Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

Őszre majdnem uj gyár dolgozza fel Mezőhegyesen a cukorrépa-termést Nyüzsgő .íungyabolyho* tia­Bonlit a ir.ezőheavesi cukorgyár az udvarlói kezdve a legutolsó épületig. Más években ilyenkor munkaszünet volt. Az üzemi élet csak a répaszüret után kez­dődólt. Most lóbbczer munkás dolgozik a gy'r területén. Lük­tető élet. zakatoló élet folyik az erisz lelepcn. Belonkavnró­gépek. benzin és villanymoto­rok zajában, villanyhogesztők ívfénye melleit kemény munliá­val bontanak le falakat, épület­részeket. Répeket. bogy aztán újra építsék, sze"c!iék az épület vagy a gyár másik részén. A betonkavarók időnként meg­nyitják a torkukat, és nyelik a homokot, kavicsot és a cemen­tet. amelyből a megmunkálás nu'án kalicskával a felvonókba Jut, hogy vigye a harmadik, vagy n epedik emeletre. — Profilírozunk — mondja Pataki Józser vállalatvezető. Már nen to»vi < » cukorlé a munkáfok nyakába Már a kapun belépve meg. Kapja az érkező fülét a mnn­fejgépek moraja és a kalapács­ülések egybeolvadó kongása. Az ndvaron hatalmas méretű, me­lasz befo 'adására alkalmas tar. tálvt készítenek. Mellette mnn­Msfürdőt, étkezőt és öltözőt. A na"v négvemelet magasságú épü'etben szinte eltörpülnek az em!>erek a elgászi kazánok és tartályok mellett. Egyes része, ken négy emelet magasságban C-sak a vastrnver7ek, s'nek kő­lik össTie a falakat. A régi kor­balt deszknpadozatof lehontcíl­ták. A mnlt évben már élets-c­iraélyos volt rajta a közlekedés. Rossz emlékekkel gondolnak vissza az ü-em dolgozói erre az énitm'nvre. A deszkwí'á-o' on nem e 'vszer foivt nvaknkba n nen-e-'ilc emeletlen Mfróccsenó cnkorlé. Most vasbetonból ké­tsülnek a padozatok. Has7nA|atonwivQI n sv'vattvunép A szüröüzem már majdnem teljes egészében elkészült. A ré­gi szürőbeendezések kijavítva, ujakkal pótolva most egybelv­re vannak csonortositva. Ebben o helyiségben a mnlt évben még ócska, elromlott gépek he­vertek. Most a profitozás során kde is 11 j pépek kerültek. Nagy ener'"a ••""''"' •vitást ielen'r­nek majd a gyárnak az átcso­portosítás következtében üze­men Idvül helyezett szivattyú­iglépek, melyekkel a cnkorokla­fot keltett tóbb, három-négy­száz méteres csőhálózaton sáü­litani az emeletre fcí és le. Jobban, gyorsabban. Jobb minőségben Nemcsak a gépek csoportosí­tását, elhelyezésének változását hozza profitozás, hanem vele együtt formálódnak, alakulnak a gépeik is. Az ujitások egész sorát vezetik be. Mire beépül a gép uj helyére, már moder­nabbá váltóik az újítók és jó szakmunkások kezenyomán. A cukorfőzőnél bevezetett újítás naponként egy főzéssel növeli majd a termelést. A frissen festett felvonótól festékszagot csapf a légáramlat a lejárat felé, ahol Kiss Mihály főgépész magyaráz. Tiszta, egészsége* munkahelyünk lest. Az átrendezett gépekkel köny­nyebben, gyorsabban és minő­ségileg t's jobban kt tudjuk majd készíteni o dolgozó parasztság áltat termett répát és igg ol" csóbb cukrot tuduunk a dolgo' zóknak biztosítani. Mezőhegyesen őszre már majdnem egy uj gyár dolgozza fel a cukorrépa-termést. (nagy pátj Ót nocyüzemünk tóvirotiíaq jelentette, ho^v fe'jesífette kongresszusi felajánlását Ot nagyüzemünk már távivratban jelentette be, hogy tel­jesítette a Szakszervezet* Világszövetség második kongresszu­sára tett felajánlását. A csepegi WM gyár 31)62.000 fórfnl ér­tékű és már teljesített fefaján'Asával támogatja a Világszövet­ség Kongresszusának küzdelmét a háborús uszítók ellen. "Á Ganz hajógyár dolgozói 1.123000 forint értékű munka elvégzésévet 'teljesítették munka felajánlásukat. Bejelentették Hudapest gázmüveinek, a Goldlcrger gyár kelenföldi telepének is a: Istvánlelki főműhelynek dolgozót is, hogy teljcsilellék külön munkafelajánlásukat. „Mosxkv:cs 1" távo'balátó Uszü'ék A mo-zkvai politechnikai mnzcumbnn kiállították a aMoszkvics-T.