Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

Péntek. 1949 julius 1. 5 A mezőgazdaság felemelkedésének egyetlen at\a a parasztság kollektív tömörülése A MAG1ÍAR PARASZTKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA A RAMONI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS FÖLDJEIN A Szovjetunióban tanulmány­úton tartózkodó magyar pá­rasztküldöttség visszautazása előtt megtekintette a ramoni szelekciós kísérleti állomást. A szovjet állam 1922-lien keltette életre ezt a kísérleti telepet, amely Voronyezs tői északra 40 kilométerre fekszik. A kezdet­ben kicsiny telep ma már hatalmas tudományos kísér­leti intézmény ezer hektár földön dolgoái traktorok­kal, kombájnokká!, talnj­megmnnkálő és vefőgéepk­kel. A kisérleti laboratóriumok felszerelése a legmagasabb teeh­niicai követelményeknek is meg­felel. A kisérleti földeken min­den évben egész sor nj gabona­és iapri növényfajtát tenyész­tenek ki. Jelenleg elsősorban uj cukorrépa fajták kitenyésztésén dolgoznak. 27 év alatt 36 nj fajtát tenyésztettek ki, amelyek túlnyomó " többsége ma már rendkívül elterjedt a kolhozok és szovhozok földjén. Terméshozamuk és cukor­tartalmuk lényegesen feliif­mnlja a loriobh enrőpai faj­tákat. I szovie' vetőmagvak fölénye A magyar küldöttség tagjai részletesen feljegyezték a télen tudományos munkatársainak magyarázatait és megfigyelték munkamódszereiket. El mond­ták a magyar látogatók, hogr a mult évi en az amerikai cu­korrépa vetőmagoknak csak cp százaléka sarjad* ki. az ide­viszo*-f — s- s/nvrj -»­y/v ••> gym-e'-zágin Ts-po ezeknek '.'0 Syőzalé? % szárba szökött és jó termésátlagot igér. A ramoni kisérleti állomás földjein több uj gabonafajtát Is si­került létrehozni, amelyek ellenállóképesebbek az ed­digieknél az üszkösödéssel, a téli hideggel és a nyári bőséggel szemben/ fl szov'e! fölctonvelésügy! miniszféilu it sai ófoiadása Szerdán a szovjet földműve­lésügyi minisztérium fogadást rendezett a magvar parasztkül­döttség tiszteletére. A küldött­séget Labanov helyettes föld­művelésügyi miniszter és a mi­nisztérium több vezető tisztvise­lője fogadta. A küldöttség tag­jai közölték benyomásaikat a Szovjetunió különböző vidékein megtett ntjnkról és mindarról, amit a kolhozokban, gépállomá­sokon, állami gazdaságokban és tudománvos intézetekben lát­tak. A magyar küldöttség nevé­ben Erdei Mihály köszönte meg a kolhozparasztolorak és a szov­jet földmüvelésügyi miniszté­rium tisztviselőiuekt a. meleg fo­gadtatást. Több mint egv hó­nap mnlt el — mondotta — azóta, hogy átléptük a Szoviet­jetnnió határát. Azóta küldött­ségünk sok helyre látogatott el és saját szemével látta, milyen tiszteire, veszi körül a kolhoz­falu dolgozóit. Meggyőződtünk arról, hogy a mezőgazdaság felemelke­désének egyetlen ntja a pa­rasztok koP«k,tT« tömö­rülése. So'^zázezer a'n a szavjet to>hüznk sggHséaéra A szovjet tudományos dolgo­zók nevében Jakuskiri akadémi­kus üdvözölte a küldöttséget, majd Labanov helvettes föld­művelésügyi miniszter szólalt fel és emlékeztetett arra, hogy A resicai nwaskohó dolgozói májusban túlszárnyalták a termelési előirányzatot A resicai vasmüvek dolgozói állandóan uj eredményeket ér­nek el a termelési terv teljesí­tésénél. Májusban például 4.07 •zázalckkal túlszárnyalták az előirányzatot, 13.7 százalékos többtermelésével különösen Ion Sárbu csoportja végzett ez idő alatt, jó munkát. Jorga Nicolae csoportja ugyanakkor 9, mig Jon V-ikonóvschkv csoportja 6.7 százalék tnlturmelést ért el. Az elmúlt hónppban a kok­•zositó üzem dolgozói is kitet­tek magukért. 