Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-09 / 183. szám

1949 wigufflbas f. 5 r t ORIASI GRDEÜiLODES a Szovjetunióban iárt paraszlhütdöiteh beszámoló gyűlésein Leleplezték a szőregi csata emlékművét 54 szegedi vasutas zenekar pattogó Indulói ébresztették va­sárnap reggel Szőreg dolgozóit. Ünnepre készülódöttt a község dolgozó parasztsága s vélük együtt a környékbeli községek dol­gozói is. A Szent István-teret vörös és nemzetiszínű lobogókkal díszítették és nagy felirat hirdette a Petőfi idézetet: *Óh szabadság hadd nézzünk szemedbe, oly sokáig vártunk rád tpedve!« Leleplezik a szőregi csata emlékmüvét fl téren R. Gárdisták, a hon­védség, rendőrség, szabadság­harcosok és a MINSz diszőrsége állott a felavatásra váró uj em­lékmű előtt, amelyet a száz év­vel ezelőtti szőregi csata hős szabadságharcosainak emlékére ímelt Szőreg dolgozó népe. Dél­előtt 10 órára a teret betöltötte Bz ünneplő közönség; dolgozó parasztok és parasztasszonyok, lelkes fiatalok várták az ünnep­«ég megkezdését, fl környékbeli községekből felvirágozott kocsi­Ion érkeztek s teljes létszám­nál kivonultak a szőregi termé­kcsoport tagjai. flz ünnepséget a vasutas ze­nekar nyitotta meg a Himnusz­ízal, majd Szöllő János elvtárs mondott bevezető szavakat, Szűcs Juifa utförö pedig egy al­kalmi költeményt szavalt. fl Magyar Dolgozók Pártja Nagy­izegedl Pártbizottsága nevében ír. flntalffy György elvtárs lep­lezte le az emlékmüvet. — Az 1848-as szabadságharc Hősei, Igy a szőregi hősök ts — mondotta — örökül hagyták fánk, hogyha szabadságot aka­dd. fl nemzet függetlenségét és jövőjét csak a dolgozó osztály összefogása és a munkásosztály vezetése biztosithatja, fl Magyar Népköztársaságban valósul meg a munkásság és a dolgozó pa­rasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével s űf alkotmányunk törvényileg védi a magyar dolgozó nép szabadsá­gát, hatalmát, az ország füg­getlenségét, ugyanakkor az MDP vezetésével harcol Rákosi elv­társsal az élen az ember klzsák­máy dúsán :S tihcen forradja el­len. fl gyűlés résztvevői hosszasan éltették a Pártot és Rákosi elv­társat, majd lehullott a lepel az emlékműről. Brajda János Petőfi •Szabad­sághoz* dmü versét szavalta, Köves Béla elvtárs, százados pe­dig a Szabadságharcos Szövet­ség nevében beszélt. — A szabadságharcos hősök szelleme él fiatal néphadsere­günk katonáiban — mondotta. — Népünkhöz hü, megalkuvást nem ismerő, minden akadályt le­győzni tudó harcosai akarunk lenni valamennyien a nép és a fánk, maradéktalanul le kell Számolnunk a régi elnyomó rend- világbéke ügyének. Nem j'elent gondot a fövő a kolhozparasztnak Nagy taps csattant fel Köves széde végén Tisóczki elvtárs, elvtárs beszéde után ls, majd «z egybegyűltek rendkívül nagy trdeklfldéssel hallgatták! Végig Tisóczki Sándor elvtárs, csen­gelei mintcgazda érdekes be­Bzáryolőját a Szovjetunióban ta­pasztalt élményeiről. Részletesen beszélt arról, hogyan élnek a izovjet kolhozokban a dolgozó parasztok, parasztasszonyok, fia­talok és öregek. Elmondotta, hogy a kolhozparasztság fiai és leányai számára ma már nem je­lent gondot jövetük kérdése. Minden pálya megnyílt előttük, orvosok, mérnökök, tanírok egy­iránt lehetnek és igen sokan jár­nak kötóigv r»a«arahb jskoj^ba, egyetemre, fl guerek kis korában oem jelent gondot, mindenki bc­sdhalia kisgyerekét a