Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-25 / 196. szám

UM2ölsiík a kis Komszontsl; küidoifeif «t. évi. 196 szám. Ara 60 íiiíé* 1943 augusztus ib csötfirtES SZEGED FIRTBUBI , TANULTUK fi KOiSZOiOLTOL Elménvekkel, lelkesedéssel megrakodva tértek haza Budapestről a Világifjusági Találkotóra felküldött szegedi dolgozó fiatalok. Kivétel nélkül mindnyájan a lelkesedés és a.z öntudat hangján mesélik el külletósük történetét és eseményeit. Valahogyan mind az ezerötszáz fiatal 'véleményét kifejezi annak a kendergyári ifjununkás küldöttnek a véleménye, aki igy foglalta össze a felejthetetlen négy nap tanulta,gáit: xEgy fejjel nőttek ez* nlatt a pár nap alatt a fent járt izcgeili fiatalok.* ' Ha mindazt a lelkesedést, tapasztalatot, helyes meglátást, amit hz üzemekben, a falukban, városokban egyaránt látunk és hallunk a fiataloktól — ha a küldöttek hangját vissza akarnánk adni teljes hitelességében, nehcz, szinte keresztülvihetetlen feladatra vállalkoznánk. Mert ez a feladat elsősorban azoké a szegedi fiataloké, akik ott voltak a világ ifjúságának hatalmas összejövetelén, akik közvetlenül legilletékesebb tamii a nagy eseményeknek. í Ehelyett inkább azok hangját tolmácsoljuk, akik »kivülről« mondtak véleményt, akik látták a világ, az ország számos városának fiataljait — akik látták ebben a szines és hatalmas egységben a szegedi íiatalo ka't is. A Nagyszegedi Pártbizottság több tagja, akik Budapesten találkoztak szegedi csoportokkal elismeréssel nyilatkoztak arról az öntudatos fegyelemről, amit fiataljainknál tapasztaltak. De rajtuk kivüi ís több munkástól •— elsősorban asszonyoktól — kaptunk leveleket, amelyekből a szeretet és büszkeség hangja csendül ki. így irnak: »A mi fiaink...*, vagy ahogyan Pintér Jánosnó irja: xHigyjék1 el az elvtársak, amikor megláttam őket az Andrássy-uton, ngy éreztem, hogy az én Margitkám mellett mindnyájan gyermekeim...« Ezek mellett a megnyilvánulások mellett talán a legnagyobb élményt hétfőn délután az angyalföldi Honvéd-téren lejátszódott kis epiizód adta, amely azonban igen jellemző és igen jelentős volt annak számára, aki hallotta. A nagy téren felsorakozott, zászlóerdők között elinduló szegcdi fiatalokat hatalmas tömeg nézte és tapsolta. A nézők között ott volt pír komszomolista — hat főből álló kis csoport. Az egyik közülük megkérdezte, hogy hova valók ezek a fiatalok. Nem kis büszkeséggel meg mondtuk, hogy — szegediek. A komszomolisták dicsérték fiataljaink énekét, a látványos zá.szlóerdőt, a transzparenseket. Mikor a menet már elhaladt előttük, a csoport egyik tagja, Alexander Trifonov komszomolista — kurszki vasesztergályos —, aki eddig nem szólt, csak figyelte a menetelők csoportját, őszintén, mély meggyőződéssel igy szólt: — »Vot — malagyec!« Egyszerű szavak ezek, de ma gyárrá fordításuk még a leggyakorlottabb műfordítót is igen nehéz probléma elé állítaná.' De mi, szegediek, akik ott álltunk — bár nem voltunk még közepes műfordítók sem — mindnyájan megértettük és megéreztük, mindnyájan lefordítottuk Trifonov komszomolista kifejezését. Ki igy hogy: »Iüát ez derék dolog volt« —, ki ugy, hogy: »Ez aztán ifjuság« —, ki pedig ugy, hogy: »Nahát, ezek stramm gyerekek voítak«. Mert Alexander Trifonov kijelentése mindezt 'jelentette — es még mindezen tűi: jelentette az elismerés, a szeretet szavakban le néni fordítható, ki nem fejezhető kifejezését, a nagy lenini Koms/omol egj tagjának — ezen keresztül pedig az egész dicsőséges, harcokban edzett, hős ifjúsági szervezet meleg szeretetét és együttérzését is. A Komszomol tagjaival a szegedi fiatalok még számos alkalommal találkoztak Pesten, látták őket a gyönyörű művészi teljesítmények közben a dobogó-, kon és sz in padokon, látták őket a sportpályákon, kitűnő eredmények sportszerű kivívása közben és látták őket — együtt dolgoztak velük — a rohammunkán, együtt énekeltek, együtt lelkesedtek. P.s minden alkalommal, mindenütt sokat tanultak tőlük. Mert a Komszomol-küldöttség tagjait,' az Alexander Trifonovot es a többieket a 'kommunizmust építő szovjet rendszer nevelte, a hatalmas lenini-sztálini Bolsevik Párt nevelte. Ezt a legfejlettebb rendszert képviselik a komszomolisták Budapesten a Világifjusági Találkozón is. ök a példaképéi minden ország ifjúságának — az ő soraikból