* távolbalátó készüléket. Az a) 80 lámpás készü­lék a moszkvai rádiógyár készítménye és egyike a legtökéle­tesebb tipnsoknnk. A képeket és a hangokat élesen továb­bítja. A kiállításon nemcsak a készüléket láthatjuk, hanem meg­ismerkedhetünk a távolbalátás lényegével is. Taoosztalotcsere a Go'dberger gyárban Szerdán délelőtt a budapesti Goldbergcr gyárban tapaszta­latcsere értekezletet tartottak, amelvre valamennyi fonó- és szövöüzem elküldte képviselőit. Délelőtt a gyár üzemrészeit lá­togatták mos? a küldöttek, délután megbeszélték a tapasztala­tokat. Kárpáti Ferenc (Győri Textil) javasolta, hogv állít­sanak he külön munkaesonortokat az ujitások bevezetésére. Töhh félsz,álalls után T'ollák .Tózsef gyárvezető a felszólalá­sokra válaszolva felhívta a figyelmet,' hogy a Goldbergcrben nagyon jól bevált az uj vetélő és ajánlja, hogy ezt vezessék he valamennyi üzemben. Fordítsunk nagy gondot a fonalak zsírozósára az irelőben, főként a. nvári hónapokban. Ezt a munkamódszert a szovjet dolgozóktól tanultuk — mondotta. Négyszázezer méter szövet terven felül A Sztálinról elnevezett taskenti textilkombinát szövő, fo­nó, cérna és kartonvászon gyárainak kollektívjai a nyers­anyagtakarékoskodás eredményeképpen 40 tonna" fonalat, 400 ezer méter szövetet és 750 ezer gombolyag cérnát gyártottak n terven felül. A textilmunkások kétmillió rubelt te'- '' " "' meg a szovjet népuek. Wötelc, 1949 juhus k. KÉT VILÁG a gazdasági fejlődés két vonala mmm dolgozd KMSzi'om bele^zolnik a falu éledének irányiíasába 'A lemenő nap utol­só sugarai rózsaszínre festik Kübekháza fehérre meszelt házait. Mint egy távoli vörös gömb, ugy csúszik le a látóhatár pereméről a nap borong­ja. Mintha erre vártak volna a falu lakói. Cso­portosulni kezdenek a falu tiz különböző pont­fán. Nem véletlenül. A községi költségvetés is­mertetésének klsgyülést­re igyekeznek. Mintegy katvan főből állá cso­port gyűlt össze a Má­tyás-utca végén az utol­só villanyoszlop mel­teti. Halványsárga fény­nyel világitia meg a villanylámpa Tóth Ist­ván elvtárs kezében lé­vő füzet címlapját. »1950 költségvetését már a dolgozó nép tár­gyalja meg.* Közel százan vannak már, de még mindig ujabbak érkeznek. Elégedetten áll meg Bodó István községi bí­ró a csoporttól mintegy harminc méterre. Ez is jól sikerült. A többi ki­lenc helyen Is ez a hely­zet. Itt is \-annak vagy százan — mondogatja magában. Pedig ugy be­szélték meg, hogy csak a gazdát hívják, meg minden házból. A hívottakon kívül eh lőttek az asszonyok is. Szinte tüntetően nagy számmal jelentek meg valamennyi kisgvülésen. Mintha igazolni, bizo­nyítani akarnák az egyik ni telepi asszony szavait, tmit a szövetkezeti bolt­ban mondott: —Ha nem is hívtak bennünket, elmegyünk. mert nekünk is éppen annyi beleszólásunk van bármibe, mint férjeink­nek. — A darabsori ár­tézikutnál az asszonyok ugyancsak a klsgyülés­röl beszéltek már kora délután. Éles bírálatot mondtak a gyűlés szer­vezéséről. Egyhangú ha­tározatot hoztak: *Mi is ott leszünk.* Kilenc óra, mikor Tóth elvtárs a költség­vetés ismertetésébe kezd. Szavai idézik a multat, mikor még virilisták tár­gyalták a falu költségve­tését. Éles határt vont a múlt és a jelen között. Majd következnek a hi­dak, átereszek, iskolák, napkőzi otthon és a ku­tak költségvetése, s azok kiadásának összege. Valamennyi részlet­kérdésnél meg kell áll­ni. Egymásután helyesel­nek Pópity Antallal a jelenlévők. De az asszo­nyok is Mészáros fst vánnéval az élen. A kat vízhozamának megnöve­léséről beszél Mészáros­áé. Az a helyeslés, a mellyel az asszonyok, Mészárosné és a többi telszólalók szavait kisé­rik — mutatja, hogy nem törődnek azzal, hogy kit hivtak meg és hogyan szervezték a kls­gyülést, őket éppúgy ér­dekli a község költség­vetése — mint férjeiket. A költségvetési kisgyü­lésből is kiviláglott, Kü­bekháza dolgozó pa­rasztasszonyai bele akarnak szólni a falu életinek irán vitásába. A z elmúlt napokban a szov­** jet újságok közzétették a moszkvai vállalatok dolgozóinak Sztálinhoz intézett levelét. A moszkvaiak ebben azt jelentik, hogy a szovjet főváros ipara, amely a háború titáni ötéves terv első három évének tervét túlteljesített** és jelentékeny mértékben túlszárnyalta a há­ború előtti szinvonalat, napról napra növeli termelését és ja­vítja munkája minőségét. 1919 áprilisában a moszkvai ipar a legfontosabb termelési ágak több­ségénél a termelésnek olyan át­lagos havi színvonalát érte el. amelyet csak 1950-re, az ötéves terv ' utolsó esztendejére irá­nyoztak elő. A moszkvaiak! e ki váló sikerek alapján azt a ko­moly kötelezettséget, vállalták magukra, hogy határidő előtt, négy év alatt teljesitik az öt­éves tervet. »A termelésnek azt a terje­delmét, amelyet az ötéves terv 1950-re irányoz elő — mondják a moszkvaiak Sztálinhoz irt le­veliikben —, mi még a moltani 1919. évben el fogjuk érni.* A moszkvaiak kiváló teljesít­ményei a, békés alkotó munka arcvonalán, egvik fényes bizo­nyítékát szolgáltatják a Szov­jetunió szocialista gazdasága ha­talmas és szilárd emelkedésé­nek. Példájuk ég felhívásaik visszhangra találtak az ország minden táján, iparion, mező­gazdaságban, közlekedésben egy­aránt. Többet, jobbat, olcsób­bat termelni, a. bazn. vagyonát kultúráját, gvara.pitani — ez szívügye a Szovjetunió minden dolgozójának. A zok a jelentések, amelvek ugyanezekbem. a. juniusi na­pokban érkeznek az óeeánon túlról, más világira visznek ben­nünket. Az Egyesült Államokban hat hónap óta folyton-folyvást hanyatlik az inori termelés szín­vonala. Máfisban az ipari ter­melés indexe, amelyet a FcVrnl Keserve Rank számít ki, 175-ig esett vissza az, áprilisi 179-eeI szemben. 194' novemberihez vi­szonyítva a termelés tiz száza­lékkal összezsugorodott. Az új­ságok emlékeztetnek arra. hogy az 1929. évi válság idején a termelés csökkenése az első hat hónapban 12 százalékot, tett ki. A termelés hnryatbásaaz utób­bi heteklen kiterjedt a nehéz­iparra. az acélöntésre és a szén­bányászatra. Az acélöntés már­ciushoz képest több mint 10 szá­zalékkai visszaesett. A sajtóje­lentések szerint az acélöntés "sökkent Pitlsburgban. Chicagó­ban és az amerikai kohászat, más íagv centrumaiban. A juuius 10-re vonatkozó adatok szerint •íz United States Steel Corpo­ration amerikai aeéltrőszt Pou­kino-ha.n levő legnagyobb griá­ráhan a 27 Martin-kemence kö­zül mindössze hat volt üzem­iben. A szines fémkohásznthan számos ércbánya beszüntette a munkát. A havi rézkitermelés körülbelül 13.000 tonnával csök­kent. A legnagyobb ablaküveg­gyártó cég, az American ÖV in­ti ow Glass Company 50 száza­lékkal csökkentette' termelését. hjiég nemrégiben a kőszén n olyan áru volt, amely­ben a kereslet túlszárnyalta a kínálatot- Most a szénkészletét elérték a 70 millió tonnát, ami