Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-09 / 157. szám

Szomtíaí, T9J9 Mi"3 * ÖRÖMHÍRT hoztak... Tísóczki Sándor elvtárs beszél a Szovjetunióban szerzett élményeiről Néhány nap óta valóságos népvándorlás középpontja a Clsengele 331 számú tanyaház. Korán reggél már ugat a kutya az udvaron és jelzi az ujabb é9 ujabb érkezőket.• Nem is csoda ez a nagv érdeklődés, hiszen itt lakik Tísóczki Sándor elvtárs, aki hétfőu este érkezett haza szovjetunióbeli tanúlmányntjáról, a magvar parasztküF döttség tag jakérit. Hétfőn este érkezett meg Csengelére. de csak kedden hajnalién jutott haza a lakására. Már az állomásnál összetalálkozott ugyanis Tapp József. Baka-Bál-, Cs'ókűsi István csengelei kisparasztokkal, meg Balogh Béla elvtárssal, a jegyzővel, akik azon nyomban kérdésekkel halmozták el. Közben egyszeriben liire futott a faluban, hogy itthon a Tisóczki és ugy sereglettek oda az emberek, hogy hajnalig nem is juthatott haza az. asszonyhoz. — De el vagy hízva! — nérégette örömmel a felesége, Amikor hajnaltájt otthon bezörretett. — Bizony nyolc kilót hiziam, de volt aki tizenkettőt, meg tizenötöt is — válaszolta mosolyogva Tisóczki elvtárs. — Kiláttak bennünket odakint, minden jóval, de van is ott niből, mert ólvan jól sehol sem Bnek az emberek, mint abban AZ országban, összehasonlíthatatlanul magasabb az életszínvonala a szovjet kolhozparasztságnak a miénknél. Ugy élnek a kolhozparasztok, hogy az szinte hihetetlen. Gondoltam, hogv sok szépet és értékeset látok majd odakint, de hogy ennvi mindent, azt magam sem gondoltam volna, EgésZ idő alatt egvik meglepetésből a másikba ssffink. - T'cA.•UvISvcKAI "<ank UgV ömlött a .szó és szinte még arról is elfeledkezett, hogy enni, pihenni kellene otthon egy keveset. Az emlékek egymásután buggyantak elő belőle s mesélte' őket csillogó szemekkel. De ugyanolyan csillogó szemekkel hallgatják azóta nap mint nap a csengelei dolgozó parasztok azokat a csodálatos élményeket, amelyekről Tisóczki elvtárs olyan szívesen beszél nekik. — Állandóan abban" gyönyörködtem és arra gondoltam, hogy milyen jó lesz, ba a Szocialista tudomány és gépesités folytán int is ott tartunk, ahol a nagy Szovjetunió. A gépek alkalmazása annyira mcíkSnnyitctte az emberek életét hogy égy-egy kolhozban a mezögasda-ági munkák 90—95 százalékát gép végzi. — Es nincs azért munkanélküliség? — v-dette föl valaki beszéd közben. Tisóczki elvtárs elmosolyodott, de vele nevettek a többiek is ós a kérdésre kérdésként kerekedett a válasz: — Munkanélküliség egy szocialista államban? — Bebizonyították előttünk, hojrv az ember valóban igájába tudja haita.ni a természetet — folyt tovább a szó. — Jártunk a salcki sztyeppéken, ahol azelőtt csak "két-három mázsa ocsút tudtak termelni, ma pedig 28—30 mázsás átlagtermést aratnak. A volt sivatagok helyén ma gyönyörű gyümölosösök és szőlők zölcfelnek. — Magyarokkal találkoztak-e odakint? — érdeklődött valaki. — Bizony beszéltünk is a Moszkvában tanuló magyar diákokkal. A Szovjetunió hatalmas lehetőségeket nyújt számukra a tanuláshoz és mindenben támogatja őket. De nemcsak magyarokkal találkoztunk, hanem beszéltünk az éppen kintjáró 152 tagu román parasztküldöttséggel is. Igazi barátként találkoztunk velük-össze. Nyoma sem volt a mnlt soviniszta uszításának, hanem ők is, mi is nyomban azt kérdeztük, hogy áll nálatok a Párt ügye, hogvtin haladtatok előre a kulákkérdésben, milyen lesz az idei termésetek. Megmutatta ez a találkozás is, hogy közösek az érdekeink, de közös helyről kapjuk a segítséget is, mégpedig nagy barátunktól a Szovjetuniótól. — Jártunk Moszkvában Lenin elvtárs mauzóleumában is — meséli Tisóczki elytárs és furcsa színek szövik át hangját. — Nagv meghatottság fogott el valamennyiünket, amikor ott álltunk Lenin elvtárs koporsója előtt és az üveglapon keresztül néztük bebalzsamozott nyugodt arcát. Rágondoltunk, hogy neki köszönhetjük mindazt a hatalmas fejlődést, amelyet a szovjet nép elért és amelynek mi is részesei lehetünk. Nagy hálával telt meg a szivünk iránta és a Tárt iránt, amelyet