Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

daságl és politikai befolyása ali Is belpolltikallag a szocializmus felé fejlődő népi demokrácia he­lyett burzsoá diktatúrát létesí­teni. Elnök: Erről kifejezetten volt szó? Pálffy: Nedelkovlcs ezt kifej­tette nagy perspektívában. A külpolitika! osztály vezetője — lóként Elnök: fi népbtrd uraknak van kérdésük: Nincs. A nép­Bgyész uraknak? Alapi: Van kérdésem. On az előbb vallomást tett arról, hogy a Tito-klikk a népi demokráciá­ban kémtevékenységet folytatolt. Miluen államokra terjedt ki ez t tevékenység? t ' Pálffy: Valamennyi népi de­mokratikus országra. Alap!: Mikor Or Korondyval találkozott, azt mondotta On, hogy bizonyos ellenállás esetén szükséges az, hogy Korondy fegyvert használjon. Viszont az ö utasításuk feltétlenül az volt, nehogy meggyilkolják Rákosi mi­niszterelnökheluettest, Farkas és Gerő minisztereket. Lényegében tehát ez az ellenállásra vaió hi­vatkozás csak Ilyen elkendőzés, nemde? Pálffy: Én ugy fogtam fel. Rankovics egyénisége világossá lette elöltem, hogy csak szép­Brankoo a főként ségflastrom volt az, hogy ellen­állás esetén, lényegében arról volt szó, hogy meg kell őket ölni. Alaol: ön a katonapolitikai osztály vezetője volt? Ennek az osztálynak az volt a feladata, hogy a kémtevékenységet meg­gátolja, leleplezze a kémeket. Igaz-e az, hogy On, mint ennek az osztálynak a vezetője, On ls egy fő kém volt? Pálffy: Igaz. Elnök: Védő úrnakT Védő: Nincs. Elnök: Rajk László, van valami észrevétele vádlott társának vallomásával szem ben? Rajk: Nincs. Az előadottak­kal egyeiértek. Az elnök rövid szünete* rendelt eL Szünet után Brankov Lázár harmadrendű vádlottat veze tik elő. Elnök: (Rrankovhoz) Meg­értei te a vádat? Brankov: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnössé. gét? Brankov: Elismerem. (Rö­vid szüret után) Részben, de lem teljesen. Elnök: önnek az állambiz­tonsági hatóságnál, az úgy »evezett UDB-nél milyen be oszlása volt? Brankov: 1945 ben. amikor Magyarországra jutottam, akkor úgy jöttem, mint a jugoszláv katonai misszió tagja. Később 1947-ben & ka. fonai misszió vezetője lettem és 1947 végén követségi ta nácsos. Az UDB-nek Magyar országon dolgoztam 1947-ben 1948 szeptemberéig. Elnök: Ki volt a® On köz vetlen felettese? Brankov: Közvetlen felette­sem Milics altábornagy és Rankovics belügyminiszter volt. Elnök: Kik voltak azok a jugoszláv diplomaták, akii Magyarországon kémtevé­kenységet. romboló munkát folytattak? Brankov: 1945 tői ke*ve Cicmil ezredes, a katonai misz­szió akkori vezetője, Jávor­szky őrnagy. Kovács őrnagy, kőeőbb Mrazovits, Jugoszlávia budapesti követe. Szmiljanics őrnagy, aki később a konzu­látusi osztály vezetője lett Devecsics, a konzulátusi osz­tály vezetője. Joanovics ta­nácsos, Gavriíovics kereske delmi attasé, Osacsinovics és Jovics, a kereskedelmi attasé helyettesei, követségi tisztvi­selők, Tolbicz Lázára, Grek Nikola követségi tisztviselők. Elnök: Mióta kezdődött Ma­gynrországoii cz a kémszo'qá­latt a tagja volt és provokatív te­vékenysége miatt kizárták a pártból. 194 l-ben Magyarország­ra jött és itt is maradt. Ranko­vics, aki ismerte Rob esetét, engedélyt adott arra, hogy Ro­bot beszervezzék és ha jól dol­gozik, akkor Tito előtt rehabili­tilni fogja őt. Azóta Rob állán* dóan dolgozott, mint az UDB egyik fontos ügynöke. Külön; kémhálózatot irányított és köz* vetlen kapcsolatot" tartott Ran­koviccsal. Hogyan szervezték be Raikot, PálHyt, Szalait, Justasl 1 Elnök: Ennyi név talán elég is lesz. Hogyan történt Rajk beszervezései" Brankov: Rajkkal kapcsolat­ban voltunk már 1946-ban és ezek a kapcsolatok nagyon ba. Brankov: A kémsroTgáTat ^Tog 1945-ben kezdődött, amikor az , ,.