Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-07 / 182. szám

2 (Vasárnap, 1949 augusztus V.1 2 4. FEJEZET Ar államigazgatás legfelsőbb szerve 22. §. flz államigazgatás legfelsőbb izerve a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa. 23. 8. 1. fl minisztertanács. a) a minisztertanács elnökétől, b) a minisztertanács elnökhelyetteséiül. illetőleg elnökhelyetteseiből. c) az államminiszterből, illetőleg állammlnlszterekböl és d) a minisztériumokat vezető miniszterekből áll. 2. fl minisztertanácsot. Illetőleg egyes tagjait a Népköztór»asíg Elnöki Tanácsának javaslatára az országgyűlés választja meg és menti fel. 3. flz országgyűlés ülésein a minisztertanácsnak azok a tagjai ls résztvehetnek és felszólathatnak. akik nem országgyűlési képviselők. 24. g. fl Magyar Népköztársaság minisztériumai : a kü 1 ü avm iníszt érium, a tet. llffyminjsrtérium, a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az b'azsAgügvminisztéríum, a nehézipari minisztérium, a könnyűipari minisztérinnr, a főldmive'ésüajrl miniszté. rium, a külkereskedelmi jninisztérium, a belkereskedelmi minisztérium, az építésflrrvl mtrlsztérium, a közlekedés és postnügyi minisztérium, a népművelési miniszt•'rium, a vallásés közoktitá-sü iyi minisztérium, a népjóléti minisztérium. 23. 81. A minisztertanács: a) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alája rendelt egyéb szervek munkáját, b! biztosítja a törvények és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendelteinek végrehajtását. c) biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását, dl megoldja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabálv ha!á*körél>e utat. 2. A minisztertanács feladatának el'á'ása kör'ten rendeleteket bocsájthnt lei. amelyeit azonban a Népköztársaság törvényeivel, vngív a Népköztársaság törvényeivel, vagy a Nép kortársává 1 Elnöki Tanácsa ál tni hozott rendetetekkel nem ellenkeznek. 3. A minisztertanács rendeleteit a minisztertanács elnöke irja alá, azokat a Hivatalos lapban közzé kell tenni. 4. A minisztertanács minden más államigazgatási szerv, vagy az államhatalom helyi szervei által hozott minden jogszabályt, határozatot, vagy intézkedést megsemmisithet, illetőleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit sérti. 26 81. A minisztertanács elnöke vezeti a minisztertanács üléseit, gondoskodik a minisztertanács rendelkezéseinek és határozatainak végrehajtásáról Irányítja a közvetlenül alája rendelt szervek munkáját. 2. A miniszterek a jogszabá Ívok rendelkezéseinek és a m? nisztertanács határozatainak megfele'ően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányitják az alájuk rende't szervebet. 3. A minisztertanács elnöke és a miniszterek feladatuk ellátása köréten rendeleteket adhatnak ki, azonban a Népköztársaság törvényeivel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, vagy a minisztertanács által hozott rendeletekkel nem ellenkezhetnek. A rendeleteket a Hivatalos Lapban közzé kell tenni. 27. 81. A minisztertanács működéséért az országgyűlésnek felo'ős. Köteles munkájáról az orsz í 'gvülésnek rendszeresen beszámolni 2. A minisztertanács elnöke (helyettese) és tagjai intézkedéseikért és magatartásukért evvénileg is felelősek. A felelőssé"revonás módját külön törvény szabályozza. 3. Az országgyűlés tagjai a minisztertanácshoz, annak elnökéhez vagy bármely tagjához feladatkörükbe tartozó min. den ügyben kénléseket intézhetnek, amelyekre azok az orsaíggvülésen kötelesek felvilágosítást adni. 28- §. 1. A minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó hárinelv ügyben közvetlenül vagy valamely tagja utón intézkedhet. 2. A minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen fe'úgyelete alá vonni és ebtxJi a célból külön szervezetet létesíteni i" 3. FEJEZET Az átlamhatafom he'yi szervei 29. 8* T A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra, községekre tagozódik. A nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók. 2. Az egyes igazgatási szervek terühetváttozásaii a minisztertanács határozza meg. 30. §. 