vezetett. Ez a hála tölti el most mindazokat, akik hallgatják Tisóczk elvtársat vagy másutt az országiján hallgatják a Szovjetunióban járt parasztküldötteket. Hírhozók ők valamennyien örömhírt hoztak hozzánk: a ná lünk is egyre inkább kibontakozó szocialista uj' világ örömhírét. (lőkős) FRONTJÁN Kijavították a Szikra Gyufagyár kazánját •falár bosszú idö óta szükséges volt a Gyufagyár kazánjá. naki javítása. Félő volt, hogy a boltiv beszakad és ig; még nagyobb javítást von maga után. A több évtized óta üzem. ben lévő kazán tűzfészke is ki Yolt égve, ami a fűtő csövek kiégéséhez vezetett. A sok hiba következtében hamis levegőt kapott. Ugyanakkor tüzelőanyagból is nagyobb mennyiségre volt szükség. Junius hónapban budapesti szakiparosok ja vitatták ki. Már az elmúlt hét sz önfogyasztásának kiértékelési azt mulatja, hogy egy nap több mint hat mázsa szénnel keve. sebb tüzelőanyagra van szükség, mint javítás előtt. Nemcsak szén, hanem munkaidő megtakarítást is hozott a javítás, meri nem kc!l most már éjszakai elő fűtést alkalmazni.' Versenyeznek a szegedi ifik Lázasan készül a magyar ifjúság a Világif jósági Találkozóra. A készülődés lázában él a szegedi fiatalság is. Még alig két napja, hogy a Szegedi kenderfonó szitesei versenyre hívták ki a szegedi üzemek ifjúmunkás brigádjait, máris több szegedi üzemben visszhangra talált ez a felhívás. A Magyar Kender szitesei lelkeshangú gyűlésen fogadták el a Szegedi Kender ifjúságának versenyfelhívását. Az értekezleten megjelent a MINSZ országos elnöksége részéről Násztor Sándor elvtárs és a MINSZ nagyszegedi titkára. Sárvári György elvtárs, a Magyar Kender vállalatvezetősége és több munkása is. Násztor Sándor elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Világifjúsági Találkozó a magyar és a szegedi fiatalságra is nagy feladatokat ró. Vázolta a Világifjúsági Találkozó jelentőségét és azt a lelkes készülődést, amellyel a magyar fiatalok erre a nagy találkozóra készülnek. — A termelésről szólva «— mondotta —, az ifjúság nak éppúgy ki kell vennie a résaét az építésből, mint a felnőtteknk) Ahhoz a nagy készülődéshez, ami országszerte folyik, csatlakoztak most a Magyar Kender szitesei is Elfogadták a versenykihívást. Versenypontjaikban — hasonlóan a Szegedi Kender ifjúmunksaihoz — ugyanúgy a termelés, az önköltségcsökkentés, a munkafegyelem megszilárdítását és az ideológiád továbbképzést tűzték ki célul. A Szegedi szitesek örömmel és lelkesedéssel csatlakoztak a Ganz vagóngvár ifjúmunkásainak versenyfelhívásához. Megértik a Világifjúsági Találkozó jelentőségét és termelésük fokozásával serritik elő a talákozó sikerét A következő félévben nagyon fellendül az építőipar Szegeden és környékén Komoly leiadat eleit áll a MEMOSz Magasépítési NV Pénteken délután öt órakor zsúfolásig telt meg a Szakszervezeti Székház kongresszusi terme. Napbarnított srcú kőművesek, ácsok, lakatosok, szakmunkások és segédmunkások, mind a Mémos* Magasépitgési NV. dolgooiói, tartották meg tervismertető értekezletüket. ökrös elvtárs, az üzemi bizottság részéről nyitotta meg az értekezletet, majd Rácz elvtárs, vállalatvezető vázolta a következő félév előirányzatát. — A hathónapos tervünk visszatükrözi azt a fejlődést, amelyet vállalatunk az alapítástól idáig megtett — mondotta Rácz elvárs. A öaezámolójából, a Szegeden, Szenlesen, Vásárhelyen, Tompán, Kiskunhalason, Derekegy há ián. Mezőhegyesen, Kiszomboron és a többi helyeken el(égzendő munkák hosszú felSorolásából kiderült, hogy a szegedi magasépítők a hároméves terv utolsó szakaszában ötször akkora arányú munkát végeznék el majd, mint az előző hat hónapban. Az építkezések ilyenarányú kibontakozása maga után vonja az építőipari munkanélküliség teljes felszámolását. Szakmunkás utánpótlást! — Most már elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a legsürgősebben gondoskodjunk szakmunkásutánpótláspól — mondotta Rácz elvtárs. — Szükséges, hogy már )i jövő héten megkezdjük a segédmunkások átképzését Szakmunkásokká <— szögezte Rácz elvtárs után Bradafes elvtárs, termésfelelős, Kojesis elvtárs ü. b. titkár szórtait fel, majd megkezdődtek k hozzászólások. A zsúfolt terem hol -az egyik, hol a taiásik pontján jelentkeztek •zólásra az építőík. A felszólalók alaposan megvitatták, hogy miként lehetne az eddigi munkán javítani, miként lehetné a nagyszabású tervet végrehajtani. '— Vigyázzunk az anyagra — mondta az egyik felszólaló. — Nemzetgazdasági szempontból jelentős összeget takarítunk meg minden anyag beépítésével. — Az egymásután és egymásba kapcsolódó felszólalások során különösen az idősebbek a tanulás, az elméleti és szákmai képzés fontosságába mutatták rá. Bakacsi szaktárs a lakatosok részéről komoly kritikával illette a tervezést. Rávilágított arra, hogy milyen nehézségeket okoz az anyagok helytelen előírása. A következő elvtárs többek között rámutatott arra, hogy szükeéges az egyes munkák gépesítése. Szabó elvtárs a brigádmozgalom kimélyítését sürgette. Miért ért el győzelmet Visínszkij elvtárs Parisban «— Elvtársak, szaktársait, tanulni és tanulni! — beszélt Kopasz elvtárs. — Visinszkij elvtárs ott Párizsban nem tudta volna legyűrni a három ravasz róka imperialista külügyminisztert, ha nem képezte volna magát a marxi-lenini elméletben ... Párizsban győzelmet aratott... Igen, mert képzett kommunista volt... — hangsúlyozta ki. És szavai a felcsattanó tapsba fúltak. — Nekünk építőknek kettőzötten kell dolgoznunk, mert sajnos, magas az építőipari szorzószám — beszélt a követ, kező felszólaló. Es forrósod k a hangulat zug a taps A hangulat egyre forrósodott, a szakszervezeti harcok, ban megedződött öreg építő, munkások és fiatal segédmun. kiások száma egyre inkább csil. logjott a lelkesedéstől és a tettrekészségtől. Nyolc óra már rég clnuilt, amikor az utolsó felszólalások befejeződlek. A tervismertető értekezlet bckoronázásaként a szegedi szervezett építőipari munkások több határozati javaslatot fogadtak el. Hosszan, lelkesen, dübörgőn zúgott a taps a Rákosi elvtársat üdvözlő sürgöny jelolvasása után. Megvetés, gyűlölet rajzolódolt az arcokról Rajk neve hallatára. És mély csenddel hódoltak az elvtársak .szaktársak a nemzetközi munkásmoz. gaiom nagy fia, harcos vezetője, Dimitrov elvtárs enlékénck• > i/ te V a szegedi MfiMOSz Magasépítési NV tervismeilelö értekezlete igen jól sikerű t. A rövid idő alatt hatalmas üzemmé nőtt vállalat dolgozói « tenértekezleten alaposan felkészüllek a hároméves terv még hátralévő részében gombamódra szaporodó építkezések elvégzésére, a válla'at hároméves tervének végrehajtására. urék BOSSZÚSÁGA A DÉFOSz városi szervezetének ellenőre az egyik aratást ellenőrző kőrútja alkalmával a Farkas Testvérek Felsővárosi fekeleföldek 116. számú tanvájára is ellátogatott. Az aratást a igondos gazda® módjára el is kezdték idejében a Farkas lestvérek. Öt arató szaporán vágta le a búzát. A DÉFOSz ellenőre sorra ellenőrizte az aratóik szerződését majdnem rendben is volt valamennyié, csak éppen a százalékkal volt baj. A Farkas Testvérek ugyanis a dúlt és a kavart búzát álló búzaként vállaltatták el az aratókkal és a szerződésre 11 százalékot Írattak, holott 13 százalék járt volna érte. Az ellenőr ezt azonnal kijavította a Farkas urak bosszúságára. Van azonkívül a Farkas uréknál egy hónapos cseléd is Belovai Sándor, aki március óta van ott (és a szerződést a| kulákok elfefejlettéi megkötni. Miután Belovai az V. bérosztályba far lozik, 450 forint jár neki ha vonta, Farkas urék csak 400 at adnak és lakást. A lakásér az ötven forintot a kulákol levonták. Túlórát nem is fi aettek neki, holott az cl ói rí időnél sokkal többet dolgozati naponta. A munkanaplót seni vezették és igy alkalmuk volt az alkalmazoltjukot ugy be csapni, ahogy lehetőit. Farkas urék talán igy akarták behoz ni a 36 hold földön azt amil a paprikamalmukkal elvesztet tele- ' Itt azonban tévedtek. A DÉFOSz nem tűr semmi rendellenességet, különösen akkor, amikor a munkásság érdekei forognak veszélyben. Ezt Farikas Testvérek is tapasztalják majd néhány nap múlva, amikor tetteikért a munkaügyi bizottság előtt felelnek.