napközi otthonba, ahol egész nap gond­ját viselik, tisztántartják és es­te munka után a szülök egész­ségesen, jól tápláltan vihetik ha­za, Nem jelentenek nyűgöt az öregek sem a kolhozban, mert egy-egy kolhozgazdatóghan a jö­vedelem két százalékát az ő megsegítésükre fordítják. Tisócúki elvtárs beszédét az erőben tűző napon is feszült fi­gyelemmel hallgatta a nagy­gyűlés. Különösen fokozódott az rédekrődés, amikor a kol­nozpnrnszt egy napját mond­ta cl. Az egész napi munkál rendkívüli mértékben merrkönn­tiijiti a gépek használata, a gé. perilés hatalmas üteme- Ezzel együtt óriási erőt jefent a tár­Sas megművelés, a közös gaz­dálkodás. Ez a két döntő té­nyező: a gépesilés és a társas megművelés idézi e'ő a szov­jet kolhozok hihetetlenül nagy terméseredményeit. Segil a Szovjetunió! — Ilátásak lehelünk a Szov­jetunió 'ránt, — mondotta be­nem titkolja el elültünk, ha­nem segítségünkre siet is támo­gat bennünket abban, hogij a magyar dohftízó parasztság is a fejődés, u szociaüria mező­gazdaság virágzó útjára lép­jem A nagygyűlés résztvevői hosz­szantartó tapssal éltették a Szovjetuniót és a Magyar Dol­gozók Pártját, majd az ünnep­ség végén az emlékmű megko­szorúzása következett. Az cm­lélcmüre koszorút helyezett a Magyar Dolgozók Pártja Nagy­szegedi Pártbizottsága, vala­mint az MDP szőregi szerveze­te, továbbá Szőreg község, Csa­nád vármegye, Szeged város, a szabadságharcosok, honvédség államvédelmi hatóság, a rend­őrség, MNDSZ, a petrő'eumgyár munkásai, a görög kefe ti szerb egyház, az EPOSz, úttörők, földmivesszövetkezet, a szege­di textilkombinát munkásai, a szőregi KIOSz, őszentiván és Ujszentiván dolgozói. Az Internacionálé hangjaival ért véget az ünnepély, a hon­védség, és szabadságharcosok diszszakasza pedig pompás diszmenetben vonult el az em­lékmű előtt. Az ünnepség után Tisóczki Sándor elvtárs a Szovjetunió­ban járt parasztküldöttség kép­kiálUtátót nyifolta meg nagv érdeklődés mellett. A délutáni órákban sportbemutatót ren­deztek Szőreg dolgozói szá­mára, este pedig szegedi kuf­turcsoportok színes műsorra' szórakoztatták az egybegyűlte­ket. — hogy gazdag tapasztalattal Lelkes beszámoló gyűlések és kiállítás a Szovjetunióról a csanádi községekben Vasárnap délelőtt 11 óra az idő. Más augusztusi vasárnapon üres ilyenkor a kiszombori pos­ta előtti tér. Nem is csoda. A posta magastetős épü'ele alig ad valami árnyékot, a tér pe­dig tüzel a forróságtól. Ez a vasárnap azonban más. Egy híján tucatot harangoznak a toronyban, amikor már több­száz ember gyülekezik a kör­nyéken. Aki teheti odahúzó­dik az épületek tövéhez simuló árnvélcba, aki nem fér ide, az kiáll a napra és vár a diszes emelvény e'őft. Az egész falu tudja, hogy mi lesz ma. Ketlős ünnep ez a yá. sárnap, mert gyűlés lesz, még­hozzá olyan, amilyent ritkán van alkalmuk meghallgatni. A Szovjetunióról lesz szó ezen a gyűlésen és méghozz:ál olyan ember beszél a vTág szocialista egvhatodáról, aki járt is otl'ab­ban a boldog országban, mely­ről oly sok rosszat, hazugsá­got, rágalmat hallottak a nép ellenségeitől és o'y sok szénét, íelkesitőt hallottak g nép fiai­tól. Gyűlés Klszomboron A gyűlés a köztársasági indu­lóval, majd fiafal, egyenruhás SzIT-esek szavalataival és ének­számaival kezdődik. B. Papp Mihály, a makói parasztember, a gyűlés szóno­ka, aki egvike annak! a 80 hot­dog