kikerült hősök, az Ifjú Gárda tagjai példát mutatnak a világ minden fiataljának. Ezeknek a harcokban, és munka ban edzett fiataloknak egy csoportja éhezik ma. délben Szegedre. Nem mint ismeretlenek jönnek — nemcsak azért, mert a szegedi Küldöttek ámult héten találkoztak már velük, hanem azéft is, mert a szegedi fiatalok már a Világifjusági Találkozót megelőző időkben is arra törekedtek, hogy megismerjék a Szovjetunió ifjusagának életét, megismerkedjenek munkájukkal és szervezettségükkel. A szegedi küldöttség jó szereplésié" a VIT-en elsősorban annak tulajdonitható, hogy a Komszomoinak, a Szovjetunió ifjúságának tapasztalatait, eredményeit- — azon tnl, hogy megismerték, el is fogadták, magukévá is tették és felhasználták. Nagy kitüntetés — elsősorban a szegedi fiatalok, de Szeged minden dolgozója számára is, hogy a várost meglátogatják a komszomolisták és bemutatják nekünk a szovjet ember, az uj ember u] művészetét. Szeged dolgozói nevében nagy szeretettel üdvözöljük a szovjet fiatalokat. Nem tudjuk, hogy a küldöttséggel jön-e Trifonov komszomolista, aki Pesten egyszerű, közvetlen szavakkal — szívből megdicsérte a szegedi fiatalokat nemcsak a maga, de társai nevében is. De biztosak vagyunk abban, hogy a szegedi fiatalok itthon is éppen ugy, mint Pesten, megmutatják, hogy ] rászolgálnak a dicséretre és a | Iíomszomoi Szegedre jött tagjai jitt is elmondhatják rólunk, hogy A Szovjetunió iránti hálától elfelve ünnepli a román nép felszabadulásának ötödik évfordulófái Gheorliiu Dej elvlárs, a román munkáspárt főlitkára Románia felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából hétfőn este rendezett bukaresti nagygyűlésen hangsúlyozta, hogy Románia felszabadítója a szocialista Szovjetunió hadserege volt Nagy nemzeti ünnepként ünnepeljük azt a napot, amely né pünk számára meghozta a fel- fegyvereinek a fasiszta Né nak a második világháboruban aljas végrehajtói Tito és Cal« vívott világtörténelmi jelentőségű győzelme következtében. 1914 augusztus 23-ót a román Kommunista Párt a munkás, osztály és az illegális hazafias erők kipróbált vezetői készítették elő és valósították meg. Az Antonescu-féle fasiszta diktatúra megdöntésének és »Vot — malagyecl* 003 ezer íiata! elolt beszél mmn Rákosi elvtárs szabadulást, mert országunk nak az imperialisták szörnyű világrendszere láncából történt kiválását jelenti Szenvedésekkel teli. történefméten a román nép először lett szabad ős saját sorsának ura a Szovjetuniómetország ellen történt for ditásáiiak pillanatát a párt központi bizottsága a jasy i fronton megindított győzelmes szovjet támadás teremtette kedvező helyzet alapján határozta meg. A szocializmus erői ma már a világ egynegyedén uralkodnak Felejthetetlen marad a szov- ban nincsenek érdekellentétet katonáknak és tiszteknek. lek. A tapasztalat megtanító!'j Az ifjúsági és diáktalálkozó vasárnapi záróünnepén Rákosi Mátyás elviárs, a Magyar Dolgozók Partin főtitkára, a magyar fiatalság nagy barátja és példaképe szól az ünnepségen résztvevő 150.000 fiatalhoz. nemes önfeláldozása, amellyel országunk felszabadításáért életüket adták, örök dicsőség mindazoknak, §Jrik népünk szabadságáért és boldogságáért esték el. Hazánk felszabadításának ötödik évfordulóját a demokrácia és a szocializmus erőinek szüntelen növekedése, a reakció és az imperializmus erőinek állandó gyengülése közepette ünnepeljük. A kapitalista termelő erők fejlődési üteme egyre lassúbbodik. A Szovjetuniónak a második világháborúban kivívott történelmi győzelme következtében a nemzetközi küzdőtéren is megváltoztak az erőviszonyok, a szocializmus fölénybe került a kapitalizmussal széniben. A keleteurópiaá országioknak a Szovjetunió által történt felszabadításával és a kinai népnek az imperializmussal szemben aratott győzelmével a szocializmus erői ma már nem a világ egyhatodán, hanem ogyhatod részién uralkodnak Az imperialista nagyhatalmak nem voltak elkészülve az események ilyen alakulására. Minden számításuk csődöt mondott. Az amerikai monopóltőkéseknek az a kí sérlete, hogy a marshallizált országok terhére szabaduljanak a válságtól, a marshallizált országok gazdasági lerohanásához és ahhoz vezetett, hogy ezek az országok képtelenek többé amerikai árut átvenni, ez pedig hátrányosan hat vissza az