Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-25 / 196. szám

2 crotOTTOff, i«j augusztus zw. Sztálin a baráti román nép Iránt érez. if-MP!*­t\ szovjet-román eggüttmflkő dós és barátság elemzése után Vorosllov clvtáire hangoztatta, hogy az Imperialisták a rendel­kezésükre állá minden zihldeg* eszközzel megkísérlik megakaáá­Ivoznl az uf szocialista társada­lom felépítését a népi demokrá­ciákban. De ezek a kísérletek sikertelen­ségre vannak ítélve. Biztosíték erre, hogv a népi demokrá­ciák országainak kapcsolatai a nagy Szovfetuniá népeivel egyre szildrdnbakká, válnak. Ameddig hűségesek vagyunk a proletár internacionalizmus vö­rös zászlajához, nem kell félni semmiféle nehézségtől és fe­nyegetéstőt. — Jugoszlávia vezetőinek gyá­szos sorsa — folytatta Vorosllov elvtárs — Ucztán mutatf* hová vezet a proletár nemzetköziség elvének elárulása. A Szovfe tan iá­val folytatott baráti együttmű­ködéséről történt lemondásával és a kulisszák mögött az imve­rlalistákkal végrehajtott ' sötét, Fa hat Mihály elvtárs t titkos ügyleteikkel Jugoszlávia vezetői a Szovjetunió és a népi demokráciák, valamint az egész imperlalíktaellenes tábor nyílt és elkeseredett ellenségeivé váltak. De Tito bűnös bandájának rá­galmazó vad erőszakossága és terrorja nem vezetheti félre a becsületes jugoszláv népet. Jugoszlávia népe nagyon jól tudja, hogy a Bzovjet. unió-vezefte imperialistael­lenes tábor hatalmas erőt képvisel. Csák a béke és a demokrácia tábora — élén a Szovjetunióval — védheti meg a népeket, beleértve Jugoszláviát is, az imperia­listák sötét és támadó ter­vei ellen, a sötétség erői ellen, amelyek újabb háborút és zűrzavart akarnak a világra zúdítani. Vorosilov elvtárs beszéde végén leszögezte: minden szocialistának, minden igazi demokratának kötelessége a Szovjetunió-vezette szocialista béketábor megerősítése. „Csak Lenin és Szfáhn aljái járva lehet szabaddá és bo!doggá lenni a népekei" A kitörő lelkesedéssel és tapsviharral* fogadott beszéd után a Magyar Népköztársa­ság kormányküldöttségének vezetője, Farkas Mihály elv­társ, a magyar kormány, az UDP Központi vezetősége és a magyar dolgozó nép sze­retett vezére, Rákosi Má­tyás, forró testvéri üdvöz­letét adta át az öt esztenő­vei ezelőtt felszabadult Ro­mán Népköztársaság népé­nek. Rámutatott arra, hogy a ro­mán dolgozók öt év alatt évtizedek feladatait végezték el, ami azért volt lehetséges, mert a nagy Sztálin dicső hadserege meghozta a sza­badságot. — Csak Lenin-Sztálin út­ját járva lehet gyorsan és sikeresen szabaddá és hol­mondotta. — Erről az út­ról, a győzelem, a szabad­ság és az emberi boldogság útjáról soha senki Te nem térit többé bennünket. És ha valaki elvesztené a főjét és ezt megkísérelné, akkor nem mi, hanem ő fog el­pusztulni, A beszédek után a nagy­gyűlés köszönő táviratot küldött Sztálin generalisszi­musznak. Este fényes díszszemlét rendeztek Bukarestben. Az összesereglett százezrek órá­kon keresztül éltették a Szov­jetuniót. Vorosilovot és a ro­mán nép vezetőit. I : i i —oo — Kedden este Málnasanu Aurél, a Román Népköztár­saság budapesti követe, fo gadást rendezett a Margit­szigeti Nagyszállóban a föl­szabadulás ötödik évforduló ja alkalmából. A fogadáson megjelent Szakosíts Árpád a Magyar Népköztásrsaság El­nöki Tanácsa több tagjának az