magyar dolgozó paraszt­nak, aki kinn járt tanulmány­úton a Szovjetunióban, egysze­rű szavakkal, hosszan beszél arról, amit abban a boldog or­szágban látott, tapasztalt, és ér­zett. Mert amint maga mondja, ott gyűlölte mert 'gazán azOtkal, akilc rágalmaz'ák a Szovjet­uniót és ott tudott igazán lel­kesedni, ott tudóit igazán öriV­nd az életnek, ahol már mcy­szedetett, kinevelődött új­fajta emler. fl kiszomboriak ugy itták a szavait, mint ahogyan a szom­jas földjük inná most az esőt. B. Papp Mihály olyan példákat hozott fel a szovjet ember éle­téből, amelyek mindenkiből ki­váltották azt a gondolatot, hogy ezt az életet itt nálunk meg/ kell valósítani. Sokat kell tanulnunk... Jákső János, a kiszombori Pe" töfi termelőcsoport tagja arra gondolt jó néhányszor a gyűlés közben, hogy ők már elindul­tak ezen az uton, de hát még az se minden. — Sokat kell tanulnunk a pél­dából, ha ml is ilyen boldogan akarunk élni — szólt oda a szomszédjához —, mert azok is harminc év munkájával terem­tették meg ezt. Gulyás Mátyásné, aki erősen behúzódott az árnyékba, sürün bólogatott a beszédre. Felcsil­lant a szeme, amikor B. Papp Mihály Fedorova Timosováról, a munkában oly kiváló traktoros­nőről beszélt. Akkor is felcsil­lant a szeme, amikor a Szovjet­unióban járt magyar parasztem­ber az ott élő gyermekek bol­dogságáról beszélt. fl gyűlés után nem is annyira az előadónak szólt a taps, hanem a Szovjetuniónak, annak az or­szágnak és annak a népnek, amelyről az előadás szólt, ame­lyet az előadó példának áliitott Klszombor dolgozó paraszttársai elé. Gyűlés, kiállítás Keletcsanádban Vasárnap délelőtt nemcsak Klszombor dolgozó parasztjai is­merkedtek meg a Szovjetunióval. Battonya dolgozó parasztsága is százas tömegekben hallgatta Jo­vanov Jánosnak, a mezőhegyes! parasztembernek a Szovjetunió­ra* szóló beszámolóját, fl gyű­lések előtt mindkét községben "agy tömegekben tódultak a szovjet mezőgazdasági kiállítá­sok megnyitására. amelyeket gazdag képsorozatokon láthatták azokat a kolhozokat, gépállomá­sokat, amelyekről az előadók annyi csodálatosat beszéltek. Medgyesbodzáson és Kaszaperen ls szovjet kiállítás nyilt meg vasárnap és azokon is többszáz colgozó parasztember jelent meg. Este a négy csanádtnegyel községben, amelyben az előadók és a képek révén közelkerültek a Szovjetunióhoz, megismerkedtek az igazán boldog emberi élettel, még sokat beszéltek a hallottak­ról és a látottakról és mindenki­nek az a gondolat élt az agyá­ban, hogy ezt a példát érdemes követni. Kombájnvezetök versenye MIRE MEGKEZDŐDTEK a betakarítási munkálatok, a kirovi gép- és traktorállomás gépészei a kombájn-agre­gátorokat gondosan előkészítették. Kötelezettséget vállal­tak, hogy a tavaszi és őszi vetésű kalászos növény féléket 14j munkanap alatt betakarítják. A kombájnvezetők részletes terveket és utasításokat kaptak, mielőtt a mezökre kivonultak. Ez lehetővé tette a munka zökkenő nélküli megszervezését és a versenyt rög­tön. a betakarítás megindulásának első napján megkezd­hették. AZ ELSŐ NAPOKBAN a kombájnvezetők 20—22 hek­táron végezték el a munkát. Alegmagasabbtermelékenysé­get Anton Zsernov érte el 27 hektáros teljesítményével. Amikor a szomszédos Nauriszkből hír érkezett, hogy az ottani kombájnvezető: Sztyepán Sevcljov 30 hektárra fo­kozta a kitermelést, a kiroviak között még