1. flz államhatalom helyi szerrel a megyei tanács, a járási! tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács. 2. fl helyi tanácsok tagjait az Illető kerület választópolgárai 4 évi időtartamra választják. 3. fl helyi tanácsok tagjait az Illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően vissza- ' hívhatják. ! 8t. 8t. A helyi tanácsok működésük területén az alkotmányosan hozott jogszabályok és felsőbb szervek által meghatározott keretek között gyakorolják az államhatalmi tevékenységüket. 2. fl helyi tanács: a) vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, b) előkészíti a helyi gazdasági tervet, költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását, c) végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rendeleteket, d) irányítja és ellenőrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket, e) elősegíti az állami rend és a közvagyon védelmét, f) oltalmazza a dolgozók jogait, g) Irányítja és ellenőrzi a helyijellegü gazdasági vállalatok munkáját h) támogatja a dolgozók szövetkezetelt, 1) intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben. elébb két ízben működésűkről beszámolni. 33. 81. fl helyi tanácsok végrehajtó és intéző szervei a végrehajtó bizottságok, amelyeket tagjaikból választanak. 2. fl végrehajtóbízottság élén 3. fl helyt tanácsok működési az elnök áll, a bizottság ügyvikörükben helyi rendeleteket hoz- j telét az elnöknek alárendelt titnak, amelyek nem ellenkezhet- kára intézi, flz elnököt, helycttcnek a törvénnyel, a törvényerejű sét, vagy helyetteseit és a titkár! rendeletekkel, a miniszterta- J a végrehajtóMzottság tagjai sonács, a miniszterek vagy a fel- rábóí választja. söbb tanácsok rendeleteivel, fl 3. fl végrehajtőMzottságok helyi takácsok rendeleteit a szo- közvetlenül felelősek a he'yi takásoknak megfelelően kell köz- nácsoknak és a felsőbb tanácsok hirré tenni. | végrehajtóbizottságainak. Köte4. fl he';ji tanácsok az alájuk lesek munkájukban az államigaztarlozó tanácsnak minden olyan gatési szervek rendelkezéseit borenoeletét, határozatát, vagy in- tartanL tézkedését, amely az alkotmány- 34, g ba, vagy alkotmányosan hozott R véqrebajtóf'izóttsáqok meijogsxabályba u ko/ií, megsemml- ,ctt BZ "é)!amirTa7gatásj szcrveU slthetík, illetőleg megváltoztat- £gazatonként kü!ön szervcket lé. tesifenek, amelyek szakirányítás szempontjából az államigazgatás felsőbb szerveinek, közvetlen munkájuk tekintetében pedig a maszkodnak, Mrtosttják"a*"dó"l- í vügrehaj!6'>izottságnak vannak gozók tevékeny részvételét, kez- j alárendelve, deményezését és ellenőrzését az, 83. 8államhatalom helyi gyakorlásé-1 fl helyi tanácsokra, a végreban. | hajtóbizottségohra vonatkozó 2. fl helyi tanácsok kötelesek j részletes szabályokat külön töra választók előtt évenként leg- vény állaoltja meg. hatják. 32. §. 1. fl helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra tá15. FEJEZET A birói szervezel 86. f. fl Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság legfelsőbb bírósága, a felső bíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. 2. fl törvény az ügyek meghatározott csoportjára nézve külön bíróságok létesítését is elrendeli. 37. 8. fl M ő á o'( li atásos birákb 'l és népi ülnökökből álló tanácsokban Ítélkeznek, fl törvény e szabály alól kivételt engedhet. 38. 8. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében. E végbő! a legfelsőbb bíróság irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amefyek a bíróságok számára kötelezők. 39. 81. A Magyar Népköztársaságban az összes bírói tisztségeket választás utján töltik te. A megválasztott birák visszahívhatók. 2. A legfelsőbb bíróság és a felsőbb bíróságok biráit öt évi időtartamra, a megyei bíróságok és a járásbíróságok biráit három évi időtartamra választják. 3. A legfelsőbb bíróság elnökét és biráit, valamint a felső bíróságok elnökeit pz országgyűlés vá'aszlja. 4. A bírák működésűkről választóik előtt beszámolni kötelesek. 5. A felső bíróságok, 'a megyei bíróságok és já-ábiróságok biráinak választásáról külön törvény rendelkezik. 40. 