4.72 százalékkal javították a koksz minőségét, 5 százalékról "4.46 százalékra csökkentették a koksz víztar­talmát és 15 százalékról 13.28 százalékra szállították le a ha­mu tartalmát. A hengermű dolgozói szintén többet termeltek az előirányzat­nál. A gömbvas hengerműnél 17.5 százalékkal, a táblavas hengerműnél 22 százalékkal, mig a finomvas hengerműnél 11 százalékkal haladták tol a nor­mát. a szovjet kormány a párt és Sztálin elvtárs nagy gondot fordít a kolhozrendszer felvirá­goztatására. 231.000 kolhozban számos gépállomáson A román vendégek Nagytahná tépik át szombaton a határt Százharrnino főnyi temesvári •omán küldöttség jön szomba­ton délután Szegedre. A vendé­gek Nagylaknál lépik át a ha­tárt és Makón, Kíszomboron, Szövegen át érkeznek meg a városin. Az útvonalon a váro­sok és a községek lakossága mindenütt ünnepélyesen fogad­ja a szomszédos népi demokrá­cia küldöttségét. Szegeden dél­soltszázozer gép könnyíti meg ntán öt ómkor, ^a városháza a földművesek munkáját. Na­gyon fogunk örülni — mon­dotta befejezésül —, ha ta­pasztalataink hasznosak lesznek az önök munkáiéban. előtt lesz ünnepélyes fogadta­tás. A román csoport szombaton este a Szegedi Nemzeti Színhá­zat látogatja meg, vasárnap dél­előtt pedig városnézésre ind Megtekintik a József Attila K pi Kollégiumot, az uj Fara; utcai bérházat és az épülő K vária-uteai kombinátot. Vas-' nap délután jó idő esetén ujszegedi szabadtéri színpad nagyszabású kultúrműsort r< deznek a tiszteletükre, este p dig a MTNSz-székházban (Hr váth Mihály-utea) bálát. A szombati és vasárnapi M gyar-Román Napoka két orsz barátságát mélyítik majd t/ vább, a szegedi" 'dolgozók na­lelkesedéssel várják az ünne; találkozót » • A ZS1LVOLGYE SZE1SB 4NY4?ZAl of ölettet hírnél* A Zsilvölgye a Román Nép­köztársaság legnagyobb és leg­fontosabb szénmedencéje. Mint egy gyöngysor szemei húzódnak el a Zsil folyó mentén a bá­nyák: Aninoasa, Lonea, Petrila, Petroaani és Lupeni. A több mint tízezer bányász naponta a felszinre hoz a föld sötét gyomrából többezer vagon sze­net és szétküldi az ország négy irányába. | A lókét rendszerek ataft a Zsil völgye egyike volt azok­nak az ipán központoknak, ahol a tőkések legembertelenebb ki­zsákmányolása folyt- De az osz­tályharc is itt éleződött ki leg­kifejezettebben. Száz és száz bányász áldozta életét az osztályellenséggel foly­tatott harcban. Akármennyire nehéz volt az elnvomatás. elvi­selhetetlen a kizsákmányolás, a csendőrök és rendőrök terroriá­nak ellenére, a Zsilvölgye bá­nyászai a Román Kommunista Párt lelkesítő irányítása alatt egy pillanatra sem vesztették el ügyük győzelmébe vetett hi­tüket. | A nép? demokrácia nyitott széles élet- és munka­lehetőséget a Zsilvölgye bányá­szai előtt. Ma a bányászokat megbecsülik, mint a vaskohá­szati munkásokat és ugyanazon fizetési feltételek mellett