meghaladja a szokásos kéthó­napi szükségletet. A termelés országban csökkent a szén ke. reslete és az árak esni kezdtek. A szénbányák, miután nem ta­Iáinak értékesítési lehetőséget, június 13-án ggy hétre szüne. teltették a munkát. A vasúti teherforgalom, amely visszatükrözi a gazdasági élet általános helyzetet, junius ele­jén 14.9 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1943 megfelelő' hó­napjában és 22.4 százalékkal esett az 1947. év színvonala alá. A tőzsde szüntelenül lázas ál­lapotban vau. Junius 17-én 30 ipartársaság részvényeinek kö­zépárfolyama 153.78-ra esett vissza a január 22-i 181.54-gvel szemben. Az United Press hír­ügynökség adatai szerint a tőzs­dén bejegyzett részvények teljes értéke junius eleje ótá három­milliárd dollárral esett vissza. A termelés hanyatlása a mun­kanélküliség gyors növekedését vonja maga után. A hivatalos statisztika lelkiismeretlenül meghamisítja a tényleges hely­zetet és rovataiba nem veszi bele azokat a milliókat, akik1 tel jesen vagy részlegesen munka nélkül maradtak. I>e ezek as emberek az életben léteznek és a statisztikai mvaszkodások semmit sem változtatnak vigasz­talan helyzetükön. B aonyos adatok szerint mult év szeptembere óta a fel­dolgozó ipar 1.7 millió munkása vesztette el munkahelyét. A szö­vőipari szakszervezet adatai sze­rint munka nélkül maradt 225 ezer munkás, azaz ebben a* iparágban a teljes munkáslét­szám 17 százaléka. A gyapjuszö* vetipan vállalatokban április­ban csak 111 ezer ember dol­gozott. Ez fiO ezerrel kevesebb a mnlt évi munkáslétszámnál. A termelés csökkenésének és a mnnkanélküliri? nővekédésén-k száraz statisztikai adatai mögött milliók tragédiája rejtőzik. A kapitalizmus vezető országa egy­re jobban belebonyolódik a gaz­dasági túltermelési válság liá­lójáha. Az a nyilatkozat, ame­lyet az Egyesült Államok ba­ladó pártjának nemzeti bizott­sága a napokban tett közzé, rámutat- arra, hogy az uralkodó körök politikája ^elvezette a i országot e<rv ugranolvan, varpf talán még borzalmasabb gazda­sági válság küs7*lére. mint ur 1929. évi válság volt* z Egyesült, Államok gazda­sági válsága már nagyon is érezhető csapásokat mér a marshallizált országok, köztük Anglia gazdasági életére. Apri­lishan a ""Marshall-tervben* részt­vevő Ifi országnak az Egyesüld Államokba irányuló bevitele több mint 27 százalékkal esett az e* év első negvedének átlagos havi beviteléhez képest. Az angol ki­vitelből származó levételek áp­rilisban 38 százalékkal csökken­tek márciushoz viszonyítva. A mai világion így áll ocv­mással szemben a gazdasági fej­lődés két irányvonala. A Szov­jetunióban, de a népi demo­krácia országaiban is rendület­lenül é.» gyors ütemben halad n népaazc&a.íg emelkedése. A szo­cializmus tábora nem ismer tuL» termelési válságokat és munka­nélküliséget. Ugyanakkor a ka­pitalista világ a megoldhatatlan ellentmondások karmai között fuldoklik, ami az emberek mil­lióit a kényszerű tétlenség, nyo­sugorodásával párhuzamosan az mor és éhség szenvedéseire ítéli. Halállal fenyegették meg a perbefogott amerikai kommunista vezetők védőügyvédiét Az amerikai kommunista párt vezetői ellen folyó perrel kapcsolatban fasiszta elemek egyre fokozottabb tevékeny­séget fejtenek ki. Richárd Gladstein, a perbefogott kommunista vezetők védőügy­védjének egyike bejelentette. hogy június 27-én ismeretlen egyén kétszer is felhívta táv-l beszélőin és halállal fenye­gette meg őt és öttagú csa­ládját, ha továbbra is vállalja a kommunista vezetők védel­mét

Next

/
Thumbnails
Contents