81. A bíróságok tárgyalása! — a törvény áltat meghatározott kivételektől eltekintve nyilvánosak. 2. A vádlottat a birói eljárás során megil'eti a védelem joga. 41- 8. 1. A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dofgozö nép ellenségeit védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartására. 2. A birák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. ~ ~ >--."* i 7. FEJEZET Az ügyészség 42. 81. A törvényesség megtartása felelt a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik. 2. A legfőbb ügyész e jogkörében ügyel prra. hogy a minisztériumok, az áfájuk rendelt hatóságok, hivatalok, Intézmények és egyéb szervek, az ál'amhntalom he'yi szervei, 1 valamint a po'eárok a törvényeket betartsák. 3. A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségé! sértő vagv vesz'lvezle'ő mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék. 43. 8. 1. A Magyar Népkőzltrsasflg r Jőbb ügyészét az országgyűlés választja liat évi időtartamra. Az országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja. 2. A legfőbb ügyész az ország gyűlésnek fe'elős és működéséről beszámo'ni köteles. 3. Az ügyészeket a Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. 4. Az ügyészségi szervezetet a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vezeti és irányítja. 44. g. Az ügyészek az ál'amigazgatási és helyi államhatalmi szervektői függetlenül járnak el. 8. FEJE/ET 4r óllamni)'rfcrou jofai es köíeVssétfei w 43. 8- | biztosítja polgárai számára c 1. A Magyar Népköztársaság I munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének ét minőségének megfelelő dijazi. sát. 2. E jogot a Magyar Nép. köztársaság a népgazdaság ter* melő erőinek tervszeiű fejlesz, lésével és a népgazdasági ter. ven alapuló munkaerő gazdái, kottással valósítja meg. 46. 8- ^ í. A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pi« lienéshez és üdüléshez való io« gát. 2. E jogot a Magyar Nép. köztársaság a törvényes munka, idő. a fizeté=es szabadság és a dolgozók üdülésének megszerve. zése utján valósítja meg. 47. 81. A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét ég segiti a dolgozókat munka kép. teíenségük esetén. 2. A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet' és segítséget szó. leshörü társadalombiztosítással ég az orvosi ellátás megszerve. zésévei valósítja meg. 48. 8. 1. A Magyar Népköztártóság biztosítja a dolgozóknak a mii, vetődéshez való jogát. 2. A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népmüvelés kitériesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- éa •"elsőfokú oktatással, a felnőtti dolgozók továbbképzésével és a a oktatásban részesülők anyagi (á•nógatása utján valósítja meg. 49. 8. ' ' 1. A Mag var Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyen, tők és egyenlő jogokat élvez, nek. 2. A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését ne. mek. felekezetek vaev nemzetiségek szerint a törvény szigonan bünteti. 3. A Magyar Népköztárraság a területén élő minden nemzetiség snSműm biztosítja az anyanyelven való oktatásnak ég nemzeti kulturája ápolásinak lehetőségét. 50. 8. t. A Magyar Népköztársaságon a nök a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. 2. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, a terhesség esetéra a nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anva- gyermekvédelmi intézmények rendszere. 51. 8. A Magyar Népköztársaság véd a házasság és a család intézményét. 52 A Magyar Népköztárra sáp kő. vetkezel esen védelmezi az ifjúság érdekeit53. 8fl Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcalt, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet és minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a néphez hü értelmiség kifejlődését. 54. 81. fl Magyar Népköztársaság btztositja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát 2. fl lelkiismereti szabadság Hztositása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. 55. §. 1. fl Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosltja a szólásszabadságot. a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot.