Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-09 / 183. szám

KedO, 1949 MgttSZtM 9 A dolgozó parasztság fejlődő szövetkezeti mozgalmának eredményeit és íeladatait beszélték meg a SzOVOSz küldöttgyűlésén Vasárnap a budapesti újvárosháza nemzetiszínű és vörös zászlókkal feldíszített épületében 286 dolgozó kisparaszt gyűlt összt a SzöVOSz első országos küldöttközgyűlésére 860 ezer földmű vesszövetkczetl tag képviseletében. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek Románia, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária küldöttel ls. Csala István mondott megnyílót és hangoztatta, hogy szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztése biztosltja a dolgozó parasztságnak a munkásosztály szövetségén keresztül a boldog, nyugodt jövőt. A munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárssal az élen, mindenben támogatja a szövetkezeti dolgozó parasztságot és törekvéseihez a nagy Szovjetunió mutat példát, amelynek élén a magyar nép nagy barátja, a béke ügyének kimagasló harcosa, Sztálin generalisszimusz áll. fl kizt*r<as&gi efnüH MvUrlfl levele Csala István elnök ezután nagy lelkesedés közben olvasta fel Sznkasits Árpád1 elvtárs, köztársasági elnöknek a közgyűléshez. intézett levelét, amelyben a löbhi között kifejti, hogy a dolgozó parasztság legszélesebb rétegeinek ls ei kell jutnlok a szövetkezeti gondolat mcgérléséIg és az a cél, hogy milliók egyesüljenek a föld közös művelésének egységében. A falu kapitalista elemeit, a falu fejlődésének legnagyobb ellenségeit csak jól kiépített és megszervezett szövetkezeti mozgalom segítségével leszünk képesek kiszorítani. Uj országot épitő munkánkhoz a dicsőséges Szovjetunió és bölcs vezetője, Sztálin elvtárs adta meg a lehetőséget, amikor felszabadította hazánkat és amikor a haladó népek erejét összefogva, szilárdan áll őrt aolgos békénk felett. 9 Párf, az inari munkásság ás a népi demokráciák üdvözlete Mckls József elvtárs, a vasmunkások főtitkára 1,600.000 munkás nevében üdvözölte a közgyűlést, Rácz Gyula elvtárs, a DÉFOSz főtitkára felszólalásában hangoztatta, döntő feladat a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tapasztalatainak széleskörű ismertetése a dolgozó parasztság között. Donáth Ferenc elvtárs, az MDP központi vezetőségének üdvözletét tolmácsolta és arról beszélt, hogy az ipari munkásság, amely győzelmesen épiti a szocializmust, megmutatta ai utat a dolgozó parasztság számára ls. Ez az u} a föld társas megművelése, a szövetkezeti gazdálkodás utja, amely a falun ls a szocializmus felépítéséhez vezet. fl SzOVOSz országos küldött! gyűlésének második napján dr. , Kalaj, a szlovák szövetkezeti ta• nács képviselője és Nicoale fllexe , a romániai országos szövetkezetek szervező bizottságának titkára üdvözölte a küldötteket Híiiy ás félezer szövetkezeli szakember kiképzése Nánásl László, a SzöVOSz alelnöke a földtnüvesszövetkezetek eddigi eredményeiről, szervezési kérdéseiről és közvetlen feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, a legszélesebb körű és helyesen értelmezett szövetkezeti demokrácia szükségességét Csak ez teszi lehetővé, hogy a tnultbart előfordult hibákat elkerülhessük. Ezután a gazdásági feladatokat ismertette. A jöldmüvesszövétkezetek őszszel 65.000, tamsszal 730.000 katasztrális hold területet kötnek le szerződéses termelésre. T5sszel 500.000 hold területet szerveznek be gépi müvelésre. Itt hatalmas feladatok várnak a szövetkezetekre a parasztság felvilágosítására vonatkozóan. Ki kell mélyíteni a kapcsolatot a gépállomással. i r A