Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-31 / 201. szám

Vjabb fermefőcsoporf alahufKübehházán Szeptemberben ujabb községek* Den tart vizsgálatokat a mozgóegészségvédelmi szolgálat •l. évi. 201. szám. Ara 60 fi liór 1949 augusztus 33 szerda TERMELOCSOPORT-LBTOGflTISOK TAPASZTALATAI Dolgozó parasztságunk ezekben a hetekben az eddiginél is fokozottabb érdeklődéssel fo'dul termelőszövetkezeteink, különösen a harmadik tipusu közösen termelő csoportjaink felé. Egyre inkább érdeklődnek a korszerű termelés kérdései iráni Nagyszeged körzetéhen is a dolaozó kis- és középparaszlok. Egyre többen foalalkoznak a társas gazdálkodás módszereinek kérdésével. Ez elmondható a környék valamennyi dolgozó parasztjárál. Ez az érdeklődés különböző formákban fejeződik ki és jelenik meg. Kifejeződik most uinbban abban is, hogy a kör. nvék falvainak dolgozó paraszliai a lieli munkájuk után pihenőnapjukat, a vasárnapot arra használták fel már kétizben is, hogy különböző ter. trte! őesopor lókat 1 á lógassanak tneg. Az. érdeklődők várakozásukhoz mérten megkapták a csoportoknál azt a felvilágosítást, amire kíváncsiak voltak. Meg láthatták a termelőcsoport munkámnak eredményét, megláthatlak. mert a csoport tagjai nem rejtik véka alá eredííkt.veiket, hanem a láloga tök és railuk keresztül a falvak. az egész környék parasztsága s eme e'é táriák. Bizonyítják ezt a látogatásuk után elhangzott megnyilatkozások is. — Köszönjük a felvilágosítást. Mi is összefogunk, együtt, közös erővel dolgozunk, mert látjuk, hogy így mennyivel eredményesebb a termelés — mondta Szöllő Jc nos szőregi kisparaszt, miután megtekintette társaival i szegedi Dózsa György termelőcsoport munkáját. Kézzelfoghatóan győzték meg a látogató csoportok tagjait véleményük formálásában: a terméseredmények. Láihatták azt az eredményt, amit az állami támogatás a semmiből indult termelőszövetkezeti csoportoknál hozott. Termelőcsoportjaink csak egyéves múltra tekinthetnek vissza. Minden öntudatos dolgozó paraszt előtt ismeretes, hogy egy üzem gazdasági életében egy év csak egy kezdeti megindulás, tehát eredményeik, gyarapodásuk még ezután bontakozik ki. De máris messze kimagaslóan látható az a különbség, az a fölény, amely a közös nagyüzemi gazdálkodás felBőbbségét biztosítja. Ezek a tanulmányi kirándulások hozzájárultak, hogy lassanként eloszlanak, eltűnnek, kiszorulnak azok az Idegenkedések, amelyek ezeknek a termelőcsoportoknak megalakulását fogadta. De hozzájárultak még a látogatások a kulákok minden aljas agitációjának, hazugságának a dolgozók közt való talajra találásának kiszorításához is. Hogy ez így van, bizonyítják az algyői Szabó Katalin szavai. melyeket a deszki Kossulh-termelőesoport látogatátása után mondott i — Nem is hallgatunk mi többé a kulákra. Most magunk győződtünk meg ellenkezőjéről, mert látjuk, hogy menyiyivel eredményesebb a társas gazdálkodás. Valamennyi faluban éreztetik hatásukat ezek a látogatások. Megállapíthatjuk, a személyesen szerzett tapasz lalat dolgozó parasztságunk körében mély hatást gyakorolt. Eddigi meggyőződésű ket, tervezgetésüket most a íátottak tettekké változtatják, Egyre nagyobb számban kérik felvételüket dolgozó parasztjaink a csoportokba, vagy kérnek újabb csoportok megalakulására engedélyt. Tehát ma már Csanád megyében, Nagyszegeden ia elmondhatjuk Rákosi elvtárssal: »Mindenütt azt látjuk, hogy a dolgozó parasztság közt is megindult az erjedés. Őket is megcsapta a szocialista fejlődés széle. Köztük is egyre mélyebb gyökeret ver az a gondolat, hogy a szóda'ista átalakulásból a falu sem maradhat ki.