élén, a kormány számos tagja Dobi István veze'ésé­vél, számosan a diplomáciai testület tagjai közül, élülcvn Szmirnov követségi taná­csossal és a magyar közélet sok kiválósága. Jelen voltak a VIT-en résztvevő külföldi ifjúsági küldöttségek k)pvi­selői is. Hagy gazdasági és kulíurálís síkerek ielemz'k - a nyugati ukrán területeken a szovjet hatatom t zéves fennállását összei lesz tíz éve, hogy a nyugati ukrán területek csat­lakoztak az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasághoz, igy tagjaivá váltak a Szovjetunió­nak. E területek városai és fal­vai a háború okozta megszakí­tás után még rohamosabb fej­lődésnek indultak, mint addig. A háború utáni években 2500 nagy- és középipari vállalatot állitottak helyre, vagy építettek újonnan. A parasztgazdaságok­nak már több mint 55 száza­léka egyesült kolhozokban. A csatlakozás előtt a felnőtt lakosság 70 százaléka Írástudat­lan volt. Most 700 iskolában több mint 1.30.000 gyermek ta­nul, 25 egyetemen és főiskolán több mint húszezer ifjú és leány végez tanulmányokat. A nyugati ukrán területek dolgozói a gazdasági és kultu­rális építés ujabb sikereivel ké­szülnek megünnepelni októbe* 30-át, az Ukrán-Szovjet Szocia­lista Köztársasággal történi egyesülés 10. évfordulóját. A siociol sfa l*u'fu»a moqosobb­rendüséqének bizenyiféka: A begyűjtési kife!ezeffségen felül felajánlott gabonát minden esetben G" véíeti jegyre kel! elszámolni doggá tenni k f» Egyes helyeken a begyűjtési versenyben résztvevő gazdák a kötelezettségükön felül fel­ajánlóit ,,gaboná:ukat is »Bt vételi jegyre adták be, illetve a galionaálvevő szövetkezetek az ilyen gabonát »Bt véteti jegyen számolták el és a gaz­dák részére csupán a >B« vé­teli jegyű gabona árát fizet­ték ki. A kormány rendelete azok­nak a gazdáknak, akik az adó és tennényleszolgáltatási kö. lelezelt'-égükön felül gabonái a népeket — adnak be, a felajánlóit gabo­náért magasabb vételárat ál­lapított meg. Az Országos Közellátási Hivatal éppen ezért utasította a közellátási felügyelőségeket; hogy az ilyen gabonát »C« vételi jegy. re kell elszámolni és a gabo­na fejében a megállapított magasabb vételárat kell kifi­zetni. Ez a rendelkezés vo­natkozik azokra agazdákra is, akiknek eddig >B« vételi áron számolták el a kötelezettsé­gükön felül beadóit gabonát. Ilyen esetben a különbözetel ki kell fizetni. 58 dijat nyertek a Komszomol művészei a VII kiihurversenyein A Zeneakadémia nagytermé­ben szerdán délután ünnepélyes keretek között osztották ki a VIT kulturversenyének dijait. Guy de Boysson, a DIVSz elnöke beszédeben rámutatott arra, hogy a VIT kulturverse­nyei iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg minden nemzet ifjúsága részéről ős a verseny nemcsak az indulók száma, ha­nem a minőség, a teljesítmény tekintetében igen szép sikerrel zárult. Maga a kulturverseny is a világ demokratikus ifjnsA­Igának tüntetése volt a béke mellett, ugyanakkor nagysiker!) kulturális, művészeti esemény. Azután Guy de Boysson, a DIVSz és Jozef Groliman, az NDSz elnöke átadták a kulfur­versenvek győzteseinek a dijat. Az első dijat, »A békéért, és de­mokráciáért* kupát, amelyet az MDP központi vezetősége aján­lott fel, a Szovjetunió ifjú mű­vészei nyerték, akik teljesítmé­nyükkel messze kimagaslottak a többi küldöttség közül. — Az a tény, hogy az első dijat a Szovjetunió küldöttsége nyerte, ismét bebizonyította — mondotta Boysson —, hogy a Szovjetunióban az ifjúság előtt a kultura és művészet terén is összehasonlíthatatlanul nagyobb Az alább kőzött részletet Fa­gyefev híres és világszerte is­mert regényéből vettük, eleget léve — a többj közrát — Papai Balázs szegedi géjjtfütatos ifjú. munkás kérésének, aki levelé­ben ez[ irta.