SzOVOSSz minden eddigi szövetkezeti központ munkájától abban is különbözik, hogy feladatalt előzetes terv szerint és mozgalmi módszerekkel oldja meg és e dél érdekében öthónapos munkatervet dolgoztak ki. Az oktatási osztály a már megindult oktatási évadban közel négy és félezer szövetkezeti szakember kiképzését irányozta elő. Végül nyomatékosan felhívta a küldöttgyűlés figyelmét a termelőszövetkezeti csoportok és földmüvesszövetkezeték kapcsolatának fontosságára. Munkadi'at nvert a „Talpalatnyi íöld« A csehszlovákiai Marianske-Lazneban vasárnap kiosztották a negyedik film fesztivál díjait, A három nagydíj közül az elsőt a szovjet •Sztálingrádi csata* cím6 film, a békedíjat a szovjet •Találkozás az Elbán* és a munkadíjat a magyar •Talpalatnyi föld* című film kapta. A lO SZEftEPLES ZÁLOGA: A SZOCIÁLIS ÖSSZETÉTEL (N. L. V.) Már csak néhánynap választ el bennünket augusztns 11-től, a Világifjusági Találkozó ünnepélyes megnyitásától. Nagyszeged területen az ifjúság lázasan készülődik a felejthetetlen napra, a fiatalok díszítik alapszervezetük helyiségeit, előadásokat hallgatnak a találkozó jelentőségéről, a világbéke megvédésének fontosságáról és tanulmányozzák a lenini Komszomol diadalmas történetét és munkáját. Megválasztották már a Budapestre utazó küldötteket is. A taggyűléseken szombaton a SzIT, a MEFESz és a Diákszövetség, vasárnap pedig az EPOSz jelölte ki a fővárosba utazó tagokat. Nagyszeged területéről augusztus 19én 1200 fiu és leány indul el különvonattal a nagy találkozóra, hogy ott a világ népeinek ifjúsága előtt képviselje városunkat. Az 1200 küldött közül 740 SzIT-tag, 250 EPOSz-ista, 90 egyetemista és 71 középiskolás diak. Az összetétel rávilágit arra, hogy ma már az ifjúságot is a munkásosztály vezeti, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel. A Világifjusági Találkozón, amely a párisi Wkekongresszus és a milánói Szakszervezeti Világszövetség konferenciája után a nemzetközi békemozgalmak harmadik nagy állomása' lesz, a szegedi fiatalokat, de az ország és a világ többi fiataljait is munkások vezetik. Azok, akik a Szovjetunióban a forradalom, az épités ós a nagy honvédő háború idején bebizonyitották, hogy ők az uj meghalíói a törvényeknek*. Azok, akik a népi demokráciákban a felszabadító Vörös Hadsereg harca után kivívták a társadalomban a vezetőszerepet és a szocializmus építésén munkálkodnak. Es azok, akik a még elnyomott országokban sztrájkolva, lázadozva küzdenek a kizsákmányoló imperialisták el. len. Nagyszeged népe bizalommal küldheti fel fiait a budapesti találkozóra, mert azok a 740 SzIT-es vezetésével megállják majd helyüket a világ ifjainak nemes vetélkedésében, a kultura, a sport és a politikai öutudatosság területén. Ezek a fiuk és leánvok már eddig is bebizonyitották, hogy tisztán látják azokat a feladatokat, amelyeket a kor ró ki rá juk. Tudják, hogy a haladó emberiség legfontosabb dolga most az alkotó munkához, az általános életszínvonal emelkedéshez, aa általános boldogsághoz és megelégedettséghez szükséges világbéke megvédése és megszilárdítása. A Szovjetunió és a Komszomol nyomdokain haladva világosan látják a rothadt imperialista országok kétségbeesett, sunyi mesterkedéseit és küzdenek ellene a termelés és a politizálás frontján egvaránt. Munkával, felajánlásokkal készülőd-nek a VIT-re. Sokszázezer forintot takarítanak meg az államnak. Ezenkívül állandóan tanulnak, képzik magukat, hogy az élet többi területén is helvtállhassanak. A nagvszegedi VIT-küldöttség szociális összetétele záloga a fiatalok jó szereplésének. A megnyitó ünnepség napján, augusztus 14-én, vasárnap Szegeden is, Szeged környékén ia a felutazía előtt a küldöttség, az MDP vezetésével még hatalmas békegvülést rendez idehaza a városban és kint a falvak, ban, amelybe bevonja Szeged összes dolgozóját. Ezután indul ei a találkozóra, hogy a világ nemzeteinek ifjúságával karöltve sikraszálljon a jobb éa boldogabb, békés életért. Hiába kísérletezett megvesztegetéssel iqány Tóth kisteleki ku!ák Czigc Czigáng Tóth Pál, a hírhedt kisteleki kulák nevét már egész Kivül a város peremén a szé. riiskertekből és a kintebb eső tanynudvarokból is már jórészt eltűntek a tojásdad alakú, arany sárga tetejű búzaasztagok. Helyükbe kúpalakú boglyák, bogárhátú szalmakazlak szöktek. A cséplés már végefelé közeledik. De távolhói valahonnan a tanyai dülőntak közül még hallik reg gélen kint a korahajnali harmaton a kellemes gépmoraj, mint egy győzelmet hozó harci zaj. ahol keménykötésű dolgozó emberek kérges tenyere és ébersége irányítja a liarcot és a munkát. A szelIójx>stán érkezett szelíd, de erős és mély hangok mint hírnökök jönnek a város felé. Jelentik, hogy tanyán is győznek a dolgozók. Nincs hijja nz éberségnek sem. Hét óra felé felharsannak a szegedi gyárak sipjai, összeölelkezik a két'hang s elvegyülnek egymásban, mintha boldogok volnának, hogy egymásra találtak, hogyi nem választja szét őket többet soha senki, minlnhogy azokat nem választhatják széjjel, akik ott kint kévét oldanak vagy azokat, akik itt a mun ka padok mellett gépet, ruhát, élelmiszert készítenek. A cséplőgépek és a dübörgő traktorok a munkásbrigádokkal együtt mindig távolabb-távolabb haladnak a várostól. Addig mennek, mig egészen el nem fogy a munka. S azután minden brigádtng boldogan megy haza — Örülnek a hó termésnek, boldogok, hogy most aztán igazában van látszatja munkájuknak, mert bö term's volt és ebben az évben. nem ugy. mint régen., nem kétszázalékos összkereset részesedésért dolgoztak, hanem öt százalékértValóban, a gépek napontamindig távolabb és távolabb haFIZETÜNK A TRAKTOROKÉRT. ladnak a várostól, de a vastag, csikoshasu, acélos buzávaf telt zsákokkal megrakott szekerek mindig többen ballagnak reggelenkint a város felé. A pásztába rakott zsákok tetején vidáman ül a falusi dolgozó, kalapja mellett két nagy sárga búzakalász csillog. Az ut vastag porától belepett aroáról annyi életkedv, leírhatatlan öröm sugárzik, mintha csak arannyal volna a szekere megrakva. Arany is ez, a legdrágább és a Iegvalódibb arany. A föld! és a dolgozó nép aranya. Egv-egy ragyogó tekintetű kisparasztnak az arcán ülő boldog mosolyból mintha ezt lehetne olvasni: Munkás elvtársak, fizetünk a traktorokért, fizetünk a helyreállított hidakért, gyárakért, a szövetért, a selyemért és a munkaversenyért. Sok búzát termeltünk, neked se, nekem se lesz hiány semmiben sem. A város Szélén lévő vámházakon belül eltűnnek a megrakott szekerek az egyenes ós kacskaringós utcákon. De óira találkozunk veliik a földmfivesszövetkezet vagy a íerménybegyüjtő raktár előtt. Gyorsan ürítgetik ki a zsákokat. elteszi a gazda a C vételi jegyet, meg a jó munkája és nyári verejtéke árát. Ugy ujjnyi vastagot dagad az öblös pénztárca, melynek tartalma csizmára, télikabátra, a feleségnek és kislánynak ruhákra és egyebekre van szánva. Odahaza a család még egy néhányszor megszámlál ia a ropogós százasokat, aztán másnap gazda és a gazdaasszony ünneplőbe öltözve újra a város felé indul, hogy megvásároljak, ami szükséges a ház körül. — Igy csinálta ezt K. Tóth Ferenc csólyospusztai dolgozó paraszt is, aki pénteken a