dol­goznak. Ma minden bányász tndja, hogy minden. vagon széntöbb­let több kenyeret, jobb ruhát, és több könyvet jelent a maga, családja és a dolgozó nép szá­mára. Az 1949. január 1-én életbelépett nj fizetési rend­szer, a progresszív bérrendszer — a szocialista fizetési rend­szer alkalmazása — megjutal­mazza a dolgozókat a kifejtett B MfurMss együtímBkidés sztrves része a világ békeszerető népei közős erőfeszítésének Vacsora a bolgár haUarhötdötíség tisz eletére Boldizsár Iván külügyi államtitkár Szerdán este a városligeti Gundel-étteremben vacsorát adott a bolgár kul­túrküldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelent Ortutay kozokatásügyi miniszter, Mi­hályfi Ernő. a Kultúrkapcso­latok Intézetének elnöke. Bó­ka László államtitkár. Kovács István országgyűlési képvise lő, az MDP politikai bizottsá­gának tagja, bolgár részről Ljuben Geraszimov bolgár követ és a követség több tagja. A vacsora során Boldizsár Iván államtitkár pohárkö­szöntőben üdvözölte a bolgár vendégeket. Haingsúlyozta. icyv a kulturális együttmű­ködést úgy fogjuk fel, mint békedemonstrációt, amely szerves része a világ béke­szerető népei közös erőfeszí­tésének. A béke ellenségei a kuItura területén is fenyegetnek bennünket. Fegy­vereik a kozmopolitizmus és a formalizmus. A mi kulturá­lis együttműködésünknek ar­ra is kell irányulnia, hogy közösen verjük szét ezeket a kultúraellenes kísérleteket. Akkor járunk el helyesen, ha kulturális téren is követjük DÓldaképünket, a Szovjetúni ót. A vegyesbizottság mind­ké tagozata ezt tartotta szem előtt és ezért végzett jó és helyes munkát. Boldizsár Iván ván a magyar-bolgár barátságra és a bolgár nép nagy vezéré­nek egészségére ürítette po­harát. Boldizsár Iván pohárkö­szöntőjére a bolgár küldött­ség részéről Katga Avranova válaszolt, hangsúlyozva, hogy a vegyes bizottság sikerrel fejezte be munkáját, ami nem­csak a két baráti országnak válik hasznára, hanem tovább erősíti a demokrácia és a bé­ke frontját is. Hogy törek­véseinket siker koronázza, ar­"a biztosíték az a közvetlen baráti jóviszony is, amely né­peink bölcs vezetői, Rákosi Mátyás és Georvi Dimitrov között fennál. munka mennyisége és minősége szerint Lássunk egv pár konkrét pél­dát: Kiss Károly bányász a zsilvölgvi Petrila szénbanyiában az nj fizetési rendszer szerint besoroltatott, napi 284 lei alap­bérrel. Ehhez hozzájön a 40 százalék földalatti munka pré­miuma. 132 lei. | Mit jelent ez az Bsexeü 7 Ezzel Kiss Károly két ebédet fizethet ki a bánya étkezdé­jében, továbbá az ingyenes fej­adagon kívül vásárolhat még egy liter tejet, egy kg kenye­ret, egy kg. zöldséget, fél kg. cukrot "és jegyre egy kg hust. Ezenkívül vásárolhat még 2 egyméteres törülközőt, 5 jóminő­ségü zsebkendőt és egy pár gvapotharisnyát. Pop Ludovic petrilai bányász napi alapbére és a 40 százalék prémium 416 lei. Februárban 100 százalékkal teliesitette tm a normát s így napi bére fel­emelkedett 1155 leire. Ezenkívül sok példát sorolhatnánk fel, hiszen az nj. modern munka­eszközük bevezetésével a terme­lés felemelése nem a m-ers fi­zikai erőt, hanem az ügvessé­get és a módszeres gondolko­dást veszi inkább igénybe. | A ZúlvSígve szénbányáinak legtöbb