hevesebben kezdődött a vetélkedés. Alexandr Djetiszov jelzőtábláján újabb szám jelnt meg: 37 hektár! — A kombájnokat idejében felszereltük szalmalapá­tolókkal — számol be elégedetten Mitroskin elvtárs, a gép- és trakotorállomás igazgatója. — Igy a mag sehol nem vész el, nem keveredik sem a szalma, sem a pelyva közé. A KOMBÁJNVEZETŐK és traktorbrigádok traktorve­zetői kis papírlapokat kopnak, melyeken feltüntetik min­den egyes traktor és kombájn előző napon végzett mun­káját. A munkaeredményeket nagy táblákon is feltüntetik és minden egyes gépcsoport munkaközösségében megtár­gyalják. A jól megszervezett munka eredményeképpen kiváló gabona termett ezévben a kirovi gép- és traktorállomás me­zőin. A kombájnok minden hektárról 13—20 métermázsa gabonát csépelnék. | Hogyan alakul át A SZOVJET &OLHOZFALU? Nasztaszino apro kis falu a moszkvai terület Dimltrovszki körzetében. 'Husz évvel ezelőtt, 1929-ben szervezték meg itt a Pobjeda* mezőgazdasági szö­vetkezetet. fl kollektív munka, a gépek használata, a magas színvonalú agrotechnika és a mezei gaz­dálkodás helyes megszervezése megteremtette a lehetőséget, hogy az itteni kolhozisták is erő­sen emeljék a gabonafélék ter­méseredményeit. Olyan bő ter­méseket kezdtek begyűjteni rozs­ból és búzából, amilyeneket Moszkva környékén eddig még nem láttak: Nőtt a szövetkezet feloszthatatlan alapja is: a kol­hoz kibővítette az állattenyész­tést, széles körben kezdte hasz­nálni a gazdasági villanyáramot és kisegitő gazdasági ágakat is létesített. fl szövetkezet gyarapodása megváltoztatta a falu egész ké­pét. Egy bizonyos ideig terv nélkül építkeztek, de 1948-ban elhatározták, hogy pótolják a hiányosságokat, fl szövetkezet kérésére a Szovjetunió Épitészeti Akadémiája elkészítette a falu alapos átalakításának tervét: néz­zük meg, milyen lesz Nasztaszi­no az újjáépítés után. fl falu közeoén széles utca hu­FOKOZÖDIK A MELEG Mcrséke't délkeleti, déli szél. Kevés felhő, sziáraz idő, a me­leg/ tovább fokozódik. zóaik, két oldalán helyezked­nek el a fcolhozísíáh házal külön telekkel, udvari épületek­kel és kis kerttel, fl középpont­ban lesznek a középületek: a kol­hozklub, a falusi szoviet-szék­ház és az áruház. Előttük négy­szögletes terület, itt álliíják fel a népek vezérének: Sztálinnak szobrát. A gazda sági é s termelés cél­jait szololló épületeket: a gaz­dasági udvart, garázst, anyag­raktárt. kovácsmühelvt és eervéb más műhelyeket a lakóházaktól távolabb helyezik el. Ugyancsak az állattenyésztés számára épülő ló-, tehén- és iiszői9tállót, disz­nó- és baromfióiaknt. Gyepesí­tett parkot is létesítenek, vi­rágágvakkal, melyek közelében az egészségügvi és orvosi épü­leteket fürdőket, szülőotthono­kat helyezik el. Altalános vonásokhan igy fog festeni az aj Nasztaszino már a háború utáni sztálini ötéves terv végén 1950-ben. Igazi szocialista falu lesz. A Szovjetunióban a többi fal. vak átépítése és helyreállítása is hasonló tervszerűséggel fo­lvik. Egvedül a moszkvai terü. létre már több, mint 600 álta­lános fatuépitési tervet dolgoz, tak ki. A szovjet kolhozparaszt­ság elhatározta, hogy rövid időn belül újjáépíti falvait és olyan lakótelepet létesít, melyek méh tók lesznek nagy századunkhoz, Ez is egyik meggyőző bizonyí­téka a kollektív gazdaság óriási előnyeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents