon országokban, ahol Noel FiciJ közvetítésével az unitárius scgélyszervezelnel üyen segélyszervezetét kiépítet­ték, ezek a szervek mindenütt tulajdonképpen az amerikai tit­kos szoigá'at fedőszerm voüal^ Elnök: Szőnyi Tibor védőjéh nek van kérdése? (A védelem* nek nincs kérdése.) Az eddtiJ kihallgatott vádlottak védőinél ugyancsak nincs kérdései (Nincs.) Üljön le Szőnyi Tibox\ (Szőnyi a helyére megy.) Kérea bevezetni Sza'ai András vádlot­tat. (Szaiai énidás a bjüóiemcL vény e!é áll.) Szafai András vallomása Elnök: Megértette a vádat? Szaiai: igen, megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét! Szaiai: Igen, elismerem bű­nösségemet. Elnök: Beszéljen arról, hogy a Horthyt rendőrsége mikor szervezte be önt agenl-pro­vokatőrré és hogyan? Szaiai: A Horlhy-rendörsé­gel kapcso'alban vollam. Be­szervezésem 1933-ban tőrtént. Beszervezett Béli űelektivfel­Ügyelő, a pécsi rendőrség politi­kai csoportjának vezetője. A be­szervezésre ugy került sor, hogy 1932-ben bekapcsoltak az ille­gális kommunista mozgalomba. A mozgalom rendőrkézre került, én ihagam is letartóztatásba ke­rültem. Letartóztatásom ideje alatt gyáván és áruló módon vi­selkedtem. Felfedtem kapcsola­taimat. Vallomásommal hozzájá­rultam ahhoz, hogy a már le­tartóztatásban lévő kapcsola­taimat súlyosan e'iléljélf. Az én ügyemet áruióhoz méltóan eny­hén kezelték. Kihallgatásom fo­lyamán Réti déteküvfelügyclő felvetette előttem, hogy lépjek a rendőrség szolgálatába. Én ezt vállaltam. 1931-ben azí a f»c®< adatot kapiam Rétitől, hogy pu* hatoljam ki azokat a személyes ke^ akik a lebuktatott kómnn* nista mozgalom letartóztatásá­ból még kimaradtak. En beférkőztem ezeknek a f mélyeknek bizalmába ée Réti tudomására ho/.tam mindazo kat, alüket ismertem. A mozgalom tönlrrement és el nagyban hozzájárult ahhoz hejny az évek folyamán Pécsett komoly illegális mozgatom nem erősödött meg. 1935-ben a So­phina nevü gépgyárhan működi' tem, mint provokátor és rend­őrségi besúgó. Réti azt a fel­adatot adta, hogy puhatoljam kJ a munkásság hangulatát. Eri a feladatot én maradéktalanul elvégeztem. Rétit informáltam. Hogy a szakszervezet milyen tényke­dést fejt kt, informáltam ar­ról a bérkövetelésről, amelyei a munkások előkészítettek a gyár kapitalista gazdájával szemben Az 1935-ben kapott feladatot tehát maradék nélkül LsméJ teljesítettem.

Next

/
Thumbnails
Contents