­nAzért javaslom a közlést, mert vannak 'jó tapasztalataim ezen a téren. Múltkor, mikor az elvtársak a Nagy összeesküvés cimü könyvből részleteket közöl­lek, kéf Ismerősöm — de én ma­gam is — elolvastuk a könyvet. Nem bántam meg. AZ Ifjú Gárdát én már olvas­tam, filmen is láttam és att sze­retném, ha én mellettem még sok szegedi Ifi volna, aki ol­vasta ezt a könyvet, mert ebből igen sokat tehet tanulni. En el­sősorban megtanultam belőle szeretni a népet, az osztályomat — és gyűlölni az ellenséget, kí­méletlen harcot folytatni ellene, akármilyen mezben jelentkezzék is az.* • Lijusza mozdulatlanul ült az ablaknál és Izgatottan nézte a tüzet. Sem Jellzavéta Alexejevna, sem Valogya nem aludt. Lyuszának ugy rémlett, hogy az ablaktól balra valamilyen macska szaladt át a sötétben és mpgkaparta a ház falát. — Va­laki odasompolygott az ablak­hoz. Lyusza ösztönszerűen vlsz­szahajlott és már-már be akarta csaonl az ablakot, de mégsem tette, mert az a valaki novín szólította; FAGYEJEVi cÁz. ijfjfiL (járda ( Regényrészlet) Lyusza, Lyusza... A lány kővé dermedt. — Ne félj, én vagyok, Tyu­lénin — suttogta a hangi És Szerjózska födetlen feje felemel­kedett az ablakdeszkához. — Ná­latok németek vannak? — Igen — suttogta Lyusza ijedten és örömmel nézte Szer­józska nevető, elszánt arcát — És nálatok? — Egyelőre nem. — Ki ez? — kérdezte a féle­lemtől dermedten Jellzavéta Alexejevna. • A távoli tüz visszfénye meg­világította Szerjózska arcát. Je­llzavéta Alexejevna és Vologya megismerték a fiut. — Vologya hol van? — kér­dezte Szerjózska, aki közben már felkúszott az ablakdeszkára. — Itt vagyok. — Ki maradt még Itt? — Tólya Orlov. Többröl nem tudok, mert nem járhatok ki, vakbélgyulladásom van. — Vityka LukjáncseAcő és Lyúbka Sevcova Is itt vannak, — mondta Szerjózska. — Ta­lálkoztam Sztepka Szafonovval is, a Gorki-lskolából.., — Hogy tudtál hozzánk jönni, éjszaka — kérdezte Vologya. — A tüzet néztem. A Darkből néztem a tüzet, aztán a »shanghajokon« kérésziül haza­lógtam és akkor lentről meg­láttam, hogy nálatok nyitva van az ablak. — Mi égett? — A tröszt. — Ne mondí — Ott rendezkedett be a pa­rancsnokságuk. Gatyában mene­kültek — mondta Szerjózska ne­vetve. ! — Mit gondolsz, gyújtogatás? — kérdezte Vologya. Szerjózska hallgatott, de sze­me olyat villant a sötétben, mint a macskáé. — Magától nem igen gyul­ladt ki — mondta és csönde­sen elnevette magát. — Mit gon­dolsz, hogyan fogsz élni? — kérdezte váratlanul Vologyát. — Hát te? — Mintha nem Is tudnád! — Hát én is ugy, — mondta megkönnyebbülten Vologya. — Nagyon örülök neked! Tudod, nagyon örülök... — Én is — mondta kelletlenül Szerjózska, mert sehogy se tud­ta elviselni az ömlengéseket. — Komisz a német, aki nálatok la­kik? — Egész éjjel részegeskedtek. Felzabálták az összes tyúkokat. •Párszor bejöttek a szobába — mondta \£plogya kicsinylően, de egyben büszkeséget