„ , , „ , , . első jugoszláv katonai mls*zió f aJogunk Rajkkaí, be­Magyarországra érkezeit. Ran. j vele és ele tünk mar kovics srerrezte meg Mielőtt gt £ misszió elindult Belgrádból, a| rekvése az egyéni uralomra Ma­katonM misszió akkori vezetője'gyarországon. Erre vágyolt. Cicmil ezredes, Titotól szemé­lycsen kapott utasításokat. Cic­mil elmondotta: Tito elvárja tő­lünk, hogy .jó munkát végezzünk Magyarországon. Ez nagyon fontos, mert Magyarországon aan stabil a helyzet és fonlos, hogy Jó hírszerző szolgálatot szervezzünk meg. A második utasítás az volt, hogy Magyar­országon fel beit vonni a kap­csolatot az ottani angol és ame­ríkai modbízottaMcal, kik ugyan­ugy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál dolgoztak. A har­madik az volt, hogy a misszió faiéinak arra kell vigyázniuk, hogy semmlesefre sem essenek a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ságban mű kör 16 szovjet katonai misszió befolyása alá. Ez volt a lényege ezeknek az utasítások nak. Cicmil foglalkozott azzal, hogy felvegye a kapcsolatokat a* ingó lén amerikai megMzot­takkat a Szövetséges Ellenőrző Bíznflsághen. Jávorszky őr­nagy akkor tet UDB és Ranko­vics belügyminiszter fői-ezldense é® megbízottja volt Magyaror­szágon, Rajk és Szalai segített Rob Ánton megszoktetésében Neki az voYt a feladn­ia, hogy szervezze meg a hlr­BBcrzést Magyarországon, épít­aen Jd kémhálózatot Magyaror­•tág területén. Az ncld is fel­adata volt, hogy kémkedjen a novjet IiacTsereg ellen, amely akkor Magyarország területén mariak, embereket vlltok el, ra­boltak el Magyarország terüle­téről. Elnök: Tudba példákat mon­dani? Brankov: Igen. Mielőtt köz­vetlenül válaszolnék, el akarok mondani egy konkrét esetet volt. Kovács őrnagy volt nz, aki [ Rob Antal országgyűlési kéovi különösen foglalkozott a szovjet se'őrőL •gyekkel és a szovjet hadsereg­gel, mert már Jugoszláviában Is ezzel foglalkozott, amikor Tito fő vezér karánál dolgozott. Engem azzal bízott meg, hogy Jóvátételi dolgokkai foglalkoz­zam és gazdasági kérdésekkel. Ezeket a fe'adalokat különböző módszerekkel va'ósilolluk meg. Lehet nyugodtan mondani, hogy ezek a módszerek macclűavel­Jista módszerek voltak, mert Rankovics olyan utasítást adott, hogy a cél elérésére min. dönt meg szabad tenni. A mlsz­jzió tagjai igy Is dolgoz lak. Em­bereket beszervezés érdekébon leleplezéssel fenyegettek, ezután pénzt, állásokat Ígértek, azután erőszakos módszereket is alkal­Amikor őt a fiiagyar hatósá­gok le akarták tartóztatni, ha­mis útlevéllel követségi gépko­csin átvittük Jugoszláviába, il­legálisan a mugyer-jugoszláv ha­táron. Ez xujy törtet, hqgy amikor Rajk belügyminiszter ut­ján, aki a jugoszláv hírszolgálat egyii ügynöke volt "és Szalai András utján, aki szintén ügy­nöke volt, megtudtuk,, hogy Robot íe akarják tartóztatni, Rankovicstól utasitís jött, hogy Robot mindenáron, minél hama­rabb Jugoszláviába kell vinni, hogy ne tartóztassák I«- Ak kor én megadtam uz utasítást Blazitsnak, hegy szervezne meg ezt — erről Mrazovies követ is tudott —, az ő tudtával történi ez. Biazits kiállított egy.liamis útlevelet és ezzel