* Hogy ez a megindult erjedés, ez a gyökeret vert gondolat megvalósulhasson, hogy dolgozó parasztiatok termelő"csor.ortokba tömörülése könvnyebbé váliék, el kell hántani egy felmerülő akadályt, egy gátló körülményt. Már az elmúlt esztendőben is nem egy községben, igy Sándorfalván. Deszken, Kübekházám és még máshol is komoly akadályt jelenlelt a termelőcsoport fejlődésében, hogy a tagok, vagy a csoportba belépni szándékozók földjei a falu határának különböző pontjain fekszenek. Ez sok esetben megakadályozta, hogy a tagok egész földterületüket bevigyék a csoportba. Ez a nehézség a termelőcsoport Fejlődését, az ujabb tagok belépését és Csoportok alakulását pálló és akadálvozó körülmény má is megvan. Sőt ínég élesebben jelentkezik ma, amikor százak és százak mozdullak meg és szerelnének belépni a meglévő csoportokba, vagy ujabb közösen gazdálkodó csoportot akarnak létesíteni', hogy részesülhessenek ők is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiből. Erről is beszéjgettek vasárnap a látogatásokon a deszki, sándorfalvai és ugyanugy a szegedi Dózsa György termelőcsoport tagjai is. De ugyanerről érdeklődtek a látogatók is, mert terveik megvalósításához ez nekik is égető kérdésük. Deszken Kiri Ferenc elvtárs adta meg a kérdésekre a választ. — Mi kéréssel fordulunk Pártunkhoz és a kormányhoz, hogy legyen segítségünkre, tegye lehetővé a tagosítást, hogy szétszórt földjeinket egy tagba hozhassuk össze. Kiri elvtárs szavaihoz hasonló mindazoké a dolgozó parasztoké, akik elhatározták, hogy a jövő gazdasági évben közösen termelő szövetkezetben akarnak Az MDP Politikai Bizottságának határozata a MÉMOSz munkáiéról Az építőiparban mutatkozó hiányosságokkal kapcsolóiban az MDP Politikai Bizottsága megvizsgálta az építőipari Szakszervezet, a MÉMOSZ munkáját és az alábbi határozatot hozta: Az Építőmunkás Szövetség a felszabadulás előtt, az iWegalitás legnehezebb esztendőiben egyike volt a munkásosztály legharcosabb szervezeteinek, amelyben messzemenően érvényesült a kommunisták befolyása. Az építőmunkások tömegharcaikkal, sztrájkjaikkal sokszor mutatlak példát egész munkásosztályunknak és hervadatlan érdemeket szereztek a Horthy-fasizmu3 ellen vívott nehéz küzdelmekben. A felszabadulás után a MÉMOSZ munkáját megnehezítette az építőipari munkásság súlyos anyagi helyzete, az építőiparban viszonylag nagyméretű munkanélküliség, az ipar kézműves jellege és szétaprózottsága. Mindezek a nehézségek hátráltatták a MÉMOSZ-t abban, hogy megfeleljen as új helyzetben a szakszervezetek előtt •Illó új feladatoknak. A Politikai Bizottság azonban as objektív nehézségeket Hgyelembevéve megállapítja, hogy azok önmagukban nem magyarázzák meg a MÉMOSz munkájában mutatkozó hibákat. A MÉMOSZ egyes vezetői q felszabadulás után is nagyjában azt a szakszervezeti és bérpolitikát folytatták, ami helyes volt a Horthy-rendszerben, a Icapitálista vállalkozókkal szemben, ele nem volt helyes a népi demokrácia viszonyai kőzött, az építőipar jelentős részének állaniosítása után. A MÉMOSZ egyes vezetői nem értették meg, mit követélnek tőlük a megváltozott viszonyok, nem< mozgósították a szervezett munkásságot az építiparban mutatkozó hibák és elmaradottságokleküzdésére, a munkafegyelem megszilárdítására, n szodalista munkaverseny kifejlesztésére, új munkamódszerek bevezetésére, aa önköltség csökkentésére. Nem fordítottak kellő gondot az építőipari munkásság politikai elmaradottságának megszüntetésére, a faluról felkerülő új építőipari munkásrétegek politikai és szákmai nevelésére. Nem értették meg, hogy hazánkban ma a termelés fokozásán keresztül szol gálják legjobban a dolgo-ók érdekét. A MÉMOSZ vezetői azért követték él ezeket a súlyos hibákat, mert a MÉMOSZ vezetőségében dolgozó elvtársak egy része elszakadt a Párttól, nem értette meg a Párt polikáját. A párttól való elszakadás jelei mindenekelőtt a következőkben mutatkoznak meg: a) A MÉMOSz vezetői nem szorgalmazták szakmájukban a párt szervezeti erejének és befolyásának kiszélesítését, az épitőmunkósoknak a párt soraiba való bevonását. b) Lebecsülték az ideológiai, politikai nevelő munka fontosságát, elmulasztották az ,oktatási hálózat kiépítését. A politikai tőmcgneve'ő munka ciha nyagolása nyomán az épitőinunkás tömegekbrj könnyen be hatoltak az osztályellenség hamis és romboló nézetei. c) A MÉMOSz vezetői munkájukban nem mutattak kellő keztében számos olyan erem került az épitőmunliás mozgalomba és az építőiparban vezető tisztségbe, akiket később,* mint az ellenség ügynökeit fepleztünk le. dj Nem érlve meg a Part politikáját, a MÉMOSz egyes vezetői maguk is a bérdema. gógia uszályába kerüllek. e) A MÉMOSz vezetőség* nem fordított elég gondot a munkásság soraiban jelenlkező értelmiségellenes hangúlat leküzdésére. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy a MÉMOSz vezetősége ól tat el követett hibákért felelősség terheli a Szakszervezeti Tanácsot is, mert nem adott kellő iránvitást és támogatást a MÉMOSz munkájában jelenlkező hibái* kiküszöböl érére. A Politikai Bizottság a fenti hibák kiküszöbölésére a köosztályéberséget. Ennek követ- vetkező határozatot hoz'a: 1. A poliiikai munka lerén 1. A MÉMOSz vezetőségének az épitőmunká ok ' ö é' en n5. a Szakszervezet egész munkáját a proletárdiktatúra által megszabott feladatokra kell beállítania, a MÉMOSz vezetőcégében dolgozó kommunis. táknak bizlositaniok kell, hogy a szakszervezelben a Párt polilikája érvényesüljön. 2. A MÉMOSz ve-ctősé,gében dolgozó kommunisták nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezetek kiépítésében, hogy ezzel a Párt szervezeti erejét és politikai befolyását véljék. Biztositaniok kelLbogj az üzemi bizottságok munkájában érvényesüljön az. üzemi pártszervezetek "o'ittk ,i irányítása és ellcvő-'é p. 3. Az építőmunkások poliükaf öntudatának emelése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a Párt és a Szakszervezett Tanács napilapjait az építőipari munkások rendszeresen olvassák. flz aktuális kérdésekről a MÉMOSz időközönként adjon Id megfelelő propagandaanuygot. 2. Aa; oktatás, nevelés 1 erén t. Meg kell javítani a MÉMOSz politikai tömegnevelő munkáját az épitőrpunkások között. A vezető kádereknek példamutatóan elől kell járniok abban, hogy elsajátítsák a marxizmus-leninizmus ideológiáját, a szocializmus építésének elvt és gyakorlati kérdéseit. 2. A MÉMOSz szervezzen állandó iskolát a szakszervezett káderek kéozésére. 3. Az építőmunkások politikai színvonalának emelésére kl kell építeni a marxista-leninista ideológiát terjesztő tanfolyamok és szemináriumok széles hálózatát 4. A MÉMOSz-nak oktatási és nevelő munkájában nagyobb gondot kell fordítani az építőmunkások kulturális sz'nvonaIának emelésérc. A hagyobW építkezéseknél, munkahelyeken tartsanak kulturelőadásokat szervezzenek üzemi könyvtara, kat, népszerű természettudományos előadásokat. 3. Termelés lerén í. A termelés terén a MÉMOSz legfontosabb feladata gz. építőipar önköltségcsökkentéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása. E célból dofgozza fel részletesen az ebből a határozatból folyó szakszerve, zeli feladatokat és gondoskodjék e feladatok népszerűsítéséről az építőmunkások között 2. Dolgozza fef a szovjet épltőipar uj módszereit, a terme, lékenység emelése és az önköltség csökkentése terén és hasson oda, hogy ezeket a módszereket hálunk is minéí előbb szó. lesebb körben alkalmazzák. 3. Meg kell szervezni a dolgozók széles tömegét átfogó munkaversenyt. Különös goftdot kell fordítani az egyes munkások közötti verseny és a brigádmozgalom fejlesztésére, de szervezze mert a MÉMOSzi a nagyobb építkezések közötti munkaversenyt is. 1. Támogatni kell az ujitó mozgalom kialakulását és bizdolgozni. flzok, akik már meggyőződtek, hogy a szövetkezeti gazdálkodás jelentősen jobb és előnyösebb az egyéni parcellán gazdálkodó parasztokénál. Csanád megr- és Nagyszeged dolgozó parasztsága bizonyságot tett ezzet a törekvésével és igazolja Rákosi elvtárs szavait: — 54 mi dolgozó parasztságunk józan észü, derék, szorgalmas parasztok,- akik ha sóját tapasztalatuk alapján meggyőzödnek valaminek helyességéről, akkor szívesen alkalmazzák.« A Magyar Dolgozók Pártja és a kormár j most Is, miiit eddig minden esetben — segítséget, támogatást nyújt dolgozó parasztságunknak, meri máris megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete a részleges tagosüásról, amely termelőcsoportjaink tagjainak és a csoportokba belépni szándékozó dolgozó parasztoknak egyhangú kérésa Nagy Pál,