érzett Szer­józska előtt azért, hogy ö már kitaoasztalhatta, milyen a német Csak azt nem mondta meg, hogy az őrvezető kikezdett a nővéré­ve!. — Ez még semmi — mondta Szerjózska nyugodtan. — De a kórházat SS-ek szállták meg; negyven sebesült ott maradt, — mind kizavarták, elvitték a ver­chnyeduvánnai erdőbe és golyó­szórósokkal nekik í Doktor Fjo­dor Fjodorovics, amikor kirán­gatták a sebesülteket, nem állta meg és közbelépett. A folyosón lőtték le. — Ah, a gazok f... jaj jaj! Milyen jő ember volt — mondta homlokát összeráncolva Vologya. — Hiszen én is ott feküdtem nála! — Olyan ember kevés volt a világon — mondta Szerjózska. — Ml lesz ebből, te jó Isten' — és Jellzavéta Alexejevna mé­lyen felsóhajtott. — Szaladok, mielőtt kivilágo­sodik — mondta Szerjózska. — Az összeköttetést fenntartjuk. — Lyuszára nézett és egy kézmoz­dulattal csibészesen hozzátette : Auf wiedersehen!... Tudta, hogy Lyusza a külföldi nyelvek főis­kolájáról álmodozik. Fürge "ügyes kis teste belesik­lott a sötétségbe s a következő pillanatban már nyoma sem volt Mintha a föld nyelte volna el. lehetőségek állnak, mint a vi­lág bármely országában. Az első dii hatalmas, csak­nem egy méter magas, gyö­nyörű ezüst- serleg, amelyet a jelen voltak tomboló lelkesedése közepette vett át a Komszomol küldöttségének egyik vezetője. — AZ első dijat Sztálin or­szága nyerte — folylatta Boysson, — a második dijat Dimitrov országa, Bulgária) kapta. A második dijdít a DIVSa ajánlotta fet — hatalmas ezüst serleget. A harmadik dijat Ma­gyarország fiataljai nyerték. F.J! a nemzetközi Diákszövetség ku­pája és ugyancsak diszes ezüsf serleg. A o'ij átadásakor Guy da Rovsson há'ás köszönetet mon. dolt Magyarországnak a VIT megrendezéséért és a kulturá­lis programban való részvéte­léért. A VIT kuHurá'is versenyei, nek négy nagy diját az Alxan­drov ének és táncegyüttes, a moszkvai Nagyszínház balett, kara, a Szovjetunió ifjúsági szinfónikus zenekara és a kínai központi táncegyüttes nyerték. Hatalmas lelkesedés közepette vette át a kilürő eredményével .megérdemelt diját az Alexan­drov ének- és táncegyüttes zefője. Ezután sorra kiosztották < többi dijakat. A népi láncver­seny első diját holtversenyben a »Berjoszka« Ieánv tnnccso. oort, a Szverdlovszki iparisko­la lánccsoportja, a Dimitrov bolgár ifjúsági csoport nyerte. A második dijat a magvat! honvédség közponli művész együttese nverte. A bnlclt­versenvben öt versenyző nvert holtversenyben, niind az öt a moszkvai Nagyszínház balett­karának tagja. A harmadik dijat a magyar Crinády Dóra nyerle. A kórusversenyek első di­tát a Sztálin autógyár ifjúsági énekkara nverle. A népi zene. karok közül első lett a mosz­kvai balnlajka zenekar. A hegedűversenyben első; Edvar Gracs és Igor Ojszirnb Szovjetunió', a zongoraver­senyben első Tárnára Guszje. va és Milanid (Szovjetunió)', \ vonósnégyesben az első di­jnt nem adLák ki, a második dijat Magyarország nyerle. A versenyek győztesei lel­kes ünneplés köztien vettek át a difakat. Különösen mele­gen ünnepeltek a hős lenini Komszomol fiatal művészeit^ akik megérdemelten kapták a legtöbb, a legszebb dijakat,1 összesen ötvennyolcat és a VIT kullurvcrsenyein, valá részvételükkel bebizonyiloU lak ismét a szocialista kui-' (ura magasabbrendűségét.

Next

/
Thumbnails
Contents