ameri kai gazdaságra. A Marshallterv csúfos bukása ismételten igazolja, hogy semmiféle foltozás nem teheti az önmagát túlélt tőkés rendszert életképessé. Az imperialisták háborús terveiben. a légalávalnbb szerepet a júdás Tito, a provokátor tölti be. Gazdái parancsára Tito bandája szörnyű cinkosságra lépett a görög moiiarchofasisztákkal. A balkánj népek között azonőket, hogy a nacionalista széthúzás csak a közös ellenségnek használ. A szomszédos népek és a Szovjeíunió oldalán, amelyhez testvéri érzések fűzik, Jugoszlávia és Görögország népei meg tudják majd hiúsítani az imperialista cselszövéseket^ amelyeknek A muihásosztáíy becsülettel teljesiti a szocializmus építésének u\ harci feladatait dárisz. A világ népei nem akarnak háborút, a kommunista pártok és a forradalmi prolelariátus által mozgósított százmilliók világszerte a nagy ót legyőzhetetlen szocialista állam mögé tömörülnek é» harcrakelnek a békéért. Ez A front kiterjed az imperialista országokig, készen arra, hogy mozgásba jöjjön és még csirájában elfojtsa az északame. rikai imperializmus hünö« mesterkedéseit. Az imperialisták terveire szégyenlel. jes kudarc vár. Ezután Gheorghiu Dej elvtárt a román népköztársaság gaz. dasági helyzetét ismertettek Példátlan Románia történelmében, hogy költségvetéséi két év óta többleltet zárja. A legfontosabb tény, hogy 4 dolgozók bizalommal tekinthelnek a jövőbe azzal a meggyőződéssel, hogv amilye* mértékben fejlődik gazdasá, gunk a szocializmus irányában, olyan mértékben növekszik életszinvonalunk és kulturális szinvonalunk is. A továbbiakban az 1950. évre szóló álíami terv előirányzatait ismertette, amely első szakasza a Román Népköztársaság első ötéves tervének. Az ötéves terv végién 1955-ben Románia 25.000 traktorral fog rendelkezni. Gazdaságunk növekedésével dolgozóink életszínvonala 1949hez viszonyítva 15 százalékkal fog emelkedni. A román ruunkáspárt központi vezetősége és a Román Népköztársaság kormánya meggyőződését fejezi ki, hogy a munkásosztály becsülettel fogja teljesíteni a szórta. Iizmus építésének uj harci feladatait. A tömegek alkotó kezVorositov elvtárs t deményezése, az újítások, a* észszerüsitések egyre jobban hozzájárulnak a termelési tervek teljesítéséhez és tulszárnyalásához. Mindez annak a* eredménye, hogy monkástőme geink körében fokozódott ( szocialista öntudat. Ez a munkásság határozott válasza az an. gól és amerikai háborús uszítóknak. A haza megvédéséért folytatott harc egyértelművé vált azzal a harccal, amelyet t nép kivívott szabadságának megvédéséért és a szocializmus felépítéséért folytatolt — fejezi* he beszédét Gheorghiu Dej elvtárs. ,,Minden szocialistának, minden igazi demokratának kötelessége a Szovjetuníó-vezelte szocialista béketábor megerősítése" 'A felszabadulásának ötödik évfordulóját ünnepid Rom ás Népköztársaság dolgozói kedden a bukaresti Szabadság-aréná* ban nagygyűlést rendeztek. 'A román és a szovjet llimnust elhangzása és az elnökség megválasztása lilán Gheorghiu Dej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára mondott iinnepi beszédet. Idézte Sztálin szavait: »A szabadság egymagában semmit sem ér, lia nincsenek meg az anyagi alapok.« Hangoztatta, hogy 4 román munkásosztály, amely a Szovjetunió segítségével a mélyből emelte ki az országot, megfogadta a bölcs sztálini tanácsot, Gheorghiu Dej elviárs ezután részletesen ismertette az uj állami terv adatait, majd Vorosilov elvtárs, a román ünnepséget, érkezett szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra. rn. hogy Európa előrehaladott erődjévé váljék. — Sztálin — mondotta —' nagy figyelemmel kisérte t román nép erőfeszítéseit az uj élet megteremtésére és állandóan erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott. Ez a támogatás bizonyítéka azoknak e testvéri érzelmeknek, amelyeket a nagy szovjet nép, annak kormán va ex a lángész* Vorosilov elvtárs a szovjet kormány, a szovjet nép és fegyveres erői, valamint a nagy Sztálin nevében jorró szerencsckivánatait fejezte ki a történelmi nap alkalmából. Miután ecsetelte a dicsőséges Vörös Hadsereg győzelmeit, melyek megleremtelték a feltételeket flntoncscu fasiszta diktatúrájának felszámolására, hangsúlyozta, hogy a román néj> tartós alap.- hat épit az ország oiiimérvü gazdasági átalakításé-!