feleségével bent járt Szegeden elvásárolni a buza árát. Megnézték este a Széchenyi-téren a selyembemutatót is. Délelőtt is sok üzletet meglátogattak a »Kis Dávid-palota® melletti Népboltba hat méter finom selymet vásároltak. Sorra nézték a Kárász-utcai kirakatokat is. De nemcsak a szöveteket és az egyéb divatcikkeket figyelték ám, hanem az uj kenyeret is, melyet bőségesen láttak minden kirakatban. K. Tóthné felsóhajt. — Mint egy sötét felhő volt a napfény előtt, ugy vonul végig az arcán az elmúlt tíz év, a háború és a nélkülözés emléke. S azután kurtán meg jegyzi: — »IIej apus, de rég láttam a városi munkások asztalán ilyen hófehér kenyeret. Ebből viszek haza én is, megmutatom a Törökéknek is, meg mindenkinek, hadd lássák, hogy nem hiába hord luk he a felesleget. .Itt nz uj kenyér, megvan a látszatja.* — Most K. Tóthné néhány fillért vesz elő zsebéből, máris bent áll az üzletlie a mérleg előtt. Mérték neki a szép, fehér kenyeret. K. Tótlmé lette a kcnvoi-et a kosarába, víh« hírmondónak a tanyába. — Míg az asszony az üzletbe járt, férje elmondotta, hogy odahaza már eddig hat nagy raktár telt meg búzával. Néhány nappal ezelőtt 13 nagy teherautó szállította el a felszaporodott gabonát. Igy folytatja: »Én is bevittem fejadagom és a vetőmagon kívül mind az összeset. Kifizettem belőle az adót. Most már jövö ilyenkorig ezekre sem lesz gondom.* Tóth néni türelmetlen. Kíváncsi az uj kenyér izére. Kiveszi a kosárból, szeg belőle és ad a férjének is. Mind a "ketten megzamatolják. Mély meggyőződéssel dicsérik. Közben elindulnak. — Más látványosságot keresnek, mert az van itt elég. Délelőtt már látták az épülő második Faragó-utcai bérházat is, a Népboltban hallottak a Kálvária-uti nagy szövökombdnátról is, most a Tiszapart felé indulnak, fl hídról ellátnak az u) gyermekklinika felé is. K. Tóth bácst meg ts ígérte, hogy arra Js elmegy, kíváncsi, hogy hogyan lett abból a nagy csomó romhalmazból uj épület. Kis ideig még lehetett látni őket, amint ballagtak a Tiszapart felé a Hid-utcában a villamosvágányok mellett. Azután eltűntek az embersokaságban, biztosan alaposan megnézték az uj hidat is, elcsodálkoztak a nagy acélóriáson. K. Tóth bácsi bizonyára mondhatta a feleségének a látottak után, hogy »anyjuk, én jövőre is mind beadom a fölösleges búzámat.® Cseni 1. Szeged környékén jól ismerik. Jól ismerik azt a sok szabotálást, kizsákmányolást, amelyefelkövetett. Most újra csalni akart a 70 holdas kulák. Mór régen elcsépelte az utolsó kévéjét is, de a begyűjtésnek még nem teti eleget. De nemcsak ő, a többi kisteleki kulák is megragad minden alkalmat a csalásra, kizsákmányolásra. Balázs János 40 holdas kulák még az özvegyek kizsákmányolásától sem riad vissza, özvegy Gilieze Jánosnénak nem volt hajlandó kifizetni a férj* munkája után járó bért. Tóth István 35 holdas kulák pedtg a megszabott bérnél jóval kevesebbet fizetett két mutikásának: Gulyás Imrének és Gulyái Jánosnak, fl kulákok garázdálkodásainak a kisteleki DÉFOSi munkaügyi bizottsága vetett véget. Nagy sikerrel szerepalt Szeredet a maliói MSzT éneHera és Miatmfinius zenekara Szombaton délután Szegedi* érkezett a makói .Magyar-szovjet Társaság 200 tagú ének- él filharmonikus zenekara. Fóril Györgv elvtárs, a makói MSzI részéről értékes ünnepi beszédei mondott, majd Dénes Leó elvtárs, polgármester beszélt. Á zenekar szovjet népdalokat ját szőtt. Majakovszkij »Párt« cimi versét Sírván Sándor elvtár szavalta nagy sikerrel. A szegedi MSzT és a makc MSzT vezetősége elhatározta hogy 14-én. vasárnap a sze gediek vendégszerepelnek Ma kón.