Rob átment a batáron Jugoszláviába, Elnök: Talán maga Rob is az Önök beszerve»ettj« volt? Brankov: Robot Jávorszky szervezte be 1945-ben. Rob a háború alatt Jugoszláviában a Jugoszláv Kommunista Tártnak Tudtuk azulán, hogy nincs jó­viszonyban Rákosival, Farkas­sal és Gerő vei és vele nyíltan beszélhetünk. Formá'isan Ran kovtes belügymi n iszter szervez­te be őt. Én ezt Mrazovies kö­vettől tudtam, aki nekem egy alkalommal erről beszélt. Ran kovics azamerikal vagy an­gol barátoktól kapott anya got, amelyben az vo't, hogy Rajk — azt hiszem 1931-ben a magyar horthysta rendőrségnek besúgója volt. Ennek alapján Rankovics beszervezte Rajkot Ennyit mondott Mrazovies kő vet. Az elnök ezutáln a lőfobt Vád lott beszervezéséről kérdez. Brankov: Pálffy Györgyöt nem volt nehéz beszervezni az­ért, mert első találkozásunk al­kalmával nyilvánvaló volt, hogy nacionalistáról van szó és Tito nacionalista vonala neká már akkor is szívügye volt. Sokszor találkoztam vele és már akkor készségesen adott minden anya got a honvédelmi minisztérium bői. Szalai Andrást Szmiljanics őrnagy szervezte be, ald tudóit arról, hogy Szalai 1944 márci­usában Sátoraljaújhelyen, ahol 70 politikai fogoly — jugoszláv és magyar kommunisták — ki­törését késií'.ctték elő a bör­tönből, elárulta a tervet, Szmil­ennek alapján beszervezték. At tói az időtől a jugoszláv hír­szerző szolftá'at egyik fontol ügynöke volt. Elnök: Titoék tehát rf>l>en a* cse tizen egy olyan egyénnel szó­vctkezlek, akiről tudták, hogj jugosz'áv hazafiaknak, kommu­nistáknak a vére szárad rajta, ' Brankov: Igen. Elnök: Ilyen személy voB Titoék szövetségese. Brankov: Igen. Elnök: Justust hogyan szer. vezlék be? Brankov: Justus beszervezé­séről annyit tudok mondani, hogy öt Jávorszky őrnagy szer­vczle be 1945-ben vagy 1915 elején. A jugosz'áv hírszerző szolgálatnak Franciaországban sikerült aduinkat szerezni ar­ról, hogy a háború e'őtt Justnl a horthysta rendőrség besúgójl volt. Ezeknek az adatoknak alaojáil akkor beszervezték Justust. Attól az időtől ő volt a jugoszláv hír­szerző szolgáit egiJik fontol ügynöke. Annyira fontos volt; hogy Rankovics külön kapcsola­tot teremtett vele. Az anyagól közvetlenül Belgrádból külön fu­tárokkal küldte Pestre Justus­nak. Elnök: Önök csupa fasiszta rendőrspiclire specializálták ma­gukat? Brankov: Én már az előbb megw mondtam, hogy 1995-ben Ran­kovics Ilyen utasítást adott fon­tos, hogy jó hírszerző szolgála­tot, hálózatot építsünk ki Ma­gyarországon és nem fontos, hogy milyen módszerekkel. Elnök: Jő volt azután ez • kémhálózat? Brankov (vontatottani: Hát es véleményem szerint nagy kén*, hálózat "volt, amelynek sikerüli majdnem minden társadalmi, po­janics' ezt megtudta és ezzel Utikai szervezetbe, az államapp» megfenyegette Szalait. Szalait,rátusba benyomulni. A legfontosabb politikai, gazdasági katonai titkokat szolgáltatlak ki az ellenségnek Az l DB gyalázatos ügynökeinek listája Elnök: Kiket szerveztek méyj volt, Jávorszkv őrnagy szervezte Elnök: És milyen anyagot kaptak ezen a hálózaton keresz­tül? Politikai, gazdasági, kato­nai titkokat, vagy miket? Brankov: Politikai, gazdasá­gi, katonai titkokat. Elnök: Példaképpen soroljon fel egy párat t Brankov: Például Pálffy tót meg­kaptunk a honvédelmi minisz­tériumból mindent, a legtitko­kosabb katonai anyagot is. Meg­kaptunk egy titkos térképet Ma­gyarországról, amely nagy ka­tonai titok volt Adatokat