tárná­jába bevezették és ahol még nem, folyamatlian van a gépe­sített munkaeszközök bevezeté­se: A Szovjetunióbóól importált szénfelrakógépek, gépkalapá­csok, gépfuró, stb. Ezek a gé­pek megkönnyítik a szénbá­nyászok munkáját, a román iparban eddig még nem tapasz­talt norma túlteljesítést tesznek lehetővé, állandóan növelik a munka termelékenységét és nagy testi megerőltetés nélkül ióminőségű szenet bányásznak ki. A Zsílvölgye sok mérnöké­nek és bányászának újítását próbálták ki é^ alkalmazták a bányákban. Az egész országban ismeretes Boicu Leonida és Pop Ludovic bányász ujitása. Az újí­tás abból áll, hogy a tárnák­ban észszerűbben beosztják a bányászokat és a főtárnába be­vezettek egy lengőcsatornát. Így a szén továbbítását nem kézzel, illetve lapáttal, ha.nem lengő­csatornával véezik Az újítás segítségével i'< Ludovic, Ulrich István, f'ob reni, Andríca Ludovic, Rad lascu Zaharia, Rabne Vendel • más hánvászok túllépték a no­mát 400, 600. 700 százalékk; és sokan még jobban. L Az orgzá-f kormánya nagy figyelmet szentel a bá­nyászok "szociális és cgész6é: ügyi védelmére és kulturál színvonalának emelésére, petrosani állami áruházon k* resztül hetenként töhbszáz toi na élelmet és ruhaneműt oszt" nak szét a bányászok között A bányászok nóhéztestimnnl könyvecskét kapnak, tehát jesrvrv. Kapható áruból a te.ztöl bet vásárolhatják. A hatóságé gondoskorínak, hogv a Zsílvö gye áruházai állandó és min' jobb áruellátásban részesül* nelc. A jegves áru alacsonr árc, vásárolható és egv ház tart-' legfontosabb szükségletét lát ja el. A múltban a Zsílvölgye egész sévügyi szempontból nasrvon s vár képet alkotott A nép- < szakmai betegségek, balesete naponta nagv áldozatot kovet< tek a KánvSsznktóL | Mos! mínde* nyáron ezer és ezer bánvász állami kö3' sőoren üdül gyógyfürdőkben, • Fekete-tenger partián és a hr vasokban pihenve ki fáradalma kat és nj erőt gyűjtve. Ezév ben 172.500 munkást és 32.50 mnnká«ryermeket, utalnak tr gvenesen" az üdülőhelyekre. Ezc között nagyszámú zsilvölgys bá nyász is szerepel. A bánvászok. valamint a Rc már Népköztársaság össw munkásai részére üzemi étke: déket állítottak fel, abol olr-­áron, kb. 20 lejért tánlálkoz hatnak. A legtöbb bányász vag­saját házában, vngy a bánv igazgatósága által rendelkező sükre bocsátott lakásokban lal nak. Lakbérük alacsonyabb a 1938. évinél s igv az átlagná sokkal: kevesebbet fizetnek. A' falában a bánvász fizeb-séne 5 10 százalékát fordítja lak bérre. A múltban elnyomott, lenére­és kizsákmányolt bányászok* ma a Román Köztársaság nép a munka bőéiként tiszteli Önműködő kazánfűtőt találtak fel A kasiriai villanyerőmü legnagyobb kazánján működé be hozták az önműködő szabályozórendszert. Ennél a bercn dezésnél az embernek nem kell többé aggódva figyelnie a n/ rőkészülékek mutatóit. Az önműködő kazánfűtő önmagái állítja be a gőz nyomását. Ha a gőz nyomására vagy foko zására van szükség, a készülék automatikusan, emberi segíts nélkül szabályozza a tüzelőanyag és a levegő adagolását, vak. mint a huzatot is. Az önműködő berendezés megszerkeszt­a nemrég elhulvt Vosznyeszenszkij professzor és Deirach fia tal szovjet tudós nevéhez fűződik.

Next

/
Thumbnails
Contents