kap­tunk a határőrség elhelyezéséről, -i belügyminisztériumtól, Rajk­tól, Szebenyitől például az Ál­lamvédelmi Osztály munkájáról, módszereiről, az Államvédelmi Osztály harcáról az angol-ame­rikai kémszolgálatok ellen itt be a magyar állampolgárok kö: sül? Kik vállak kémszervezetük tagjtvát Brankov: Először is a leg­nagyobb ügv számunkra Rajk volt Rajk belikzymiuisztcr ké­sőbb külügyminiszter, aztán a második volt Tálffy György altábornagy, a honvédelmi mi­niszter helyettese, azután Sza­lai András. Rajkot Rankovics belügyminiszter személyesen szervezte be- Szalait Szmiljanics őrnagy szervezte be. Justust •..a ugyanugy iugoszliv ügynök be. OgnycnovJcsot Biazits kö­vetségi "titkár szervezte be. Mindezek a diplomaták az UDB emberei voltak. Az elnök kérdéseire Brankov részletesen elmondja Horváth Zoltán szerkesztő, Szebenyi End­re államtitkár, Cseresnyés Sán­dor belügyminisztériumi sajtó­főnök, Horváth I'hőnix Ottó rendőralezredes, Rex József és Gondi Ferenc belügyminiszté­riumi főtisztviselő és társainak az amerikai jugoszláv kémháló­zatba való beszervezését Magyarország területén, amely Tito és Rankovics megbízottat. ugyancsak nagyon fontos volt. A Nagy Ferenc-féle összeeskü­vésről ls kaptuk az anyagot Ezt az anyagot Cicmil 1997 ele­ién eljuttatta az amerikai kö­vetségre. Ugy tudom, hogy a legfontosabb anyagot már 1995­tól kezdve kicserélte Cicmil Ed­gecombe tábornokkal és tudom, hogy Popovics hadnagy, ald Clo­míl adjutánsa, segédtisztje volt, a konkrét adatokat zárt boríték­ban vitte Edqecombe tábornok­nak Elnök: Ezenkívül milyen együttműködésről tud még Ma­gyarországon az Önök hírszerző szolgálata és az Itt működő an­gol-amerikai hírszerző szolgálat között? 1945-Ven amerikai kémcsopor/ot kütdfek^ Svájcból Magyarországra — vezetőjük: Szőnyi Brankov: Konkréten tudok egy esetet, amely már 1945­ben volt, amikor Rankovics belügyminiszter segítségével az amerikaiaknak sikerült egy kémcsoportot küldeni Svájc­ból Magyarország területére. Akkor ezt a kémcsoportol Rankovics segítségével átdob, ták a szovjet hadsereg háta mögé. Elnök: Ez a Szőnyi-féle kémcsoportol? ; Brankov: Ez a Szőnvi-féle kémcsoport volt. Még a hábo­rú alatt Tito engedélyével Rankovics, Kardolj és Gyilasz emberei kapcsolatokat terem­tettek az amerikai és angol hirszerzőszolgálattal. nem csak juaoszláv területen, ha nem külföldön is. llymódon nak segítségével sikerült ak­kor az amerikaiaknak ezt * Szőnyi-féle kémcsoporlot Ma. gyarórszágra küldeni. Ranko­vics utasítására jugoszláv iga­zolványokat adtak nekik ée mint jugoszláv tiszteket Ma. gyar ország területére vitték autóval a szovjet hndsere* hála mögé dobiák őket, aliol kémkedtek az amerikaiak szá­mára Magyarország területén a szovjet hadseregről. Akkor, amikor Cicmil ezredest vtsx­szahivlák Magyarországról — ő most londoni követ — akko< erek a kapcsolatok az angol­amerikaiakkal megszűntek. Éa azt hiszem, azért szűntek meg, mert féltek, hogy ezek * kapcsolatok kitudódnak ill Magyarországon és akkovl jobbnak láttái, hogy ezeket a kapcsolatokat Belgrádon kert résziül bonvolilsák le. Dq 1948-ban, a Tájékoztató Iroda határozata után, kiéleződött * helyzet és Rankovics akikod újból utasítást adott — e* 1918' szeplemberél)en volt —, hogy fel kell venni újból « ka[>csolatot Magyarország te­rületén az angol-amerikaihirj szolgálattal. Ez 1918 oklóbed rélron történt, amikor én Bél-

Next

/
Thumbnails
Contents